Jehova Tanúi hittételeiben a hű és értelmes rabszolga az egyik olyan fő tanítás, amin keresztül rá lehet mutatni, hogy Jehova Tanúi nem lehetnek Isten egyedüli egyháza. A hű és értelmes rabszolga kifejezés Jehova Tanúi szerint a következőt jelenti:

„Isten háznépének szellemtől felkent tagjai együttesen alkotják a hű és értelmes rabszolgát, sáfárt vagy házvezetőt. [...] Majd néhány nappal a halála előtt Jézus egy olyan emberhez hasonlította magát, aki, midőn elutazni készült, összehívta rabszolgáit és rájuk bízta javait."
Őrtorony, 1990. március 15. 10.-11. oldal

Ezek szerint minden felkent személy (élők és halottak?) együtt alkotják ezt a különleges szolga-osztályt. Ezen osztály tagjai közül az Őrtorony tanítása szerint (előbb idézett cikk 7. bekezdése) Krisztus kiválasztott néhány férfit, hogy azok „látható vezető testületként" szolgáljanak. E látható vezető testület látja el a hű és értelmes rabszolga feladatát, mely Jehova Tanúi szerint nem más, mint „időszerű szellemi táplálékkal lássák el Isten háznépének egyéni tagjait". Így a hű és értelmes rabszolga osztály feladatát a Vezető Testület vállalta magára. Egyetlen Őrtorony és más kiadvány sem ad magyarázatot arra, hogy:

1. hol ad ilyen hatalmat a Szentírás egy Vezető Testületnek a hű és értelmes szolga helyett?
2. hol mondja a Biblia, hogy a hű és értelmes szolga tagjai lehetnek nők, de a Vezető Testületnek nem?
3. hol írja a Biblia, hogy a hű és értelmes rabszolga a nagy sokaság felett is hatalmat kapott?

Ezeket az ellentmondásokat most nem érintve azt szeretnénk bemutatni, hogy mennyire nem illik bele a Bibliába egy ilyen vezető testület és mennyire nem logikusak Jehova Tanúi szervezetének e tan alátámasztására használt szentírási idézetei.

A tan alapja egyetlen bibliai gondolat, egy példázat melyet Jézus mondott és az evangéliumokban van lejegyezve (Máté 24:45 és Lukács 12:42) de Jehova Tanúi próféciaként értelmezik:

“Ki valójában a hű és értelmes rabszolga, akit az ura kinevezett a háziszolgái fölé, hogy megadja nekik eledelüket a kellő időben? Boldog az a rabszolga, ha az ura, amikor megérkezik, ilyen munkában találja őt! Bizony mondom nektek: minden java fölé kinevezi."

Egy Jehova Tanúja számára a Vezető Testület tehát megtestesíti a hű és értelmes rabszolgát, akit Jézust helyettesítő követként, Krisztusnak földi helytartójaként kell tisztelnie. Olyannyira így van ez, hogy Jehova Tanúi hiszik, hogy a Vezető Testületnek való engedelmesség és a megmentés Armageddonban szorosan összefügg. Csak a Vezető Testületnek teljesen engedelmeskedő Tanúk lehetnek megmentve majd akkor.

Ez a Vezető Testület Jehova Tanúi szerint már i.sz. 33-ban elkezdett működni és az ő tevékenységének köszönhető a Biblia második részének a megírása:

„Mikor nevezett ki Jézus másokat, hogy törődjenek az ő javaival? Ez a feltámadása után történt. [...] Ez magában foglalta azt is, hogy „Krisztust helyettesítő követek"-ként tevékenykedjenek. Mint „Isten szent titkának sáfárai" tanítványokat kellett képezniük és szellemi táplálékkal kellett azokat ellátniuk. [...] I. sz. 41 és 98 között az első századi sáfár osztály tagjainak meg kellett írniuk isteni ihletés alatt 5 történelmi beszámolót, 21 levelet és a Jelenések könyvét a testvéreik javára."
(előbbi cikk 5. és 6. bekezdése)

