Egy vallásszervezet történetében vannak meghatározó pillanatok, különleges időszakok és körülmények, melyek megengedik a külső megjelenés mögé való bepillantást, és a szervezet igazi jellegének és alapvető szellemének megértését. A szervezet önképe, uralkodó lelkülete és szemléletmódja, mozgatóerői és a nézeteltérésre vagy kihívásra adott válaszainak mintái ilyenkor tisztábban láthatók lehetnek. A tényezők, melyek napvilágra kerülnek talán mindvégig ott voltak a szervezet legbelső magjában, de csak a felszín alatt, még a külső látszattal és gyakorolt alapelvekkel ellentétesen is. A meghatározó pillanat létrehozhat egy olyan képet, ami nyugtalanítóan eltér a szervezetről a tagok elméjében lévő képtől, a meghatározott időszak talán még el is kerülheti a figyelmüket, ha a szervezet középpontjában lévők hatásosan elnyomhatják tudatosulását.

Az itt következő könyv olvasóinak legtöbbje valamelyest jártas Jehova Tanúi vallásában. Vizsgálják hát meg a következő kijelentéseket és kérdezzék meg magukat ezen kifejezések lehetséges forrásáról és érvényességéről:

A testi ember úgy tekintheti, hogy egy látható szervezett testület, meghatározott céllal, többé - kevésbé hatalmi dolog; ezért a különféle szervezeteket tisztelik, melyekből mi kijöttünk, engedelmeskedve a Mester hívásának. De a testi ember nem tudja megérteni, hogy emberek társasága látható szervezet nélkül hogyan végezhet el valamit. Ahogy ránk néznek, úgy tekintenek, mint néhány szétszóródott harcost – „furcsa embereket” - nagyon furcsa eszmékkel és reményekkel, de nem különösebben figyelemre méltókat.

-------------------------

Parancsnokunk alatt, mindannyian igazán megszenteltek, még ha kevesen vannak vagy elszigetelt személyek is, szoros egységben Krisztus Szellemével, a hitben, reményben és szeretetben; és, követve a Mester parancsait tömör sorfalként haladunk céljai beteljesítése felé. De, tartsd elmédben, Isten nem függ a számoktól. (Szemléltetésként lásd Bírák 7. részét).

Felismerve ezt a szervezetet, mely a Szellemé, és vágyva hogy ne olvadjunk egybe semmiféle világival, aki nem képes látni vagy megérteni

ezt, teljesen készek vagyunk rá, hogy viseljük azt a szemrehányást, hogy különös emberek vagyunk. Mindig visszautasítjuk, hogy bármiféle más néven nevezzenek, mint Arról, aki a mi Főnk - keresztényeknek -, és folyamatosan állítjuk, hogy nem lehet megosztás azok közt, akiket folyamatosan vezet az Ő Szelleme és példája, ahogyan ez a Szavából megismerhető.

---------------------------

Óvakodjatok a „szervezettől”! Semmi szükség nincs rá.. A Biblia szabályai lesznek kizárólag a szabályok, melyekre szükséged lesz. Ne törekedj mások lelkiismeretének megkötözésére, és ne engedd másoknak, hogy megkötözzék a tiedet. Higgy és engedelmeskedj annyira, amennyire meg tudod érteni ma Isten Szavát, és így növekedj tovább kegyelemben és ismeretben és szeretetben napról napra.

----------------------------

... bármilyen néven nevezzenek minket az emberek, nem számít nekünk; mi nem fogadunk el más nevet, csak ami „egyedül adatott az ég alatt az embereknek” - Jézus Krisztusét. Mi egyszerűen Keresztényeknek nevezzük magunkat és nem emelünk kerítést, hogy elkülönítsük magunkat bárkitől, aki hisz az épületünk alapkövében, melyet Pál említett, hogy „Krisztus meghalt a bűneinkért az írások szerint”; azoknak pedig, akiknek ez nem elég, nincs joguk a keresztény névhez.

Ha megkérnél valakit Jehova Tanúi közül napjainkban, hogy értékelje ezeket a kijelentéseket és jellemezze az alapelveket amiket előtárnak, a legtöbben bizonyosan egy „hitehagyott” forrásnak minősítenék. A valódi forrás azonban az Őrtorony folyóirat - a korai időkből #. Az ezekben a kijelentésekben közzétett alapelvek elhagyása és elvetése tényezők voltak a közösség átalakulásában, ahová az emberek eredetileg szabad társulásban jöttek össze látható szervezeti struktúra nélkül, és átalakultak egy megkülönböztető névvel bíró magas fokon központosított szervezetté azzal az igénnyel, hogy kizárólagos joguk van őszinte kereszténynek tekinteni magukat.

# Lásd az Őrtorony folyóirat 1883. márciusi, 1884. februári, 1885. szeptemberi számait. A cikkek fénymásolatai megtalálhatók az In Search of Christian Freedom 72-76. oldalán (Commentary Press, Atlanta 1999 - angolban)

Ez az átalakulás sok évtizeddel ezelőtt történt. De az általuk létrehozott minták hatásban maradtak napjainkig és döntő befolyásoló erőt jelentenek.

Hasonló a helyzet a Lelkiismereti válság című könyvünkben feltárt eseményekkel és körülményekkel; ezek is egy meghatározó pillanatra mutatnak a jóval közelebbi időben, olyanra, ami éppoly ismeretlen lehet, mint az előbbi Őrtorony-idézetek. Az ebben a(z angolul) harmadik kiadásban előtárt bizonyítékok igazolják a folytonosságot azon időszak történéseitől az évek során, egészen mostanáig, a 21. századig. Ahelyett, hogy csökkentenék fontosságukat, az elmúlt évek inkább növelik a jelentőségét annak az időszaknak és az eseményeknek, igazolják a bemutatott képet, élő példákkal szolgálnak az emberek életét kísérő hatásokra. Ennek a meghatározó időszaknak a hátterében lehet felismerni a valóságot, mely éppoly jelentőségteljes és döntő napjainkban is, mint volt a könyv eredeti megírásának idején.

„Amikor személyek nagy veszélybe kerülnek egy olyan forrástól, amelyre nem gyanakszanak, vagy amikor félrevezetik őket olyanok akikben barátként bíznak, kíméletlenség-e figyelmeztetni őket? Lehet, hogy inkább nem hisznek a figyelmeztetésnek. Talán még rosszalják is azt. De ez vajon felment-e bárkit is az alól az erkölcsi felelősség alól, hogy közölje a figyelmeztetést?”

Az Őrtorony folyóirat,
1974. január 15. (angolban)

Az élet múlandó és amikor az ember meghal mindaz amit tud, vele együtt hal meg - hacsak nem adja át még életében.

Ami ebben a könyvben van, azt azon emberek iránti elkötelezettségből írtam, akiket őszintén szeretek. Teljesen tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy célja a segítés, nem a sebzés. Ha a leírtak egy részét fájdalmas olvasni, azt megírni is fájdalmas volt. Remélem, az olvasó megérti, hogy az igazság kereséséhez soha nem kell elpusztítani a hitet, hogy minden erőfeszítés, melyet azért teszünk, hogy keressük az igazságot és kiálljunk mellette, inkább erősíti az igaz hit alapját. Hogy aztán ennek az információnak az olvasói mit tesznek vele, az rajtuk áll. De legalább el lesz mondva és az erkölcsi felelősségemnek eleget tettem ezzel.

TOVÁBB