EXJT BLOG

Mindenkinek Jehova Tanúiról

HTML doboz

Leírás

Minden éremnek két oldala van... Jehova Tanúi szervezetének is. Mi ennek a vallási közösségnek a kevésbé ismert oldalával foglalkozunk, hogy lehetőleg minél több embernek segítsünk egy objektív nézőpont kialakításában. Ha Jehova Tanúja vagy, ne félj, hiszen rengeteg Tanú olvassa még rajtad kívül az oldalt! Például vének, kisegítőszolgák, bételesek és persze a legtöbben, akik átlagos Tanúk. A névtelenségnek köszönhetően itt szabadon kérdezhetsz, cáfolhatsz és hozzászólhatsz, de szépen kérünk, előtte olvasd el a témakörrel foglalkozó régebbi cikkeket és kommenteket! Soha ne feledd:

"Nemcsak azt kell megvizsgálnunk, amit személy szerint mi hiszünk, hanem azt is, amit az a vallásszervezet tanít, amellyel kapcsolatban vagyunk. Ha szeretjük az igazságot, akkor semmit nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól." -
Az igazság, mely örök élethez vezet, (WTBTS, 1968) 2. fejezet 5. bek.

Flying-brain 2.jpg

Jehova Tanúi történelme:

Raymond Franz a vezetőtestület egykori tagjának könyve:

crisis-conscience-ray-franz_hun.png

Don Cameron Egy elgondolás rabjai:

don-cameron-elgondolas-rabjai-coaccover.jpg

Utolsó kommentek

  • ORION: ÜDV-- Az "elsőszülött minden teremtmény közül"----- A teremtményetek nem jehova tanuiért jött!!! Nem hiszitek??? Figye... (2024.03.05. 17:44) Kolosszé 1:15
  • Egy_nick: @Atyek: Akkor szerinted ezek az erőszakos besorozásról szóló hírek is hoax? Egyáltalán van orosz-ukrán háború? Vagy cs... (2024.02.17. 09:11) János 14:19
  • Atyek: @Egy_nick: Lehet, hogy a Vezető Testület nem nézi az M1-et, és nem olvassa az Origo-t? (2024.02.14. 15:37) János 14:19
  • Egy_nick: VOLNA EGY KÉRDÉSEM: A médiákból tudjuk, hogy Ukrajnában milyen erőszakosan toborozzák a lakóságot a háborúba. Most le... (2024.02.12. 08:43) János 14:19
  • orvosirnok: RENDKÍVÜLI HÍR | Kiemelkedő adatok a 2023-as szolgálati évből 2023. november 15-én a vezetőtestület szolgálati bizotts... (2023.11.20. 19:08) Szellemi breaking news: Mostantól minden más lesz
  • ORION: --"Íme, közeledik a felhőkkel, és látni fogja minden szem, még azoké is, akik átszúrták.--Eljön ez is !!! DE még ez el... (2023.11.15. 10:29) János 14:19
  • Egy_nick: Ezek után még mondja valaki, hogy a 2020-as dátum nem világtörténelmi jelentőségű! Legalább annyira világtörténelmi, m... (2023.11.08. 17:40) Szellemi breaking news: Mostantól minden más lesz
  • Bereai: Dől a "Torony"! "És hallottam, hogy egy másik hang ezt mondja az égből: „Menjetek ki belőle, népem, ha nem akartok r... (2023.10.21. 22:20) Szellemi breaking news: Mostantól minden más lesz
  • Bereai: @Egy_nick: Minden szavad telitalálat atyámfia! Nekem 40 évi aktív hitélet után jött el az ébredés az oltások erőltet... (2023.10.21. 22:13) Carl Olof Jonsson: A „vadállat” és „Nagy Babilon”
  • Seres: És még egy kis csökkenés: (népszámlálási adatok) Jehova tanúi: 2001: 21.688 fő 2011: 31.727 fő 2022: 22.249 fő kontra... (2023.10.20. 20:07) Szellemi breaking news: Mostantól minden más lesz
  • Utolsó 20

Ide küldd:

writing_01.png

columba [kukac] freemail [pont] hu

k [pont] johnny [pont] joker [kukac] gmail [pont] com

Ha szeretnéd megosztani - névtelenül is -, a kérdésed, történeted, tapasztalatod, véleményed, cikked, tanulmányod vagy javaslatod, akkor bátran írd meg a fenti címre, vagy írd meg közvetlenül az oldalon (regisztráció nélkül is!!!), itt:

>> GYORSBEKÜLDŐ <<

Mindenféle

Gyakran használt bibliaversek

2Mó 33:20 | Zs 146:4 | Pl 4:18 | Pl 8:22 | Pr 3:19Pr 9:5 | Ézs 44:24 | Ez 18:4 | Dá 7:13, 14 | Mt 5:5 | Mt 6:7 | Mt 11:11 | Mt 24:14 | Mt 24:36 | Mt 24:45-47 | Mk 13:32 | Lk 16:19-31Lk 23:43 | Jn 1:1 | Jn 1:18 | Jn 2:19-21 | Jn 4:34 | Jn 6:68, 69 | Jn 10:16 | Jn 10:17, 18Jn 14:19Jn 14:28 | Jn 17:3 | Jn 17:11 | Jn 20:17 | Csel 2:34 | Csel 8:30-31 | Csel 15:20.29 | Róma 6:7 | 1Kor 8:61Kor 11:27 | 1Kor 15:50Kol 1:15Kol 1:16 | Héb 1:8 | Jel 3:14

BLOG FÓRUM

CHAT a jelenlévőkkel

"Ha meg akarod tudni, hogy ki uralkodik fölötted, elég kideríteni, hogy kit nem szabad bírálnod." - Voltaire

„Nekem pedig egészen mellékes, hogy ti vagy egy emberi ítélőszék megvizsgál-e engem. Sőt, magam sem vizsgálom magamat. Mert semmiről sem tudok, ami ellenem szólna. De ez még nem bizonyít igazságosnak, ugyanis Jehova az, aki vizsgál engem.” (1Korintusz 4:3, 4)

"Ha a szervezeten kívül vagy, meghalsz. Ha a szervezeten belül vagy akkor pedig nagyon kell igyekezned, hogy ne halj meg." - Resign

"A legfájóbb kín örömet színlelni." - Márai Sándor

"Nem oldhatjuk meg a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel teremtettük őket." - Albert Einstein

"Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek." - Jókai Mór

"A tudatlanságod legmagasabb foka az, amikor elutasítasz valamit, amiről nem tudsz semmit." - Wayne Dyer

TIPP: A böngésződ típusától függően a Ctrl gombot nyomva tartva a + és - gombokkal nagyíthatod és kicsinyítheted az oldalt, a jobb olvashatóság érdekében.

TIPP: Kérdésekkel taníts, ne kijelentésekkel! Érvelésedben használd a Bibliát és a Tanúk kiadványait is! Vitáidban ne kövess el érvelési hibákat!