Ez a különleges szolga-osztály és annak vezető testülete i.sz. 33 óta folyamatosan működött és szellemi táplálékot szolgált fel a háznépnek a Tanúk szerint.
Ezek alapján tehát elmondhatjuk, hogyha a Tanúk tanítása igaz, akkor a hű és értelmes rabszolga és Vezető Testülete:

1. i.sz. 33-ban jött létre
2. i.sz. 33 óta folyamatosan létezett
3. ezalatt végig szellemi táplálékot osztott ki a „háznép" tagjainak

Amikor az 1870-es években Charles Taze Russel elkezdte szolgálatát akkor már működött ez a szolga-osztály a látható vezető testületével együtt. A szervezet kiadványai mégsem mondanak semmit azokról, akik az első század és a XIX. század között szolgáltak e testületek részeként. Csak azt állítja, hogy 1935-ig nagy általánosságban az égi reménység létezett, következésképpen minden olyan személy kit a szervezet a „búza-osztály" részének tekint, az egyben e szolga-osztály része is volt. Ha pedig része volt e szolga osztálynak akkor szellemi eledelt adott ki és ebben a munkában Krisztus használta fel. Az elején és azóta már többször idézett Őrtorony cikk azt is mondja, hogy a szellemi táplálás munkája azonosítja a „hű és értelmes" rabszolgát, e munka elhanyagolása pedig a „gonosz" rabszolgát. Ennek az ítéletnek pontos ideje is van Jehova Tanúi szerint, 1918 (ezt a dátumot 1914-ből vezetik le). Most már csak az a kérdés érdekes, hogy 1918-ban - feltéve, ha igaza van Jehova Tanúinak - milyen munka végzésében találta őket Krisztus?

1918 tavaszától 1919-ig Jehova Tanúi elődjei a Bibliakutatók szellemileg halottak voltak. Ez a halotti állapot azt eredményezte, hogy a „Királyság-tevékenység csaknem teljesen leállt" (Jelenések nagyszerű csúcspontja közel 167. oldal, 21. bekezdés). A Figyelj Dániel próféciájára c. könyv 291. oldala azt mondja: „1918-ban a hűséges keresztények kis maradéka rendkívüli támadás alá került, mely szervezett nyilvános szolgálatuk összeomlását okozta." Ugyanez a könyv a 296. oldalon ugyanerről az időszakról: „e szenteket, mint prédikálók szervezetét megölték." Annyira súlyos volt ez, hogy a Biblia mindennapi áldozat eltávolításáról való próféciája szerintük ekkor is teljesedett (másik időszak egy 2300 napos időszak a II. világháború alatt). Miért történhetett meg mindez? Isten -szerintük- mindezt azért engedte meg, mert a Bibliakutatók is bűnösök voltak, mint vallási szervezet. Egyértelmű, hogy a Bibliakutatók nem voltak jobbak a többi egyháznál. Az ítélet idejekor (1918 április) a teljes hirdető munka épp leáldozóban volt, a Társulat pedig egy nagyon heves üldözés közepette volt, majd nemsokára a vezetők is börtönbe kerültek.

Ennek ellenére Jehova Tanúi vallják, hogy szervezetük volt az egyedüli a vallások közül amelyik „hűnek" és „értelmesnek" bizonyult. A keresztények többi egyháza „gonosz rabszolgának" lett megítélve.

Vajon ma hány Jehova Tanúja értékelné az Írások hű és értelmes magyarázatának azt, amit 1918 áprilisában a Bibliakutatók tanítottak? Néhány példa, elsősorban az akkor megjelent Beteljesült Titok c. könyvből:

• a végidő, az utolsó napok 1799-ben kezdődtek el
• Jézus 1874-ben kapott királyi hatalmat
• A meghalt felkentek feltámadása 1878-ban kezdődött el
• 1914 és 1921 közötti időszak közepén, 1918 tavaszán a még földön élő felkentek az égbe ragadtatnak el
• 1918-ban a hamis kereszténység egyházai és sok millió tagjai mind elpusztulnak a forradalmárok keze által

Ma ezt minek bélyegezné egy Jehova Tanúja? A Jelenések nagyszerű csúcspontja közel c. könyv erről ezt vallja a 33. oldalon:

„Az Úr napján megjelentek hamis apostolok is, akik elferdített dolgokat beszélnek, hogy maguk után vonják a tanítványokat. [...] és tagadják, hogy Jézus 1914-ben Királyság-hatalmat kapott."

