Mi a baj a Jehova Tanúi gyermekmolesztálással kapcsolatos belső eljárásával?

A teljes cikk itt olvasható:

https://blogjt.blog.hu/2019/07/16/mi_a_baj_a_jehova_tanui_gyermekmolesztalassal_kapcsolatos_belso_eljarasaval

A válaszlevél néhány dolgot tisztázott, volt, amit továbbra is homály fedett és több új kérdést vetett fel! Eltartott egy darabig mire minden hivatkozást átnéztem, némelyik magyarul nem is létezik/létezett (fordításokhoz segítséget kellett igényelnem), vagy magyarul más dátummal jelent meg.

Időközben megjelent egy Őrtorony cikk ami, a kettős beteljesedéseket egy elfogadható korlátok közé helyezte. Az Őrtorony 2015. márciusi (tanulmányozási szám) Olvasók kérdései cikk a következőket írja: (Ez a cikk hosszasan csemegézik más vallások tévedésein, míg a Tanúk ugyanolyan jellegű mérhetetlen túlkapásait épphogy csak említi!)

“Az a legbölcsebb, ha akkor fogadunk el egy személyt, eseményt vagy dolgot előképnek, ha ezt az Írások megerősítik. Ellenkező esetben óvakodunk attól, hogy bizonyos személyekhez vagy beszámolókhoz ellenképi megfelelőt társítsunk.”

Ezzel maximálisan egyet tudtam érteni, és kíváncsian vártam az új felismerés hatásait! Hiába! Előadások, folyóiratok, könyvek tömege jelent meg az óta, anélkül, hogy a fenti “legbölcsebb” hozzáállás legkisebb jele látható volna! Azt hiszem, maga a vezetőtestület sem gondolt bele mit jelentenek ezek az egyébként kivételesen józan szavak. (Ez alapján, milyen realitása van a “nemzedék” kettős értelmezésének?)

LÁBNYOMOM...

Nagy valószínűség szerint, hozzám közel álló emberek úgy fognak meghalni, hogy nem fogják megismerni azokat az eseményeket, amik a saját döntéseik és az én álláspontom mögött állnak. Ennek igencsak összetett, messze nyúló okai vannak. Férfiak kis csoportja hetente zárt ajtók mögött összeül, hogy megszavazzák bizonyos témákról, mi isten véleménye! Egy ilyen, a nyolcvanas évek elején történt zárt ajtós szavazás, döntően befolyásolta az én életem is. Történetem azonban messzebbre nyúlik vissza, életemet jóval a születésem előtti események alakították.

Szüleim gyermekkorukban lettek tanúk, és még 1956 előtt Budapesten a Reuter Ferenc utcai királyság teremben ismerték meg egymást. Mindkét ágon nagyszüleim is csatlakoztak az “igazsághoz” bár ez nagyapáim esetében a dohányzás elhagyása miatt  később történt. Apukám nem hitt az 1975-ős Armageddon elméletben, ezért családunkat akkor ”csak” a  szokásos sürgősség érzete jellemezte! Így senkit nem ért meglepetés, hogy nem Armageddon, hanem én jöttem, nyolc gyerek közül a hetediknek. Kis koromban szinte csak tanúkat ismertem, ezért a szervezeti tanítások magát a valóságot jelentették nekem. Hamar úgy szocializálódtam, hogy vagyunk mi tanúk, és a világiak.

Hát, akármennyire hihetetlen, két éve történt a magyarországi extanú világ, legnagyobb botránya. Akkor írtam a leleplező cikkeimet Lénárd Gabiról, aki rengeteg érdekes hazugsággal férkőzött be a világunkba és a magánéletünkbe. Mi tagadás, én is hittem neki egy darabig. 

Én személyesen találkoztam azzal a negyvenes évei közepén járó férfival, aki megalkotta a Gabi és a többi virtuális szereplő karakterét. Többször is találkoztunk, és sok érdekes történetet mesélt nekem Palotás, Laura és Gabi stílusában. Valamint ő volt az egyetlen hús vér személy, aki a szemembe mondta a találkozásainkkor, hogy ismeri a Gabit, és rendszeresen találkozik vele. Szóval az átlagosnál nagyobb kíváncsiságom vezetett oda, hogy sikerült meglátnom, azt, hogy egy interneten olvasható történetnek mennyi köze van a valósághoz.

