ISTEN KIRÁLYSÁGA 1914-BEN JÖTT LÉTRE?
Néhány bibliai kérdés
Az Őrtorony Társulat szerint Jézus "trónra ült" vagy "beiktatásra került" az égi Isteni trónon 1914-ben. Már az első században azonban Jézus ezt mondta János apostolnak: "Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán." — Jelenések könyve 3:21
Kérdés: Ha Jézus már János apostol idejében Isten trónján ült az égben, hogyan ülhetett (vagy "foglalhatta el") a trónra csak 1914-ben?
A Jehova Tanúi talán azt magyarázzák, hogy Jézus csak korlátozott értelemben ült a trónon 1914-ig, mert csak a keresztény gyülekezet felett uralkodott, de 1914-ben "világhatalmat" kapott (Jel 11:15). Már az első században azonban János apostol békéje köszöntött "Jézus Krisztustól, a 'hűséges tanútól', a 'halálból elsőszülöttől' és a 'földi királyok uralkodójától'." — Jelenések könyve 1:5.
Kérdés: Ha Jézus már János apostol idejében a "földi királyok uralkodója" volt, hogyan kaphatta meg a "világhatalmat" csak 1914-ben?
Az Őrtorony Társulat szerint Jézus trónra lépése 1914-ben azt jelentette, hogy akkor "hatalomra került", azaz hatalomra került az uralkodás kezdete. (Lásd: Örökké élhetsz Paradicsomban a földön című könyv, 140. oldal) De Jézus feltámadása után rögtön ezt mondta a tanítványoknak: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön." — Máté 28:18.
Kérdés: Ha Jézus már akkor "minden hatalmat megkapott mennyen és földön", hogyan kaphatta meg ezt a hatalmat csak 1914-ben? Valaki több hatalmat szerezhet-e, mint minden hatalom?
Jehova Tanúi talán egyetértenek azzal, hogy Jézus "minden hatalmat" megkapott feltámadásakor, de azt magyarázzák, hogy nem kapott jogot a nemzetek feletti hatalom gyakorlására 1914-ig. Csak akkor kapta meg a jogot, hogy összetörje őket. De már az első században Jézus ezt mondta a kisázsiai Thiatirában lévő gyülekezetnek: "Aki győz, és megtartja mindvégig az én cselekedeteimet, annak hatalmat adok a pogányok felett, hogy legeltesse őket vasvesszővel, törje őket össze, mint a cserépedényeket; ahogyan én is hatalmat kaptam erre az én Atyámtól, és annak adom a hajnalcsillagot." — Jelenések könyve 2:26-28.
Kérdés: Ha Jézus már János apostol idején hatalmat kapott a népeken vagy nemzeteken, beleértve a hatalmat arra, hogy összetörje őket, hogyan kaphatta meg ezt a hatalmat csak 1914-ben? Igaz, hogy ő nem zúzta össze a nemzeteket János idején - de tette-e ezt 1914-ben?
Az Őrtorony Társulat elismeri, hogy Jézus már feltámadása idején az Isten jobb oldalán helyet foglalt, és felül múló helyzetet kapott (Efézus 1:20-23), de a Zsidókhoz írt levél 10:12, 13-at idézi arra hivatkozással, hogy ő csak 1914-ben kezdte gyakorolni a hatalmát. Itt azt írják, hogy Jézus feltámadása után az Isten jobb oldalára ült, de "vár azóta, míg ellenségei a lábai alá vannak vetve". Ezt a várakozást, mondták, 1914-ben ért véget, amikor Jézus elkezdett uralkodni.
Kérdés: Jézus lábai alá lettek-e téve Isten ellenségei 1914-ben? Az utolsó ellenség az 1 Korintusz 15:25, 26 szerint a halál. Elpusztították a halált 1914-ben?
Az Őrtorony Társulat azt állítja, hogy a "pogányok ideje" (Lukács 21:24), vagy ahogy a Társulat fordítja, a "nemzetek meghatározott ideje" 1914-ben ért véget.
Kérdés: Hogyan lehetne az, hogy a "nemzetek ideje" 1914-ben ért véget, amikor a nemzetek nem csak túlélték azt az évet, hanem azóta többszörösére nőtt a számuk?
Az egyszerű igazság az, hogy a földi nemzetek többségének ideje 1914 után kezdődött. Hogyan fejeződhetett volna be akkor 1914-ben?
- Lk 22,69 - "De az Emberfia mostantól fogva Isten hatalmának jobbján fog ülni.”
- 1Pt 3,22 - "aki az Isten jobbján van, miután felment a mennybe, és akinek uralma alá vannak vetve az angyalok, hatalmasságok és erők."
