Néhány nappal ezelőtt kaptam az információt, hogy egy hetven éves tanú elkülönült a szervezettől. Ezt megelőzően egy barátja tette ugyanezt, és még valószínűsíthető, hogy mások is követni fogják őket. Az adott személy több mint három évtizedet töltött a szervezetben, és az „élharcosok” táborát növelte, vagyis tanú terminussal élve ’oszlopos tag’ volt.

De vajon ez most egy újabb győzelem Sátánnak, vagy éppen Krisztusnak?

(Természetesen nem mindenki marad Istenhívő, vagy keresztény, miután elhagyja a szervezetet, hiszen annak −mármint az elkülönülésnek, vagy kiközösítésnek− több oka lehet). Így állíthatom azt is, hogy bizonyos típusú embernek talán még jobb is lehet egy ideig a szervezetben, mint kint (drogozásnál, alkoholizmusnál pl. jobb), vagy az élete akár rosszabb is lehet a távozása után (vagy ugyanolyan), mint előtte.

Jelen cikkben, éppen ezért arra igyekszem fókuszálni, amikor valaki azért, és csak azért hagyja el a társulatot, mert egyszerűen nem képes a hazugságban (teológiai, stb) élni, tanítani azt, és képmutatást gyakorolni. Az említett idős személy semmi másért nem hagyta el a szervezetet, mint annak hamis, Istenkáromló, Bibliaellenes, hazug és szeretetlen tanításai valamint viselkedése miatt. Hogy sikerült meghoznia egy ilyen idős személynek ezt a komoly döntést?
Nos, a Lélek munkája, a Biblia napi óraszámra való olvasása és az olyan keresztény írók segítsége, mint például Szalai András (aki könyvet írt a szervezetről Jehova és a szervezet címmel), elégséges bizonyítékkal szolgáltak a felől, hogy a szervezet hamis próféta, és félrevezeti a sok millió főből álló táborát.
Már önmagában annak a ténynek elegendőnek kellene lennie valaki számára, hogy felismerje, egy hamis próféta szervezet tagja, ha figyelmesen elolvassa a Mózes 5 18: 18-22-t és összehasonlítja a szervezet évszázados prófétai munkájával, ami MÁIG tart, hiszen pl. a 14-es nemzedéket még most is tanítják, igaz, már századszorra újra fogalmazva, de vannak más aktuális próféciáik még ma is.
. 18 Prófétát támasztok nekik a testvéreik közül, olyat, mint te; szájába adom majd szavaimat, és elmond nekik mindent, amit parancsolok neki. 19 És ha valaki nem hallgat szavaimra, melyeket ő mond az én nevemben, én fogom azt számon kérni attól.
20 De ha a próféta olyan szót mer mondani az én nevemben, melyet nem parancsoltam, hogy mondjon, vagy más istenek nevében beszél, annak a prófétának meg kell halnia. 21 Ha pedig azt kérdezed szívedben: ,Honnan tudjuk, melyik szót nem mondta Jehova?’; 22 ha a próféta Jehova nevében beszél, és az a szó nem lesz meg vagy nem teljesedik be, akkor ez az a szó, amelyet nem mondott Jehova. Elbizakodottságból mondta azt a próféta. Ne rémülj meg tőle.«

http://jehovatanui.blog.hu/2013/02/04/c_t_russell_joslatai
http://jehovatanui.blog.hu/2013/03/26/hamis_profetak_ma

Egy másik dolog, hogy más jó hírt hirdetnek, mint az első századi keresztények. Ha tanú vagy, kérlek, tedd fel magadnak a kérdést: Mi a jó hír? Az, hogy Krisztus 14-ben láthatatlan királyként leült a láthatatlan trónra és elkezdte a föld feletti láthatatlan jelenlétét? A Krisztusról szóló jó hír nem lehetett ez az első században! Krisztus ki tudta volna számolni, hogy mikor jön el, de nem tette, mert azt az ÓRÁT akkor még ő sem tudta, és nem is vonatkoztatta egy 120 éves jelenlétre. Persze az utóbbi 2-3 évben, és a legújabb világosság kiárasztásával ebben a témában történt némi előrelépés az igazság útján (kényszerből), de a teljes bibliai igazságtól (amit egyébként minden olvasni tudó ember megérthet, ha a társulati kiadványok nélkül olvassa a Bibliát), még igen csak messze vannak, ugyanis köti őket egy sor hamis tanítás, például az 1914-es, ami másik tucat tanításra van hatással. Miért írok erről az egészről? A Galata 1: 8 egyértelmű: 
6 Csodálkozom, hogy Attól, aki Krisztus ki nem érdemelt kedvességével elhívott benneteket, ilyen gyorsan átpártoltok egy másfajta jó hírhez. 7 De az nem egy másik; csak vannak egyesek, akik nyugtalanságot okoznak nektek, és ki akarják forgatni a Krisztusról szóló jó hírt. 8 De még ha mi vagy egy angyal az égből hirdetne is nektek jó hírként valamit azon túl, amit mi jó hírként hirdettünk nektek, átkozott legyen! 9 