TIPP: Ha nem vagy inkognitóban, kérünk oszd meg a cikkeinket a közösségi oldalakon! (Facebook, Twitter, Google+, stb.)

 

Hogyan adományozzak nektek?

Megtekintések száma

Látogatók: 

free counters


Kedves olvasónk, Te mi vagy?

látogató számláló

Indafotó képek

Jehova mint inkvizitor (?)

2019.06.13. 17:00 | Jónás_ | 1 komment

A “Végre helyreáll Jehova tiszta imádata“ c. könyv (2018) 9. fejezete arra céloz, hogy János apostolnak köze volt a nagy hitehagyáshoz, amiért Jehova többek között inkvizícióval is büntetett.

Az őrtoronykiadványok olyan gyakran hárítják az emberi mulasztások és tévedések felelősségét Jehovára, Jézusra vagy a szent szellemre, hogy nem lehet meglepődni azon, ha még egy apostol is gyanúba keveredik a Watchtower lapjain. Jézus legkedvesebb tanítványa a legdurvább bűn, a hitehagyással kapcsolatban kerül említésre, ha nem is direkt és konkrétan vádolva Jánost, de a hűséges személy neve olyan szövegkörnyezetben bukkan fel, ahol éppenséggel kézenfekvő asszociáció, hogy a felelősségére célozgatnak pihent agyú bibliamagyarázók. 9. fejezetben.

Bevezetésként azt a fikciót vetítik az olvasó elé, miszerint ő is babiloni fogságban van (kb.ie.550.) és éppen egy imádati megbeszélésen vesz részt, ahol váratlanul előkerülnek Ezékiel tekercsei.

"Képzeld el, hogy ezen a napon az egyik hittársad egy különleges dolgot hoz az összejövetelre, mégpedig egy Ezékiel próféciáját tartalmazó tekercset. Örömmel hallgatod Jehovának azt az ígéretét, hogy visszaviszi a népét a hazájába. Repes a szíved, miközben felolvassák ezt a próféciát, és arra gondolsz, hogy egy nap a családoddal együtt visszatérsz, és ti is részt vesztek a helyreállításban!"

Ne felejtsük el az Ezékiel-értelmezésének gyökeres megváltoztatására naggyából 50 évente került sor eddig az első, 1917-es Beteljesült titok c. könyv kiadása óta. 1971-ben, majd ez a 2018-as kiadvány.

A vég idején 100 év alatt 3 különböző magyarázatot is ad Jehova a vt által, míg a modern beteljesedés ókori megfelelőjében mindvégig változatlanul maradtak a prófétai szavak, még az elképzelt történetében is. Pedig a vezetőtestület érvelése alapján minden okuk meg lett volna változtatni, hiszen Ezékiel prófétálása óta eltelt 50 év és Isten népének a száma megnövekedett. 50 éwel közelebb kerültek a szabaduláshoz is, tehát a próféciák aktualizálása a jövőjüket érintette.
Nekik miért nem kellett

még világosabb fény,
kristálytiszta megértés,
gondos kutatás,
sok elmélkedés és ima, hogy biztosak legyenek benne,
mérlegelés,
minden korábbinál világosabb megértés ?

Ha az 1917-es vagy az 1971-es magyarázat egyik sem lett pontos, mi haszna volt bármelyiknek is?
Mennyire lehet bízni a 2018-ban megjelenő sokadik értelmezésben azok után, hogy 2 próbálkozás már kudarcba fulladt, mert ZAVAROS magyarázatokat eredményezett?

A "hű és bölcs szolga" imént idézett ókori meséje nem egyszerűen írói fantáziálás vagy felesleges színezése a bibliai történetnek, hanem közönséges csalás. Habár a szemléltetés félig meddig bibliainak tűnik, a képzeletbeli babiloni összejövetel mégis inkább csak gyarapítja a következetlenségek számát, magyarázatok helyett.

A 4.bek. pl. tényként állítja, hogy voltak ott gúnyolódó, hitehagyott zsidók is, pedig erről nem ír Ezékiel könyve, így ezek a kijelentések csupán cifra kellékei a mesének egy olyan olvasmányban, amit “az emberiség számára legjobb magyarázat"-nak “ jelentett ki a bevezető.

A mese 1. bekezdése szerint fél évszázada vannak fogságban, ami ugyanannyi, mint 1971-2018 -ig, két Ezékiel-magyarázó könyv megjelenése között eltelt idő.

Miközben leírják, hogy izrael miért és milyen büntetést kapott, hogyan lettek előtte figyelmeztetve, ez a színes és aprólékos leírás mégsincs párbaállítva modern megfelelőivel! Pedig a 8. bekezdés első mondata kijelenti, a keresztény gyülekezettel is történt olyasmi, mint a babiloni száműzetés, ezért be kellett volna mutatni a keresztény gyülekezet bűneit is, ha azok Bibliakutatók voltak, akkor azokét, hiszen okot adtak a száműzetésre! Ehelyett azonban csak egy elnagyolt visszautalás van az apostoli levelek figyelmeztetéseire, óvakodjatok a hamis prófétáktól, vagy az elnyomó farkasoktól, majd röviden megemlítik, hogy a keresztény véneknek ki kell közösíteni az ilyeneket és ezzel kész is.

Amíg pl. a “lázadó” kifejezést a fejezet legalább 8 alkalommal használja Izraelre és a babiloni fogság okaként, addig a Bibliakutatók nagy babiloni fogságának soha, semmilyen indoklását nem látni.

Hasonlóan a bálványimádás, gyalázat, önfejű, semmibe vette, veszélyes emberek, hitehagyás, gonosz irányzat, szennyezett gyülekezet, hitetlen filozófiák, sátáni tantételek, álkeresztények kifejezések kivétel nélkül Izraelre, legfeljebb 1.sz-i. keresztényekre vonatkoznak, de egyetlenegyszer sem, még véletlenül sem a modernkori szervezetre.

Ha ennek az lenne az oka, hogy Jehova modern népe (beleértve a Bibliakutatókat is), mindezektől mentes volt, akkor 1919-ig miért lettek volna Nagy Babilonba zárva, miért nem szabadultak korábban?
Ha pedig legalább részben ők is bűnösök voltak (és tény, hogy azok voltak), akkor miért nincs szó erről egy olyan fejezetben (9.), ahol éppen az ókori bűnök és büntetéseik tanulsága a fő téma?
Hogy lehet kihagyni egy tanulságokat kereső fejezetből a lényeget, azt, hogy miért kaptak büntetést CT Russell és a bibliakutatói?
Miért voltak fogságban és esetükben pontosan mit jelentett a szellemi babiloni fogság?
Továbbá, hogy lehet figyelmen kívül hagyni, hogy már akkor megbocsátottak nekik, sőt jutalmat is kaptak, mielőtt a bűnös szokásokkal felhagytak volna (ha csakugyan felhagytak!)?
Hogy lehet az Őrtorony nagyvonalúságával eltekinteni a zavaros magyarázatok, téves elgondolások, világi szokások bűnétől, amikor az ókori példánál, ugyanezekért több évtizedes büntetést kaptak, az imádat központjának könyörtelen lerombolásával együtt?
Hogy lehet mindezeket szó nélkül hagyni mint jelentéktelent, miközben a büntetés időtartama aránytalanul nagyobb, mint az izraelitáké volt?

