A teljes szerződés ITT olvasható.

Forrás: jwleaks.org

Mert Jehovának gyors, modern és magánkézben lévő csatornára van szüksége!

- 11 -

III.

Szabadulás a kötelektől 

Dolly Meneghini tollából

- Őszintén köszönöm az Úrnak és dicsérem Őt azért, mert kimentett engem Jehova Tanúi közül. Gyermekként gyakorlatilag nem kaptam vallásos képzést, de mindig érdeklődve olvastam vallási irodalmat. Nem ismertem a kereszténység tanításait, de 1940-ben, körülbelül hat évvel a házasságkötésem után a férjem és én, valamint kétéves kisfiunk elkezdtünk járni a Metodista Egyház összejöveteleire abban a kisvárosban, ahol éltünk. Időnként a férjem nem volt hajlandó eljönni, úgyhogy a fiam és én nélküle mentünk el.

- 1941-ben egy Jehova Tanúja asszony jött el a házunkhoz egy fonográffal és megkérdezett, hogy meghallgatnék-e egy párperces felvételt a Bibliáról. Most már nem tudom felidézni, mi volt az üzenet, de arra emlékszem, hogy nem sokat értettem meg belőle. A hölgy mutatott nekem egy könyvet, aminek a címe „Gyermekek” (Children) volt és azt mondta róla nekem, hogy a Biblián alapul és hogy enyém lehet egy kisebb adomány ellenében. Megvettem tőle a könyvet, mert úgy gondoltam, ezáltal valamilyen vallási szervezetet támogatok. Miután elment, futólag megvizsgáltam a könyvet, aztán félretettem. Nem valami sokra értékeltem, egy eljegyzett párról szólt, nevezetesen Euniceról és John-ról, akik úgy döntöttek, nem házasodnak össze, mivel Armageddon hamarosan eljön. (1-es és 2-es számmal jelzett megfelelő oldalak fotóját lásd alább.) Nem sok minden volt érthető számomra belőle, és nem az volt benne, amit egy olyan könyvtől vártam, ami feltehetőleg a Biblián alapul. Eltettem a könyvet és meg is feledkeztem róla.

II.

Jehova Tanúi: Növekedés és Elvándorlás 

- A Los Angeles Herald-Examiner c. újság 1973 szeptember 1.-i számában Louis Cassels főszerkesztő úgy azonosította Jehova Tanúit, mint „Amerika leggyorsabban növekedő vallásos tömegét…” (1) A mozgalom százalékos növekedési rátája akkor kezdett el emelkedni, amikor 1966-ban új dátumot tettek közzé az emberiség létezésének 6000. éve eljöveteléről. Mi volt a jelentősége a Tanúk ezen számításának? 

     … Az ember megteremtésétől számított 6000. év 1975-ben telik el és az emberiség

      történelmének 7. ezeréves időszaka 1975-tel fog elkezdődni… Ez nem lehet a puszta

      véletlen műve, hanem Jehova Isten szeretetteljes céljával megegyező, amely Jézus

      Krisztusnak, a „sabbath Urának” királyságára vonatkozik, hogy az az emberiség

      létezésének 7. évezredével párhuzamosan  valósuljon meg. (2) 

- Bill Cetnar, aki több, mint nyolc évig a tanúk főhivatalában dolgozott, megfigyelte, hogy az Őrtorony Társulat vezetősége aggódni kezdett, amikor a növekedési ráta lecsökkent (3,2% 1965-ben, 2,4% 1966-ban, ami mindössze 24.407 fős növekedést jelentett az aktív tagok létszámában) és ő arra számított, hogy valamilyen fontos bejelentést fognak tenni a trend megállítása érdekében. Ez a fontos bejelentés volt az 1975-ös dátum. Ennek a dátumnak a hatása nyilvánvalóvá vált az ezt követő éves jelentésekben. Az 1966-os alacsony növekedési rátát, azaz 2,4%-ot követően a százalékos növekedési ráták a következőek voltak: 5,6%; 8,7%; 10,2%; 9,1%; és 5,7%; az 1968-1972-ig terjedő évekre nézve. A prédikáló tevékenységben részt vevő Tanúk átlaga az 1966-os 1.058.675-ről fölment 1.656.673-ra 1973-ban, ami csaknem 600.000-es növekedést jelentett. (3)

Tartalomjegyzék 

I.    Bevezetés...................................................................1 

II.   Jehova Tanúi: Növekedés és Elvándorlás ...……. 4 

III.  Szabadulás a kötelektől………………………........13 

        Dolly Meneghini visszaemlékezése 

IV.  Kétszeresen rabszolgává téve - Szabaddá ……….25

        téve Krisztusban !

        Kenneth Guindon visszaemlékezése

V.    Elhagytuk az „igazságot” az Igazságért ……….. 39 

        Douglas Wiskow visszaemlékezése 

VI.   Az Úr által a világosságra vezetve………….........45 

         Evelyn Bedwell visszaemlékezése 

VII.  Az Őrtorony Társulat – Belülről nézve…..……..59  

          William és Joan Cetnar visszaemlékezése

VIII. Megtaláltam az „Igazságot” – Jézus Krisztust...102     

          Walter Davis visszaemlékezése 

IX.   Jehova Tanúi  - a  Nem-Prófétai Szervezet …....136

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSOK 

- Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akiknek a tanúságtétele le lett jegyezve ebben a könyvben, az együttműködésükért és folyamatos bátorításukért. Külön köszönettel tartozom William Cetnarnak és Kenneth Guindonnak, akik a könyvben közölt fényképek legtöbbjét rendelkezésemre bocsájtották, továbbá Riknek, Tomnak és Russnak, akik feldolgozták azokat. Elismerésemet fejezem ki John Hotchkiss Professzornak is, aki számos órát szentelt idejéből annak, hogy segítsen a tanúságtételek szerkesztésében, továbbá feleségemnek, Geraldine-nak, aki legépelte a kéziratot, Clint Crittendennek, aki a fedéltervet készítette, és Ron Vandermeynek, aki korrektúrázta a kéziratot.

- Hacsak másként nem jeleztük, az ebben a könyvben idézett Bibliai részek az Authorized (King James) Versionból származnak. Az NWT rövidítést a Szentírás Új Világ Fordításának rövidítésére használjuk, amelyet a Watchtower Bible and Tract Society adott ki.

I.

BEVEZETÉS

- Miért lett megírva ez a könyv? Az erre a kérdésre adott válaszhoz sok évvel ezelőttre kell visszatérni. Tíz évig Jehova Tanújának neveltek (1940-1950-ig), és teljesen meg voltam győződve ennek a rendszernek az igazságáról, mivel semmilyen más rendszert nem ismertem. 1950 folyamán történt, közvetlenül mielőtt befejeztem a főiskolát, hogy gyakorta vitázott velem néhány őszinte keresztény fiatalember és lelkipásztoruk, hogy fogadjam el Krisztus ingyen-felajánlását, az örök életet. Először szilárdan visszautasítottam ezeket a felhívásokat, de később, szobám magányában válaszoltam Krisztusnak, és „újjá születtem”. (Jn 3:3,5,7; 1Jn 5:1-13) Miközben ez a döntés olyan békét és örömöt hozott számomra, amilyenben soha nem volt részem annak előtte, a többi tanítás, amit elfogadtam Jehova Tanújaként, megmaradt.

