„Kiközösítettek azért, mert köztudottá tettem a vérátömlesztésre vonatkozó álláspontomat.”

            Tényleges szakításomat Jehova Tanúival az váltotta ki, amikor egy fiatal gyerek – akinek vérátömlesztésre volt szüksége – nagyszülei megkérdeztek, mit tennék én, ha az én gyermekem állapota kívánná meg ezt. Azt feleltem, én ráhagynám a döntést az orvosra. E miatt a válasz miatt a Főhivatal bírói bizottsága behívatott, hogy egy meghallgatás keretében mondjam el a történteket az üggyel kapcsolatban a Brodheadsville-i Királyságteremben. Kiközösítésem végső oka a vérátömlesztés kérdése volt. Ennek különleges jelentősége van, és néhány részlet magyarázatra szorul ezzel kapcsolatban.

             Az Őrtorony 1945. július elsejei száma tette közzé a vérátömlesztés megtiltását. A cikk megfelelő bekezdését teljes egészében idézem:

Gyülekezeti "könyv"-tanulmányozás kr 3. fej., 13-22. bek.

Jézus fényt áraszt Isten szándékára

"Egyértelműzéssel" kezdődik a heti anyag. Általában nem ez a kifejezés adja meg a mondanivaló hitelességét, vagy megalapozottságát, de használói hatásosnak képzelik, főleg olyan szövegkörnyezetben, ahol valójában nem is olyan egyértelmű minden.

"Jehova egyértelműen rámutatott, hogy Jézus a megígért Mag...
Jézus ... félreérthetetlenül azonosította az 1Mózes 3:14, 15-ben szereplő kígyót"

De itt a 13. bekezdés a bibliai próféciákkal kapcsolatban használja a kifejezést, és azok valóban előremutattak Jézusra. Ez azonban nem jelent többet, mint hogy a próféciák szerzője és beteljesítője megbízható, valamint a feljegyzések is (a Bibliában) azok. De ebben semmi különleges nincs, ezt mindig is tudtuk.

Egy új könyv, amely elmondja egy ember megmenekülését Jehova Tanúitól.

Lloyd Evans

Sisak, Horvátország

"A vonakodó hitehagyott" című könyvet 2012 decemberében kezdtem írni, amikor még papíron Jehova Tanúja voltam. Célom az volt, hogy egyrészt dokumentáljam a tapasztalataimat, mint egy olyan valakiét, aki éppen átéli a hite elhagyásának folyamatát, másrészt azzal a szervezettel kapcsolatos kutatásaim megosztása, mely oly figyelemreméltó hatalommal rendelkezik emberek élete felett. A könyv majdnem kész mára. Abban reménykedek, hogy az olvasóim, előfizetőim és támogatóim segítenek nekem előteremteni a kiadáshoz szükséges összeget.

Gyülekezeti "könyv"-tanulmányozás kr 3. fej., 1–12. bek.

Jehova feltárja a szándékát (3. fejezet)

"1. AZOK a szülők, akik törődnek a gyermekeikkel, megbeszélik velük a család dolgait. De ügyelnek arra, hogy csak annyi információt mondjanak el nekik, amennyit képesek felfogni.
 2. Jehova is fokozatosan tárja fel a szándékát az emberi családnak. Ám mindig csak akkor közöl újabb részleteket, amikor azt a legjobbnak látja. Most vizsgáljuk meg röviden, hogyan tárta fel Jehova a Királysággal kapcsolatos igazságokat a történelem során."

Kitalálni sem nehéz, hová vezet majd ez a bevezetés, de azért nézzük sorban.

Törődő szülő >>  megbeszél >> ügyel >> csak annyit, (pont annyit)!

a bekezdés ki nem mondott feltételezései, (állításai):

Aki nem pont annyit, >> az nem ügyel, >> nem jól kommunikál >> ő, nemtörődő szülő!

Az Őrtorony új irányelveket adott ki a gyermekbántalmazásról, de vajon ezek megoldják a problémát?

