Ha Jehova szent szelleme irányítja az Őrtorony Társulatot, akkor miért olyan lassú az új fejleményekről történő információnyújtásban? 

2012 minden bizonnyal egy nagyon eseménydús év volt az Őrtorony Társulat számára. Nem csupán felfedték a “Hű és értelmes rabszolga” magyarázatának egy teljesen új értelmezését az októberi Éves közgyűlésen - hanem az utóbbi fél évet azzal töltötték, hogy megbirkózzanak a Candace Conti-ítélet következményeivel. Emellett a jw.org weboldaluk megújult és egy új 47 éves vezető testületi tagot is bemutattak a világnak. A Társulat határozottan ellát engem olyan dolgokkal, amikről írhatok, az biztos! 

Amint visszatekintek erre az eseménydús évre és a meglepő fejleményekre, amelyek hatással voltak a szervezetre, önkéntelenül is másként tekintek a Társulatra, mint ahogyan mindössze húsz hónappal ezelőtt tekintettem. Tudod, én úgy nőttem fel, hogy azt gondoltam, az Őrtorony Társulat egy rendkívül jól szervezett, olajozottan működő gépezet, amely bármilyen helyzetre azonnal tudna reagálni. Most azonban valóban meglepődtem azon, hogy a Társulat milyen lassúnak és esetlennek bizonyult a fejleményekre adott reagálásaiban vagy a fontos információk kiosztásában a világméretű testvériségnek. Ez láthatóan nincs összhangban azzal, ahogyan az irodalmukban leírtak szerint Jehova szervezetének működnie kellene.

Villámgyors szervezet? 

A Társulat Ezékiel látomását Jehova égi szekeréről Isten mennyei szervezetére alkalmazza. Az Ezékiel könyvének első fejezetében az ókori próféta úgy írja le az égi szekeret, mint ami villámgyorsan mozog. (Ezékiel 1:14) A közelmúltban az Őrtorony egyik cikke kifejtette, hogy a harciszekérszerű szervezet mögött mozgató rugóként Jehova szent szelleme áll, és arra biztatott bennünket, hogy tartsunk vele lépést azáltal, hogy “engedelmesek és hűségesek” maradunk a Hű Rabszolgához. 

“Jehova arra használja fel a szellemét, hogy az akaratának megfelelően irányítsa a szervezetét. Ezékiel látomásában Jehova szervezetének égi részét egy égi szekér jelképezi, amely megállíthatatlanul halad előre, hogy véghezvigye Jehova szándékát. Mi határozza meg, hogy merre menjen a szekér? A szent szellem (Ez 1:20, 21). Ne feledjük el, hogy Jehova szervezetének két része van: egy égi és egy földi. Ha az égi részt a szent szellem irányítja, nyilván ugyanez igaz a földi részre is. Ha engedelmeskedünk az útmutatásnak, amelyet Isten szervezetének földi részétől kapunk, és lojálisan követjük azt, azzal kimutatjuk, hogy lépést tartunk Jehova égi szekerével, és együttműködünk a szent szellemével (Héb 13:17).” (Az Őrtorony, 2010. 4/15. 9-10. oldal) 

Lehet, hogy amikor elolvasod a fentieket, úgy gondolod, nem volna igazságos elvárni Jehova földi szervezetétől, hogy nagy sebességgel mozogjon, csupán azért, mert Isten égi szervezete úgy mozog. Bizonyos, hogy ez olyan lenne, mintha azt mondanánk a teknősnek, hogy érje utol a nyulat! Figyeld meg azonban meg a következő a gondolatokat egy 1991-es Őrtorony-cikkből... 

“Kétségtelen, hogy Isten látható szervezete lépést tart az ő égi diadalszekérszerű szervezetével. Miként Ezékielnek, úgy kell Jehova szolgáinak is napjainkban engedelmességet tanúsítva eleget tenni prófétai küldetésüknek még akkor is, ha közönyösséget, gúnyt, sőt ellenállást nyilvánítanak ki velük szemben. Ha lépést tartunk ezen égi szervezettel, az sok áldást eredményez számunkra már most, és örökké tartó életet Isten gyorsan közeledő új világában.”

