Gyűlöletkeltés? Isten akarata?

"Szeressétek az ellenségeiteket is!" - if my memory serves...

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!Borzasztó, ijesztő, gonosz,Írásellenes,gyűlöletkeltő, undorító.De Brooklyn az Brooklyn.Ezekből az emberekből az istenfélelem halvány szikrája is eltűnt.A Vezető Testület a satisfactory apoplectic stroke (kielégítő gutaütéses agyérgörcs) tipikus esete.Kezelésre szorulnak "A hitehagyottak is azok közé tartoznak, akik gyűlölettel viseltetnek Jehovával szemben"- Honnan veszik ilyen kijelentéshez a bátorságot?Mit tudnak ők a "hitehagyottakról"? "Nem ismerik el Jehova szervezetét"-Persze, hogy nem, mert ők nem azok.Az érdekessége a dolognak, hogy minimum 1977 óta a Jonsson könyv elolvasásával ők is tudhatják ezt. Mindezek ellenére úgy adják el a hívőknek magukat, mint akik "A Csatorna". Azok is, hiszen sok szenny rajtuk keresztül folyik."Egy kereszténynek a szó bibliai értelmében GYŰLÖLNIE KELL azokat, akik végérvényesen a gonoszság mellett kötelezték el magukat."Valóban vannak személyek, akik elhagyják a szervezetet, és szándékosan Bibliával ellentétes dolgokat tesznek, de azok száma is sok, akik új életre kelnek a Társulat nélkül. lNa de gyűlölni?.Ha ez a gondolat nem vallási folyóiratban jelenik meg, az illetékeseket börtönbe csuknák gyűlöletbeszédért. Az idézett írásszövegeknek semmi köze nincs ehhez a témához.Ezek az emberek nem félnek Istentől.Az Őrtoronynak alaposan fel kell készülnie az Istennel való találkozásra.

@Toronyőr: Nekem is a gyűlöletbeszéd jutott eszembe! Hogy a túróba lehet az,hogy "vallási köntösbe bújtatva" ilyen dzsihádos verbális gyilkosságot el(ő) lehet adni? Ha a zsidókról írta volna ugyanezt a kedves (?) brooklyni band...Társulat,akkor már rég a sittre vágták volna őket. (Nem a zsidók ellen vagyok,mindenfajta emberek,csoportok elleni gyűlöletet hívő keresztényként elutasítok!) Micsoda agymosás,és Biblia-kiforgatás! Hálás vagyok az Jahveh Úr Istennek,hogy egy ilyen "szervezetből" szabadított ki az Úr Jézus által!

"Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!" (Mt 6:23, MBT)

Jézus Krisztus mondja-a követőinek: "Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket" ( Máté evangéliuma 5.fejezet,44.vers) "És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is?" ( Máté evangéliuma 5.fejezet,47.vers )

"Továbbra is áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldást mondjatok, és ne átkot. " (Róma 12:14,-"Új Világ" fordítás"!!) Még azokat az embereket sem szabad gyűlölni,akik üldözik a keresztényeket!

Mily szeretetteljes és gyakorlatias hozzáállás a társulat részéről...Valóban gyakorlatias,hiszen ha én Őrtorony társulat lennék,engem is kiverne a víz attól a gondolattól,hogy akik megszabadultak tölem netán megosztják a gondolataikat a még bent lévökkel...Rémes!Mindenesetre hamarosan tesztelem a gyakorlati alkalmazást,lévén hogy a napokban elkülönültem.Remélem sok sorstársam fogja még érezni azt a megkönnyebbülést,amit én

@vakulencsuk matróz: Gratulálok,Makulencsuk Matróz! Nagyon friss élményeid vannak! Érdemes lenne megörökíteni,sokan szívesen olvasnák! Nekem már a szabadulásom az Őrtorony Társulattól történelem. Tavaly volt a 15 éves jubileuma,hogy kiléptem a "Jehova tanúi egyház"-ból,erről emlékeztem meg egy blog-postban: zsotza.blogspot.com/2010/04/aprilis-24-felszabadulasom-napja.html Egy másik post a megtérésemről: zsotza.blogspot.com/2009/09/bemutatkozas.html