- Az Őrtorony Társulat doktrinális hibáitól való megszabadulás fokozatos folyamat volt, amely jó pár évnyi őszinte imádkozást és tanulmányokat követelt meg. Ez alatt az idő alatt a többi Tanú iránti felelősség súlya is rám nehezedett. Beszélni akartam nekik arról, hogy szükségük van a megmentésre a Jézus Krisztusba vetett hit által, és azért, hogy megosszam velük mindazt, amit felfedeztem azzal a mozgalommal kapcsolatban, melyről korábban úgy hittem, Jehova Isten „prófétája”, - az Ő látható Szervezete. Isten számos lehetőséget adott nekem arra, hogy Jehova Tanúival beszéljek.

- Az évek múltak, és a főiskola, valamint a szeminárium elvégzése után szerettem volna írni valamit a Tanúkról. Már régóta akartam ezt, de eddig ebből a kívánságomból még semmi nem vált valóra. 1958-ban arra a következtetésre jutottam, hogy Isten akarata az, hogy további tanulmányokat folytassak, és elvégezzem a teológiát is, amihez diplomamunkát kellett írnom. Tanulmányaimat egy, a Tanúkról írt diplomamunkával fejeztem be, 1961-ben. Isten megáldotta a kéziratomat, mert midőn néhány olyan személy, aki évekig tanulmányozott Jehova Tanúival, elolvasta, azonnal otthagyta a mozgalmat. 1970 májusában megjelent a „Tagadás Apostolai” című könyvem, ami a diplomamunkámra épült. Nem sokkal ezután az egész világról elkezdtek levelek érkezni hozzám azoktól, akik olvasták, s ezek arról szóltak, mennyit segített nekik a könyv, és hogyan szabadultak meg ezáltal a Tanúktól. Sokan közülük maguk is Tanúk voltak, akik megosztották velem az Őrtorony-Szervezetben hosszú ideig tartó részvételük történetét: hogyan szabadultak meg onnét, és hogyan kapták meg az örök élet biztosítékát hit által Jézus Krisztusban.

- Ahogy további kapcsolatok jöttek létre a „Tagadás Apostolain” keresztül, elgondolkodtam azon, milyen áldást jelentenek ezen ex-Jehova Tanúk bizonyságtételei, és hány embernek segíthetnének, ha hallhatnák vagy olvashatnák azokat. 1973 január végén kapcsolatba kerültem Ken Guindonnal, aki –miután 16 évig volt Tanú és 14 évig teljes idejű szolga – már jócskán előre haladt a kultusztól szabadulás útján. Kennel jó néhány vitánk volt és további tanulmányozás valamint imádkozás után úgy döntött, hogy elhagyja a mozgalmat. Ken és felesége, Monique is „újjá születtek”, és elkülönülő levelüket március 16-án adták le a helyi Királyság Teremben. 

- 3 - 

- Ez volt az a pont, amikor elkezdtem összegyűjteni különböző ex-Tanúk bizonyságtételeit egy új terv részeként. Megkértem Kent, hogy írja le bizonyságtételét, és leveleket küldtem egy sor más embernek, hogy tegyék meg ugyanazt. Kapcsolatba léphettem volna ennél többel is, de Isten irányítását éreztem abban, hogy a bizonyságtételek számát korlátozzam az ebben a könyvben megjelentetettekre.

- Személyesen beszélgettem vagy hosszasan leveleztem fentiek leíróival, és őszintén mondhatom, hogy amit ők leírtak, azt nem keserűségből, avagy gyűlöletből tették, hanem a Jehova Tanúi és azon más személyek iránti szeretetből és érdeklődésből, akik Tanúkká szeretnének válni. Minden egyes tanúságtevőnek szívéből fakadó vágya, hogy lásson másokat elfogadni a Jézus Krisztusban lévő végleges megmentést, és hogy megtapasztalják azt a békét, örömöt és biztonságot, amit Ő képes adni – az Őrtorony-Társaságtól függetlenül. Volt testvéreiknek és a lehetséges Tanúknak, akik meg szeretnének ott keresztelkedni, mindegyikük Pállal együtt mondja: „Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat?” (Gal 4:16)

Fordította: Tikikus

Az Őrtorony halmozza a szenvedést a kiközösített személyek számára legújabb propagandájával

Bizonyára az egyik leggroteszkebb propaganda részeként, amit az Őrtorony Írói osztálya valaha is kitermelt, Jehova Tanúit arra kérik, hogy úgy tekintsenek kiközösített családtagjaikra, mint akik nem csupán halottak, hanem mint akiket Jehovah ölt meg. Ilyen személyekként nem szabad őket gyászolni.

“Mennyire megrendíthette ez Áront és a család többi tagját! És milyen nagy hitpróba lehetett, hogy nem gyászolhatták meg Nádábot és Abihut!” mondja a legújabb, november 15-i Őrtorony magazin a 14. oldalon, amikor leírja Áron fiainak, Nádábnak és Abihunak a lemészárlását mennyből jövő tűzzel. “Te megőrzöd a szentségedet azáltal, hogy nem tartasz kapcsolatot kiközösítettekkel, legyen szó akár a rokonaidról, akár másokról?”

A bizarr kapcsolat Nádábbal és Abihuval egy 2011-es hasonló cikk folytatása, melyben a bibliai beszámolót arra használták fel, hogy bűntudatot keltsenek a Tanú szülőkben annak érdekében, hogy elkerüljék a “szükségtelen érintkezést” bármely kiközösített fiúval, vagy lánnyal.

“Gondolj csak bele, hogyan érezhette magát, miután a fiai, Nádáb és Abihu „törvénytelen tüzet ajánlottak fel” Jehovának, és Ő megölte őket ezért. Így a szüleiknek már nem volt lehetőségük kapcsolatot ápolni velük… A tanulság egyértelmű. A Jehova iránt érzett szeretetünknek erősebbnek kell lennie annál, mint amit a hűtlen családtagunk iránt érzünk.” (w11 7/15 32. old.)

Mondanunk sem kell, annak érdekében, hogy megidézhesd a gonoszok haladéktalan lemészárlását Isten kezétől annak igazolására, hogy teljes közösségmegvonást alkalmazol a vallást elhagyókkal szemben, először is egyértelmű bizonyítékra van szükséged, hogy a kérdéses vallást egyedüliként támogatja Isten – ami egy olyan állítás, amit szinte minden vallás fenntart magának.

Az Őrtorony még mindig adós egy olyan írással, ami legalább megközelítené, hogy az isteni támogatás konkrét bizonyítékaként említhessük. Mindössze arra kéri a Tanúkat, hogy higgyék el, Jézus láthatatlanul a Földön tartózkodott 1914 és 1919 között és arra használta fel ezt az időszakot, hogy ‘megtisztítson’ és kiválasszon egy szervezetet, melyet láthatóan mind a mai napig ‘tisztogat’ – az Őrtorony Társulatot.

A bizonyítékok teljes hiánya az Őrtorony isteni vezetettségének támogatására egyszerre abszurddá és obszcénné tesz bármiféle erőltetett párhuzamot az isteni kivégzés és kiközösítés bibliai leírásaival.