(Az Őrtorony, 1991. január 15., 26. o.) 

Tehát azt akarják velünk elhitetni, hogy Isten látható (vagy földi) szervezete “lépést tart” Isten mennyei, harciszekér-jellegű szervezetével. Ha ez igaz, akkor Jehova égi szekere, vagy szervezete, nem egészen olyan gyors, mint ahogy Ezékiel szavai látszólag érzékeltetik. Példaképpen figyeljünk meg három eseményt ebből az évből (2012), melyek mindegyike a Társulat rendkívüli fásultságát és lassúságát tükrözi.

Lassan reagáltak a Candace Conti ítélettel kapcsolatban

Teljes joggal állíthatjuk, hogy a Candace Conti ügy ítélete a legtöbb kárt okozó jogi vereség a Társulat történetében, függetlenül attól, hogy a Társulatnak sikerül-e megnyernie a jelenlegi fellebbviteli pert. Napvilágra került egy sor esemény, melyekből kiderült, hogy az Őrtorony megengedte, hogy egy kilencéves kislányt molesztáljon egy férfi a saját gyülekezetéből, akiről a vének már előzőleg is tudták, hogy gyermekmolesztáló.

Hat napig tartott a Társulat sajtóosztályának – J. R. Brown (képünkön) vezetése alatt – hogy reagáljon a Candace Conti ügyben hozott ítéletre 

Június 14-én, órákon belül a hír kirobbanása után, számos megbízható híroldal már szellőztette a történetet. Az internetet elárasztották az ítélet részletei, és annak az indoklása, hogy miért tartották a Társulatot jogilag felelősnek. Ennek ellenére a Társulatnak hat napjába tellett, hogy végül is megjelentessen egy 211 szavas jelentéktelen kis közleményt a hivatalos weboldalán. A közlemény, mely június 20-án jelent meg, nem foglalkozott egyik kulcskérdéssel sem azok közül, amelyeket az ítélet felvetett, csupán megpróbálta áthárítani a felelősséget a történtekért a szervezet “egyéni tagjaira”. 

Hat nap talán nem tűnik olyan nagy késedelemnek, de tekintettel az ítélet óriási következményeire és a hatalmas médiaérdeklődésre, a Társulat hallgatása közvetlenül az ítélet után mindennél többet mondott. Azt a benyomást keltette, hogy küszködnek azzal, hogy fel tudják dolgozni, ami történt, vagy egyszerűen képtelenek voltak megfogalmazni egy időszerű és elegáns választ. 

Ne feledjük, hogy az Őrtorony ugyanakkor ismerte meg az ítéletet, mint mindenki más, mivel ők voltak azok, akik megkapták! Éppen ezért nehéz megérteni, miért húzták az időt ebben a dologban ilyen sokáig, anélkül, hogy arra a következtetésre ne jutnánk, hogy a szervezet korántsem olyan gyors és hatékony, mint ahogyan oly gyakran szeretnék velünk elhitetni.

Késve jelentettek be egy új Vezető Testületi tagot

2012. szeptember 5-én a reggeli imádat során Mark Sandersont bemutatták a New York-i Bétel-családnak, a Vezető Testület újonnan kinevezett tagjaként. A hír futótűzként terjedt a JT fórumokon, azonban kezdetben nem volt erről hivatalos megerősítés a Társulat új weboldalán. 

A Bételben dolgozók Mark Sanderson kinevezéséről hónapokkal az átlagos hírnökök előtt kaptak megerősítést 

Hónapok teltek el, mielőtt a Vezető Testület jelenlegi tagja, III. Anthony Morris végül megemlítette Sanderson testvér új státuszát a jw.org-on november végén megjelent Gileád diplomaosztóról szóló rövid videó narrációjában. 