@vakulencsuk matróz: üdv! Hadd gratuláljak én is! Tudod ez a lehető legjobb döntés amit hoztál. Én anno azért költöztem el itthonról, mert anyumék idült, szemellenzős, szóval igazi JT voltak (apám még vén is)!! Tudod mióta otthagyták a brooklyni részvénytársaságtól kisztott utasításokhoz való foggal-körömmel ragaszkodást tudnak: egymással ŐSZINTÉN BESZÉLGETNI és velünk is (ez éri számomra a LEGTÖBBET!!), van IGAZI családi élet (nem csak a látszata), sokkal jobb a kedvük, felszabadultabbak, kevesebbet veszekednek, sokkal több közös programot szervezünk/nek, végre tudnak őszintén mosolyogni, élvezik a sosem látott filmeket, sosem olvasott klasszikusokat amik tiltva voltak, van saját véleményük dolgokról (eddig csak őrtorony cikkek voltak a véleményük), lettek igaz barátaik (páran az oldalamon keresztül :), és én is hazaköltöztem közel 2 év után! A tékozló fiúból akinek tekintettek, felelősségteljes, önnmagát eltartani tudó, őket felébresztő fiú lettem, akire büszkék. És nem keserednek el amiatt a 20 év miatt. Rájöttek, ha nem így alakul, még többet vesztegethettek volna el életükből. És a Bibliát lehet olvasni Őrtorony nélkül is! Istenben és Jézusban lehet hinni és imádni brooklyni utasítások nélkül is.

Az igazi örömöd, életed most kezdődik, erről biztosíthatlak! Gratulálok még egyszer! És nem annak örülök most, ahogy a JT gondolják, hogy végre kilépett valaki, nem! Annak örülök, hogy valaki végre igazi boldogságot érezhet majd, és nem tékozolja el az életét!
Soha nincs késő boldognak lenni...

Egyetertek Johnny-val. A 'problemas egyenektol' valo megszabadulas orome egyenerteku az ujonnan megtert egyenek feletti orommel a JT-nal. En is ugy ereztem, hogy mivel nem tudjak kezelni a helyzetemet a gyulekezetben, igy csak valami kifogasra vartak, hogy meg tudjanak szabadulni vegre tolem, mert csak rontom a statisztikat, a szep kerek szamokat.
Nem erzik at annak felelosseget, hogy eletek felett itelkeznek es dontenek......

@karalabe4: Jahveh Istennek hála,hogy nem a "Jehova tanúi" véneken múlik az (örök) élet!

@Zsolt520: Ezt en sem ugy gondoltam....
Csak azzal, hogy meggondolatlan donteseket hoznak emberk felett, tonkretesznek baratsagokat, elvalasztanak csaladtagokat egymastol sot meg egyeseket teljes ketsegbeesesbe is kergethetnek....Ezekkel komoly erzelmi zurzavart okozhatnak foleg azon emberek eleteben, akik nincsenek tisztaban a 'viselt dolgokkal'.
Ehhez pedig nincs joguk....

Köszönöm a kommentemre érkezett reakciókat.A nap fénypontjai voltak! :)

@vakulencsuk matróz: Na akkor horgonyt fel, vitorlát bonts, irány az igazság! Ha tudok segíteni szólj!

@vakulencsuk matróz: én sokkal nyugodtabb vagyok, amióta elkülönültem, nem nyomaszt az állandó megfelelési kényszer. Az ezzel kapcsolatos érzelmeimet a "mosoly" és az "ígéret" című verseimben fogalmaztam meg, a blogomon megtalálod (kaveatengerparton.blog.hu/versek).
Kívánom, hogy kiegyensúlyozott módon tudd élvezni a szabadságot. Tamara

@karalabe4: Az ész bajjal jár.Frigyes Vilmos Poroszország hírhedetten kápláreszű királya egy rendelettel megszüntette országában a filozófia tanítását, azzal az indoklással: "nem filozófusokra, hanem hű és engedelmes alattvalókra van szükségünk." Azóta is a gondolkodó értelmes ember minden zsarnok számára potenciális ellenség.