A 8. bekezdésben elhangzó kérdés-állítás kombináció határozottan annak megvizsgálására ösztönöz, hogy vajon miféle bűnei lehettek a keresztény gyülekezetnek, amivel ekkora Isteni haragot váltottak ki:

"Vajon a keresztény gyülekezettel is történt olyasmi, mint a babiloni száműzetés? Igen." >>

A válasz azonban eltereli a figyelmet a vének felelősségéről, ezáltal a vezetőtestületéről is. Ugyanis a 9. bekezdés bár azzal kezdi, hogy a

"A keresztény vének azt az utasítást kapták, hogy távolítsák el a hitehagyottakat a gyülekezetből" >>

még bibliaverseket is felsorakoztat ezzel a felelőséggel kapcsolatban, de a következő mondatból már hiányoznak a vének a hibáztatás az egész gyülekezetre vonatkozik:

"De akárcsak az ókori Izrael és Júda népe, úgy sok keresztény is idővel semmibe vette ezeket a szeretetteljes figyelmeztetéseket." >>

Hogy lehetne hibás a mulasztásért kizárólag Júda népe vagy sok keresztény, ha a szeretetteljes figyelmeztetés a véneknek szólt?

Következésképpen, hogy ha

“Az első század végére a hitehagyás gyökeret vert a gyülekezetben,” >>

akkor nyilvánvaló, hogy a keresztény vének semmibe vették az utasítást !

Az ilyen manőverek a szövegben elterelik a figyelmet a keresztény vének felelősségéről. Pedig, apostolok, sőt egy állítólagos vezetőtestület is működött, mégis nemzetközi méretű hitehagyás következett be.

A 9. bekezdés azt írja, hogy

"János ... volt az utolsó visszatartó erő ezzel a gonosz irányzattal szemben" >>

Ezékiel és más próféták, a feljegyzéseikben világosan megnevezik a hamis prófétákat, az Istennek nem engedelmeskedő királyokat és a bűnös szokásokat. De itt a Nagy Babiloni fogság kezdetén, ami tovább is tartott mint a korábbi, szigorúbb is volt, és sokkal kevesebb figyelmeztetés előzte meg, nagyon kevésnek tűnik a magyarázat. Ennek is a lezáró részében úgy bukkan fel János apostol neve, hogy azt hihetnénk, felelős volt a kialakult helyzetért.

"Az első század végére a hitehagyás gyökeret vert a gyülekezetben. János, aki az apostolok közül még életben volt az első század vége felé, látta, hogy a gyülekezet beszennyeződött, és hogy sokan fellázadtak. Ő volt az utolsó visszatartó erő ezzel a gonosz irányzattal szemben." >>

Ugyanaz a bekezdés jelenti ki, hogy János szeme láttára zajlott a beszennyeződés, amelyik azt is állítja, hogy visszatartó erő is volt a hitehagyással szemben. Pedig nyilvánvaló, hogy nem volt az, hiszen tény, hogy bekövetkezett a hitehagyás.

A 10. bekezdés már Sátánt kezdi vádolni, de előtte még kijelenti, hogy

"János halála után elkezdett beteljesedni Jézusnak a búzáról és a gyomról szóló példázata." >>

János életében, a szeme láttára beszennyeződött a gyülekezet, sokan fel is lázadtak, mégis a gyom elvetése csak ezután következett.

"... Sátán „gyomot”, vagyis álkeresztényeket „vetett” a gyülekezetbe, mely így még gyorsabban romlottá vált." >>

Hogyan lehetséges, hogy a gyom elvetése csak azután történik, hogy mutatkoztak annak gyümölcsei?

Az sem mellékes, hogy Jézus nem azt mondta, hogy Sátán a gyülekezetbe fogja a gyomot vetni, mint ahogy a jó magot sem oda vetették! A magvetés a szántóföldbe történt. A jó magoké és a gyomoké is. Jézus ugyanebben a példázatában megmagyarázta a 38. versben, hogy a szántóföld nem a gyülekezet, hanem a világ.

Mekkora jelentősége van mindezeknek?
Nem szabad elfelejteni a könyv bevezető szavait:

tanulságát most értettük meg kristálytisztán, >>
legfrissebb magyarázatok, >>
gondos kutatás előzte meg az elkészítését,>>
sokat elmélkedtünk és imádkoztunk, hogy biztosak legyünk abban, miért íratta le Jehova Ezékiel könyvét, gondosan mérlegeltünk, mit tanulhatunk belőle mi, >>
minden eddiginél világosabban megértjük, >>

Lehet kristálytiszta az olyan megértés, ami ennyire ellentmondásos és nehezen követhető?
Aki közvetlenül a Bibliából olvasva nem értené Ezékiel könyvét, az jobb helyzetben van, ha annak a kristálytiszta magyarázatát sem érti a Tiszta imádat könyvből?

Nyilvánvaló, hogy nem létezik az a szellemi magaslat ahonnan azt kívánhatják a könyv olvasóinak,

"Gazdagon áldja meg szerető Atyánk, Jehova az erőfeszítéseidet, hogy megértsd Ezékiel próféta ihletett könyvét!" >>

Úgy tesznek, mintha ők már értenék és kegyesen továbbítják a képzelt értelmet.

Pedig a 10. bekezdés magabiztosan a hamis vallás világbirodalmáról, ír állkeresztényekről meg hamiskeresztényekről, de ezek a kifejezések benne sincsenek még a szervezet saját Bibliafordításában sem!

Honnan lehetnénk tehát biztosak abban, hogy mégis erről van szó?
Hiszen látható, hogy még a Bibliából vett idézeteket is eltorzítva, más szavakkal adják vissza ezek a bekezdések!