Néhányan talán úgy érvelnek, hogy ez a hosszú késedelem a kinevezés világméretű testvériség előtti megerősítését illetően azt mutatja, hogy a Társulat nem ad indokolatlan megbecsülést egy vezető testületi tag szerepének. Azonban ők talán figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a vezető testületi tagsággal most már ténylegesen a Bibliában említett hű és értelmes rabszolga osztály tagjává válik valaki! Emellett a Vezető Testület tagjairól nehezen mondható el, hogy lekicsinyelnék a pozíciójuk jelentőségét, amikor ennek kihangsúlyozására igényt tartanak a DVD kiadványokon, és pozíciójukat minden alkalommal bejelentetik maguk előtt, amikor előadásokat tartanak a konrgesszusokon vagy egyéb gyűléseken. 

Ahogy a Conti-ítélettel kapcsolatos megkésett hírek esetében, itt is joggal kérdezhetjük: mit csinált az Írói Bizottság (különösen azok, akik a jw.org-on az aktuális hírek közzétételéért felelősek) két és fél hónapig, mialatt a Mark kinevezéséről származó hírek az interneten már terjedtek? Vajon nem tartják fontosnak, hogy a testvérek naprakészek legyenek az ilyen jellegű fejleményekről? Vajon inkább átadnák a lehetőséget az olyan harmadik féltől származó weboldalaknak, mint ez is, hogy helyettük tudósítsanak először a hírekről? 

Lassúság a “szellemi eledel megfelelelő időben” történő kiosztásában 

A Társulat lassúságának és alkalmatlanságának legnyilvánvalóbb példája 2012-ben minden bizonnyal az a hitvány és meggondolatlan mód, ahogyan az Éves Gyűlésen bejelentett “új világosság” hírét eljuttatták a nemzetközi testvériséghez. 

A sarkalatos hírt, hogy a Vezető Testületet most már a Máté 24:45-ben említett “hű és értelmes rabszolga” megnyilvánulásának kell tekinteni, október 5-én, New Jerseyben, a Stanley Színházban jelentették be egy 15.000 kiváltságos vendégből és megfigyelőből álló megnyitó közönség előtt. 

24 órával azután, hogy a Vezető Testület szavai elhangzottak az emelvényről, olyan weboldalak, mint ez is, már vitték az új értelmezés hírét a föld legtávolabbi sarkába is. Ennek ellenére több, mint egy hónap telt el, mire a Társulat hivatalos weboldalán végre megerősítették a hírt. Sőt, aki nem ért angolul, annak fogalma sem lett volna az új értelmezésről (kivéve, ha valakitől hall róla) még egy további hónapig, egészen decemberig, amikor is a JW.org cikkét az angolon kívül végül más nyelveken is elérhetővé tették. Ez aligha annak a bizonyítéka, hogy a szervezet valóban egységes lenne, és mindenféle nemzetiségű és nyelvű testvéreket egyaránt fontosnak tartana. (Csel 10:34) 

Annak, hogy vajon a Vezető Testület most sajnálattal néz-e vissza erre a zűrzavarra amiatt, hogy nem tudta simábban intézni az ügyeket, csak ők a megmondhatói. Annyi biztos, hogy ez az egész kudarc nevetségessé teszi azt az állításukat, hogy ők, Krisztus összetett “hű és értelmes rabszolgájaként,” szellemi táplálékot osztanak “a megfelelő időben” MINDEN testvérüknek a földön, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven beszélnek, vagy van-e internetelérhetőségük. Az az fejetlen mód, ahogyan az “új világosságot” szétosztották, bebizonyította, hogy ahhoz, hogy időszerű szellemi eledelben részesüljünk, rendelkeznünk kell az angol nyelv alapos ismeretével és internetkapcsolattal! Ez aligha ugyanaz, mint amire Jézus gondolhatott, amikor a tanítványainak az Olajfák hegyén a szellemi táplálék kiosztásáról beszélt. 