Vagyis az akkor megjelent könyv állításait mai szemmel egy Jehova Tanújának úgy kell értékelni, mint tévtanítást.

Jézus mondta, hogy mindenkit aszerint ítélnek meg ahogyan Ő ítél másokat. Ezenkívül minden előbb meghatározott évszámuk kudarcot vallott. Ne felejtsük el, a kérdés az: nevezhető ez az Írások hű és értelmes magyarázatának, a megfelelő minőségű szellemi tápláléknak?

1914 előtt a Bibliakutatók a következőt 7 dolgot várták 1914-re (The Time Is At Hand c. könyvben a 76. oldaltól):

1. Isten Királysága a földi emberi intézmények romjain alapot vet
2. A Föld jogos uralkodója magához ragadja a hatalmat
3. Még 1914-ben a felkent keresztények elragadtatnak
4. Jeruzsálem megdicsőül
5. Izrael nemzete megtér
6. A nagy nyomorúság világméretű anarchiához vezet
7. A pogány állókép minden hatalma végleg megszűnik

Ezt sem nevezné ma egy Tanú megfelelő szellemi tápláléknak, azért, mert ez nem az Igazság, nem felel meg a valóságnak. Sem a Bibliakutatók 1914-ig tanított tanításai, sem az 1918-asok nem voltak azok.

Russell 1916-os halála után Rutherford elnök egy új könyvet adott ki, melynek a címe Milliók élnek most akik sohasem fognak meghalni. Ebben a könyvben már át voltak értelmezve a dátumok. Három állítással találkozhatunk ebben a könyvben:

• Armageddon 1921-ben is elkezdődhet (ez feltételezésként és lábjegyzetben)
• 1925-ben megkezdődik a földi feltámadás
• Még a XX. században megkezdődik a földi feltámadás

Ezek ismerete után van néhány kérdés:
Jehova Tanúi kiadványai, amelyeket a hű és értelmes szolga osztályának a „modernkori vezető testülete" készít, nem időt állóak. Russell nézete a végidőről 4 évtizedig, Rutherford nézetei alig egy évtizedig maradtak használhatóak - amikor az állítólagos kinevezés történt (1918) az ő írásaikat terjesztették a Bibliakutatók. Pál, Máté, Lukács, Márk, János, Jakab és Péter - mint hű szolga - írásai 1900 év elteltével is használhatóak. Vajon Isten nem egyformán vezeti a szolga-osztályát? „Én az Úr, meg nem változom" (Malakiás 3:6)

Ezen a kis rajzon egy egyszerű vonal látható. Ez a szakasz egy időszakot jelöl, melynek a kezdőpontja 1876 a végső pontja 2000, azaz egy 124 éves időszak. A majdnem a közepén található függőleges vonal egy fontos állomást jelöl: 1926-ot. 1876 és 1925 között 50 évig, azt tanította a hű és értelmes szolga, hogy Jézus 1874-től van jelen és Armageddon 1914-ben megtörténik. 1926-2000 között 74 évig pedig azt, hogy 1874 nem bibliai dátum és 1914-ben kezdődött el Jézus jelenléte. Vajon melyik szakaszban tanította az igazságot?

Jehova Tanúi szerint a második szakaszban. És akkor az újabb kérdés:
Isten aki a hű és értelmes szolgát és vezető testületét felhasználta, nyugodtan elnézte, hogy az eszköze a 124 éves fennállása alatt, kereken 50 évig egy nagyon veszélyes tévedést prédikált?

