Idézet a Hirdetők könyv 626. oldaláról. Rutherford elnöksége alatt a megváltozatott "hű és bölcs szolga" tanítás miatt:

"Sokan akik abban az időben kirostálódtak, ragaszkodtak ahhoz a nézethez, hogy egyetlen személy, Charles Taze Russell volt a Jézus által, a Máté 24:45-47-ben megjövendölt "hű és bölcs szolga", amely szolga kiosztja a szellemi táplálékot a hit háznépének. Főképp az ő halálát követően, maga Az Őrtorony is ezt a nézetet vallotta néhány éven át."

Álljunk meg egy percre! Nyírbáljuk csak le a ködösítő részleteket és fogalmazzuk meg rendesen:

Rengeteg tanú lépett ki, mert őszintén hitt abban, amit az Őrtorony folyóírat korábban évtizedekig tanított nekik, mégpedig azt, hogy C. T. Russell Pásztor volt a "hű és bölcs rabszolga". Ott áll a "főképp" szó is, ami azt próbálja jelentéktelenné tenni, hogy ezt még Russell életében is évtizedekig (nem csak "néhány évig") hitték, hirdették és vallották. A hirdetők könyv azonban sok fontos részletet szándékosan kihagy. Nézzük, miket írt akkoriban az Őrtorony folyóíratban Russell saját magáról:

"Isten kellő ideje elérkezett; és ha nem beszélnék, és más ügynök sem lenne, a puszta kövek kiáltanának." (Őrtorony, 1906 július 15, 229. oldal)

Csodálói még kevésbé voltak visszafogottak:

"... ha bárki szemben áll az Úrral, szembeszegülve a Csatornájával és Szolgájával akire az Úr ruházta a munkája végzését, ebben az esetben elveszti az áldást, az Úr Szellemét, a fény sötétséggé válik, és hamar kívül találja magát." (Előszó, 1909 Kongresszusi jelentés)

"Charles Taze Russell, téged az Úr koronázott királlyá, és neved ismert lesz az emberek előtt örök korokon át, ellenségeid pedig el fognak jönni, hogy lábaidnál imádjanak." (Őrtorony 1916. december 1., 376-377 oldal)

"...senki... sem mondhatja őszintén, hogy bármely más forrásból kapta a tudást kapott az isteni tervről, mint Russell Testvér lelkészségétől... az Úr Szolgájától. Megtagadni őt és a munkáját egyenértékű az Úr megtagadásával." (Őrtorony 1922 május 1, 132. oldal)

"Hallgatott a szóra, közvetlenül Isten szájából..." (A befejezett titok, 1918-as kiadás, 387. oldal)

"Úgy találtatik, hogy a helyet Szt. Pál mellett ... Charles Taze Russell foglalja majd el." (Russell Pásztor Prédikációi, 1917, 3)

"... Sátán megpróbálta ... az Úr népével elhitetni, hogy Russell Testvér nem az egyetlen csatorna volt, amelyen keresztül az Úr vezetné a népét." (Őrtorony 1922 szeptember 15, 278. oldal)

"Russell Testvér ... uralkodóvá lett téve az Úr minden java fölött." (Őrtorony 1923 március 1 68,71 oldal)

• Te ismerted ezeket az idézeteket? Szerinted "becsületes" és "objektív" a Hirdetők könyv, Jehova Tanúi történelemkönyve, ha ilyen részleteket eltitkol? 
• Vajon a rengeteg kirostálódott tanú volt a hibás azért, mert szilárdan hitt abban, amit az Őrtorony folyóírat korábban évtizedek alatt megtanított nekik?
• Ki felel az ő életükért?
• Jézus vajon azt a szervezetet választotta volna ki amely azt jelentette meg több milliós példányszámban, hogy C. T. Russell személyesen a "hű és bölcs rabszolga" valamint azt, hogy Krisztus második eljövetele már 1874-ben megtörtént?
• Ez lenne a szent szellem vezérelte szervezet?
• Ilyen alapokon nyugszik "Isten egyetlen igaz földi szervezete"?