A Krisztusról szóló jó hír, amit a tanúk leginkább a Máté 24: 14-re alapoznak, a megmentésről szól (olvasd el a 13-as verset is), vagyis arról, hogy a kegyelem korszakába került az emberiség, és a bűnei meg vannak bocsátva, ha HISZ Krisztusban, vagyis abban, hogy ÉRTE is meghalt ura (és nem széttöri magát azért, hogy ESETLEG „megmentésben részesüljön”, vagyis üdvözüljön)! Vö Galata 3: 10-14
10 Mert mindazok, akik törvény (MÓZESI) szerinti cselekedetekre hagyatkoznak, átok alatt vannak; mert meg van írva: „Átkozott mindenki, aki nem marad meg mindazokban, amik a Törvény tekercsében megírattak, hogy cselekedje azokat.” 11 Ezenfelül, hogy törvény által senki nem nyilváníttatik igazságossá az Isten előtt, az nyilvánvaló, mert „az igazságos a hite miatt fog élni”. 12 A Törvény pedig nem ragaszkodik a hithez, hanem „aki cselekszi azokat, élni fog általuk”. 13 Krisztus megvásárlás által megszabadított minket a Törvény átkától azzal, hogy átokká lett helyettünk, mert meg van írva: „Átkozott mindenki, aki oszlopra van akasztva.” 14 Az volt a cél, hogy Ábrahám áldása Jézus Krisztus által eljöjjön a nemzetek számára, hogy hitünk révén megkapjuk a megígért szellemet.

Összefoglalva:
A szervezet
-  hamis prófétai szervezet
- hamis jó hírt hirdet, és nem a Krisztusba, vagyis a megváltásba való hitre, hanem az Őrtorony vezető testületének mindenkori paragrafusainak való engedelmességre helyezi a hangsúlyt, valamint hirdet egy új egy MÁSIK jó hírt, egy új megmentést. Ez ugyan nem a MÓZESI törvénynek való engedelmesség, de akkor is embereknek való engedelmesség, és meggyalázza a Krisztusról szóló jó hírt, és megváltást. Misem bizonyítja ezt jobban annál, mint hogy a tanúk közt szinte SENKI −pár „felkentet” leszámítva− NEM részesedik Krisztusból, ami nélkül egyénként NINCS élete.
János 6: 52- 59
52 A zsidók azért perlekedni kezdtek egymással, ezt mondva: „Hogyan adhatja ez nekünk a testét, hogy azt együk?” 53 Így aztán Jézus ezt mondta nekik: „Bizony, bizony mondom nektek, ha nem eszitek az Emberfiának testét, és nem isszátok a vérét, nincsen életetek önmagatokban. 54 Aki a testemmel táplálkozik, és a véremet issza, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon; 55 mert a testem igazi eledel, és a vérem igazi ital. 56 Aki a testemmel táplálkozik, és a véremet issza, egységben marad velem, és én egységben ővele. 57 Ahogy engem az élő Atya küldött el, és én az Atya miatt élek, úgy az is, akinek én vagyok a tápláléka, élni fog énmiattam. 58 Ez az a kenyér, mely az égből szállt alá. Nem úgy van, mint amikor ősatyáitok ettek, és mégis meghaltak. Aki ezzel a kenyérrel táplálkozik, örökké élni fog.” 59

vö 1 Kor 10.fejezet

Persze ezeket a verseket is átfogalmazta az Őrtorony társulat, hogy kimagyarázhatóak legyenek a saját szájízük szerint, de ha nem akarunk beleolvasni mást, mint amit a szöveg mondani akar, akkor egyértelmű, hogy Krisztus meghívása MINDENKIRE vonatkozik. Kérlek olvasd el ezt a szöveget más fordításokból is. 

