Mondjuk, hogy egy barátoddal vitatkozol, például az Obamacare-ről (az USA új egészségbiztosítási rendszere - a ford.), vagy arról, hogy ki a legjobb hátvéd a NFL-ben (Nemzeti Futballszövetség - a legnagyobb amerikaifutball-szövetség az USA-ban - a ford). Előadod barátodnak mindazokat a tényeket, amelyekről úgy gondolod, hogy tökéletesen alátámasztják az érvelésedet. És, noha az általad előadott érvek egyértelműen ellentmondanak a barátod álláspontjának, rá kell jönnöd, az, hogy ezeket az érveket a barátodnak bemutattad, egyáltalán semmivel sem vitte őt közelebb ahhoz, hogy helyesbítse hamis vagy megalapozatlan véleményét. Valójában, miután szembesült ezekkel a kiigazító információkkal, a barátod még jobban meg van győződve nézeteinek helyességéről.

Darthmouth-i kutatók egy csoportja tanulmányozta az ún. “ellentétes reakció effektusának” problémáját, amelyet úgy határoznak meg, mint egy olyan effektust, amelyben a “kiigazítások valójában még növelik is a helytelen értelmezést a kérdéses csoportban.”

A probléma azzal lehet, ahogyan a barátod fogadja ezeket a tényeket. Miután a barátod jól ismer téged és a véleményedet, nem úgy lát téged, mint egy “mindentudó” információforrást. Amikor egy közügy kiigazító információiról van szó, a Darthmouth tanulmány szerzői úgy találták, hogy

az emberek általában szembeállítják egymással a két oldalt egy vitában, úgy fogadják a kiigazító információkat az “objektív” híradásokban, ami jelentősen bizonytalanabb, mint elfogadni egy helyes választ egy mindentudó forrásból. Ilyen esetekben az állampolgárok valószínűleg ellenállnak vagy elutasítanak olyan érveket és tényeket, amelyek ellentmondanak a véleményüknek – ezt az álláspontot a kutatások széles köre támasztja alá.

Így amikor olyan híradást olvasunk, amely egy ügy mindkét oldalát bemutatja, egyszerűen kiválasztjuk azt az oldalt, amelyikkel történetesen egyetértünk és ez megerősíti az álláspontunkat. De mi van azokkal az emberekkel, akik nem csupán elutasítják a nézőpontjuk megkérdőjelezését, hanem valójában még erőteljesebben ragaszkodnak a véleményükhöz?

A szerzők úgy írják le az “ellentétes reakció effektusát”, mint  

annak a folyamatnak egy lehetséges következményét, melyben bizonyos emberek a véleményükkel összeegyeztethetetlen információk ellen érvelnek, s ezáltal megerősítik a már létező álláspontjukat. Ha ezek az emberek elég erőteljesen érvelnek a nemkívánatos információkkal szemben, akkor végül ‘elméjükben saját hozzáállásukkal még inkább egybevágó információkhoz jutnak, mint a vita előtt’, ami azután olyan vélemények megfogalmazására vezeti el őket, melyek még szélsőségesebbek, mint amilyenekkel egyébként rendelkeztek volna.”

Ez a tanulmány sokat tesz azért, hogy elmagyarázza a racionális eszmecsere helyzetét az országban jelen pillanatban. Tehát mit lehet tenni? Hogyan beszélgess hatékonyabban a barátoddal az Obamacare-ről vagy Peyton Manning-ról?

Inkább úgy fogj fel egy vitát, mint  a társas kapcsolatokat, mondja Julia Galef, a Center for Applied Rationality elnöke. Erről itt olvashatsz (magyarul).

A kép a Shutterstock szíves engedélyével jelent meg.

Forrás: http://bigthink.com/think-tank/the-backfire-effect-why-facts-dont-win-arguments

Fordította: Columba, Eve