Bárcsak az Őrtorony újra felfedezné azt a logikát és méltányosságot, ami arra a megállapításra vezette egy 1947-es Ébredjetek! cikkben, hogy a kiközösítés (vagy “exkommunikáció”) gyakorlata az “egyházi hatalom és a világi zsarnokság” eszköze, mely “teljes mértékben idegen a bibliai tanításoktól.”

Az 1947-es cikk letölthető ezeken a linkeken: 1. oldal  | 2. oldal

Ehelyett a Tanúkat egy manipulatív dogmával bombázzák (ennek központjában az 1Kor 5:11 hibás értelmezése áll), ami arra irányul, hogy szétszedjék a családokat az Őrtorony érdekeinek kedvéért. Még az e-mailek küldését is megtiltják a kiközösített személyeknek egy másik friss magazin szerint.

“Ne keress ürügyet arra, hogy kapcsolatot tarts a kiközösített családtaggal, például e-mailben.” (w13 1/15 16. old. par. 19)

Noha könnyű lehet az Őrtorony elzárkózott Vezető Testületének és íróseregének kiköpnie magából ezt a botrányos anyagot, a hatás hétköznapi emberek számára, akik csupán egyszerűen el akarnak hagyni egy vallást, amiről felfedezték, hogy hamis, nagyon is kézzelfogható, ahogyan azt a legújabb 2014-es globális kutatásunk mutatja.

(Kerül téged bármely családtagod, aki Jehova Tanúja? Válaszolt: 980, kihagyta: 2317)

Bármilyen megnyugtató is legyen, hogy a fenti kérdést megválaszoló kiközösítettek és elkülönültek 23%-a azt mondja, NEM kerülik őket a családtagjaik, ez a szám nem valószínű, hogy növekedni fog, tekintettel a kényszerítés rendületlen áramlására Brooklynból.

Én személyesen hiszem azt, hogy el fog jönni az az idő, amikor minden vallási szervezet, amely adómentes kíván lenni, vagy jótékonysági státuszt kér magának, felelősségre vonható lesz az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikkelye alapján, amely elismeri az egyén vele született jogát, hogy “megváltoztassa vallását, vagy hitét.”

Ahogyan azonban az Őrtorony tovább nyomul erőfeszítéseivel, hogy megfossza az embereket ettől az alapvető jogtól erkölcstelen közösségmegvonási eljárása segítségével, ez az idő nem jöhet el elég hamar.

Forrás: http://jwsurvey.org/cedars-blog/treat-your-disfellowshipped-loved-ones-as-though-they-have-been-slain-by-jehovah-and-dont-mourn-them

Fordította: Columba

Kapcsolódó írások: Ha a szeretteink kiközösítés utáni kerülése írásszerű, miért tagadja az Őrtorony a nyilvánosság előtt ezt a gyakorlatot?

Az Őrtorony folytatja támadását a 'csalárd' és 'alakoskodó' egykori hívők ellen

az Ébredjetek 1990. június 8.-i száma alapján

„Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel” - Pál apostol az efezusi gyülekezet tagjain keresztül üzeni ezt nekünk. Az üres beszéd egyik formája a megtévesztés. A megtévesztés az nem egyenlő az igazsággal, ezért a megtévesztő félrevezető, téves érvelést alkalmaz azzal szemben, akinek nem tudja megcáfolni az érvelését. Pál a Róma 12:1-ben arra hívja fel minden keresztény figyelmét, hogy a testünket élő áldozatul szánjuk oda Istennek, de „ésszerű tisztelet” formájában. Ezért különösen a vallási kérdésekben helyes dolog az, ha nem engedjük, hogy valaki félrevezessen. A címben megjelölt, ma már sokak által nem ismert folyóirat egyik írása bemutatott 5 olyan megtévesztési módszert, amit vallási megtévesztésre is szoktak emberek használni. Ezek a megtévesztési módszerek annyira ráillenek az Őrtorony-szervezet módszereire is, hogy hasznosnak látjuk megismertetni ezeket.

1. A személy támadása
Ez a megtévesztési módszer akkor kerül alkalmazásra, amikor valakinek az érvelésére nem tud a másik fél válaszolni, és a megtámadhatatlan érvek helyett most a személy kerül a támadás középpontjába. Jézust is így támadták, amikor azt mondták „És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?” (János 10:20). Azonban a személyek támadása soha nem cáfolja meg az előadott érveket.
Jehova Tanúi vezetői 1980-82 között megélték, hogy több magas szolgálati helyen szolgáló testvér elhagyta a szervezetet. Ezen személyek nem lettek világi emberek, hanem a Szentírás alapján fogalmazták meg kritikájukat a Társulattal szemben. A kiadványok soha nem foglalkoztak ezen elment személyek érveinek cáfolatával, hanem megvádolták őket büszkeséggel, lázadással és hitehagyással. Manapság sincs ez másként. A magyarországi szervezet helyi felvigyázói is sorra lázadónak, hitehagyónak és rombolónak bélyegzik meg azokat a testvéreiket, akik hívőként megfogalmazzák mindazokat a tényeket, melyek miatt nem tudnak azonosulni a szervezet tanításaival.

2. Tekintélyre való hivatkozás
Ha az orvos azt mondja, betegek vagyunk, és mi visszakérdezünk, miből gondolja, az orvos nem válaszolja azt, hogy „mert én vagyok az orvos, tehát tudom”. A tekintélyre való hivatkozás, hogy „fogadd el, mert én, a te ...-od mondom”, nélkülözi az érvelést, a magyarázatot, nem teszi lehetővé a meggyőződést.
Jézus idejében a vallási vezetők is ezzel a módszerrel gyakorolták a hatalmukat. A János 7. fejezetében a következő elbeszélés található:
„Némelyek pedig közülök akarják vala őt megfogni, de senki sem veté reá a kezét. Elmenének azért a szolgák a főpaphoz és farizeusokhoz; és mondának azok ő nékik: Miért nem hoztátok el őt? Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember! Felelének azért nékik a farizeusok: Vajon ti is el vagytok-é hitetve? Vajjon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki?”
A farizeusok nem érveltek, hanem arra hivatkoztak, hogy a főemberek közül senki sem hisz Jézusban, ami nem volt érv amellett, hogy nem lehet neki igaza.
Az ilyen téves érvelés másik módszere, amikor a tekintély nem is szakembere az adott területnek. Mint amikor sportolók valamilyen terméket reklámoznak, mint sportolók, miközben sportolóként nem is ismerik az adott terméket, csak jó pénzért a nevüket adják mellé.
Amikor Jehova Tanúi vezetői nem tudják kellően megindokolni a tanításaikat, gyakran hivatkoznak a szervezet vagy annak a „hű és értelmes rabszolgájának” személytelen tekintélyére. Azt mondják, hogy „el kell fogadnod, mert MI mondjuk”. Nem érvelik meg, hogy miért engedelmeskedj, hanem engedelmességet követelnek. 1995-ben Németh László, aki egyike volt a magyarországi körzetfelvigyázóknak, az egyik heti előadásában így fogalmazott: „Ha a szervezet mond valamit, ne azt kérdezd MIÉRT tegyem meg, hanem azt, hogy hogyan!”. Testvérünk nyílván a szervezet elvárásaival összhangban nyilatkozott így, utalva a szervezet - szerinte - vitathatatlan tekintélyére. Mindig is könnyebb egy (hamis) tekintély mögé elbújni, mint színt vallani és érveket hozni fel a követelések mellett. Figyeld meg, hogy a legtöbb szekta fő tanítása az, hogy igazolja saját vezetőinek a tekintélyét, akiknek engedelmeskedve elnyerheted Istentől a megmentést.