II.
Vajon mit jelentenek a szervezeti „kiigazítások”?
A céljuk az, hogy helyrehozzák Russell és Rutherford hibáit? Vagy az a cél, hogy többé ne prófétáljanak hamisan, mint például Frederik Franz? Sajnos ki kell ábrándítanom mindenkit, aki hisz a szervezeten belüli őszinte változásokban. Az egyetlen embert, akinek hatalma is lett volna véghez vinni egy ilyen komoly reformot Raymond Franz, egykori vezető testületi tag volt. Távoznia kellett. Ugyanakkor mindeazon kiigazítások, amiket MA látunk, már akkor elérhetőek voltak, de még a szervezetnek nem állt érdekében átírni azokat. Először is le kell szögeznem, hogy a blog cikkei NEM csak Russell 1000 éves írásaival foglalkoznak! Ugyanakkor nyilvánvaló tény, hogy a múltunk kihat a jelenünkre! Ezt a gondolatkört kifejezetten ajánlom „Valaki” nevű cikkírónknak. Mikről ír tehát a blog, azon túl, hogy Russell 120 éves írásait kaparássza elő?
Tételesen elemzi az olyan kulcskérdéseket, mint pl.:
- vérkérdés
- Isten neve az Új Szövetségben (miért NEM)
- Krisztus Isten volta
- Biblia átírása
- kereszt vagy kínoszlop?
- a szervezet belső felépítése (lásd Raymond Franz, Lelkiismereti Válság)
- és az összes máig megjelenő Őrtorony cikk elemzése (lásd új világosságok)
- a kiközösítéssel való visszaélés, embereknek való szándékos károkozás
- pedofília
etc
A szervezeti változásokról röviden:
Annyit változtatnak, amennyit muszáj (az interneten fénysebességgel terjedő információáradat miatt), és csak abban változtatnak, amiben tudnak. Több dolog beismerése magával hozn a szervezet azonnali megfeleződését!
Magyarra lefordítva egyetlen változás sem azért van, mert annyira hajtja a vezető testületet az igazmondás vágya, hanem futnak a szükség szekere után. ESZETLENÜL! Eklatáns példa a hű és értelmes rabszolga kilétét illető változtatás.
Ostoba, és kapkodó munka. Több problémás kérdést vet fel, mint amennyi hasznot Russell kiiktatása hozott a számukra. Az például, hogy Isten armageddon után a rabszolgát kinevezi majd mindene fölé, így, az új világosság értelmében nonszensz. Amíg azt tanították, hogy az összes 144 000 a rabszolga része, addig értelmezhetőek voltak a példázatok, mint például a 10 szűzről, vagy a talentumokról szólóak. Kizárt dolog, hogy Isten csak a 30-40 vezető testületben szolgáló férfit nevezi majd ki mindene fölé armageddon után. Nem vonatkozhat a PÉLDÁZAT csak a vezető testületre. Persze ezt itt a blogolók közül a legtöbben tudjuk, de csak a logikájuk tarthatatlansága miatt eljátszottam a gondolattal, hogy lehetséges-e ez. Nyilván nem az, és az okok közül most csak ezt az egyet említettem, mert a cikknek nem az új értelmezés tételes cáfolata volt a célja, noha az a kérdés is megérne egy posztot.
Akkor mi is a blog célja? Mindenkit ki akar rángatni a szervezetből? NEM. Aki ott akar maradni, szíve joga. Már az is nagy eredmény, ha agymosástól mentesen tud döntést hozni egy élethelyzetben. Hiszem és vallom, hogy nem teológiai alapon fog eldőlni a megmentés. Nyilván ha felismerünk egy hazugságot, akkor jogos kérdés, hogy ha kitartunk annak névleges vagy tényleges támogatásában, akkor MIÉRT tesszük azt. Család, barátok, kiépített élet… ez mind-mind azok közé a tényezők közé tartozik, amelyek meghatározzák, hogy valaki bent marad, vagy sem. Akkor a blog munkája jó vagy rossz? Ez most egy őrtornyos kérdés volt, de igazából megválaszolható. Jó. Erre a munkára szükség van, hogy aki akar, az tudjon tájékozódni, és ha valaki akar, akkor tények birtokában dönteni is tudjon. Minderre az Őrtorony nem ad lehetőséget. Az, hogy valakinek jobb lesz e kint mint bent, egy másik kérdés, és leginkább saját magán múlik.
Azok az olvasók, akik a blogra kerülnek, minden bizonnyal okkal kerülnek oda. Ha valakinek vannak kérdései, komoly kételyei, előbb vagy utóbb, de egy hasonló blogon fog kikötni. Mint fentebb írtam, szamárpados hírnökként gyakorlatilag BÁRMIT hihetsz, és bármit megtehetsz, esetleg nehezebben, mint ha kint vagy. Így azok, akik úgy döntenek, hogy valami miatt bent maradnak, sem kell úgy érezniük, hogy meg kell alkudniuk. Idővel úgy is kitisztul mindenkinek, hogy mi az irány az életében.
A személyes tapasztalatom az, hogy pozícióban olyan tudással, amivel rendelkezem, hosszú távon nem lehet maradni.
Még a prédikálást sem tudtam rendesen végezni, mert képtelen voltam egy hazug Őrtorony kiadványt átadni az embereknek. Emlékszem, hogy amit utoljára terjesztenem kellett volna, az éppen a 607-es témát boncolgatta, és hazudta le a csillagokat az égről. Traktátusokat (pl. családi életről) terjesztettem, és a Bibliából olvastam fel. A „kiváltságaimtól” azonnal megváltam, amint megértettem, hogy mi folyik a szervezetben tanítási szinten, és a vezető testületben.
Miért?
Nos, ez a szervezet az agymosással tartja fent azt, amit elért. Én például világ életemben egy háromság ellenes ember voltam, aki azt hitte, hogy ebben a témában a vitapartnere csak vesztes lehet. Szomorú tény, hogy magam vagyok az, aki az egészből nem értettem semmit!
Több nyilvános előadást is tartottam a témában és mély alapos kutatás előzte meg ezeket. Már akkor komoly kételyeim voltak néhány társulat által használt „bizonyítékot” illetően. Volt amit kihagytam, volt amit részletesen bemutattam az „ellentábor” nézőpontjából is.
Mi lett az eredmény? SEMMIT nem fogtak fel abból, amit mondtam, mármint a komoly ellenérveket illetően.
Ezzel csak annyit akarok mondani, hogy pozícióban maradni egyet jelent azzal, hogy KÉPVISELNI akarom, amit a szervezet tanít, ugyanis a hívek nem képesek leválasztani a kettős beszédet, még ha élek is vele. Ez egyenes következménye az agymosásnak. Gyakran a tényekkel való szembesítés sem hoz eredményt valakinél. Hogy is vezethetne eredményre, ha egy-két ’érdekes’ kérdéssel megkérdőjelezem a tanításokat?
Nyilván az megint egy másik dolog, amikor valaki azért marad pozícióban, hogy az információkat ki tudja szivárogtatni. Az ő helyzetét nem irigylem amúgy, hanem kifejezetten köszönetet érdemel, hogy további embereknek nyílhasson fel a szeme.