Egy villámgyors égi szekér helyett az Őrtorony-szervezet sokkal inkább hasonlít egy lerobbant taligához 

Amikor a szervezet lassúságának és alkalmatlanságának fenti három példáját mérlegeljük, nehéz elfogadnunk a cikk elején található felvetést, azt, hogy a Társulat valóban Isten földi szervezetét képviselné, amely oly gyors és agilis, hogy “lépést tart az ő [Isten] égi harciszekérszerű szervezetével”. 

Ha Jehova égi szekere, amelyet Ezékiel látott látomásában, egy lerobbant és összetört régi taliga lenne, nem lenne túl nehéz meglátni a hasonlóságot! Azonban egy mennyei szervezetről beszélünk, amelyet jelképesen úgy írtak le, hogy villámgyorsan mozog minden irányban. Amikor látjuk azt a nehézkes és késedelmes hozzáállást, amellyel a szervezet reagált (ebben a) néhány egyszerű PR/tanításbeli kérdésben, nem a “villámgyors” az a szó, ami eszünkbe jut, mikor jellemeznünk kellene a reagálás sebességét ezekben a dolgokban. Azonban ez felveti a kérdést: miért ennyire lassú a Társulat? 

Egy szervezet, amely önmaga megszállottja 

Talán a kulcs ahhoz, hogy rájöjjünk, a Társulat miért reagált olyan lassan az elmúlt évben, a jw.org-ra nemrégiben feltöltött egyik videóban található meg, mely 3 perc 50 másodpercig tart és egy valóságos tisztelgés a brooklyni Világközpont tetején levő ikonikus “Őrtorony”-felirat előtt. A videó rendkívül magas színvonalon készült, és minden bizonnyal óriási előállítási költségekkel járt. Helikopterről készült fotókat mutat be magáról a feliratról, sőt a felirat 1969-es felhelyezéséhez vezető események egy korabeli miliőben való újrajátszását is tartalmazza, az abból az időszakból való veterán autókkal megspékelve. A videó megtekintése után, belegondolva abba, hogy mennyibe kerülhetett az elkészítése mind a pénzadományokat, mind az önkéntes munkaórákat tekintve, sok gondolkodó hírnök törheti azon a fejét, hogy “Vajon mi volt ennek az egésznek az értelme?”

A Társulat egyik legutóbbi videóját a brooklyni folyóparton levő feliratuknak szentelte 

A videóhoz tartozó hanganyagban egyszer sem szerepel idézet a Szentírásból. Valójában az “Isten” és a “Biblia” szavak sem hangzanak el benne. Ezért aztán nehéz felfogni, hogy egy szervezet, amely a biblikus tanítói munkásságával dicsekszik, hogyan igazolhatja ilyen sok pénz és idő ráfordítását egy olyan videóra, amely alapvetően a saját emberalkotta szervezetüket, valamint építészeti örökségük egy darabját magasztalja. Az ilyen videóknak nem inkább Jehova Istenre és az ő ihletett szavára kellene összpontosítaniuk, mintsem emberi vívmányokra? 

Nem más az oka annak, hogy a Társulat kétségtelenül szükségét érezte ezen videó leforgatásának, mint hogy az üzenetük közvetítése helyett önmaguk és a saját imázsuk megszállottjaivá váltak. A Vezető Testület és a Világközpontban (más néven Nemzetközi Főhivatalban) mellettük dolgozó magas pozícióban lévő személyek tudatlanságukban már olyan tisztelettel adóznak maguknak és jogi szervezeteiknek, mint magának Istennek. Ezért saját maguk és Isten felmagasztalását egy és ugyanazon dolognak tekintik. Mivel ennyire elfoglalja őket a saját önteltségük, nem csoda, hogy lassan reagálnak a kívülállók szükségleteire és aggodalmaira - különösen, ami a világ távolabbi részén élő testvéreiket illeti. 