Tegnap beszélgettem a nagyanyámmal. Jehova Tanújaként szinte egész életében erre a pillanatra várt. Armageddon itt a küszöbön... már megint?? Ki tudja hányadjára? Szóval elmondta, hogy április 7-én korlátozott keretek között lesz megtartva az Emlékünnep. Még talán résnyire nyitva lesz a bárka ajtaja. Csak a legközelebbi hozzátartozókat és családtagokat hivhatják meg. A szerencsés kiválaszotattakat. Meg ha tudunk menjünk el. Hivatkozzak arra, hogy gyermekkoromtol kezdve gyulekezetbe jartam. Talan van meg megmentes a szamomra. En megigertem, hogy ott leszek...

Semmi értelmét nem látom kifejteni neki, hogy a homo sapiens, az emberi faj az perverz módon vágyik az önmegsemmisitésre és a világvégére, hogy armageddon napja többezer éve tart, és, hogy a többek között az Őrtorony Zrt. részvénytarsaság ezekből a periodikus világválságokból él meg, nem is akárhogyan.

Mossatok kezet és ne felejtsetek el félni!

JJ

Ha jól értem a Bibliában az Újszövetségben a többek közt legfontosabb tanítás: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
Ha valaki azt állítja: „Szeretem Istent”, és mégis gyűlöli a testvérét, akkor az hazug. Mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát.
Tehát mindenkinek először embertársainkat kellene szeretni.
Ő azt akarja, hogy mindenfajta ember megmeneküljön, és pontosan megismerje az igazságot.
És azért imádkozom továbbra is, hogy egyre nagyobb legyen bennetek a szeretet, pontos ismerettel és teljes tisztánlátással.

Mielőtt valaki bulvárhírnek vélné a cím alapján, mindjárt az elején tisztázom, hogy az Őrtorony állítja ezt, "tehát igaz" :)

Miért is kellett Jézusnak börtönbe vonulnia az Őrtorony szerint? Egy kis előzményként a szervezet karácsonnyal kapcsolatos történelmét idézném fel.

Jelenleg Jehova tanúi nem ünneplik a karácsonyt, pogány eredetére való tekintettel, habár semmilyen konkrét bibliai kifogást nem lehet a szokás gyakorlásával szemben felmutatni. A szervezet közvetett, bizonyítéknak tűnő, főleg magyarázkodással is meg tudja győzni a több millió Jehova Tanúját, hogy ez így helyes. Nem kívánom tisztázni ezt az ügyet, mindenki eldöntheti egyénileg, hogy mit gondol karácsonyról és mit tesz akkor. A vezetőtestület azonban nem bízza a döntést a tagokra. Karácsony időszakában rendre Őrtorony és Ébredjetek folyóiratok magyarázzák az ünnep jelentőségét, múltját, eredetét és különösen az elvárt, sőt "helyes", Krisztus és Jehova által is támogatott viselkedést.

A főszereplő egy kedves tanárnő, kit nemes egyszerűséggel nevezzünk most T. néninek (azért néni, mert nyolcvanas éveinek derekán jár). Emlékeimben egészen a hetvenes évekig kell kutatnom, hogy felidézzem kedves, mosolygós arcát, meleg hangját. Körülbelül ekkortájt kezdtem egy kisváros alapiskoláján a tanulmányaimat, s itt ismerhettem meg egy kedves pedagógus házaspárt. Pontosabban a pár egyik fele volt kedves, szintén tanár férje amolyan mackós típus, mély dörmögő hanggal, állandó borostás kinézettel, egyáltalán nem keltett bizalmat bennünk. Teltek az évek, én felnőttem, ő egyre idősebb lett, nagyon sokáig még csak nem is láttam.

Mígnem egyszer azt hallottam, hogy meghalt a férje, és gyásza alig múló napjaiban, megkeresték TANÚ kollégák, s biblia tanulmányozást folytatnak vele. Műveltségének köszönhetően gyors előrehaladást tett, s üde színfoltjává vált gyülekezetének. Ám a vér nem válik vízzé, hogy teltek múltak az évek éles elméjét egyre nehezebb volt homályos és állandóan változó „igazságokkal” félrevezetni.

Sziasztok!

Jo reg nem irtam semmit. Talan 4-5 eve mar. Ekezetem sincsen, remelem nem gond.

Ki latta az uj Joker filmet? Velemeny? En nem azt kerdeznem, hogy jobb volt e Heath Ledger Jokerenel, hanem azt, hogy miben volt mas?

Lloyd legujabb interjujat latva Arthurral, kedvet kaptam visszajonni es leforditani a konyvet magyar nyelvre.