Röviden összefoglalva:
Aki kilép, és keresztény marad, (vagy inkább lesz), jól teszi.
Aki valami miatt bent marad, de az agymosástól (súlyos élethelyzetekben való döntésekre célzok, például vérkérdés, kiközösített rokonnak beszél stb) és az őrtornyos tévtanoktól mentesen képes Isten és embertársai felé nyitni, véleményem szerint ő is jól teszi.
Egyetlen komoly kérdésem csupán az, hogy hogyan tud valaki őszintén prédikálni és tanítani olyan dolgokat, amikről tudja, hogy hazugságok, és Bibliaellenesek. Akinek ezt kell választania, egy nehéz és felőrlő feladat lesz.
Ha Istenben bízik, akkor minden további lépése le fog tisztulni, és nem hinném, hogy bárki embernek ítélnie kellene felette.
Aztán van az, aki elkülönülne DE NEM TEHETI a család miatt, vagyis már döntött, hogy MENNE, de nem tud, mert BIZTOS abban, hogy a családja kitagadja majd.
Erre például létezik az a megoldás, hogy valaki tétlen lesz. Egy idő után megunják az ember macerálást, és kérni is lehet, hogy hagyjanak békén, ugyanakkor a családodtól nem vagy elzárva. Minden élethelyzet más, mindenki maga ismeri a helyzetét és a lehetőségei, éppen ezért SENKIT nem akarok megbántani, vagy senki helyzetét, döntését megítélni. Mindenki viseli a döntései következményét.
A cikkem célja az volt, hogy rámutassak: a blog munkája hasznos, az információ életet menthet. Az, hogy ki hogyan kezeli, vagy ki hogyan tudja kezelni, mindenkinek a maga dolga, persze Istent sem kell kihagyni belőle!
Mi van a cikk elején említett idős személlyel? Már több keresztény gyülekezetet is meglátogatott, és igazi szeretetet tapasztalt! A Bibliát tanítják, és nem emberi okoskodásokat, és valóban jellemző rájuk a keresztény szeretet.