3. Kövesd a tömeget!
Az emberek szeretnek másokhoz igazodni. Ezt a mélyen rejtőző tulajdonságot tartja szem előtt a reklámszakma is, valamint a szekták is. A szekták vezetői a többi szektatagra mutogatva utasítanak, hogy tedd azt, amit a többi „normális” tag tesz.
Ez esetben sem az érvelésedre kapsz választ, hanem azt sugallják neked, hogy a többség jól gondolkodik és nekik mindig igazuk van. Ez nagyon gyakori érvelés Jehova Tanúi között is. Amikor bibliai alapon Jehova Tanújaként kétségbe vonod a szervezet dogmáit, akkor számon kérik, hogy miért nem vagy képes megnyugodni, mint a többiek. Ezt az érvelést nagyon könnyű követni, és még olyan sokak által mélyen tisztelt felvigyázók is, mint például Kun Csaba is alkalmazta. Egy meghallgatáson, amikor valaki levezette Jehova Tanúi egy tanításának a cáfolatát az Írásokból, azt mondta: „De azért ez nem lehet igaz, mert nem lehet egyszerre 6 millió embert félrevezetni!”. Ő azt akarta ezzel kifejezni, hogy ha 6 millió ember hisz valamiben az szükséges, hogy igaz legyen. Ő és a többi szekta vezetője is megfeledkezett arról, mennyire veszélyes ez az érvelés egy szektás szervezetre nézve. A világon 800 millió katolikus él, és kb. 1,18 milliárd keresztény, aki hisz Jézus Istenségében és a háromságban, valamint merőben másként vélekednek dolgokról, mint Jehova Tanúi vagy más szekták. Vagyis, nem az egyetértők létszáma dönti el egy állítás igaz vagy hamis voltát. A Mózes második könyvében a 23. fejezet így figyelmeztet: „Ne indulj a sokaság után a gonoszra, és peres ügyben ne vallj a sokasággal tartva, annak elfordítására.”. Vagy eszünkbe juthat az is, amit Jézus mondott a széles és pusztulásba vezető út támogatóiról és a keskeny, szoros útról, ami az örök élethez visz, de csak kevesen vannak rajta.

4. Vagy/vagy érvelés
Jehova Tanúi jól ismerik ezt az érvelést, mert a vérkérés miatti álláspontjuk következtében elég gyakran nekik szegezik a kérdést: „Vagy elfogadja a vérátömlesztést vagy meghal?”. Az ilyen érvelés azt a látszatot kelti, hogy CSAK kettő választási lehetőség létezik. Ilyen érvelés az is, hogy „vagy benne vagy a mai megmentést jelentő bárkában, a szervezetben, vagy nem jutsz át az új világba”. A vagy/vagy érvelésnek két csapdája van. A (1.) választási lehetőségeket leszűkíti, mintha nem lenne harmadik vagy negyedik út, csak a pusztulás és a romlás, vagy amit a másik oldalra állítanak követelményként, legtöbbször a szektás vezető parancsát. Ilyenkor elfeledkeznek arról, hogy (2). a pusztulás elkerüléséhez a Biblia nem egy szektavezér vagy emberi vezető felé tanúsított engedelmességet kér tőlünk. Azt feltételezi a vagy/vagy érvelés alkalmazója, hogy az ő megoldásán kívül nincs semmilyen más, csak ő egyedül képviseli az igazságot. Az ilyen küldetéstudattal rendelkező politikusok lesznek a legvéresebb diktátorok.

5. Dolgok túlzott leegyszerűsítése
Az emberek szeretik egyszerűen, egyértelműen, feketén-fehéren látni a dolgokat. Főleg akkor, ha sok múlik rajta. Ha egy őszinte Istent kereső embernek van valami, ami fontosnak számít, akkor az Istenről szóló tanítás az minden bizonnyal az. Azonban a Biblia olyan ma már nem beszélt nyelveken íródott le és olyan megfogalmazásokat, képi gondolatokat tartalmaz, amelyet a mai kor átlagos embere nem képes azonnal felfogni. Tehát a Biblia eredeti világának és az azt kifejező nyelvnek ismerete nélkül szükség van olyanokra, akik segítséget nyújtanak kutatásaikkal, magyarázataikkal, mert így könnyebb megérteni az üzenetét. Ezt a természetes emberi szükségletet sok szekta kihasználja, és olyan dolgokat ültetnek be követőik elméjébe, amelynek semmi bibliai alapja nincsen.
Jehova Tanúi vezetői így vannak az igaz keresztények azonosításával is. Azt mondják, hogy nem lehet Jézus igaz követője, aki nem tagadja meg a Háromságot, aki hisz a Pokoltűzben és nem fogadja el 1914-et.
Olyan ez az érvelés, mintha azt mondanánk, hogy a „fejlődő országok szegénységének a sok gyermek az oka” és nem vennénk figyelembe az érintett országok gazdaságát befolyásoló egyéb tényezőket.
Másik tipikus leegyszerűsítése a dolgoknak, amikor azt mondják, hogy „minden, ki az Úr (Jehova) nevét segítségül hívja megtartatik”. Vezetőik Bibliájában pedig benne van a Cselekedetek könyvének 4. fejezet 12. verse, amelyik Jézusra utalva jelenti ki, hogy „És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.” Ezentúl abban rejlik a túlzott leegyszerűsítés, hogy Jehova Tanúi vezetői szerint a NÉV használata befolyásolja a megmentést. Holott ennél összetettebb dologról van szó. A Biblia nyelveiben nem létezett a SZEMÉLY szó és ezt a NÉV szóval helyettesítették. Amikor a NÉV szót olvassuk, nyugodtan behelyettesíthetjük a SZEMÉLY szóval.

A Példabeszédek 14:15 azt állapítja meg, hogy „az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.” Nekünk is szükséges vigyáznunk arra miképpen „járunk”. Ügyelnünk kell az önjelölt szektás vezetők és azok félrevezetettjeinek tanításaira. Pál apostol világosan kifejtette: „A gonosz emberek pedig és az ámítók nevekednek a rosszaságban, eltévelyítvén és eltévelyedvén.” (2Tim 3:13). Mi természetesen mindenkiért imádkozhatunk, hogy Isten mutassa meg magát nekik és jussanak el ők is a megtérésre. Miközben ezt teszed, vigyázz! Ne engedd, hogy félrevezessenek!

Sok szülő fordul a címben jelzett panasszal különböző segítő szakemberekhez. Rendszerint túl későinek gondolják. Mi, akik testközelből ismerjük a problémát, bizton állítjuk, hogy sohasem késő. Sőt! minél jobban telik az idő, annál jobb és jobb lehetőségek vannak arra, hogy segítse a szülő a szervezettől való függetlenedést. Azt szeretnénk bemutatni, hogy egy szülő(pár) milyen lépésekkel, viselkedéssel segítheti gyermekét, amennyiben az Jehova Tanúival kerül kapcsolatba.