Hát igen... ilyenkor bukik ki, hogy miért hamis az Őrtorony Társulat bibliakezelése, amely a gyakorlatban nem igazán különbözteti meg az Ó- és az Újszövetséget. Ezt Lothar Gassman is jól kifejtette, itt most idézem kicsit őt. Mi nem azt mondjuk, hogy lényegtelen lenne a Biblia bármelyik verse. Viszont azt se fogadjuk el, hogy minden vers azonos fontosságú, és csak úgy a középéből kivágható, másikhoz odavágható idézet lenne. Azt a teljesen helyes megállapítást, hogy a teljes Szentírás Istentől ihletett (Id. 2Tim 3,16) a brooklyniak azzal a hamis következtetéssel kapcsolják össze, hogy ezért minden rész egyformán értékes, egyenlő súlyú. E szemlélet következménye az üdvtörténet elhanyagolása, valamint a Krisztustól, mint az írás közepétől való eltérés – mindenekelőtt eszhatológiai - mellékszínterekre. Ahogyan egy kőfejtőből a köveket, úgy a Bibliából is a legkülönfélébb helyekről vesznek elő kijelentéseket, és - többnyire a szövegösszefüggésre és a keletkezés körülményeire való tekintet nélkül - szabadon kombinálják őket. Alig tesznek különbséget az Ó- és az Újszövetség, ígéret és beteljesülés között, sőt az Ó- és Újszövetség elnevezést is elutasítják, és a „Héber Iratok" és „Keresztény Görög Iratok" kifejezéssel helyettesítik. A szektaszakértő Kürt Hutten a „lóugrás" módszeréről beszél (úgy „ugrálnak" a Szentírásban, mint egy ló/huszár a sakktáblán) egyik helyről másikra), tekintet nélkül az üdvtörténeti összefüggésre (Hutten 1982,128. o.).” Mivel Jehova Tanúi alig - legfeljebb érintőlegesen – különböztetik meg a régi és az új szövetséget, az ígéretet és a beteljesedést, a törvényt és az evangéliumot, olyan tanokhoz jutnak, mint a „Jehova-név" tisztelete, törvényeskedés (például a vér teljes tilalma), teljes halál és hasonlók. Az egykori Jehova Tanúja, Hans-Jürgen Twisselmann megállapítja, hogy" az Őrtorony Társulat annyira 'törvényesen' alkalmaz újszövetségi textusokat , mintha még a zsidó törvény korában élnénk", és ezért kérdés, hogy „a Jehova-név tisztelete vajon nem visszaesés-e a keresztyénség előtti gondolkodásba". „Minden olyan tanítást azonban, amely Krisztus mögé, például a zsidó törvénybe visszaesik, vissza kell utasítanunk" (Twisselmann 1992,13k.).
Tehát nem igaz az a gyakran elhangzó JT-s vád, hogy ne fogadnánk el az Ószövetséget ihletettként, csak figyelembe vesszük, hogy a kinyilatkoztatás fokozatosan, dinamikusan ment véghez, és nem csinájuk azt, hogy hopp, innen is fogok egy verset, onnan is, aztán kihozok belőle, valamit, aztán aki mást mond azt gyorsan le"hitehagyott"ozom.
Ezen hibás szemlélet miatt nem veszik észre mennyire helytelen az Újszövetség korában egy eredetileg is korlátozott érvényűnek szánt ószövetségi szemlélethez visszatérni. A szóban forgó cikk is elsősorban az ún. átokzsoltárokra alapítja torz következtetését. Azonban keresztény szemszögből nézve az átokzsoltárok a gonoszlélek ellen szólnak, nem pedig egy önmagát az Istennel való közvetlen telefonkapcsolatban állónak feltüntető neológ-posztmodern felekezetben nem hívőkre. Az átokzsoltárok helyes teológiai szerepéről idézek egy cikket, amely megvilágítja a HELYES értelmét azoknak az igehelyeknek, vagyis az ún. átokzsoltároknak, amelyek alapján az Őrtorony a "hitehagyottak" gyűlöletének kötelezettségét vonta le:

Az átokzsoltárok
(írta: Sr. Teresa Jackson O.S.B.)

Olyan világban élünk, amelyben a sötétség gyakran túláradni látszik. Századunkat a népirtás, a nukleáris pusztítástól való félelem, és a gazdagok és szegények közötti szakadék növekedése jellemezte. Személyes életünkben is egyre inkább megtapasztaljuk „saját árnyékunk” erejét, azt a benső sötétséget, amely a haragban, depresszióban, erőszakban vagy durva túlkapásokban nyilvánul meg. A félelem és a gonosszal, az igazságtalansággal és a bűnnel való szembesülés képes elerőtleníteni az embert. Legyen szó akár globális igazságtalanságokról, akár a személyes gonoszról, az ember könnyen kimerül, elveszíti a változtatáshoz vagy átalakításhoz szükséges energiáját, erejét.

Ellentétben a látszólag minden megoldást meghaladó, leküzdhetetlennek tűnő problémákkal, a zsolozsma bencés gyakorlata a remény meglepő forrása lehet. A zsoltárok napi beosztásban való imádkozásával egy új valóságot állíthatunk szembe a bűn, a gonosz és a letörtség hatalmával. Imádságunkban egy olyan világot előlegezünk meg, ahol YHWH a Bíró, és igazságot fog szolgáltatni. Imádkozó közösségként egy olyan valóságot alkotunk, amelyben az imádságnak nem kell „udvariasnak” lennie, és amelyben nincs olyan tapasztalat vagy érzelem, amelyet ne lehetne azok megváltása végett Isten elé vinni.

Mit teszünk, amikor naponta zsoltárokat imádkozunk a zsolozsmában? A zsolozsma túl gyakran válhat számunkra öntudatlan, ismétlődő gyakorlattá. A zsoltárok ismerősek számunkra, de nem mindig hatolnak be tudatunkba. Nem gondolkodunk el elég gyakran azon, hogy miért imádkozzuk a zsoltárokat, és hogy mit is jelent ez az imádság világnak, a világra nézve.

A zsoltárok nem mindig kedvesek vagy udvariasak. Sokszor telve vannak haraggal és gyötrelemmel éppúgy, mint a dicséret és vigasztalás gyönyörű himnuszaival. A zsoltárok gyakran zavarba ejthetnek minket: arra hívják Istent, hogy ölje meg ellenségeinket, a megtorlás vágyát fogalmazzák meg, és a gyötrelem mélyéről kiáltanak fel. Szóval mi is történik, amikor mi ezeket a zsoltárokat közösségként imádkozzuk?

Walter Brueggemann Israel’s Praise c. munkájában azt a gondolatot elemzi, hogy a zsoltárok Izraelben a kultuszban használt imádságok, az egybegyűlt közösség imái voltak. A zsoltárok imádkozásával Izrael tevékenyen elkötelezte magát egy „világ-alkotás” folyamata mellett. Imádságán keresztül „megalkotta” a zsoltárok világát, nem pedig egyszerűen csak reagált a körülötte lévő világra. Brueggemann véleménye szerint a zsoltárokban meglévő dicséret aktusa elősegíti annak a világnak megvalósulását, amelyben YHWH uralkodik, és a dicséret képes vagy megerősíteni a jelenlegi állapotot, vagy pedig egy újat idézni elő.