Szemléletük szerint elsődlegesen azok az emberek fontosak, akik a New York-i Bételben élnek és dolgoznak, tehát semmi kivetnivaló sincs abban, ha ezek a kiemelt személyek az “új világosságról” vagy fontos szervezeti fejleményekről hetekkel vagy akár hónapokkal előbb értesülnek, mint a máshol élő “köznép”, vagyis az egyszerű hírnökök. A fent idézett három példa, amelyekben a Társulat különböző mértékű érzéketlenséget és közönyt mutatott abban, ahogy sürgető ügyekben intézkedett, világos bizonyítéka ennek a befelé forduló hozzáállásnak. Ha nem vagy bent a Világközpontban, nem számít, mit tudsz, vagy mit nem tudsz. “Mindent elolvashatsz majd”, amikor a Társulat jónak és időszerűnek látja, hogy elmondja neked, ha egyáltalán elmondja. 

Csakúgy, mint a mitikus Nárcisz, a Társulat beleszeretett saját tükörképébe, és emiatt csak lassan tesz lépéseket, amikor szükséges 

A Társulat önimádó hozzáállása Nárciszra emlékeztet - a görög mitológia egyik alakjára. Nárcisz vadász volt, egy nimfa és egy folyamisten fia. Rendkívül jóképű volt és belső kényszert érzett arra, hogy a tükörképét bámulja egy folyó vizében. Oly mélyen beleszeretett a saját arcképébe, hogy nem tudott szabadulni tőle, és ott halt meg. Ebből a történetből származik a “nárcizmus” kifejezés - amelynek jelentése, hogy valaki megrögzötten szereti önmagát. 

Az Őrtorony Társulattal is pontosan ez történt. Annyira belehabarodtak saját csodálatos történelmükbe és emberalkotta szervezetükbe, hogy már semmi egyéb nem érdekli őket, beleértve azokat is, akik követik tanításaikat szerte a világon. Ez a részükről tapasztalható nárcizmus lassúvá teszi őket arra, hogy megerősítsék az új fejleményeket a világméretű testvériség felé, és lassúvá arra is, hogy a negatív médiahírekre reagáljanak. Az ő felfogásuk szerint semmi sem számít igazán, ami túl van a három új New York-i Bétel falain. Nem tehetnek róla, de egyszerűen el vannak ragadtatva a saját fontosságuktól. 

Néhányan kétségkívül azt gondolják majd, hogy igazságtalan vagyok, vagy túl sokat gondolok bele néhány dologba. Azonban én úgy gondolom, hogy az imént leírt események, többek között, világosan mutatják, hogy a Társulat nem olyan gyors és agilis, mint ahogyan a kiadványaiban állítja. Ennek az okait csak találgatni lehet, de én azt hiszem, hogy a nemrégiben megjelent videó az “Őrtorony”-feliratról világos bizonyítéka a Társulat nárcizmusának, és bizonyosan nem lesz könnyű megmagyarázniuk, miért esett olyan nehezükre gyorsabban reagálni egyes fontos fejleményekre. 

Ha nem tévedek, és a Társulat egyszerűen erőtlen ahhoz, hogy olyan gyorsan és határozottan cselekedjen, amire talán valaha képes volt, akkor ez bizonyára nem jelent jót a szervezet jövőbeli kilátásaira nézve. Nem csupán a jogi helyzetük bizonytalan a Conti-ügy miatt, de a közelmúltbeli fiókhivatal-bezárások és az üzemeltetési leépítések láthatóan azt jelzik, hogy a Társulat lassan kifogy a pénzéből, és emiatt potenciálisan sokkal sebezhetőbbé válik, mint valaha is volt. Egy ilyen ingatag helyzetben gyakran egy gyors és határozott fellépés jelenti a különbséget a siker és a bukás között. És a Társulat a közelmúltban ismételten bebizonyította, hogy a gyorsaság többé nem olyan tulajdonság, amelynek birtoklásával jogosan büszkélkedhetne.

Forrás: jwsurvey.org

Fordította a jehovatanui.blog.hu csapata