1. szakasz: a Bibliatanulmányozásig
Van egy előkészítő szakasz a Jehova Tanújává válás folyamatában. Ez a szakasz ott kezdődik, amikor valaki bármilyen módon kapcsolatba kerül velük. Ők arra vannak biztatva, hogy minden embert egy leendő Jehova Tanújának tekintsenek; azaz mi szülők is ugyanolyan „célpontok" vagyunk, mint a gyermekeink. Ez a szakasz kedves beszélgetésekkel telik el egészen addig, amíg az illető bele nem egyezik egy Bibliatanulmányozásba, amiről még később szó lesz.

Ebben a szakaszban előjönnek Jehova Tanúinak, mint személyeknek a különbözőségei. Nem minden Jehova Tanúja engedelmeskedik a szervezetük által kiadott missziós parancsnak. Többségük pont a kívülállókkal való jó barátság miatt hagyott fel az aktív Tanú-élettel. Ha gyermekünk egy Jehova Tanújával barátkozik, az még nem jelent feltétlenül rosszat.

A problémát az jelenti, ha a gyermekeink vallásos érdeklődését, kutatását egy rosszindulatú szervezet egyébként teljesen jámbor, jóindulatú tagjain keresztül kihasználja és saját szolgálatába állítja. Mint szülők óriási TANÍTÓI felelősségünk van ezért gyermekeinkkel szemben. Ha megfelelő körülményeket biztosítottunk a gyermekeinknek, akkor azok a sikamlós tévtanításokkal szemben is rendíthetetlenek tudnak maradni. Sajnos többségünk erre nem tud megfelelő mennyiségű időt fordítani, és ezért van okunk félteni őket. Amivel viszont egyenesen belekergethetjük őket egy szekta karjaiba, az a szigorú tiltás! Abban a pillanatban amikor megtiltjuk nekik, hogy Jehova Tanúival beszélgessenek, már MI kötjük őket oda hozzájuk! Ehelyett legyünk a gyermekeink útitársai! Kérdezgessünk sokat arról, hogy mi és miért vonzó neki a közösségben vagy a tanításokban, de ne vádoljuk őt meg soha. Soha ne kezeljük szóhasználatunkban őket a vallásszervezet részeként és továbbra is érezze feltétlen szeretetünket. Időközben igyekezzünk olyan kapcsolatokat keresni, ahol a gyermekeinknek megfelelő módon tudják bemutatni azt, hogy mi is igazából a Jehova Tanúja nevet viselő szervezet. Olyan embereket célszerű keresni, akik önmaguk is voltak Jehova Tanúi, de felismerték a szervezetük rejtegetni valóit, vagy olyanokat, akik Jehova Tanúi hitével és tanításaival sokat foglalkoztak. Ha a gyermekeinkkel jó kapcsolatunk van, akkor nem fog problémát jelenteni, ha egy ilyen személlyel hozzuk össze.

2. szakasz: Bibliatanulmányozás:
Az előbb leírt tanácsok ebben a szakaszban sokkal hangsúlyosabban érvényesek. Ha gyermekünk eljutott oda, hogy már Jehova Tanúival rendszeresen „hittanórákat" vesz, akkor nagyon komolyan kell vennünk a helyzetet. Mindenképpen kerülni kell azt, hogy gyermekeinkkel szembeszálljunk és ellenségei legyünk. Saját szüleim hevesen harcoltak velem azért, mert eljártam ezekre az alkalmakra. Úgy éreztem nem szeretnek és csak Jehova Tanúi fogadnak el. Talán ha akkor az otthonom nyugalmas fészek lett volna, alaposabban átgondoltam volna mindent. Az üldözött ember azonban nem tud gondolkodni azon, hogy mi az igazság; az üldözött és védekezésre kényszerülő ember csak nyugalmat keres. Ha pedig a szülő ellenséges, akkor Jehova Tanúi a nyugalom és a béke szigete lesz a tizen- vagy huszonéves gyermekünk számára.
Ha komolyan szeretnénk tenni valamit, akkor elkerülhetetlen hozzáértő szakemberek megkeresése. Önmagában például egy teológiai diploma még nem garantálja azt, hogy akihez fordulunk, az hozzáértő személy. Szülőként és egykori érintettként azokat a személyeket, csoportokat vagy civil szervezeteket ajánlanám, akik testközelből tudják, kik Jehova Tanúi és hogyan lehet kitörni közülük. Célszerű éppen ezért egykori Jehova Tanúit megkeresni vagy legalábbis azokat a szervezeteket, akik körül vannak volt Tanúk. Sehol máshol nincs szakszerűbb és megbízhatóbb emberi segítség!
Ha találunk szakszerű segítséget, akkor még nem nyugodhatunk meg. A jó kapcsolat fenntartásán túlmenően, nekünk magunknak is tényszerű információkhoz kell jutni és azokat megismertetni gyermekünkkel. Azért is nagyon fontos ez az időszak, mert a tanulmányozás alatt több olyan pont is lehetséges, ami ellenkezik a gyermekünk igazságérzetével. Legyen bátorsága ezeket a kételyeit, félelmeit megosztani velünk.
B. Zoltán 23 évesen szerezte meg villamosmérnöki diplomáját. Szülei büszkék voltak „értelmes" fiúkra. Amikor viszont egyik-napról a másikra elkezdett Jehova Tanúi gyülekezetébe járni, a szülei nagyon megharagudtak rá. Idővel megbékéltek Zoltánnal, és sokat kérdezgették mi tetszik neki Jehova Tanúiban. A szüleinek ez a fordulata tetszett Zoltánnak és beleegyezett abba, hogy egy volt Tanúval beszélgessen szülei kérésére arról, hogy mi a Biblia és Jehova Tanúi tanítása közt a különbség. Zoltán nem lett Jehova Tanúja, abbahagyta a velük folytatott tanulmányozást és később egy keresztény közösség hasznos tagja lett...

3. szakasz: Jehova Tanúja lett!
Bármilyen jóindulattal is álltunk a gyermekünkhöz, bármilyen is volt a szakszerű segítségünk, előadódhat ez a helyzet is. Ilyenkor se távolodjunk el vagy forduljunk szembe vele! Továbbra is legyünk a társa(i) gyermekünknek. A közösségbe való beilleszkedés, a szervezeti élet nehézségei egy idő után komoly kételyeket hoznak majd felszínre a lelkében. Ilyenkor, ha jó a viszonyunk vele, akkor el fogja majd panaszkodni magát. Ha megteszi, hallgassunk figyelmesen és ne kommentáljuk (lehet-e ez az igazság, ha ilyenek?) ezeket a pillanatokat. Nagyon erős kapcsolat alakulhat így ki gyermek és szülője között, mert a gyermek nem fogja úgy érezni, hogy a szülői szeretet csak a Tanúk ellen van felhasználva. Ha mindig elmondhatja a gyermekünk ezeket a kisebb-nagyobb panaszait, akkor majd a komoly hitbeli, lelkiismereti gondjaival is meg mer keresni minket - és akkor ha ezt megteszi, belül a lelkében már szakított is a szervezettel.
Tehát ne adjuk fel a gyermekeink megnyerését. Ebben a szakaszban talán megérett az idő arra, hogy a családi életünk hibáit megreformáljuk. A gyermekeink vagy gyermekünk szektához fordulása nem a gyermeket minősíti, hanem több esetben is a családnak, mint rendszernek a válságára mutat rá. Volt valami olyan, amit a gyermek nem kapott meg otthon és Jehova Tanúitól megkapta. Jehova Tanúi pedig bármit képesek (látszólag) megadni amivel a szervezetbe vezethetik a kívülállókat. Akinek elege van a túlzott vallásosságból, annak a racionális vallásgyakorlatot; akinek a képmutató vagy felületes vallásosság nem tetszett, annak a valódi önátadás és szolgálat érzését és így tovább... Mindenkinek azt amire vágyik...
Elkeseredettség helyett/mellett tehát merjük vállalni, beismerni szülőként elkövetett hibáinkat (gondoljunk arra, hogy nincs tökéletes szülő), mert ezzel visszanyerhetjük gyermekeinket!!!! Ugyanis Jehova Tanúi szervezete egyetlen érzést nem fog megadni gyermekeinknek hosszú évek alatt sem: soha nem fogja elismerni, hogy mulasztást követett el vele szemben!