Egy újonnan, 2016. augusztus 1-jén kiadott véneknek szóló levélben Jehova Tanúi Keresztény Gyülekezete ismételten leporolta a véneknek szóló útmutatásait a gyermekbántalmazási vádak kezelésének ügyében.

Sajnos a változások teljes mértékben közömbösek, miután nem sikerült megoldani azokat a hibákat, amelyek korábban soha nem látott számú pert eredményeztek JT gyülekezetek és a világméretű New York-i főhivatal ellen.

Ez a kiszivárgott belső dokumentum a 2012 október 1-jei véneknek szóló levél módosítása, amely útmutatóul szolgált a Jehova Tanúja véneknek azokban az esetekben, amikor tudomásukra jutott egy gyermek fizikai vagy szexuális bántalmazása.

Gyülekezeti "könyv"-tanulmányozás kr 2. fej., 35–40. bek.

A feléledés időszaka

"Az igazság ellenségei" ... ezekkel a szavakkal folytatódik a következő "történelmi lecke". Nem ezek a hangsúlyos részei a heti tanulmányozásnak, de azért nem lehet szó nélkül hagyni, hisz az ellenség, támadás, stb. egyszóval a "háborús" hangulat fenntartása valami miatt különösen fontos a szervezetnek, még ha csak ilyen futó megjegyzésekkel is, de mindenképpen "lövöldöznek" amikor csak tehetik. Áldozatnak láttatni magukat, 100 év távlatából is kizárólag mások bűneit emlegetni, ez valamiért fontos eszköze lett az évek során a szerkesztőknek. De ki kezdte ezt a csatát és miért nem tud érvényesülni a Péld. 26:20 erről ritkán esik szó? Pedig a "háborús" hangulat szítása és fenntartása érdekében talán maguk a Bibliakutatók tették a legtöbbet régen is, és látható, hogy az aktuális tanulmányozási anyag ma is örömmel használja módszereiket. A Bibliakutatók számtalan durva provokációja az ún. "babiloni vallások" ellen, kimaradtak Az Isten Királysága uralkodik könyvből. A Hirdetők könyv viszont felsorol, helyenként gazdagon illusztrál ezek közül néhányat, melyeket természetesen a sértettek nem toleráltak. Pl. a 28. fejezetben egy Bibliakutató társukra (C.J. Woodworth-re) úgy emlékeztek a barátai (634.o.), hogy

Akit a címben vázolt témafelvetés felháborít, azt kérjük, hogy ne olvassa el ezt a cikket, különösen ne, a jw.org -ra mutató hivatkozásait!

Van egy méltatlanul keveset emlegetett történet Jézus és az apostolok idejéből, ami sok mindent tisztáz a szexualitással kapcsolatban. A mai szexőrült világban hasznos lesz ennek felidézése. Egyszer ui. Péter a következőképpen fordult Mesteréhez:

Gyülekezeti "könyv"-tanulmányozás kr 2. fej., 23–34. bek.

A 2. fejezet idáig arról szólt, hogy Jehova ... azt akarta, a népe felkészülten várja majd, hogy létrejöjjön a messiási Királyság, ezért elküldte C.T. Russellt, hogy szellemi vezetést nyújtson Isten népének, és felkészítse őket az előttük álló eseményekre.
Az 5. bekezdés szerint mindezek az előkészületek utat  készítenek a Messiás-Királyig. Hogy ez valóban meg is történt, annak bizonyítását kísérlik meg az azt követő alcímek alatt, amiből hármat már megvizsgáltunk eddig:

1. A bibliai igazsággal összhangban imádják Istent (7-14)
2. Nagy Babilon elhagyása (15-18)
3. Összegyűlnek az imádatra (19-22)