Felhasználva Brueggemann mérhetetlenül leegyszerűsített tézisét, feltehetjük a kérdést: mi, amikor közösségként naponta imádkozzuk a zsoltárokat, különösen is az átokzsoltárokat, átokként és megtorlásként az ellenség ellen, akkor milyen „világot” kezdünk valóságként megtapasztalni? Könnyen zavarba jövünk, amikor a zsolozsmában szembesülünk az átokzsoltárokkal, és szeretnénk azokat finoman a szőnyeg alá söpörni, remélve, hogy senki nem vette észre, hogy mi ellenségeink megöletéséért imádkoztunk. Így viszont azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük átalakító erejüket, amelyet életünkben kifejthetnének, ha vállalnánk a velük való megmérkőzést annak érdekében, hogy elnyerjük áldásukat.

Az átokzsoltárokkal nehéz mit kezdeni, mert szembesítenek azzal a ténnyel, hogy a „jó hírben” nem minden kellemes vagy vigasztaló. Ezek a zsoltárok szemrebbenés nélkül kimondják a személyes gonosz és a gonoszság, az igazságtalanság létezését, és hirdetik annak a szenvedésnek mélységét, amit mindez okozni képes. Legtöbben viszonylagos kényelemben éltünk, nem kellett elszenvednünk semmilyen elnyomást, így nehéz mit kezdenünk azzal a haraggal, amiért ezek a zsoltárok kiáltanak. Lehet-e más, mint barbár, az az ember, aki csecsemőket akar a sziklához hozzávágni (Zsolt 137)?!

Ezek a zsoltárok két dologra irányítják a figyelmünket. Egyrészt mai világunkban a leginkább megtörtek és elesettek tapasztalatára, másrészt pedig bűnre való hajlamunkra, legyen szó akár egyénről, akár egy egész nemzetről. Ezek a zsoltárok egy félelmetes valóságot tárnak elénk, ahol eddigi tapasztalataink mit sem érnek, egy valóságot, amelyben a szenvedőt megvigasztalják, az addig kényelemben élő pedig szenvedni fog.

Az átokzsoltárok általában két valóságot vagy világot neveznek meg; az egyik az, amiben az emberek most élnek, ill. amit megtapasztalnak, a másik pedig az, amelyben JHWH uralkodik, és igazságot szolgáltat majd. Ezek a zsoltárok nem tagadják (le) a harag, a fájdalom és a bánat mélységeit, hanem szembenéznek vele és kimondják azt. A zsoltárok egy olyan világot „mondanak ki”, amelyben az ellenség valóságos, és az általa okozott fájdalmat nem lehet (le)tagadni vagy kimagyarázni.

És még egy szempont a zsoltárokkal kapcsolatban, amit olyan nehezen fogunk fel: címzettjük YHWH. A zsoltáros nem egyszerűen felállít egy általános elvet, miszerint a gonoszt el kell pusztítani, hanem YHWH-hoz könyörög, hogy teremtse meg azt az új világot, amelyben az Úr igazságossága győzedelmeskedik. A zsoltáros ezzel egy olyan új valóságot alkot, amelyben az elnyomás már nem egyszerűen az élet velejárója, hanem amelyben megvannak a következményei. Senki nem halmozhatja csak úgy a szégyent és az erőszakot a gyengével szemben. Isten uralkodik, és az igazságosság napja biztosan elérkezik.

Persze, ez még mindig túl erőszakosnak tűnik modern ízlésünknek. Még mindig egy bosszúálló Isten, ill. egy Isten által szentesített erőszak látszatát kelti. Úgy érezzük, hogy ezeket az érzéseket nem lehet kibékíteni a kereszténységben átöröklődő megbocsátás teológiájával. De ahhoz, hogy igazán megértsük a zsoltárokat, amelyeket minden nap imádkozunk, alaposabban meg kell vizsgálnunk magatartásunkat, és fel kell ismernünk, hogy hol jelentenek számunkra megütközést és kihívást ezek a zsoltárok. Ha egyszerűen nem veszünk róluk tudomást, ha „ésszerűsítjük” vagy a zsolozsmánkból kihagyjuk őket, elveszítünk egy nehéz, de fontos leckét.