3./b szakasz: Teljes idejű szolga lett!!!!!
Akinek gyermeke az Őrtorony szervezet teljes idejű szolgája lett, az úgy érezheti, elvették tőle a gyermekét. Ha valamilyen szinten ez is történik, még ilyenkor se szűnjünk meg igazi szülők lenni. Jehova Tanúi hitrendszerében a Jehova Istent szerető apának, a szervezetet pedig gondoskodó és szerető anyának állítják be. Főképpen akkor érvényesül ez különös hangsúllyal, ha a gyermek teljes idejű szolga (általános úttörő, különleges úttörő, misszionárius, körzetfelvigyázó, Bétel-szolga, stb.) vagy valamilyen egyházi szolgálatot (pl.: gyülekezeti vén, építőbizottság tagja, stb.) kap. Egy szülő ilyenkor kap egy igazi lehetőséget visszavágni a szervezetnek! Megmutathatják, hogy milyen az igazi szerető apa és az édesanya. A szervezet tanításai ugyanis elég hamis képet festenek a Teremtő Istenünkről. Olyannak állítják be, aki minden egyes apró „helytelen" gondolatért vagy kis lustaságért megvonja a szeretetét és a könyörületét. A szervezet önzősége, képmutatása és militáns mivolta pedig a lehető legtávolabb áll az anyai szeretettől és törődéstől. Most mindezzel szembesülhet gyermekünk, ha megvalósítjuk a családi életünkben a szükséges változtatásokat.

4. szakasz: a kilépés
Mire valaki eljut oda, hogy értelmében már felismerte Jehova Tanúi szervezetének valódi mibenlétét, szíve még hosszú ideig odakötheti. Főleg azok esetében van így, akik a Tanúk közé való beálláskor elveszítették szüleik és családjuk bizalmát; akik a szervezetben nőttek fel; akik értékes fiatal éveiket (vagy annak egy nagy részét) ott töltötték el. Amikor az emberek kikerülnek a szervezet hatása (és nem egy esetben a tagsága) alól, lelkileg kisemmizetteknek fogják érezni magukat. Az érzelmi és hitbeli segítségen kívül legtöbbször anyagi segítségre is szükségük lehet. Talán nem látszik, de egy felnőtté vált embernek olyan érzés megszabadulni Jehova Tanúi közül, mintha a semmiből kellene újrakezdeni mindent. Jehova Tanúi (az egyes emberek, nem a szervezet általában) egy nagyon szolidáris csoport és nagyon sok módon segítik egymást, még anyagi dolgokban is. Ez munkahelyet, különböző előnyöket és sok-sok kedvezményt jelent. Az eltávozókkal a szervezet vezetése minden kapcsolatot megtilt és ezek a szálak is rendszerint elszakadnak. Hirtelen a semmibe kerül az ember. Ha a szülő vissza akarta nyerni gyermekét a szervezetből, akkor most lehetőséget kapott arra, hogy visszakapja. Most a szervezet már eldobta őt, de szeretetünkkel és gondoskodásunkkal újra magunkhoz kell őket vonni...
Sajnos gyakori eset, hogy látszólag biztos egzisztenciával rendelkező Tanúk gyors elszegényedésen, eladósodáson mennek keresztül a kilépés után; vagy harmonikus családi életet élő Jehova Tanúja házaspárokat még a több gyermek sem fog egybetartani a házassági kötelékben. Mivel magam is átéltem egy ilyen elhagyatott időszakot, azt tanácsolom, hogy minden szülő egyben barát is legyen: ölelje magához a kilépetteket, segítse őket minden eszközzel, amennyire csak tudja...

A fent írtak igaz és helyes voltáról meg vagyok győződve. Sajnálatos módon saját bőrömön tapasztaltam meg mindezeket. Vallásos érdeklődésemet egy nagy ún. történelmi egyházban próbáltam megelégíteni. Egy Jehova Tanúival való beszélgetés azt eredményezte, hogy komoly kérdések születtek meg bennem, mint ennek az egyháznak a hivatalos szolgájában. Édesapám és édesanyám szembefordultak velem és minden jó szándékuk ellenére, a tiltásukkal hajszoltak bele a szervezetbe. Csak hosszú évek után -lelkileg és anyagilag teljesen megtörten és kisemmizve- kerültem ki közülük. Utólag mégsem érzem sajnálatosnak, mert remélem, hogy saját tapasztalatom másoknak hasznára lehet.

Bo Juel Jensen az Őrtorony helytelenül kezelt gyermekbántalmazási ügyeivel szemben egy szakképzett és őszinte ellenkampány élharcosaként tűnt fel

Ha teheted, nézd meg az alábbi YouTube videót. Ha már láttad, biztos vagyok benne, hogy ugyanolyan lenyűgözően hitelesnek fogod találni, mint én találtam Bo Juel Jensent. 

Itt nem csak Bo-ról van szó, hanem arról amit mondani akar a világnak, ami fel fogja kavarja a legmélyebb érzéseidet is. De ki is Bo Juel Jensen és mi az ő üzenete? Az alábbi történettel szeretném körbejárni ezt a kérdést. Van egy olyan érzésem, hogy hamarosan ő lesz az Őrtorony Társulat legrosszabb rémálma.

A Nicku blogján közzétett cikkhez kapcsolódóan:

Posted: 12 Aug 2014 06:00 PM PDT

 „Ezt mondtam: nem szólok egy szót sem, amíg ellenségeim közel vannak. Hallgattam, nem mondtam egy szót sem, de a szenvedéseim egyre csak növekedtek, és megtelt a lelkem szorongással. Minél többet gondolkodtam, annál inkább elkeseredtem, és azt kérdeztem: Uram, meddig fogok még élni?, Mikor halok meg? Add tudtomra, mikor ér véget az életem.” (Zsoltárok 39:1-4, GNT fordítás)

Ha bármilyen bántalmazás vagy sérelem ért, legyen az szexuális, fizikai, szóbeli vagy érzelmi jellegű, az első lépés afelé, hogy megszabadulj a hatásától, hogy elmondod valakinek.