4. Buzgón prédikálnak (23-26)

Ha már ilyen fontos tevékenységként definiálja a könyv a "prédikálást", érdemes megvizsgálni, hogy mi Isten véleménye róla. Az Őrtorony szervezet láthatólag nem, de Isten vagy Jézus biztosan figyelembe vette volna ezzel kapcsolatban azt a szempontot, hogy MIT prédikáltak! Feltéve, ha egyáltalán létezett volna ilyen "teokratikus alku". A  buzgalom, és szorgalom mellett a tartalom egészem biztos, hogy kulcsfontosságú lett volna.
Az nyilvánvaló, hogy ha csak a háromságról, lélekről és pokolról szól az üzenetük, ahogyan a 7-14 bekezdések leragadtak ezeknél a témáknál, az nem vezetett volna semmilyen királyhoz, vagy királysághoz és nem lettek volna különbek a 7. bekezdésben említett személyeknél sem, akik ugyanúgy vélekedtek az említett témákkal kapcsolatban, mint a Bibliakutatók. Ezek mellett még a királyság megjelenéséről és a királyról is tanítottak, amik viszont a saját bevallásuk szerint is hiányosak, tévesek voltak, és türelmetlenségből fakadtak. A hiányosságok mértékéről, a tévedések súlyáról már óvatos utalások eddig is elhangzottak, de az igazi jelentőségét később lehet majd látni, amikor még több tényt ismernek el a következő fejezetek ezekről. Mindezek "beismerése", noha korántsem teljesek, elegendőek annak megállapítására, hogy éppen a Királysággal kapcsolatban volt a legtöbb tévedés és félreértés, mégis az ezek melletti makacs kitartás évekkel az egyes tanítások nyilvános kudarca után is jellemző  és elképzelésük szerint így is el tudták nyerni Krisztus szimpátiáját az 1914-es kiválasztásukhoz.

Gyülekezeti "könyv"-tanulmányozás kr 2. fej., 13–22. bek.

A 6. bek-ben említett állítólagos Isteni követ, Isten népének szellemi felkészítésében alkalmazott újabb két módszerét kell megvizsgálni ezen a héten!

Már a 3. bek. is így kezdődött, "Jehova ... akarta, hogy a népe felkészülten várja majd, hogy létrejöjjön a messiási Királyság". Mind a 4 vizsgált módszer, amire a 6. bekezdés utal, hasonló végkövetkeztetéssel fog zárulni, mint amit itt találunk a 13. bekezdésben. Ez nem csupán összefoglalás, hanem egy kísérlet a gyanútlan olvasó gondolatainak szándékosan egy téves irányba való orientálására annak érdekében, hogy az a gondolat ott, abban a tévedésében rögzítve is legyen a lehető legalaposabban. Bármi mást is gondolnánk menet közben a "feltáruló" ismeretek, vagy éppen leleplezett manipulációs kísérletek miatt, végül minden józan és logikus benyomásunkat megpróbálják az egyes szakaszok után ezzel a kérdéssel rendszeresen elnyomni:

"Felkészülten várták volna Isten szolgái, hogy elkezdődjön Krisztus jelenlétének időszaka, ha...?"

Gyülekezeti "könyv"-tanulmányozás kr 2. fej., 1–12. bek.

A 2. fejezet azután kezdi megvizsgálni, hogy a Királyság létrejött, miután az 1. fejezetben már megállapították, hogy a Királyság eljött. :-)

A Királyság létrejötte, a sunyi, titokzatos, hátsó szándékoktól és aljas emberi érdekektől vezérelt politikai játszmákhoz, háttérhatalmakhoz van hasonlítva a bevezetőben. Nem egyedi az ilyen típusú hasonlat, mert a 10. o. 1. számú széljegyzete, talált már párhuzamot a Királyság királya és az 1. sz-i tömegmészáros, Arkelausz között is.

2. bek. utolsó mondata szerint Jehova felkészíti népét az eseményekre, az azt követő alcím szerint pedig egy követ végzi ezt, akit elküld. Az érdekes majd az lesz, ahogyan a követ beazonosításra kerül. A folytatásban ismét megerősítést nyer, hogy Jehovának kifejezett kívánsága, hogy az emberiség jól tájékozott, felkészült legyen és ez egybevág a korábban már hangsúlyozott kifejezésekkel, miszerint szívügye a Királyság.