Mindezek után így tisztelik alapító atyjukat:

"Ki prédikálja Russell Pásztor tanítását? Biztosan nem Jehova Tanúi! ... nem idéznek tőle mint egy tekintélytől és nem jelentetik meg ... az írásait." (Ébredjetek! 1951. május 8, 26. oldal)

• A Szent Szellem szerinted ilyen csúnyán ellentmondana saját magának?
• Te az Őrtorony Társulat kiadványai alapján éled az életed? Őszintén hiszel bennük és prédikálod azokat? Ragaszkodsz hozzájuk?
• Hűen követed az Őrtorony Társulat állítólagos "égi szekerének" 180 fokos fordulatait?

Raymond Franz írja a Lelkiismereti válság című könyvében: 

„A Máté 24:45-47-ben szereplő „hű és értelmes rabszolga” azonosításával kapcsolatban a könyv [Jehova Tanúi — Isten Királyságának hirdetői] végre elismeri (a 142., 143. és 626. oldalon), hogy „néhány éven át” az Őrtorony folyóirat valóban azt állította, hogy Charles Taze Russell volt az a kiválasztott „hű és bölcs szolga” és azt, hogy 1896-tól Russell maga is „elismerte” ennek a nézetnek a „látszólagos ésszerűségét”. Nem vallja be viszont azt a tényt, hogy Russell nem csupán „ésszerűnek” tartotta azt, hogy ezt a kifejezést egy személyre (őrá) úgy alkalmazzák mint a különlegesen kiválasztott „hű és bölcs szolgára”, hanem (ugyanazokban az Őrtornyokban, melyre a könyv a lábjegyzetben hivatkozik) kifejezetten síkra szállt emellett; úgy érvelt, hogy ez az igaz Szentírási alkalmazás és nem az 1881-es álláspontja. Ahelyett, hogy ezt beismerné, az új történelemkönyv félrevezetően Russell 1881-es állításának hangsúlyozását folytatja, amelyben a fogalmat „Krisztus testének” egészére alkalmazta.

A könyv nem mondja el olvasóinak azt, hogy az Őrtorony 1901. október 1-jei számában Russell az „ellenfeleiként” írt azokról, akik a „hű és bölcs szolga” kifejezést nem egy személyre, hanem „Krisztus egyházának összes tagjára” alkalmazzák. Azt sem mondja el az olvasóknak, hogy az Őrtorony 1916. október 16-ai különszáma kijelentette, hogy bár Russell nyíltan nem vallotta magáénak ezt a címet, „magánbeszélgetésekben elfogadta”.

És bár végre elismerik, hogy Russell halála után éveken keresztül az Őrtorony maga támogatta a nézetet, hogy ő volt „a szolga”, a könyv semmit sem árul el olvasóinak arról, mennyire kitartóan tették ezt, mint például amikor kijelentették, hogy mindenkinek, aki ismeri Isten tervét, őszintén el kell ismernie, hogy „ezt az ismeretet annak alapján szerezte, hogy a Bibliát a Russell pásztor írásaival együtt tanulmányozta; hogy azelőtt még csak nem is tudta, hogy Istennek van terve a megmentésre”. Azzal is ezt a nézetet támogatták, amikor azt mondták mindenkire, aki kétségbe vonta Russell bármelyik tanítását, hogy „elvetette az Urat”, mivel elvetette különleges szolgáját.

Ugyanígy nem magyarázza el azt a paradoxont, mely az Őrtorony saját tanítása miatt keletkezik: egyrészt, jelenleg azt tanítják, hogy 1919-ben Krisztus Jézus kiválasztotta, helyeslően elfogadta és azonosította „a hű és bölcs szolga osztályt”, másrészt pedig ugyanebben az évben, 1919-ben és még utána éveken át azok, akiket állítólag ily módon kiválasztottak, azt hitték, hogy a „hű és bölcs szolga” nem valamilyen osztály, hanem egy személy, Charles Taze Russell, akit 1914 előtt több évtizeddel korábban választott ki a már uralkodó Krisztus, akinek a „jelenléte” már 1874 óta tart.”

---

Fentebb, a cikk elején lévő képen a konkoly nevű növényt láthatod. Tudtad, hogy valójában egy ilyen szép színes virág ez? Külsőleg szépnek és jónak látszik - ahogyan Jehova Tanúi elegánsan öltözködő közössége is -, de megrontja a földet, kiszipolyozza a tápanyagokat a búza elől, ezért végül a tűzre vettetik. Ha igazi búza vagy, felismered ezt... felismered, hogy az Őrtorony szervezet elveszi az erődet, energiádat és durván kihasznál.

Kedves minket olvasó búzakalászok! Ideje kirostálódni a konkoly közül!