Mottó: "A valóságban ahogyan gondolkodsz, és ebből adódóan ahogy cselekszel, azt mindig befolyásolják valamennyire azoknak az embereknek a nézetei és érzései, akiket meghallgatsz. [...] tényleg biztos lehetsz benne, hogy valójában nem formálja-e valaki a gondolkodásodat anélkül, hogy tudnál róla?" (Az Őrtorony, 1999. április 1. 20.o)
Tegyünk egy kis történelmi kitekintést. Tudja valaki, hogy mi volt a Szabad Nép-félóra a Rákosi-korszakban? Lássuk:
A Szabad Nép-félóra az 1950-es évek első felének mindennaposan használt kifejezése volt. A munkahelyeken tartott kötelező politikai „vitákat” jelölte. Szabad Nép baráti körök a munkahelyeken az országban tömegével alakultak.
Az ilyen vitákon a dolgozóknak kötelező volt megjelenniük. A nevét a rendszeres rendezvény arról kapta, hogy az irányított beszélgetésben a kommunista állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja hivatalos lapja, a Szabad Nép legfontosabb híreit és vezércikkeit kellett kommentálni egyetértően.
A Szabad Nép 1945-től az 1956-os forradalomig volt a kommunista párt lapja, 1956. november 2-ától a Népszabadság váltotta.
Átvitt értelemben ma Szabad Nép-félórának nevezik azokat műsorokat az elektronikus médiában, amelyek álvitákat és álbeszélgetéseket tartalmaznak előre fixált vélemények propagálására.
Az ötvenes években a munkahelyeken tartott politikai viták. Ezeken a megjelenés kötelező volt, a dolgozóknak magyarázniuk, kommentálniuk kellett az aznapi Szabad Népben megjelent fontosabb híreket, a vezércikket. Természetesen tényleges vitáról szó sem lehetett, a résztvevők mindannyian a párt iránti elkötelezettségüket igyekeztek bizonyítani.
A Szabad Nép minden rovata a propagandát szolgálja. vezércikkei a párt állásfoglalását közvetítik. A vezércikket a rádió reggel beolvasta és a munkahelyeken is kötelező volt a reggeli “Szabad Nép félóra”. A Szabad Nép alkotta meg az 50-es évek jellegzetes sajtónyelvezetét, a termelési csaták, munka frontja és hasonló kifejezésekkel. “Leleplezéseinek” stílusát azonban nem a baloldali sajtóból, hanem a szenzációhajhász bulvársajtóból veszi.
Kérdés: Nem emlékeztet ez titeket az Őrtorony-tanulmányozásra???
Néhány észrevétel:
"Az Őrtoronynak csak egy elfogadott Biblia tanulmányozási módszere van. Valójában talán erőltetni kell a dolgokat, hogy egyáltalán Biblia tanulmányozási módszernek nevezhessük. Pontosabb lenne "könyvtanulmányozásnak", "kiképzésnek" sőt még "agymosásnak" is nevezni. Akár az Őrtorony - tanulmányozás vasárnap, a könyvtanulmányozás kedd este, vagy a "Bibliatanulmányozás" egy érdeklődő személlyel az ő otthonában - a módszer ugyanaz. Íme, hogy csinálják:
Az "olvasó" felolvas hangosan egy vagy két bekezdést az Őrtorony kiadványból, amit tanulmányoznak. A "tanulmányozás vezető" felolvassa a megfelelő kérdést, ami az oldal aljára van nyomtatva. A tanuló(k) válaszol(nak) a kérdésre, rendszerint felolvasva amit aláhúzott ki-ki a saját példányában. A bekezdésben lévő írásszövegeket kikeresik és felolvassák megerősítendő a választ. Ezt az eljárást követik bekezdésről bekezdésre amíg az egész Őrtorony cikket vagy a könyv egy fejezetét befejezik. Néhány egyéni kiegészítésre bátorítanak, de az alapvető "tanulmányozási" módszertől való eltérés nem engedélyezett. Ez a módszer ismétlődik cikkről cikkre, napról napra, hétről hétre, évről évre.
A Társulat nézetei az Őrtorony tekintélyes tanulmányozási anyagán át újra és újra feldolgozásra kerülnek. Ennek eredményeként minden Jehova Tanúja, függetlenül iskolázottsági hátterétől, képes lesz papagájként ismételni a Társulat nézeteit gyakorlatilag minden témában.
A független elemző gondolkodás végül teljesen megszűnik, és a Tanú "tanítványképzése" teljessé lesz. Ő többé "a maga elméjére nem támaszkodik". Gyakran elgondolkodtam, miért használjuk ezeket a módszereket a tanulmányozásainkban. "Ha ez az Igazság", gondoltam "miért agymossuk magunkat ily módon? Miért nem lehet nyílt megbeszélés és vita egymással a tanulmányozásainkban? Miért ismétlődnek ugyanazok az előadások, azonos tanulmányozások azonos témákból újra és újra?" Úgy érveltem, hogy mivel a legtöbb Jehova Tanúja nem nagyon iskolázott, ez az egyetlen útja, hogy tanulhassanak. Azonkívül, mi a fontosabb, az Igazság vagy a módszer, amivel az Igazságot előadják? Isten egyszerűen megadja nekünk "a táplálékot a megfelelő időben" ezen a módon, hogy népének minden tagja könnyen megemészthesse azt.