- Zsid 8,1 - "Mindabból azonban, amit mondunk, ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a Fölség trónjának jobbján ül az egekben"
-
Kol 3,1 - Ezért tehát, ha feltámadtatok Krisztussal, keressétek az odafent valókat, ahol Krisztus van, Isten jobbján ülve
- Zsid 10,12 - "ő pedig egy áldozatot mutatott be a bűnökért, s örökké Isten jobbján ül"
- Zsid 12,2 - "Tekintsünk fel a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra, aki az eléje tárt öröm helyett keresztet szenvedett, nem törődve a gyalázattal; és Isten trónjának jobbján ül"
- Zsid 1,3 - "s aki – mivel az ő dicsőségének fénye és lényegének képmása, és mindent fenntart hatalmának igéjével –, miután a bűnöktől megtisztulást szerzett, a Fölség jobbján ül a magasságban"
- ApCsel 7,55-56 - "Ő azonban a Szentlélekkel eltelve fölnézett az égre és látta az Isten dicsőségét és Jézust az Isten jobbján. Felkiáltott: „Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján.”
- Mk 16,19 - "Az Úr Jézus, miután szavait befejezte, fölment a mennybe és az Isten jobbján foglalt helyet."
VAN-E KÉT OSZTÁLYA A KRISZTUS HÍVŐINEK?
Néhány bibliai kérdés a Jelenések könyve 7. fejezetről
A kérdések az Őrtorony Társulat által a Jelenések könyve nagyszerű csúcspontja közel! című könyv 117. oldalán adott értelmezésből indulnak ki.
Az elbeszélés szó szerinti vagy szimbolikus? Amikor például a 4. vers az "Izráel fiai törzseiről" beszél, akkor a szó szerinti Izráelről van szó?
Az Őrtorony Társulat szerint ez a szöveg nem a testi Izráelről szól, hanem a szellemi "Izráelről", amit a "felkent keresztény gyülekezet"-ként értelmeznek.
Amikor az 5–8. versekben a különböző törzsekről beszélnek - Júda törzse, Rúben törzse, Gád törzse, stb. - akkor a szó szerinti Izráel tizenkét törzséről van szó?
A Társulat válasza: Nem. Nincsenek szó szerinti törzsek a szellemi Izráelben.
Ha az "Izráel" a szellemi Izráel, és azt a keresztény gyülekezetet jelenti, és ha a törzsek szimbolikusak, akkor a szellemi Izráel szó szerinti tizenkét csoportra van-e osztva, minden csoportban 12 000 fővel?
A Társulat újra azt válaszolja: Nem.
Ha a tizenkét törzs beosztása szimbolikus, akkor mi az a tizenkét szám jelentősége ebben a kontextusban?
Az Őrtorony Társulat szerint a "tizenkét" szám a szervezet szimbóluma, ami azt jelenti, hogy a keresztény gyülekezet, mint az ősi Izráel, jól megtervezett módon van felépítve.
Ha "Izráel" nem szó szerint értendő, hanem egy szimbólum a szellemi Izráel számára, és ha ez a szellemi Izráel nem oszlik fel tizenkét szó szerinti törzsekre vagy részekre, akkor miért beszélnek a 5-8. versek 12 000 emberről minden "törzsben"? Az 12 000 szám szó szerinti vagy szimbolikus?
Az Őrtorony Társulat érvelésének következménye, hogy az egyes részösszegek, tehát mindegyik 12 000, szimbolikusak.
Ha "Izráel" ebben a szövegben szimbolikus, ha a tizenkét törzs szimbolikus, és ha a részösszegek 12 000 minden törzsből szimbolikusak - akkor hogyan lehet a végső összeg szó szerinti? Hogyan válhatnak a tizenkét szimbolikus részösszeg egy szó szerinti végső összeggé?