"Akárcsak a hűtlen Izrael esetében, ezúttal is hagyta, hogy a népét száműzetésbe vigyék." >>

Pedig a hűtlen Izraelt nem vitték 1800 éves száműzetésbe, a nagy babiloni fogságban lévő Bibliakutatókkal kapcsolatban pedig soha nem vallották be, hogy bármiben is hűtlenek voltak, tehát a párhuzam egyáltalán nem megfelelő.
Korábban, a 6. bekezdésben arról volt szó, hogy Jeremiás kortársainak

"Jehova már Mózes napjai óta, vagyis közel ezer éve felhívta a ... figyelmét arra, hogy ha nem változtatnak a lázadó viselkedésükön, száműzetésbe kerülnek" >>

Az állítás szerint a keresztények figyelmeztetése olyan volt, akárcsak a hűtlen Izrael esetében, mégis a figyelmeztetés és büntetés aránya a “nagy babiloni sztoriban” teljesen megfordul! Őket csak (kb.) 70 évig figyelmeztették és utána 1800 éves (1919-ig) büntetéssel sújtották. Ezek szerint az 1.sz-i keresztények az alatt a rövid idő alatt el tudtak követni annyi és olyan súlyú bűnt, hogy időtartamában több mint 20-szor akkora bültetést kapjanak, minőségébe pedig a középkor inkvizíciós eszközeit is beleértve!

Erre mondja azt a vezetőtestület, hogy minden úgy van,

"Akárcsak a hűtlen Izrael esetében ..." >>

A 70 évnyi figyelmeztetés tényleg úgy aránylik az 1800 év büntetéshez

"akárcsak"

Izrael 1000 évnyi figyelmeztetése a 70 éves büntetéséhez?

Ez egy "bölcs szolgának" ugyanazt jelenti!

Még ha úgy is lenne, hogy rászolgáltak a büntetésre az 1.sz-i keresztények, akiket sem a vezetőtestület, sem János apostol és végsősoron az alapító, Jézus Krisztus sem védett meg a hitehagyástól, a haláluk után már nem ők bűnhődtek, hiába tartott a büntetés még további évszázadokig!

Ez milyen Isteni ítélet?
Milyen Isteni logika?
Milyen igazságosság?
És kiket büntetett Isten a "hitehagyó" első keresztény gyülekezet halála után, 1919-ig?

A szervezet számítgatásai szerint még Russellnek is a nagy babiloni fogságban kellett lennie teljes élete és szolgálata alatt, pedig ő már évszázadokra volt az első keresztények bűneitől.

Hol van mindezekben az arányosság, ésszerűség és főleg az isteni irgalom?
Az első keresztények és minden további évszázad bűnöseinek is, már rendelkezésre állt Jézus engesztelő áldozata, de még azzal együtt is durvábban bánt volna velük Isten, mint a moábita, ammonita, edomita istenek imádatában évszázadokon keresztül bűnös Izraellel?

A 11. bekezdés szerint csak néhány igaz keresztény, volt a nagy babiloni történetben akikkel kapcsolatban csupán annyi pozitívum van említve, hogy a sötét évszázadokban eszükbe jutott az igaz Isten. A folytatásban ezekről az 1800 éves időtartamra szétszórt, ismeretlen számú keresztényekről állítják, hogy Jehova népe úgy, hogy egyetlen egyet sem neveznek meg közülük.

Hogy lennének nép, ha csak néhányan voltak?
Néhány névtelen, akiknek egyetlen egy keresztényi tulajdonságukra sincs utalás!
Vagy attól, hogy eszükbe jutott az igaz isten, már igaz keresztények és Jehova népe lettek?

Az aktív, őszinte, kutató és kritikusszellemű keresztények, egyben mártírok is voltak, tehát mindenképpen méltatlan, hogy névtelenek maradnak egy félmondatban. Ha bátrak voltak az igazság oldalán, és tényleg Jehova népe tagjai voltak, akkor igazán többet érdemeltek volna, ehelyett a leírás így folytatódik:

"Éppen úgy, mint az ókori Izrael esetében, Jehova ezúttal is a megfelelő mértékben és a megfelelő ideig mutatta ki a haragját" >>

Milyen rendszerben megfelelő idő és mérték, pl. az inkvizíció, évszázadokon át?
Még ha megfelelő idő is lenne az 1800 évnyi büntetés, akkor is, miben hasonlít ez a Babiloni fogsághoz?

Ott nem volt kínzás! Ennek a fejezetnek a bevezető szemléltetésével szöges ellentétben a 2019.02. Őrtorony szerint Babilonban nem félreeső folyópartokon jöttek össze titokban, hanem zsinagógákat építettek és szabadon összejöhettek imádatra a 100 évig sem tartó időszak alatt!

Hogy lehetne a sötét középkor "éppen olyan mint az ókori izrael esetében"?

"Viszont nem hagyta őket remény nélkül."

Mégis miféle reménység lehetne egy 2. sz-ban élt kereszténynek, ha tudná, hogy 1919-ben véget ér majd a nagy babiloni fogság?
Azt egyáltalán tudta valaki is ez alatt az 1800 év alatt, hogy olyan fogságban van, ami Jehova büntetése?
Mert, ha nem, akkor az sem nem büntetés, sem nem fogság, a reménység meg értelmezhetetlen.
Hogyan, miben és milyen alapon reménykedhetett bárki ebben az időszakban éppen úgy, ahogy Izrael Babilonban, ha a szervezet tanítása a mai napig nem egyértelmű, hogy voltak-e babilon szellemi fogságában a Bibliakutatók vagy sem?

A 13. bekezdés leírja, hogy a babiloni fogjok megbánták bűneiket, bocsánatért és irgalomért könyörögtek. Még Dániel is mondott bűnbánó imát, pedig a történet őt éppen a feddhetetlenek között tartja számon. Ha pedig ez így volt és az ókori babiloni valamint a 19.sz-i Bibliakutatók története párhuzamos lenne, akkor látni kellene ugyanezeket a gyakorlatokat, az 1919-et megelőző időszakban a Bibliakutatóknál is!

De melyik szervezeti kiadvány ír ilyen mértékű bűnvallásról és bocsánatkérésről a nagy babiloni fogság vége előtti időszakból, melynek eredménye az a csodálatos szabadulás lehetne, melyet a vezetőtestület lelkesen propagál az eseméynek után 100 évvel, tények, bizonyítékok nélkül?

Sem Russell, sem Rutherford, sem senki más nem tett ilyesmit nyilvánosan, ami legalább egy kicsit hasonlóvá tehetné az ókori és a modern történetet. Ehelyett a 14.bek. inkább azt állítja, hogy a szabadulásuk nem a bűnbánat és a jó viselkedésük eredménye volt, hanem, "mert eljött az ideje".

Ez a fatalista magyarázat eléggé érthetetlen egy tanulságkereső fejezetben, azt azonban részben megmagyarázná, hogy a Bibliakutatók miért nem kértek bocsánatot Istentől egyetlen bűnükért vagy hamis tanításukért sem, még azokért sem melyeket más vallásoknál úgy ítéltek el, hogy közben ők maguk gyakorolták.

A 102-103. oldal kiemelt részében csupán egy kurta bekezdésben, néhány mondatban finomkodva indokolják Isten házának a szellemileg romlott, tisztátalan babiloni állapotát. Itt említésre kerül az 1914. beteljesületlen ígéretei miatti csalódás, néhányan túlzottan kötődtek az 1916-ban elhunyt Russell-hez, valamint az 1917-es megosztottság is, mielőtt az 1918-as bebörtönzéssel záródik a lista.