Legtöbbünknek, akik Észak-Amerikában születtünk a század második felében, nincs igazi tapasztalatunk az elnyomásról. Az erőszak, éhség, rombolás és igazságtalanság elvont fogalmak számunkra, esetleg a televízió híradásainak anyaga, de nem az életünk. Általában, amikor ezekkel a problémákkal egyáltalán találkozunk, akkor is távoli szemlélői vagy esetleg megoldói vagyunk, de nem áldozatai. Sajnálkozunk azon, ami a világ más részein történik, vagy megpróbáljuk megoldani a problémákat. Igyekszünk megváltoztatni politikai berendezkedésünket, ill. a segítségnyújtás módját. Úgy gondoljuk, a megoldás egy része vagyunk más emberek számára, az erőszak tapasztalata pedig másodlagos marad. Az ellenség lerombolására irányuló kérelem, az erőszak alkalmazása az elnyomással szemben visszataszítónak tűnik számunkra, mivel egy olyan világban élünk, ahol minden problémára van megoldás, vagy legalább is új problémák gyorsan kiszorítják tudatunkban a régieket, és nem kell együtt élnünk az állandó erőszakkal.

De mi van az erőszak és nemzetirtás áldozataival mai világunkban? Mit mondanak az átokzsoltárok a Holocaust, Kambodzsa, Ruanda áldozatainak? Amikor az elnyomás, az erőszak, a rombolás meglévő valóságok, akkor mit mondanak ezek a zsoltárok?

Természetesen, mivel kényelemben élünk, egyikünk sem beszélhet ezeknek az áldozatoknak a nevében, de talán elkezdhetjük felfedezni, hogy azok a zsoltárok, amelyeket mi visszataszítónak tartunk, milyen módon lehetnek mégis „jó hír”. A bosszúállásról szóló zsoltárok egy olyan világot ízleltetnek meg velünk, amelyben nem az elnyomásé és a nemzetirtásé az utolsó szó, amelyben az áldozatokat végül is megvédik, igazolják. Ez nem az emberi megtorlás világa, ahol gondolkodás nélkül, ugyanazzal a mértékkel mérik vissza az erőszakot az elkövetőkre. A zsoltárok egy olyan világért kiáltanak, amelyben Isten cselekszik, ahol YHWH a méltányosság végső bírája. Az áldozatok számára a zsoltárok egy olyan világot mutatnak fel, amely különbözik jelenlegi világuktól, ettől a világtól, ahol nincs remény arra, hogy sorsuk megváltozzon, és ahol nem lesznek soha mások, mint áldozatok. A zsoltárok egy olyan világ megvalósulását segítik elő, amelyet nem a rombolás és a zsarnokság kormányoznak, hanem ahol az Úr igazsága uralkodik.

Legtöbben egy olyan világban élünk, ahol a harag nem teljesen elfogadható érzés. Kedves emberek vagyunk, akik hisznek a békében, és semmi olyat nem tapasztalhatunk meg, ami igazán okot adna a haragra. Így amikor a valóság, amiben élünk, találkozik az átokzsoltárok által képviselt valósággal, olyan érzésünk van, mintha kizökkentünk volna valamiből. Úgy érezzük, hogy ezek nem elfogadható érzések egy imádságban.