Szakértők találkoznak Londonban, hogy segítsenek felkelteni a figyelmet az illetéktelen befolyásolás iránt

A most következő hétvégén egy tanácskozást szerveztek Londonban Steven Hassan, az író és a szekták köztiszteletben álló szakértője vezetésével az illetéktelen befolyásolás témájában és máris túljelentkezés tapasztalható.

Az illetéktelen befolyásolást úgy definiálják, mint bármilyen meggyőzésre irányuló cselekedetet, amely túlmegy egy másik személy szabad akaratán és megítélésén. A meggyőzésnek ez a típusa számos peremcsoport, vallási és politikai szekta, illetve kultusz körében elterjedt - beleértve Jehova Tanúit is.

Kereszt vagy kínoszlop?

Nagyon sokan különböző oldalakról körbejárták már a kérdést, hogy Krisztus vajon kereszten vagy kínoszlopon halt meg.

Vajon fontos kérdés-e ez?

Tulajdonképpen nem. Miért? Lényegében nem vezet sehová a kérdés. Ezen a szócsatározáson nem múlik semmi. Pláne úgy, hogy 2000 év távlatából valószínűleg megfejthetetlen. A „szavak felőli vitát” pedig nem mások, mint Jehova Tanúi kezdték el. (I. Timóteusz 6:4; II. Timóteusz 2:23; Titusz 3:9) A Társulati kiadványok tanúsága szerint 1936-ban jött a kiigazítás és a kereszt elvetése a Gazdagság könyvben. (Lásd: w06 2/15 29; w95 5/15 20) Láthatjuk hát, hogy ez is része volt a  ’20-as, ’30-as évekbeli nagy változtatásoknak, melyeknek célja egyértelműen a klasszikus értelemben vett kereszténységtől való távolodás.

Érvek a kereszt mellett

Aki a Társulati magyarázatra, vagyis a kereszt elleni érvekre kíváncsi, megnézheti a bi12, tehát az Új Világ Fordítás 7. függelékében. Az érvek egész jól össze vannak szedve, bár némely dolog eléggé elnagyolt, illetve vitatható. A kereszt melletti érvekről pedig természetesen szót sem ejt.

Krisztus haláltusájának időtartama. Ehhez álljon itt egy cikk a témában:

„Bár az ókorban és a középkorban nem volt hiány a kegyetlenebbnél kegyetlenebb kínzási és kivégzési módszerekben, mégis talán a legszörnyűbb, de mindenképpen a leghosszadalmasabb halál a keresztre feszítés volt. A módszert jóval időszámításunk előtt kezdték használni a perzsák, a karthágóiak, a makedónok és nem utolsósorban a rómaiak. A görögök általában elutasították a kivégzésnek ezt a formáját, de néhány eset azért náluk is előfordult.

A kereszthalál beállta néhány órától akár több napig is tarthatott a felfeszítés módjától és az áldozat fizikai állapotától függően. A legjobban azok jártak, akiket úgynevezett egyszerű keresztre (crux simplex) kötöttek fel. Ez valójában nem is kereszt, hanem egy sima oszlop volt, amelynek tetejéhez kötötték az áldozat kezét. Ilyenkor viszonylag hamar, akár egy órán belül beállt a fulladásos halál.

A rómaiaknál elterjedten alkalmazott T alakú kereszt meghosszabbította az áldozat szenvedését. Rendszerint ez is volt a cél, mivel a keresztre feszítést elrettentésül szánták. A halál beálltát lassította a keresztre szerelt ülőke, illetve a lábtámasz is, mert a fuldokló elítélt önkéntelenül is igyekezett csökkenteni a felkötözött vagy felszegezett kezére ható húzóerőt.

Ha valamilyen okból mégis meg akarták gyorsítani az elítélt halálát, akkor eltörték a lábát (így nem tudott megtámaszkodni, és hamarabb megfulladt), vagy lándzsával szíven szúrták. A halált általában a megfeszített légzőizmok kifáradása miatt bekövetkező fulladás okozta, de felléphetett úgynevezett hipovolémiás sokk (amikor a testfolyadék a test alsó részében halmozódik fel, és a szív nem tudja keringetni), szívrepedés és embólia is.” (Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20140619-olvadt-aranyat-nemcsak-a-tronok-harcaban-hasznaltak-kivegzesre.html )

Tehát a tudományos álláspont azt bizonyítja, hogy nem valószínű, hogy Jézus esetében a crux simplexet alkalmazták. Az evangéliumi beszámolók szerint legalább három órán keresztül volt felszegezve Krisztus a fára, mielőtt meghalt. (Máté 27:45,46) Krisztus viszont – mint ahogy az a kiadványokban is el van ismerve – bizonyára meggyötört állapotban volt már a megfeszítése előtt is az egész éjszakai események, a kegyetlen verések és korbácsütések miatt. Ha crux simplexen végzik ki, akkor az orvostudomány egyértelmű álláspontja alapján egy óra után meg kellett volna halnia. Viszont sem Ő, sem a mellette megszegezett két gonosztevő sem halt meg egy óra alatt. Sőt, három óra elteltével – a közelgő sabbat miatt – megtörték a gonosztevők lábait, hogy hamarabb meghaljanak. Ez egyértelműen a kereszt, vagy a T-alakú kereszt mellett érvel. (János 19:31-37)

Az eredeti görög szöveg vizsgálata. Hiába, még az Új Világ Bibliafordító Társulat is követhet el hibát… Ugyanis a Máté 27:37 így szól a magyar Új Világ Fordítás szerint: „Az ellene szóló vádat is a feje fölé erősítették…” Tehát a feje fölé. Nem a kezei fölé, ahogy annak a crux simplex esetében lennie kellene. Ez adja vissza az eredeti görög szöveg értelmét helyesen. De azért kukkantsunk rá a Királyság Sorközi Fordításra is. A Máté 27:37 itt így szól görögül:

Kai epejhkan epanw ths kejalhs autou thn aitian autou...

„És   odatették     fölé      a       fejének       (neki)     a     vádat  (róla szólót)…”

’És a feje fölé tették az ellene szóló vádat…’

Az eredeti görög szövegben a 38-as vers is érdekes:

Tote  stanroutai sun autv duo lhstai, eis ek dezivn kai eis ez euwnumwn.

„Aztán megfeszítettek együtt vele   két    rablót, egy neki  jobb kéz felől   és   egy   neki bal kéz felől.”

’Aztán megfeszítettek vele együtt két rablót, egyiket a jobb keze, a másikat a bal keze felől.’

Tehát nem a két oldala, hanem a két keze felől. Legalább is az eredeti görög szövegben ez így van, bár ez már az Új Világ Fordításból valamiért kimaradt. De azért itt a Károli: „Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felöl, és a másikat balkéz felöl.” És az Újfordítású Biblia is: „Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.”

„Pogány jelkép”. A Társulat kiadványaiban gyakran azt említi, hogy a zsidók számára a kereszt pogány jelkép volt, ezért irtóztak a használatától. De Jézust kik feszítették meg? A zsidók, vagy a rómaiak? Nos, „a kormányzó katonái”. (Máté 27:27) A kormányzó pedig Rómából való volt, egyáltalán nem zsidó. Ez az ellenérv tehát nem állja meg  a helyét.

Mire mutat ez rá?