„Charles De Wilda meghalt egy padon az egyik parkban, négy évtizednyi hűséges szolgálat után.”

            Az egyik tragikus epizód, amely az én, Őrtorony Főhivatalban végzett szolgálatom alatt tudódott ki, Charles De Wilda-ra vonatkozott. Charlie (Karcsi – a ford.) – ahogy mi neveztük őt, az Első Világháború után otthagyta a lovasságot és állást keresve besétált a Főhivatalba, ahol munkát kért. Azt mondták neki, kaphat munkát, de a fizetség csak szállás és ellátás lesz, valamint havi 20 dollár. Elfogadta az ajánlatot és már több mint harminc éve dolgozott, amikor találkoztam vele. Addigra Charlie öregember lett és egy kissé szenilis, de még mindig nagyon keményen dolgozott. Knorr elnök gyakran hozta fel őt példaként arra, milyen munkamennyiséget lehet teljesíteni. Ő volt a legjobb könyvkötő a harmadik emeleten.

Gyülekezeti "Könyv"-tanulmányozás kr 1. fej., 11–20. bek.

A múlt heti anyag hangsúlyos kifejezései a Királysággal kapcsolatban:

- szívügye (Jehovának, Jézusnak),
- létfontosságú üzenet,
- fő téma,
- minél többet megtudni róla,
- Jézus nemes egyszerűséggel fogalmazta meg miért szükséges a Királyság, és mit valósít majd meg.  

Mikor jött létre Isten Királysága?

Az eddig megvizsgált bibliai helyek egyikében sem látható, hogy különbséget kellene tenni a Királyság LÉTREJÖTTE vagy ELJÖVETELE között, ahogyan a 10. bekezdés ezt felvetette. Még csak halvány utalás sincs rá, nem hogy egyértelműen a két eseményhez külön időpontot rendelne akár Jézus, vagy bármelyik apostola. A 11. bekezdéstől mégis úgy vizsgálja a könyv ezt a két fogalmat és a hozzájuk kapcsolt eltérő időpontokat, mintha ezek nyilvánvaló, szentírási kijelentések lennének. A valóságban csupán a 10. bekezdés utolsó mondata veti fel a fogalmakat és így lesz a kiindulópontja a további magyarázatoknak. A következő alcím szerint Mikor "jött létre"..., majd nem sokkal később, Mikor "jön el" Isten Királysága. Az alcímek ebben a sorrendben követik egymást, míg az ugyanezeket a címeket viselő fejezetek (1. 2.), az eljövetellel kezdenek és csak azután foglalkoznak a létrejöttével. Jelentősége nincs a sorrend felcserélésének azon túl, hogy egy tartalomjegyzékre pillantva kissé logikátlannak tűnik azt létrehozni, ami már eljött. Talán kicsinyességnek tűnik ilyesmin lovagolni, ha nem tudnánk az eddigiekből, hogy Jehovának és Jézusnak szívügye az életbevágó információk korrekt feltárása, de lehet, hogy egy tartalomjegyzékhez talán túlzás is lenne szellemi vezetést elvárni.

„Ha én benne lettem volna a Fordító Bizottságban, én is azt akartam volna, hogy a nevemet titokban tartsák.”

            Az Új Világ Fordításon folyamatosan dolgoztak és sok munkát el is végeztek, amíg én a Bételben voltam. A Fordító Bizottság úgy kívánta, hogy a fordítók nevei maradjanak titokban, még haláluk után is. (Jehovah’s Witnesses in the Divine Purpose c. könyv, 258. old.) Tudva, hogy kik voltak ezek a fordítók, mivel ez közismert volt a Bételben, ha én benne lettem volna a Fordító Bizottságban, én is azt akartam volna, hogy a nevemet titokban tartsák. A fordítók névtelenségének kettős indoka volt:

            1: hogy a fordítók képesítését ne lehessen ellenőrizni és kiértékelni, és

            2: senkit ne lehessen felelőssé tenni a fordításért.