De, hogy lehetett őket Isten népe vagy Isten házaként azonosítani akkor, amikor ilyen szellemi állapotban voltak?
A bibliai "
keresztény" elnevezést még Russell utasította el és a Jehova tanúi azonosítót is csak 1931-ben érdemelték ki Jehovától (Rutherfordtól)! Ha mindezek ellenére is megtörtént 1919-ben a szellemi szabadulásuk és ennek következtében megkapták azokat a jutalmakat, melyeket a vezetőtestület manapság vindikál magának, ez kizárólag azt bizonyítaná, hogy igen nagy szerencséjük volt. Ugyanis ilyen szellemi állapotú emberek és csoportok egészen biztosan többen is megfeleltek volna egy isteni, vagy  krisztusi megtisztítás után azoknak a végtelenül laza szellemi kritériumoknak, melyekbe a szervezet szerint belefért a fegyveres részvétel háborúban, anyagi támogatása a háborúnak anyagi haszon reményében, karácsony, kereszt, piramis-tanítások, stb.

Tulajdonképpen bárki megfelelt volna a kiválasztásra, mert, ha Isten vagy Jézus úgy akarja, bárkit megtisztíthatott volna. Vagyis, ha az ókori Izrael (!akik babilonban születtek!) érdemtelenül szabadult meg, akkor a Bibliakutatók sem tudtak semmilyen módon hozzájárulni ahhoz, hogy rájuk essen Jézus Krisztus választása a 20.sz. elején!
És mivel még évtizedekkel később sem feleltek meg a kiválasztás szempontjainak, egyre érthetetlenebb a magyarázat.

Ugyanez a szakasz a 103. oldalon azt állítja:

"Egyértelmű volt, hogy Isten népe még nem szabadult ki Nagy Babilon fogságából." >>

Ha "EGYÉRTELMŰ", hogy 1918-ban még nem tiszták, a bebörtönzés előtt, és főleg közben, hogyan lesznek tiszták a szabadulásra, 1919-re?
Mitől lettek tiszták ezalatt?
Ha 1918-ban még végig szellemileg babilonban, fizikailag pedig az atlantai börtön fogságában voltak, holott Jézusnak már 14-től a tisztításuk lett volna a feladata, akkor mi történhetett 1919. első felében, ami a szabadulásukat eredményezte?

Az elbeszélés úgy folytatódik, hogy miután már 4 éve nem történt változás a szellemi állapotukban, Jézus 19-ben, egyszer csak SZÉDÜLETES tempóra kapcsol, még a börtönben megtisztítja őket és egyszer csak kiszabadulnak onnan. Mintha hirtelen ráeszmélt volna, hogy követői már több mint 1800 éve büntetésben vannak, arról is, hogy már 4 éve tisztulniuk kellene a várva várt 1914 óta. És most 1919-ben szédületes iramban bepótol valamit..  >>

Komikus ezeknek a kifejezéseknek a használata olyan személyekkel kapcsolatban, akiket tevékenységükben nem korlátoz az idő. Másfelől sehol nem látni világosan azokat a párhuzamokat, melyekre utalgat a könyv írója. Pl. a babiloni szabadulást a börtönből való szabadulás szinonímájaként használják, mégsem látni hasonlóságot a 13. bekezdésben említett dolgok és az állítólagos 1919-es szabadítás között.

Jézusnak az események szédületes tempójában nem maradt volna ideje, energiája megfigyelni a Bibliakutatóknál azt, amit az izraelita foglyok felismertek, hogy szégyenletes dolgaik voltak, meg is bánták azokat. Ha " a próféciák és a történelem bizonyíthatóan összhangban vannak , DE MÉG MENNYIRE !!!" (állítja a könyv), akkor nagyon is feltűnő a bizonyítékok hiánya.

Pedig az 1919. előtti szellemi állapotuk leírása már eddig is szegényes és félrevezető volt, de hogy még ezt is figyelmen kívül hagyják, arra szavakat sem találni. Izrael ókori szabadulásának tanulságánál ui. kitértek a bűnök felismerésére, bocsánatkérésre, könyörgésre. Még a prófécia is tartalmazta a foglyok nézőpontbeli változását, de mindezek a 19-es szabadulás folyamatában a Bibliakutatóknál teljes egészében hiányoznak.

Tehát nem bánták meg Russell-lel kapcsolatos személyi kultuszukat, nem kerül szóba 1914. kudarcával kapcsolatban sem semmi és a Beteljesült titok könyv (mint a bebörtönzésük kiváltó oka), sem jön szóba, mint ahogy a megosztottság következtében kialakult negatív, sőt ellenséges hangulat változásáról sem tesznek említést ezekben a bekezdésekben. Ezeket mind megbánhatták volna, de ennek semmi jelét nem látni. Sőt inkább továbbra is terjesztették pl. a Beteljesült titok könyv "ZAVAROS" tanításait.

Ehelyett írnak arról, hogy újra belevetették magukat a szolgálatba, holott ezt már a bebörtönzés előtt sem végezték. Kongresszust kezdtek szervezni, új folyóiratot jelentettek meg, átalakították a gyülekezeti felvigyázói elrendezést amit Russell vezetett be. Mintha ezek lettek volna a nagybabilonból való szabadulásuk feltételei vagy ezek hiánya volt a rabságuk oka. Persze ilyesmiről szó sincs még csak hasonlót sem olvasni Ezékiel könyvében.

És, ha a Biblia sem tartalmaz semmi ehhez hasonló, a szabadulást elősegítő vagy azt kísérő tevékenységet, akkor, hogy a fenébe válnak mindezek szent cselekedetekké 2018-ban, 100 évvel az események után?
Miért lenne különleges a szabadulásuk utáni kongresszus, ha az ott elhangzottak mára már a szellemi trágyadomb részévé váltak?
Miért lenne különleges, hogy egy bibliai mintára kialakított gyülekezeti elrendezést Rutherford megváltoztat emberi szempotok alapján, ami még csak nem is maradt végleges, mert a 70-es években visszatértek a korábbi változathoz?
Hogyan képes ilyesmiről azt állítani bárki, hogy semmi kétség, Krisztus kiszabadította őket nagy babilonból és Végre helyreáll Jehova tiszta imádata! ?

Miért kapna ezek után bárki különleges kiváltságot Krisztustól, ahogyan állítják a befejező mondatok:

semmi kétség, ... Krisztus kinevezte a hű és értelmes rabszolgáját ... és azóta elképesztő ütemben halad ez a munka>>

Ezekkel a kijelentésekkel kapcsolatban kizárólag csak kétségek merülnek fel, de semmiképpen sem a bizonyosság. Éspedig a szervezet egyéb kiadványaiban olvasható cáfolatok és bizonytalanságok miatt. Ilyesmit azonban bőven találni még a 9. fejezet hátralévő részében is.