A logikai következtetés az, hogy a végső összeg, a 144 000, szimbolikus és sokkal nagyobb számot jelent. A hús-vér Izráel a törvény szövetsége alatt állt, míg a szellemi Izráel, a keresztény gyülekezet, az új szövetség alatt áll. Gal. 4:23-31-ben a két szövetséget két nőhöz hasonlítják: a törvény szövetségét Ábrahám szolgálólányához, Hágárhoz hasonlítják. Az ő gyermekei voltak a hús-vér Izráel, amely az első században több millió izraelitából állt. Az új szövetséget Ábrahám feleségéhez, Sárához hasonlítják, aki először terméketlen volt, de Isten ígérete alapján gyermeket szült. Ezek lettek Ábrahám valódi "magjai" vagy utódai. Pál apostol a Ézsaiás 54:1-re hivatkozva megjegyzi, hogy az új szövetség több "gyermeket" fog szülni, mint az ó-szövetség: "Mert több fia lesz az elhagyottnak, mint a férjes asszonynak!" A szellemi Izráel tehát sokkal nagyobb számú lesz, mint a hús-vér Izráel. Mivel a hús-vér Izráel Pál idején több milliót tett ki, ez azt jelentette, hogy a szellemi Izráel még nagyobb lesz! Ez is azt mutatja, hogy ez a szellemi Izráel nem korlátozódhat szó szerint 144 000 tagra. A szám nyilvánvalóan sokkal nagyobb számot jelent. A (felkent) keresztény gyülekezet a hit által "Ábrahám magja" vagy utódai (Gal. 3:26-29). Ennek a "magnak" száma többször is olvasható az Írásban, hogy számlálhatatlan, mint az égen a csillagok és mint a tenger partján a homok. (1Móz. 22:17; 32:12; Zsid. 11:12) Ez különösen a szellemi Izráelre teljesedik be. Érdekes módon, az Jel. 7:9-ben említett "nagy sokaságról" olvassuk, hogy számlálhatatlan, pont úgy, mint Ábrahám magjának kell lennie. Nem lehetne ez a sokaság azonos a szellemi Izráel szimbolikus leírásával a 2-8. versekben? Az "Izráel", amelynek szimbolikus leírását János apostol először hallja a 2-8. versekben, aztán látja a látomásban a 9. és 10. versekben!
A "nagy sokaság" (Jel. 7:9–10) egy másik sokaság, mint a "144 000"?
Az Őrtorony Társulat IGEN-nel válaszol, és magyarázza, hogy ez az "földi osztály", amely örökké itt él a földön.
Milyen százalékban tartoznak Jehova Tanúi ma a "nagy sokasághoz"?
A Tanúk többsége ezt a sokaságot tartja magáénak, mivel a sok millió Tanú közül csak kb. 10 000 tartozik a 144 000-hez. Ez azt jelenti, hogy a Tanúk 99,8%-a ma a "nagy sokasághoz" tartozik.
A Jel. 7:4 szerint a 144 000-et pecséttel jelölik meg. Ez azt jelenti, hogy a "nagy sokaság" nincs megjelölve pecséttel?
A Társulat IGEN-nel válaszol.
Ez azt jelenti, hogy a földön ma élő Jehova Tanúinak 99,8%-a nincs megjelölve Isten pecsétjével?
Az Őrtorony Társulat állítja, hogy ez így van.
Jel. 9:1-4 az első "jaj" [sáska csapás] a Jelenések könyvében. Ez a csapás mindenkit sújt, aki nincs megjelölve Isten pecsétjével. Mivel a Jehova Tanúi szerint a "nagy sokaság" nem rendelkezik Isten pecsétjével, ez azt jelenti, hogy a Jehova Tanúinak 99,8%-a is szenvedni fog az első "jaj" alatt a Jelenések könyvében, és ez olyan nagy mértékben, hogy ők az összes többi emberrel együtt "halált keresnek, de nem találnak; vágyakoznak a halálra, de a halál elfut előlük", Jel. 9:6 szerint. Hogyan egyeztethető ez össze a Őrtorony Társulat értelmezéseivel?
Ez is azt bizonyítja, hogy a "nagy sokaság" azonos a szellemi Izraellel. Még az Őrtorony Társulat is elismeri, hogy a szellemi Izrael "minden népből, törzsből, nemzetből és nyelvből" származik, akárcsak a "nagy sokaság". És ha azt is elismerjük, hogy a 144.000-es szám szimbolikus, akkor mi különbözteti meg a két csoportot? Amit János először szimbolikus leírásként hallott - a szellemi Izrael megjelölése Isten védő pecsétjével (összehasonlítva Ézsaiás 9:4-től!) - azt később látomásban látja: az megszámolhatatlanul nagy sokaságot, Ábrahám utódait, akik, mivel rendelkeznek Isten pecsétjével, védettek a nagy nyomorúság alatt (v. 14). Figyeljük meg, hogy az egész 7. fejezet válasz a 6. fejezet végén felvetett kérdésre, a 17. versben: "Mert eljött az ő (Isten és a Bárány) haragjának nagy napja, és ki állhat meg?" A 7. fejezet azt mutatja, hogy azok, akik megállnak, a szellemi Izrael, akik rendelkeznek Isten védő pecsétjével vagy bélyegével. Ők egy nagy, megszámlálhatatlan sokaságot alkotnak, akik "a nagy nyomorúságból jönnek ki".
Utolsó kommentek