Megvan meg a regi csapat? Kerlek irjatok ra mindenkire aki anno ennek a csapatnak tagja volt, azokra is akik jelenleg is szerkesztik, es ujakat is szivesen varunk.

Aki szeretne resztvenni a forditasban, az dobjon egy emailt nekem: k.johnny.joker@gmail.com

Ki olvassa meg rendszeresen a blogot? Mi tortent veletek az elmult 5 evben?

Udv,

JJ

Érdekes módon  A "Kincs, ami nincs" c. Bud Spencer és Terence Hill filmben Kamasuka karaktere (a japán katona) szerepét valós személy, Hiroo Onoda ihlette. A II. világháború idején került a Fülöp-szigetekre, ahol nem szerezhetett tudomást a háború végéről. Egészen 1974-ig nem adta meg magát. Ekkor is csak az egykori felettese felszólítására. Meglepően sok katonával esett meg a háború lezárása után  ami vele is, mégpedig az, hogy egyetlen téves alapinformációhoz (“Még tart a háború”) rendelt minden más értesülést, amihez hozzáfért. (Lásd: https://index.hu/tudomany/tortenelem/2014/03/10/nincs_megadas/ )

Elképzelhető, hogy az emberi gondolkodás ezen sajátja tetten érhető a tanúknál, sőt a keresztények döntő többségénél?

2017-ben, olyan manővert hajtott végre a vezetőtestület égi szekere, melyet a látomásbeli elődje 26 évszázad alatt egyszer sem. Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy működési anomáliáról vagy egy olyan sajátosságról van szó, ami később majd beépítésre kerül és gyakrabban lesz tapasztalható. Amíg ez eldől a pattersoni műhelyekben, lehet találgatni a kiszivárgott hírek alapján.

Megpróbálod kitalálni, hogy a fenti kifejezések közül melyiket, mikor használja a szervezet?

1.) Szellemi OKÁDÉK: módosított szellemi igazságok
2.) Szellemi LÁTÁSZAVAR: hamis vallások tévedései

Zavarban vagy attól, hogy csak ezek a választási lehetőségeid?

És ha bővítem az opciók számát?

Jehova Tanúi csodálják a "vadállatot", igénybe veszik a segítségét, miközben "szakértelmében" gyönyörködnek, a jw.org weblapon!
Míg korábban az ehhez hasonló viselkedés miatt más egyházakat még leszajházott az Őrtorony, úgy látszik a sokat emlegetett Péld. 4:18 hatása mára már megszelidítette a vadat, megszentelte a szajhás viselkedést.
Még egy Putin elnöknek címzett markáns politikai beszólás is felkerült a jw.org-ra.
Vajon Isten magától is ezeket nyilatkozná vagy csak a kibicek, beszélnek így a nevében? Jeremiás 14:14

A jw.org / sajtó menüpontjában feltűnően sok a propagandaszagú anyag, különösen az oroszországi betiltás ügyében és itt nem arra gondolok, hogy a bebörtönzések, bántalmazások híre, esetszáma vagy a razziák durvaságáról szóló beszámolók ne lennének igazak. Viszont az ezekhez fűzött magyarázatok, valamint az egész ügy bemutatásának egyoldalúsága annyira feltűnő, hogy alig lehet indulatok nélkül végigolvasni egy egy tájékoztatót.

Kérlek ne kattints tovább, csupán a címet olvasva, hisz ez csak egy aforizma, nem eltévedt gasztro poszt.
A sorok közti olvasást, értelmezést és ehhez hasonló hasznos dolgokat tanultam pár nappal ezelőtt, egy nyilvános előadásban, amit úgy érzem, most mindenképpen meg kell veled osztanom!
P. Zsolt előadásának teljes elemzésére nem vállalkozom, de talán tudsz együtt derülni velem pár percet a délutáni sziesztád közben, a következő vasárnapi szellemi "jó falatot" várva.

Hogy miért élek egy étkezési hasonlattal a címben?
Mert a gyülekezetben számtalanszor hallottam már kiskoromtól fogva, hogy ami ott elhangzik, az szellemi táplálék, amitől erősödünk a hitben. De ahogyan a fizikai táplálékunk is lehet romlott, vagy csupán tegnapi, ugyanez előfordulhat a szellemiekkel is, ami elég szomorú.

A “Végre helyreáll Jehova tiszta imádata“ c. könyv (2018) 9. fejezete arra céloz, hogy János apostolnak köze volt a nagy hitehagyáshoz, amiért Jehova többek között inkvizícióval is büntetett.