Mindjárt a 23. bekezdés egy furcsa érveléssel folytatja az eddig sem éppen logikus gondolatmenetet. A gonosz világrendszer 1914-ben kezdődő utolsó napjaival kapcsolatban felteszi a kérdést, "Honnan tudjuk ezt?"

Figyelem! A földi, materiális világrendszer utolsó napjaira a bizonyíték, az égben van! Nem tévedés, egy embereknek szóló könyv állításainak bizonyítéka, az “égben” van. Aki ellenőrizni akarja a hű és bölcs szolga kijelentéseit, mielőtt az életét, anyagi javait, családját alárendeli egy emberekből álló testület vezetésének, az elmehet az “égbe” és ott leellenőrizheti!

További bizonyítéknak ajánlják még Dávid 3000 éves történetét, valamint a sokat vitatott és többször átdolgozott, 2500 éves jeruzsálemi sztorit is, majd így folytatja:

Innentől minden adott volt, hogy Jehova, a tökéletes Király által folytassa a helyreállítást>>

Ennek azt kellene jelentenie, hogy 1914-ig nem voltak adottak a feltételek a teljes helyreállításhoz!
Tehát létezik olyan helyzet, amikor Jehova ki van szolgáltatva a körülményeknek!
Na de mit is csinált a mindenség Teremtője, miután a körülmények megfelelővé váltak?

"Jehova 1914-ben neki adta az égi trónt, és ezzel elkezdődött az az időszak, amikor minden helyre lesz állítva. Innentől kezdve minden adott volt, hogy Jehova ez által a tökéletes király által folytassa a helyreállítást. >>

Tehát 1914-ben elkezdődött a helyreállítás, majd a következő mondatban, innentől folytatódott.

Ha ez így van, akkor miért kellett egy egész fejezeten át azt bizonygatni idáig, hogy a szabadulás csak 1919-ben következett Babilonból?

A 14-ben elkezdett és egyúttal folytatott helyreállítást a könyv utolsó fejezete viszont úgy foglalja össze, hogy a helyreállítás 1919-ben kezdődött. Ez csupán egy internethivatkozás a jw.org blogon, de bizonyító erejéből mely résszemről a vallásos szélhámosságot hivatott alátámasztani, semmit sem von le. >>

A fogvatartott izraeliták is így csinálták vajon?
Elkezdték és folytatták Jeruzsálem helyreállítását, már Babilonban?
Vagy erre a mutatványra csak a Bibliakutatók voltak képesek?

Ha csakugyan ez a hű és értelmes tanítás a témában, akkor el lehet képzelni, hogy milyen lehetett az, amit még ugyanez a szolga is zavarosnak minősített és úgy ahogy van, szellemi szemétnek ítélt nem is olyan régen.

De a korábbi, hű és értelmes tanács ettől még továbbra is érvényes:

"Elképzelhető, hogy a Jehova szervezetétől jövő, életmentő útmutatás emberi szemszögből ésszerűtlennek tűnik majd. Ennek ellenére mindannyiunknak készségesen engedelmeskednünk kell, bármi legyen is az útmutatás." >>

Jelenleg az útmutatás a saját történelmük zagyválása, de belegondolni is borzasztó, hogy mi lesz majd akkor, ha valamilyen tragédiába vezetnek ezek a szavak. Egy kis ízelítőt orosz tanúk már kaptak ebből a 2017. tavaszi spames provokáció következtében.

25.bek. Malakiás könyvét idézi arra, hogy Krisztus egyik első tette királyként az volt, hogy Atyjával együtt megszemlélte a tiszta imádatot a földön. Valójában az említett Malakiás 3:1-5-ben ez a tevékenység vagy a kifejezés nem olvasható.

Akkor mégis miért írnak ilyeneket?
Különleges dolog, sőt csoda lenne, ha tényleg az igaz imádatot szemlélték volna, hisz nem csak ennek az egyetlen bekezdésnek vagy akár a fejezetnek, hanem az egész könyvnek az a lényege, hogy a tiszta imádat, csak 1919-ben állt helyre. Hogyan lehetett volna azt szemlélni, ami nem is létezett?
És különben is! Miféle tevékenység a szemlélgetés éveken keresztül?
Mit csinált, hogy nem volt ideje megszemlélni az általa alapított gyülekezetet 1800 éven át?

Ez a több mint 4 évig tartó szentek bámészkodása a tisztítással együtt, egy végtelenül ócska kamuszöveg, amit senki nem tud bizonyítani vagy ellenőrizni, de a kiagyalói biztosan nagyon büszkék rá, mert előszeretettel pufogtatják, miközben semmi jelentősége sincs.

Egyáltalán mit kellett volna szemlélni, ha úgysem az érdemeik miatt szabadultak ki, ahogyan a 14. bekezdés korábban állította?
Ha eljött a szabadulás ideje, akkor nem mindegy, hogy milyenek voltak?
Meg aztán, Babilonban volt bármilyen szemlélés is?
Ezután a búzáról és a gyomról szóló szemléltetés egy részlete van idecitálva a Máté 13. részéből, amivel azt kívánják bizonyítani, hogy

az igaz felkent keresztények" és "a hamisak között “1914-ben ... egyértelművé vált a különbség

Miért nem találni ennek még a nyomait sem Jézus szemléltetésében?
A szemléltetés egyetlen szava sem említ felkent keresztényeket, még az ÚV fordításban sem. Sem igaz felkenteket, sem hamis felkenteket! Az eredeti szavak megcsonkítva (szövegkörnyezetéből kiragadva) sem bizonyítják a szervezet koncepcióját, ezért kénytelenek eltorzítani az idézetet azzal, hogy igaz és hamis felkenteket emlegetnek, akiket nem lehetett megkülönböztetni egymástól. A lábjegyzet még példát is felhoz ezzel a szellemi torzszülött érveléssel kapcsolatban,

nem jelenthetjük ki biztosan, hogy a XVI. században élt hitújítók közül ki volt felkent keresztény, és ki nem.>>

Úgy tesz, mintha azóta létezne olyan keresztény, akiről ezt biztosan ki lehetne jelenteni. A lábjegyzet írója kész megkérdőjelezni 5 évszázaddal korábbi keresztények felkentségét úgy, hogy még egy halvány utalást sem tesz arra, mi alapján lehet erről meggyőződni ma. Ma kijelenthetjük biztosan? És egyáltalán mit számít, hogy mi mit jelentünk ki? A felkentség pont olyan dolog, amihez senkinek nincs semmi köze, mert az egyénre és Jézusra vagy inkább a Szellem forrására tartozik. Miért kéne erről bárkinek, bármit kijelenteni BIZTOSAN!?

De nem csak a XVI. sz-ban, hanem még 2016-ban (W160122) sem volt biztos, hogy hányan kalandorok és kik a mentális betegek Jézus társuralkodói között.