Az Isten Királysága uralkodik c. könyv tanulmányozása a VT levelével kezdődik. Vagyis magát a levelet is tanulmányozni fogják a gyülekezetek. Érdemes is, hiszen mindjárt az 1. bekezdés felvet kérdéseket.

pl.:
Lehetséges, hogy Russell testvér bejelentését az tette izgalmassá, hogy egy láthatatlan, megfoghatatlan, bizonyíthatatlan dologról beszélt? Talán az ott lévők közül senki nem merte megkérdezni, hogy a számítgatásait milyen tények, események támasztják alá, mert valójában sem akkor, sem azóta ilyenekre nem derült fény. Mégis valami miatt a Pogányok idejének lejárta, és ennek bejelentése, rendkívüli hangsúllyal bír, miközben semmi hatása nincs sem a keresztények, sem általában a világ ügyeire vonatkozóan. Akkor mégis mi lehet felvillanyozó egy jelentőség nélküli hírben?

Előzmény ...

Időről időre megfeledkezem korábbi kudarcaimról melyek az ún. "szellemi kincsek" utáni kutatásaimat jellemezték a szervezetben. Időnként újra elfog a kíváncsiság, amikor a "kutatási segédeszközök" értékét emlegetik, hogy vajon az utolsó próbálkozásom óta, eredményesebb lettem-e mint "szellemi kincsvadász". Az aktuális buzdítások a wh 16.aug. "Az aranynál is értékesebb kincsre bukkanhatsz" c. cikkben, és a szeptemberi jwtv "Bibliaolvasás közben lássuk át a teljes képet", adásban olvashatók, láthatók. Megpróbálom ismét. Az anyagot úgy választottam, hogy egyúttal felkészülés is legyen a gyülekezeti könyvtanulmányozásra, tehát nem valami "lejárt" szellemi táplálékkal kísérletezek, hanem teljesen komolyan és alaposan a gyülekezeti ütemterv szerint tanulmányozom:

az "Isten Királysága uralkodik" c. könyvet.

Mind a három formáját felhasználom, a pdf verziót, a nyomtatott könyvet, és a jw.org libraryban található anyagot is.

Számítok rá, hogy az ilyesmiben tőlem jártasabb olvasók kijavítják majd esetleges hibás következtetéseimet. Mindenképpen "szellemi aranyat" vagyis bölcsességet keresek ahogyan a wh 16.aug. címe ígéri, és ebben az inspirációm forrásának, az Őrtorony-cikknek a pesszimista hangulatú, választott "kulcsbibliaverse" sem tudja a lelkesedésemet csökkenteni, ami így szól:

- 45 -

„Nézd azt a Cadillacet az utca túloldalán – én adtam Knorrnak, és kaphat bármikor még egyet, ha akar.”

Egy másik tapasztalat, ami megkérdőjeleztette velem, hogy az Őrtorony Társulat Isten szervezete, Anton Koerberhez kapcsolódik. Még most is emlékszem apámra, amikor az 1935-ös Washington D.C. –ben megtartott kongresszus után beszélt róla. Koerber volt felelős a hangosító berendezésért a kongresszuson és valami okból kifolyólag összerúgta a port Rutherford bíróval. Amikor Anton visszatért a Bételbe, úgy találta, hogy kitették az épületből, és kiközösítették a Társulatból. Visszatért az ingatlanüzletbe, nagyon sikeres volt, és vagyont gyűjtött. Egészen 1952-ig minden, amit hallottam róla, az rossz dolog volt. Ő volt az a férfi, aki hitetlen szolga volt, aki szembe ment Isten teokratikus szervezetével, és akit ennek eredményeként kiközösítettek.