Különösen kezdetben, rengeteg kérdésem volt és rendszeresen feltettem azokat az összejöveteleken. Mégis, nagyon gondosan válogattam meg szavaimat a kérdésekhez, óvakodva, nehogy olyan valakinek tűnjek, aki kritizálja a szervezetet. Őszinte kérdések egy új szemszögből, mint az enyém, tolerálva voltak valamelyest, amíg nem zavarták az összejövetel menetét. De amint elég korán észrevettem, a kérdések önátadott, megkeresztelt Tanúktól még a tantételek kisebb pontjait illetően sem voltak tolerálva a legkevésbé sem és nagyon könnyen képezték kiközösítés alapját!
Egyéni Bibliatanulmányozó csoportok, melyeket nem "szentesített" az Őrtorony főhivatal Brooklynból, szigorúan tilalmasak Jehova Tanúi közt. Ezt első kézből tudtam meg. Volt egy fiatalokból álló csoportunk Manitou Springsben, akik összegyűltünk hogy tanulmányozzuk az Őrtornyot és buzdítsuk egymást, minden hétfő este. Miután a csoportunk több héten át összejött, a vének a gyülekezetünkből, miután megbeszélték a helyzetet a körzetfelvigyázóval (1) feloszlatták azt. Elmondták, hogy az egybegyülekezésünk kívül van az Őrtorony Társulat előírásain. És ez volt, még ha csak az Őrtornyot tanulmányoztuk is! Független tanulmányozás és a Biblia megvitatása a az "anya" szervezet közvetlen felvigyázása nélkül szigorúan tilos Jehova Tanúi közt." (forrás)
"„A Társulat által létrehozott és a kötelezően tanulmányozandó irodalom által egy átlagos tanú „szellemi étlapja” elsősorban az Őrtorony folyóirat és -kiadványok tanulmányozásából áll. Ezeket az összejövetelekre vagy a bibliatanulmányozásra készülve többször is elolvassák, a lényeget (a lap alján lévő kérdésekre adandó válaszokat) szövegkiemelővel megjelölik és memorizálják. Egy Őrtorony tanulmányozási cikket legalább kétszer, a kérdéseket és válaszokat legalább háromszor olvas - hall - mond el minden tag, így azok alaposan bevésődnek." (forrás)
A "bibliatanulmányozás az Őrtorony segítségével" valójában Őrtorony-tanulmányozás!!
"Az indoktrináció első állomása a házi tanulmányozás. Szándékosan így írom, hiszen szó sincs a Biblia tanulmányozásáról, hanem egy értelmezést tanítanak meg a belépésre jelöltnek, magyarul felhelyeznek egy szemüveget a szeme elé, hogy azon át próbálja majd mindig értelmezni, amit elolvas. Maga a kiadvány tanulmányozása meglehetősen sajátos. Elolvasnak egy bekezdést, nyomtatott kérdést felteszik, majd a tanulmányozó megválaszolja, ami meglehetősen egyszerű, mivel a válasz abban a néhány sorban benne van, amit éppen akkor olvastak el. A tanulmányozás vezetője számos módon dicséri a tanulmányozót..." (JTinfo)
"A monotonitás egy hosszú távú és alattomos eszköz. Ha az áldozat kellően gyakori rendszerességgel ugyanazt hallja és rá van kényszerítve, hogy azt elismételje, azzal minden egyéni gondolat, egyéni kezdeményezést a vallásos szervezet szolgálatába lehet állítani. Amikor ezt olvastam, nekem egyből a heti Őrtorony-tanulmányozás ugrott be. Lényegében ugyanaz az információ, ugyanaz a nyelvezet. Felolvassák, mi meg ismételjük. Olvasnak, ismételünk. Vég nélkül, hétről-hétre, soha, de soha nincs szünet." (JTinfo)
"Testvéreid egy torz és tragikomikus színjátékot adnak elő hetente, amit ti prózaian Őrtoronytanulmányozásnak hívtok. Láttam már ilyet, kivert tőle a víz. Rémisztő. ( azok kedvéért, akik voltak olyan szerencsések, és nem láttak még ilyet : a tanulmányozásvezető felolvas egy bekezdést az Őrtoronyból, majd a lap alján elolvassa a hozzá tartozó kérdést, ami tulképpen ugyanaz, csak más szórenddel, a kérdésre pedig jelentkezik egy remegő áldozat, és zombi módjára felolvassa az előbb már kétszer elhangzott bekezdést. Mindezt egy órán keresztül. Depressziós voltam tőle egy hétig. Felnőtt emberek mint riadt gályarabok egy stálinista horrorban.)"