További probléma, hogy a 25. bek. magyarázata arról is eltereli a figyelmet, hogy Jézus a tanítványainak pont a bíráskodást tiltotta meg ezzel a szemléltetéssel és azt a saját hatáskörének tartotta meg. A bekezdésben idézett Máté 13:30-ból is világos, hogy Jézus nem bízza emberekre, hanem maga akarja megmondani az aratóknak mi a gyom és mi a haszonnövény, és ezt világosan meg is indokolja a 29. versben.

A rabszolgák így szóltak hozzá: »Akarod, hogy kimenjünk, és összeszedjük?« 29 Ezt mondta: »Nem, nehogy véletlenül a gyom összeszedése közben kiszaggassátok a búzát is. 30 Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratási időszakban megmondom az aratóknak, hogy előbb szedjék össze a gyomot, és kössék csomókba elégetésre, aztán menjenek, gyűjtsék be a búzát a raktáramba.

Másfelől 1914-ben, hogy vált volna egyértelművé a különbség a búza és a gyom között, ha ekkor még nyakig benne voltak nagy babilonban?
Ha Jézus a szemlélgetés közben már 1914-ben egyértelmű különbséget látott volna, akkor 4 év múlva, 1918-ban ésszerű volt engednie, hogy bebörtönözzék őket?

Képtelenség ennek a zavaros magyarázatnak minden részletére kitérni, de a következő állítás mellett sem lehet szó nélkül maradni:

Az 1914-et megelőző évtizedekben a hűséges Bibliakutatók leleplezték a hamis kereszténység súlyos hibáit, és elkezdtek kiválni ebből a romlott szervezetből. Eljött az ideje, hogy Jehova cselekedjen a népe érdekében

Egyrészt a sorrendiség!
Jehova számára akkor jön el a cselekvés ideje, ha már az emberek elkezdtek valamit?
Talán a hűséges Bibliakutatók jelére várt Jehova?

Másrészt, hogyan lehet ELKEZDENI a fogságból való KIVÁLÁST?
Ha a szabadulás nem a rabok érdeme, hanem elrendelés volt, ahogy korábban állították, akkor hogyan tudják elkezdeni, az elrendelt idő, vagyis 1919 előtt?
Egyáltalán hogyan zajlik egy ilyen kiválás?
Vajon az izraeliták is ELKEZDTEK KIVÁLNI a 70 éves babiloni fogságból?

Ha próbáljuk megérteni a könyv érvelését, akkor a bibliai történetek szóhasználata mellett ezek a kifejezések nagyon idegenek és zavaróan hatnak, hiszen ott csak az van, hogy a szabadulás ideje és feltételei a prófécia szerves része volt, Círusz rendeletet írt a szabadulásról és mehettek. Szabadok lettek egyik napról a másikra. Nem volt semmiféle köztes állapot a szabadulás kezdete és vége között.

Ezékiel sehol nem mond olyat, hogy ELKEZDTEK KIVÁLNI Babilonból?
Ha pedig ott nem volt ilyen értelmetlenség, akkor miért merül fel ilyesmi?

Ha az állítólagos prófécia 1914-re vonatkozott EGYÉRTELMŰEN (14.bek.), akkor, hogy lehet, hogy 1919-ben jön el a kardinális kérdésnek az ideje, amely dátumról viszont semmiféle prófécia nem szólt, és a maga idejében sem tulajdonították a dátumnak azt a jelentőséget mint ma, mivel minden lényeges elképzelésük 1914-re mutatott, ami romba is dőlt akkor, hiszen nem történt meg semmi amit vártak?

A bekezdés ugyan utal az aratásra, mondván, hogy az 1914-ben kezdődött, de hogyan volt lehetséges ez, ha azok az aratók akik 1914-ben éltek, CT Russellel az élen, úgy gondolták, az aratás 14-ben befejeződött?
Hogyan tudott aratást KEZDENI Jézus, fogságban lévő aratókkal 1914-ben?
Esetleg tudtak a babiloni foglyok is 4 éwel a szabadulásuk előtt Jeruzsálemben aratni?

A 27. bekezdés hűséges keresztényeknek nevezi azokat, akik undorító hamis vallásos szokásokat és bálványimádást gyakoroltak. Fel is sorol néhány hamis tanítást és szokást, azt állítva, hogy Russell akkori tanítványai kezdtek felhagyni azokkal, de ha ez igaz is volt, akkor is azt jelenti, hogy Jézus udorító, hamis vallásos bálványimádókat kezdett szemlélgetni 1914-ben, akik ha el is kezdtek valamilyen tekintetben változni (nem biztos, hogy tisztulni), akkor is még utána évekig, bevallottan bűnös szokásokat gyakoroltak. Pl. ugyanez a bekezdés írja, hogy a kereszt használatának bálványimádati mivoltát csak fokozatosan ismerték fel. Ez konkrétan azt jelenti, hogy nem ismerték fel, még bőven 19 után sem, legalábbis el nem hagyták, hiszen az Őrtornyokat is ezzel díszítették, valamint kitűzőkön, illusztrációkon használták. Az igaz, hogy később elhagyták, de hogy lehet ezt fokozatosnak nevezni anélkül, hogy felelősségük lett volna benne, ha Isten előtt csakugyan fontos lépés volt?

Ha felismeri valaki és elhagyja, az nem fokozatosság!
Ha nem ismeri fel, azért gyakorolja, akkor nincs olyan érdeme, amit ezek a mondatok tulajdonítanak a Bibliakutatóknak.
Ha pedig felismerték és mégis gyakorolták, és Isten is így látta (a leírás szerint ez történt), akkor bizony nem csak ők követtek el bűnt, hanem Jézus Krisztus is, aki ennek nem tulajdonított jelentőseget sem 14-ben, sem 19-ben. Ezt a folyamatot írja le majdnem szó szerint a Királyság uralkodik könyv 104.o.12. bekezdése.

Hol lenne Jézus által is tolerálható FOKOZATOSSÁG abban, hogy még 1928. után is használták a keresztet?
Ezékiel próféciájában hol van erre példa?

A 28. bekezdés példátlan szellemi bőségnek nevezi az akkori, tanításbeli változtatásokat.

De hol vannak ma már azok a tanítások?
Bőséges volt az igaz, de milyen minőségű?

Amit itt szellemi bőségnek neveznek, azt korábban zavaros tanításokká minősítették, melyekről korabeli szerzőik aligha képzelték, hogy valaha értéktelenné válnak. Pedig ez, az Ezékiel magyarázatokkal akkor is megtörténik, ha csupán átértelmezik a magyarázatokat. Most már másodszor.

Hogy lenne ez szellemi bőség a szavak pozitív értelmében?