A Szervezet egy ilyen elhanyagolható – a fő tanítások szempontjából lényegtelen – kérdésből is nagy felhajtást tud csapni úgy, hogy közben nem vizsgál meg minden tényt. Érdemes akkor más tanításokat is megvizsgálni, nem?

És természetesen ez nem azt jelenti, hogy hódolattal kell lenni a kereszt iránt. Nyilván nem szabad imádni, sőt sokan talán ki sem tennék a házukban arra hivatkozva, hogy nem helyes Krisztus szenvedésének jelképét díszítőelemként használni. Ez az érvelés elfogadható és helyes, de a bizonyítékok arra mutatnak, hogy Krisztus egyfajta kereszten halt meg.

Korábbi cikkek a témában:

http://jehovatanui.blog.hu/2013/05/26/kereszt_vagy_kinoszlop_szandekos_megtevesztes_az_ortorony_tarsulattol

http://infaustus.wordpress.com/2011/02/05/kereszt-vagy-kinoszlop/

Írta: Ismeretlen Név

Sziasztok!

Már higgadtan álltam keresni a Jehovákkal kapcsolatban, és mivel ezen az oldalon mindkét oldal szerepel, itt osztanám meg bűnömet/dühömet.
Két találkozásom van a Jehovákkal.
Kb. egy éve zuhanyoztam, amikor ajtót nyitott az akkor 9 éves lányom. Két idős hölgy tenyeréből evett pillanatok alatt, hiszen még gyerek és rendkívül barátságos.
Amikor közöltem velük, hogy ezt a részt hagyják meg nekem mint felvilágosítást, rögtön két pittbullá változtak és erőszakosan szajkózták a számomra ostoba felvetéseiket. Távozásra szólítottam fel őket, mire a válasz az volt, hogy a küszöbre tette a lábát, és meg rávágtam az ajtót, és takarodásra szólítottam fel őket. Az alsó szomszédom hasonlóképp reagált, csak a 200 kilós hegyomlás a pofont helyezte kilátásba.

Az új találkozásom elég friss.
Apósom egy hete sajnos elhunyt. Lányom a papáját nagyon-nagyon szerette, ez kölcsönös volt. Mivel dolgozunk, sokat volt náluk. Boltból hazafelé egy dohánybolt tábláján kint volt, hogy a kedvenc kávénk jó áron van, gondoltam kikötöm a gyereket a nemzeti szín alá, ahogy a törvény ezt elrendeli, és beugrok.
Nem voltam bent egy percet sem, két hiéna megint a gyereket zaklatja, de én csak annyit hallottam, hogy "a halálod után". Ismét jó neveltetésemből fakadóan udvariasan távozásra kértem őket, amire a szokásos vérben forgó szemekkel szembesültem. Abban a pillanatban elgurult a gyógyszerem, és a szatyorban lévő két liter tejjel a szatyrot meglendítettem, és megküldem az öreget!
Meglepődött, majd amikor közöltem vele, ha egy hang is elhagyja a száját, még meg is taposom!
Két nap telt el azóta, és a gyerek attól retteg, hogy mi lesz ha ő is meghal, hová fog jutni!
Felőlem imádkozzanak, higgyenek, térítsenek, DE NE GYEREKET!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Most kíváncsian várom, hogy feljelentenek-e, a dohányboltnak megadtam az elérhetőségeimet, mivel rögzített a kamera, hátha.
Köszönöm, hogy megoszthattam másokkal a találkozásomat. Én elhiszem, hogy nem mind ilyen, de akkor se házaljanak, szólítgassák le a népet az utcán.

Üdv, Anyus

Szervusztok kedves blog szerkesztők! Lassan két éve vagyunk kiközösítve a férjemmel azóta olvassuk naponta a blogotokat! Egyszerűen nem hittem a szememnek a sok infót nem tudtam felfogni. Nagyon értékelem a munkát amit belefektettek, hogy a megtaposott emberkéket, szétszedett családokat és azokat akik még nem jártak így felébresszétek. Nem tudom még hogy megírom hogy mi is történt velünk viszont azért küzdök, hogy családomat ne vegyek el tőlem! Majdnem húsz évig voltam tanú szerettem volna visszatérni, de nem lehet és már nem is akarok! Szeretem Istenem és Jézust a Megváltom Akkor is szerettem őket még református voltam. Igaz bűnt követtem el, de azt én megbántam és Atyám hoz fordultam őszinte szívvel kérve a bocsánatát és a segítségét! Nem tudok a kiközösítéssel egyetérteni sem elfogadni és, nem akarok képmutató lenni két gyermekem miatt akik a szervezet tagjai. Nagyon hiányzik olyanokkal való társulás akik szeretik Isten és Fiát akikkel beszélgetni lehet a valódi Igazságról. Mentálisan nagyon nehéz ezt elviselni és a rosszban a jót megtalálni. Kérlek benneteket segítsetek nekünk!? Melyik Szentírási fordítást olvassuk? A gyerekeket hogyan tudom meggyőzni hogy, nézzék meg miben hisznek? Komoly dolgon mentem keresztül a vérkérdés miatt nem sok híján elveszíthettem volna gyermekem a szervezet oltárán! Hála nem így történt, de az iszonyú terhe még most is nyomaszt nem könnyű ezzel a tudattal együtt élni higgyétek el! Ezért kérem a segítségeteket!

Köszönettel, Karolina

Sziasztok!

2014 augusztus 15.

Legalább 50.000 dél-afrikai zarándokot akadályoztak meg abban, hogy belépjen az országba logisztikai rémálomtól tartva, akik Jehova Tanúi éves kongresszusán kívántak részt venni augusztus 22-24-én a Nemzeti Sport Stadionban.

Egy sajtó eligazításon Harare városában tegnap a konferencia előtt a Zimbabwei Turisztikai Hivatal vezető tisztségviselője, Karikoga Kaseke azt mondta, hogy nagyszámú dél-afrikai, akik terveztek jönni a vallási összejövetelre, nem fognak megjelenni az eseményen.

Amennyiben engedélyezték volna, hogy eljöjjenek, a Beitbridge határállomáson káosz alakult volna ki, hiszen az úton szándékoztak jönni. Érdeklődünk a vallási turizmus iránt, de nincsenek olyan adottságaink, hogy kezelni tudjunk ilyen óriási számú embert.” mondta.

Megerősítették, hogy mintegy 3500 nemzetközi zarándok az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból részt vesz az eseményen, ők szállodákba jelentkeztek be a főváros körül, míg több, mint 42 000 helybeli foglalta le részvételét az éves kongresszuson.

Jehova Tanúinak virtuális eseménykoordinátora Carl Lindstrom azt mondta, hogy a helybeliek iskolákban fognak megszállni.

“A vendégek 16 hotelbe és 37 házba jelentkeztek be a főváros körül. Körülbelül 3500 nemzetközi vendégre számítunk, míg több, mint 42 000 helybeli foglalta le részvételét. A helybeliek többségét öt iskolában szállásolják el, amelyek felajánlották, hogy fogadnak vendégeket,” tette hozzá.

John Hunguka, az egyház egy másik képviselője azt mondta, hogy nemzetközi szinten az egyház 7,9 millió követővel bír, Zimbabwében a becslések szerint 42 000 követőjük van.

Forrás: http://www.bulawayo24.com/index-id-news-sc-national-byo-52232.html

Fordította: Columba