Egy nemrég indult blogot szeretnék ajánlani az olvasók figyelmébe: Az óhajtott ügyvédet. Az író főként Jehova Tanúi belső egyházfegyelmi ügyeinek mélyebb vizsgálatával foglalkozik saját korábbi tapasztalatai és összegyűjtött ismeretei alapján. Ez a világ külsősök számára szinte teljesen ismeretlen, saját belső szabályai és logikája vannak, és az ezekben való jobb eligazodáshoz kíván segítséget nyújtani ez a blog. A különböző helyzetekre számos példát hoz fel, emellett pedig a világi jogot érintő kérdésekben helyenként kitér a magyar és külföldi jogrendszerek közötti számos jelentős különbségre és az ezekből esetlegesen adódó problémákra is. A blog olvasását minden bírói ügyekkel, vagy különféle vádakkal, gyanúsítgatásokkal küzdő Tanúnak csak ajánlani lehet. Az oldal első két bejegyzését, és egy különös érdeklődésre számot tartó témát itt külön is szeretnék ajánlani:

http://jwavocat.blog.hu/2016/08/12/miert_van_ez_a_blog_a_szabalyaim

http://jwavocat.blog.hu/2016/08/13/par_szoban_magamrol_es_a_biroikrol

http://jwavocat.blog.hu/2016/08/29/jogi_lepesek_a_szervezet_ellen

A szervezeti hozzáállás ehhez a témához nagyon különös. Bibliai szóhasználattal, érvekkel, a téma gyakori felvetésével különböző kiadványokban előadásokban a bűnökkel kapcsolatban csakis egy dolgot hangsúlyoznak, a megbocsátást. Egy jól bevált sablon van erre, ami évtizedek óta változatlan. Természetesen az Őrtorony-módszer és a bibliai módszer között jelentős eltérés van. A megbocsátással kapcsolatos Őrtorony-sztereotípiákat megpróbálom a figyelem felkeltésére használni azzal kapcsolatban, hogy a Biblia nem kizárólag a megbocsátást említi a bűnökkel kapcsolatban, ill. ha a megbocsátás területén valóban az isteni mintát kellene követni, ahogyan a szervezet is ajánlja ezt, akkor szinte minden alkalommal lényeges szempontokat hagynak figyelmen kívül annak kiértékelésében.

A szokásos módszer a szóban forgó Őrtoronyban is kb. a következő mintát követi:

1. túlhangsúlyozni, hogy tökéletlen minden ember, ez az alapja minden ilyen cikknek.
2. alaposan összekeverni a "hiba", bűn, alkalmi bűnök, és a kitervelt, csoportosan, folytatólagosan elkövetett gazságok fogalmát, lehetőleg kerülni, mellőzni, tagadni, hogy ezekben legtöbbször felvigyázók vétkesek,
3. helytelenül (nyilván szándékosan) alkalmazott bibliai helyek, történetek bizonyítékként való bemutatása, az említett történetekből való kiragadott és önálló, univerzális igazságokként használva az adott részletet.
4. büszkeséggel, kóros, helytelen, gőgös büszkeséggel vádolni azokat, akik merészelnek más következtetéseket is fontolóra venni, mint amire az Őrtorony-cikk akar rávezetni, kikényszeríteni. Ez a cikk szó szerint ostobának nevez minden másképp gondolkodó Tanút.
   

                Úgy nyolc hónappal a kiközösítésem után, miután 13 évig voltam Jehova Tanúja, vén, általános úttörő, angol csoport vezetője, miegymás, meglehetősen depressziós állapotba kerültem. Addigra már kétszer kértem írásban a visszafogadásomat, de a Tisztelt Bírói Bizottság még csak válaszra se méltatott semmilyen formában.

                Sokat imádkoztam Istenhez – akit akkor még Jehovának szólítottam -, hogy bocsásson meg vétkeimért és mutasson kiutat nekem ebből a helyzetből. Egyik napon bevillant az eszembe, hogy ha Jehova Tanúinál van az igazság, akkor azt NEM KELL FÉLTENI semmilyen kritikától, az MINDENNEL SZEMBEN meg kell, hogy álljon!