A 29. bekezdés szerint addig nem volt szervezett módja a prédikálásnak, viszont más kiadványokból tudjuk, hogy a könyvterjesztésnek igen. Az előfizetések gyűjtésének, volt szervezett módja, pedig arra semmiféle bibliai parancs nem létezett.

Valójában a többség prédikálni sem tudott, hiszen kész előadásokat játszottak le lemezről, kártyákat adtak át úgy, hogy meg sem szólaltak. Ezek mennyiben hasonlítottak Jézus és az apostolok prédikálásához?

Mégis a bekezdés szerint Jehova oltára túlcsordult a számszerű növekedés miatt.

Nem túlzás és félrevezető ezt állítani, ha akkoriban (1919-ben), mindössze 4000 hírnök volt. (w91 4/1 7.o.)

A 30. bekezdés azt is el akarja hitetni, hogy 1919-re Jézus a nyájának pásztorai között is rendet csinált már, de ez még évek múlva sem volt igaz, nem, hogy 19-ben. A Királyság uralkodik könyv leírja, hogy a névjegyükké vált prédikáló munkában pont a gyülekezeti vének nem jeleskedtek az állítólagos szabadulásuk után a 20-as években. Rutherford pedig még Őrtornyokat is szentelt a témának, melyben uszította a közösséget ezek ellen a felvigyázók ellen, akiket nem teokratikusan neveztek ki, hanem demokratikusan szavaztak meg. (kr.64.o.16.bek.)

Ha ez lenne a Jézus által végzett kirostálása a rossz pásztoroknak, akkor bizony a Mester, óriásit változott a földönléte óta.

A 31. bekezdés szerint,

Az évszázadok során a névleges kereszténység több tízezer felekezetre szakadt, beleértve rengeteg szektát, amelyeknek a nézetei homlokegyenest eltérőek.

Bár Jehova Tanúi nem szakadtak több tízezer felekezetre, azért szakadások voltak közöttük is és pontosan amiatt, amit ez a bekezdés másoknak felró. A nézeteik megváltozása miatt.

Vajon a szakadás és az igazságnak kikiáltott, de homlokegyenest megváltoztatott nézetek, csupán az ún. névleges keresztényeknél felróható bűn?
Isten nyáján belül bocsánatos dologok?
Az ilyesmit nem elég egyszer megtenni ahhoz, hogy Jézus kirostáljon, tényleg a gyakoriság lenne a mérvadó?

Vajon egy mai bírói bizottság vénei mennyire türelmesek mielőtt kiközösítenek valakit hitehagyás vádjával?

Ha a nézetei homlokegyenest való megváltoztatása hitehagyásnak számít, akkor elsősorban a szervezet, hű és bölcs szolgájával és vezetőtestületével az élén bűnös ebben, hiszen még hivalkodnak is videóikban és kiadványaikban, hogy mennyi mindent képesek megváltoztatni, az amúgy sem régi nezeteikben. Ennek eklatáns példája éppen ez, a tanulmányozott kiadvány. (Végre helyreáll Jehova tiszta imádata)

Ráadásul a szervezetnek ehhez nem kellenek évszázadok, néhány évtized is elég volt, mint ahogyan ez a könyv is a legelső bekezdésében bizonyítja. >>

A 31. bek. folytatásában:

Krisztusnak világszerte több millió követője van, akiknek nagyon eltérő az etnikai, vallási, anyagi és társadalmi háttere. Mégis mind ugyanazt az igazságot tanulják, és ugyanazt a munkát végzik teljes egységben. >>

Éppenséggel ez egyáltalán nem igaz általában. Lehet, hogy egy időpillanatban ugyanaz a tanítás, de Jézusnak nem csak egy pillanatnyi követőtábora van. A szervezet sem így gondolja, hiszen Jézus követőjének tart CT Russelltől fogva mindenkit aki nem hagyta el a szervezetet.

De erről a 140 évről is elmondható, hogy ugyanazt az igazságot tanulták és ugyanazt a munkát végezték a kezdetétől mostanáig?

Még véletlenül sem, csak ki kell nyitni ezt a könyvet az 1. oldalán, ahol a vezetőtestület azzal magyarázkodással kezdi, hogy miért kényszerült ismételten, a Tanúk történelme során már harmadszor megváltoztatni a tiszta imádat fontos tanításait.

Ha Jézusnak a tanítványai egységéért mondott imája ily módon talált meghallgatásra, (>>) akkor elég súlyos félreértés lenne közte és az ima meghallgatója között. A 140 év tanításának egységét egészen biztosan nem lehet zavaros elképzelések, vagy téves elgondolások kifejezésekkel alátámasztani.

Mit mondhatunk ezután a “tanulmányozás” után?
Közelebb jut-e ennek a fejezetnek a segítségével bárki is Ezékiel próféciájának megértéséhez és sikerülhet-e napjainkra alkalmaznia?

A vezetőtestület ezúttal is mindent megtett azért, hogy nemlétező összefüggéseket mutasson ki, ókori és 20.sz-i események és emberek között. A szokásos technikákkal élt, bibliaversek hiányos idézése és önkényes válogatása, válasz nélkül hagyott kérdések, ellentmondások kusza szövevénye, sokszor egyik mondatról a másikra és a könyv egyéb részeivel is, nem is beszélve más kiadványokkal összevetve, egyszerű és könnyen érthető gondolatmenetek helyett manipuláció, ködösítés.

Ennek ellenére is biztosan azt képzelik magukról, hogy ők, megkapták Jehovától azt a bizonyos, fejezetcímben említett EGYSÉGES SZÍVET, hiszen legalább 8millió embert tudnak egységesen hüjíteni ezzel a fejezettel is.

P.J.

Címkék: Parti Jónás

A bejegyzés trackback címe:

https://jehovatanui.blog.hu/api/trackback/id/tr9614862110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egy_nick 2019.06.18. 10:47:12

Még nem olvastam végig, ugyanis elég igényes írás, de egy jó kérdés feltűnt benne:

"Hogy lehetne hibás a mulasztásért kizárólag Júda népe vagy sok keresztény, ha a szeretetteljes figyelmeztetés a véneknek szólt?"

Igen, ez a felelősség örökös elkenésének egy konkrét példája. Ha a HBR valamit rosszul jövendöl, akkor ez így van kommunikálva: "Isten népe" időnként túlságosan buzgó, ezért tévedtek. Ha valaki téved, az mindig csak "Isten népe" lehet, sohasem a HBR vagy konkrétan pár személy. Ez bálványimádás, amiért majd "Isten népe" egyszer szintén megkapja a büntetést, VAGY MÁR FOLYAMATOSAN KAPJA IS, ugyanis „nagy” vén-i klánok unokái fordítanak hátat nagyapjuk tanításának, több évtizedes bálványimádó vének feleségei kerülnek pszichiátriára, mert tudatuk így tiltakozik a képmutatás és a logikusnak látszó, de örökösen körbe forgó, x-edik új világosság ellen.
süti beállítások módosítása