Russell azt vallotta, hogy ő olyan nagy igazságokat prédikált, mint Jézus és az apostolok. Russell ezt az új felismerései miatt mondta. Ha a hű és értelmes szolga i.sz. 33 óta működött, akkor a következő a helyzet; Russellig (18 évszázadig ) a hű szolga osztály és vezető testülete változatlanul tanított a végidő felől. Russell megjelenésével az „új igazság" nyilvánosan hirdetésre került 50 évig, majd 7 évig egy „másik igazság" következett, amit ugyanilyen „rövid életű igazságok" követtek. Ebben az előző mondatban az új igazság 1914-et, a másik igazság 1925-öt, a rövid életű igazságok 1918-at, 1942-őt, 1975-öt, 2000-et és a nemzedéket jelölik. Ezen 6 féle „igazság" egyike sem felelt meg a valóságnak.

Mindezt a már sokszor idézett 1990-es Őrtorony (13. oldal) részleteivel érdemes összevetni:

„Amikor Jézusnak a Jehova jobb kezénél történő várakozási ideje a végéhez közeledett, fokozatosan nyilvánvalóvá lett, ki adott szellemi eledelt Krisztus háziszolgáinak már az 1914-es esztendőt megelőző időben"

De e szellemi eledelnek mennyi részét tanítják még ma is Jehova Tanúi?

„Kiket talált az Úr, Jézus Krisztus, amikor 1918-ban megérkezett rabszolgáinak megszemlélésére .... kik juttattak el pontos megértést az őszinte igazságkeresőknek ... Krisztus láthatatlan jelenlétéről és 1914 jelentőségéről?"

A fentiekben ismertettük mit tanított akkoriban erről a két kérdésről a „pontos megértés" szerint a „szolga". Jehova Tanúi mai tükrében ők nem lehettek 1918-ban a hű és értelmes szolgának kinevezve. Igaz, egyes dolgokban pontosan tanítottak, de ezen dolgok (pl. evolúció, spiritizmus) egyike sem a saját tanításuk volt, hanem már a Russell előtti keresztények is kiálltak mellette.

Végezetül az alábbi kérdéseket szeretnénk feltenni Jehova Tanúinak:

1. Ki a Máté 24:45-47-ben leírt hű és értelmes rabszolga?
2. Mikortól cselekszik ez a „szolga"?
3. Folyamatosan működött 19 évszázad alatt is?
4. Hol volt ez a szolga, amikor Russell elkezdte a szolgálatát?
5. Hogyan lehet eljutni az igaz ismeretre a „szolgán" kívül?
6. Ha a minőségi szellemi táplálék az alapja Krisztus helyeslésének, hogyan lehetne leírni azt a szellemi táplálékot, amit a Társulat 1879-1925 között szolgált fel?
7. Ha 1800 éven keresztül működött a "szolga" és felszolgálta a szellemi eledelt, akkor szükség volt Russell új igazságaira? Ha igen, akkor melyik saját tanítása az, amit ma is tanítanak Jehova Tanúi?

Ki akkor a hű és értelmes rabszolga?

Ha Jehova Tanúi Vezető Testülete nem azonos a hű és értelmes rabszolga vezető testületével, akkor ki a hű és értelmes rabszolga? Szinte minden Jehova Tanúja felteszi ezt a kérdést, amikor rájön, hogy a Vezető Testület nem lehet az.
A megoldáshoz az vezet el, hogy Jézus szavai nem próféciát írnak le, hanem egy példázatot. Jézus tanításában többször alkalmazta azt a módszert, hogy kijelentett valamit, majd egy példázattal erősítette meg szavait. A Máté 24:44-ben Jézus arra figyelmeztetett, hogy követői legyenek készen, mert amikor nem gondolják, eljön az ember Fia. A hű szolga végzi a dolgát attól függetlenül, hogy Ura jelen van vagy sem. A gonosz szolga pedig attól teszi függővé Urának végzett szolgálatát, hogy Ura jelen van-e (Máté 24:48). Ugyanilyen példázat a 10 szűz és a talentumok. Ugyanilyen szövegkörnyezetet találunk a Lukács 12. fejezetében is.
A hű és értelmes szolga példa minden Krisztust követő személynek, neked is. Azt mutatja meg nekünk, hogy az ókori rabszolgákhoz hasonló elszántsággal szolgáljuk Urunkat akkor is ha itt van és akkor is ha nincs. E sorok írója őszintén szeretné, ha minden olvasója Krisztus hű és értelmes rabszolgájának bizonyulna.