Az őrtoronykiadványok olyan gyakran hárítják az emberi mulasztások és tévedések felelősségét Jehovára, Jézusra vagy a szent szellemre, hogy nem lehet meglepődni azon, ha még egy apostol is gyanúba keveredik a Watchtower lapjain. Jézus legkedvesebb tanítványa a legdurvább bűn, a hitehagyással kapcsolatban kerül említésre, ha nem is direkt és konkrétan vádolva Jánost, de a hűséges személy neve olyan szövegkörnyezetben bukkan fel, ahol éppenséggel kézenfekvő asszociáció, hogy a felelősségére célozgatnak pihent agyú bibliamagyarázók. 9. fejezetben.

Akinek kételyei lennének afelől, hogy Jehova Tanúinál szélsőséges tanítások vannak forgalomban, melyekkel nyomás alatt tartják és megfélemlítik a tagságot, annak a vezetőtestület újabb és újabb bizonyítékokkal szolgál. A szervezeti propaganda (tanítás) a legelképesztőbb érveléssel képes bibliai történeteket felhasználni pl. arra, hogy amennyire csak lehet távol tartsa az aktív tanúkat nemtanú rokonaiktól, még akkor is, ha azok egyébként tolerálják a Tanúk hiedelmeit és szokásait. Ezeknek a rokonoknak a démonizálását mutatja be a néhány hónapja megjelent, "Végre helyreáll Jehova tiszta imádata" c. könyv.

A 7. fejezet első alcíme ránézésre talán azt sugallja, hogy azoknak az ún. világi rokonoknak tényleg problémás a viselkedése, de megdöbbentő, hogy milyen indítékkal és módszerrel mutatnak párhuzamot Izrael ókori un. családtagjai, valamint a ma élő tanúk családtagjaikkal való kapcsolata között.

Beszélnél kicsit bővebben az "áldásokról, lehetőségekről"?

Még a JT közösségben voltam, de már kezdtem legyőzni a „félelmet” a más közösségekben élő, tevékenykedő keresztényektől. Ebben feleségem előbbre tartott, bennem még erősen dolgozott a „hajszál” szindróma.

Egy galyatetői nyaralás során elmentünk Mátraházára, mert egy akkoriban olvasott – „Kapcsolatom a Református egyházzal és annak Urával” című – Tüdős Klára könyvben az állt, hogy az ottani református lelkészüdülőben kapta a késztetést az írásra. Emlékszem az érzésre, amikor nagy nehezen bementem a gondnokházaspár lakásába. Mintha vesztőhelyre mentem volna. Jó beszélgetés kerekedett a gondnokkal, aki nem mellesleg lelkészvégzettségű valaki volt. Említették, hogy vasárnap istentisztelet lesz az üdülőben, szeretettel hívnak.

–—Néhány olyan személy történetét szeretném megmutatni, akikkel személyesen is volt szerencsém találkozni. Bár elmondható, hogy nincs két teljesen egyforma eset, ez a bepillantás a "hitehagyottak" világába nagyban árnyalhatja a róluk festett képet. – Keresemazutam
(1Teszalonika 5:21)

Györgynek hívnak,
35 évig voltam Tanú,
26 és fél éve különültem el.

Tudom rólad, hogy az istenhit központi szerepet játszik az életedben. Mindez láthatóan és érezhetően nem a felszín, nem egy kirakat, hanem az éned lényegi része. Kiváltságosnak érzem magam, amiért lehetőségem van tanulságokat keresni az életedben!
Vissza tudsz emlékezni az első alkalomra, amikor a teremtőre gondoltál?
Milyen idős lehettél, és milyen körülmények alakították az akkori világodat?

Vallásos, római katolikus családba születtem. Számomra az első pillanattól kezdve magától értetődő volt, hogy imádkozunk, templomba járunk. Amikor kezdtem iskolába járni, két évig még rendszeres hittanóra volt; én ezeken az órákon éreztem magamat a legjobban. (Bár akkoriban minden más jegyem is jeles volt.) Szüleim a hittant oktató tanárnővel személyes barátságot ápoltak, és két jezsuita szerzetes is volt az ismeretségi körükben. Nagyon sok katolikus gyermek-, és ifjúsági könyvet kaptam tőlük kölcsön, és ezek a színes történetek egészen elvarázsoltak. Természetesen elsőáldozó is lettem, és ministráltam, majd bérmálkoztam is.