"Ennek a kérdés-feleletnek nem az a célja, hogy igazi kérdések hangozzanak el, hanem:
1./ a kívülállókban az igazi kérdések látszata keletkezzen,
2./ a bennfentes viszont csak olyan kérdéseket tegyen fel, melyeket a "hű és bölcs" fogalmazott meg, írt le, hogy önállóan még gondolkodni se kelljen.
Itt a gondolkozás irányításáról van szó. Arról, hogy már később az alany önállóan ne is tehessen fel kérdéseket. Egyébként az egész Szervezet erre van beállítva. Aki már alámerítkezett, az nem tehet fel kérdéseket anélkül, hogy ne fenyegetné a "lázadó gondolkodás" bélyege. Ezért aztán a vének már csak gépszerűen hajtják végre azt a tevékenységet, amely egyébként úgy van megtervezve, hogy végrehajtásához csak egy minimális intelligencia szükségeltessék. Például az a kívülről jövő érdeklődő, aki betéved JT egyik előadására, meglepődik, hogy milyen jó előadást hall. Viszont a bennfentes tudja, hogy ez az előadás egy teljesen megtervezett valami, egyáltalán nem tükrözi az előadó véleményét - pardon: lényegében mégiscsak tükrözi, mivel az előadónak már csak az a véleménye, ami a régebbi Őrtornyokban megjelent. Egy kis életszerűség akkor kerül a dologba, ha az előadó olyan "igazságot" hangoztat, amely már elavult. De a lojális Tanú akkor is jó pofát vág hozzá, úgy tesz, mintha a régi "igazság" még aktuális lenne. Én úgy látom, hogy ennek az egész "tanulási" folyamatnak nem az a célja, hogy nagyobb bibliai ismeretet szerezzen a Tanú, hanem semmi más, mint hogy a feljebbvalóihoz lojális legyen. Valamiféle abszolút tekintélytisztelet, a hierarchia tisztelete. Persze ez úgy van kommunikálva, hogy Istenhez kell lojálisnak lenni, viszont a gyakorlatban ez mindig úgy néz ki, hogy konkrét emberekhez, vezetőkhöz, az éppen aktuális "igazsághoz", az éppen aktuális értelmezéshez kell lojálisnak lenni, tehát lényegében azokhoz, akik ezt az értelmezést kitalálták. Ehhez egyszerűen ilyen tipusú emberekre van szükség, akik megtanulnak nem kérdezni és nem gondolkodni - pontosabban gondolkodni, de csak valami előre meghatározott sablon szerint."
"A Szervezet hatalma a tagok fölött a “bibliatanulmányozási” módszerükben keresendő. Az alkalmaikon nem közvetlenül a Szentírást tanulmányozzák, hanem “segédeszközöket”, amik segítenek megérteni az amúgy érthetetlen Írást. A kiadványaikban hétről hétre, évről évre feldolgozzák ugyanazokat a témákat, és ezzel elmélyítik azokat a Tanúk fejében, megalapozva elkötelezettségüket. Mivel mindig ugyanazt hallják, kezd számukra természetessé válni. A feladat egyszerű: ismételj sokáig egy hazugságot, míg mindenki elkezd benne hinni – kicsit hasonló elven működnek a reklámok is." (infaustus)
"A Társulat által kiadott irodalmakban az 1950-es évek óta nem tüntetik fel a cikkek szerzőit, így azok bírálata automatikusan magának az Isten által kinevezettnek mondott „hű és bölcs szolga osztálynak” bírálatát is jelentené a tagok számára, ami tilos." (forrás)
"Összegyülekezésüket egy totális szeretetlenség jellemzi. Nem hiába használják a "szeretet kimutatása" szavakat az egyszerű "szeretet" szó helyett. Igen, mindig a dolgok kimutatása fontos, a felszín, a mosolygás, az "igazságról" való áradozás, hogy valaki elegánsan, nyakkendőben végigülje az egészet, jelentkezzen a feltett kérdésekre, és olyan jó fésült válaszokat adjon, ami a lehető legpontosabban adja vissza az Őrtorony szavait. Ezért sokan meg sem erőltetik magukat, egyszerűen csak felolvassák az előzőleg (otthon) aláhúzott válaszokat. És ezt az otthoni aláhuzogatást nevezik "felkészülésnek", meg "tanulmányozásnak". Még a kérdések is úgy vannak megtervezve, hogy nehogy véletlenül valamilyen nem megfelelő irányba terelődjenek a gondolatok. És ez az irányított gondolkodás van "elmélkedésnek" nevezve. Ime megvalósult Orwel 1984-je, a szavak mást jelentenek, mint amit jelenteniük kéne, itt van szemünk előtt az "újbeszél" nyelv. Az Őrtorony tanulmányozás vezetőjének ezeket az előírt kérdéseket kell feltennie, és a hallgatóságnak pedig az otthon aláhúzott válaszokat egy kicsit átfogalmazva visszamondania. Mint valami színjátszó kör. Talán legfontosabb dolog, hogy meg kell akadályozni a spontaneitás minden megnyilvánulását."
Utolsó kommentek