Még egyszer hangsúlyoznám: az ellenség lerombolására irányuló kérelem és a bosszú lehet „jó hír”. Azok számára, akik elvesztettek mindent – családjukat, egészségüket, vagyonukat, szabadságukat –, a harag nem idegen érzés. Az áldozatok részéről a mi világunkban a harag egy egészséges válasz. Amikor az ember még képes arra, hogy haragot érezzen az elvesztés üressége helyett, akkor még lehet gyógyítani. A zsoltárok előmozdítják ezt a gyógyulást, mert egy olyan valóságot alkotnak, amelyben Istent kérik, hogy cselekedjen. Nem arról van szó, hogy nekünk magunknak kéne megsemmisíteni ellenségeinket, hanem megerősítjük hitünket abban, hogy Isten az Úr, és Ő fog igazságot szolgáltatni. Így nem az erőszak körkörös mozgását indítjuk el, hanem azt erősítjük meg, hogy a gonosz nem fog győzedelmeskedni.

Akik voltak olyan szerencsések, hogy már szembenéztek az erőszak és elnyomás személyes valóságával, azoknak az imaéletét gazdagíthatják ezek az átokzsoltárok. Nincs olyan érzés, érzelem vagy tapasztalat, amelyet ne foglalhatnánk bele az imádságba. Talán az elnyomatás, amit mi tapasztaltunk személyesen, egészen triviális, de attól még létező valóság az életünkben. Ahelyett, hogy egyszerűen letagadnánk vagy elnyomnánk a bennünk lévő haragot, sebeket vagy kétségbeesést, inkább halljuk meg azok visszhangját a zsoltárokban. Amikor haragunkat és szenvedésünket Isten elé visszük, már nem vagyunk egyedül. Talán nem tehetünk semmit, és nem is tudjuk megváltoztatni a helyzetet, de felkiálthatunk Istenhez abból a helyzetből, amitől Isten nem akart minket megóvni, és Ő cselekedni fog vagy már a mi időnkben, vagy majd az Ő saját idejében. (…)

Imádkozva a zsoltárokat, köztük az átokzsoltárokat is, lehetőségünk nyílik együtt imádkozni azokkal az áldozatokkal is, akiknek nem hallani a hangját. Imádságunk által megkezdődhet az az ország, amelyben szenvedésük és haláluk nem értelmetlen, és ahol Isten igazságot szolgáltat. A zsoltárokban a legmélyebb pontról is felkiálthatunk Istenhez, feltárva előtte saját sötétségünket és a világét, tudva, hogy ezen az imádságunkon keresztül is egyre inkább megvalósul Isten igazságosságának országa, ahol már nem a gonoszléleké, nem a gonoszságé az utolsó szó.

@Zsolt520:

Mát. 5,44
"Én pedig azt mondom néktek: SZERESSÉTEK ellenségeiteket, ÁLDJÁTOK azokat, a kik titeket átkoznak, JÓT TEGYETEK azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és IMÁDKOZZATOK azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket."

1. SZERESSÉTEK
2. ÁLDJÁTOK
3. JÓT TEGYETEK
4. IMÁDKOZZATOK

az ellenségért!
Jézus és István is imádkoztak a GYILKOSAIKÉRT, h Isten bocsássa meg nekik, mert nem tudják mit tesznek.

Ha a JT. azt tekintik ellenségnek, aki inkább ragaszkodik a Szentíráshoz, inkább ragaszkodik az Örökkévalóhoz, inkább ragaszkodik az Úr Jézushoz mint egy emberi állandóan változó hamis tanításhoz és hamis szervezethez akkor nincs miről beszélni.

Személy szerint évek óta imádkozom azokért az őszinte, tiszta szívű megtévesztett emberekért, akik még a Jt. szervezet fogságában vannak, akiket megnyomorított és megfélemlített egy diktatórikus rendszer.

@metanoia: Abszolút a szívemből Fogalmaztál, Metanoia! Lehet vitatkozni hetekig teológiai tételeken, de nagyon hamar lelepleződik az Őrtorony Társulat gyűlölete azok iránt, akik kiszabadultak a "Brooklyni labirintusból"! Miért FÉLNEK ennyire a new-yorki vallásvezérek? Szerintem érzik,hogy egyre jobban csökken a hatalmuk: Isten egyik nagy ajándékának,az Internetnek köszönhetően! Korábban néhány könyv,és füzet volt elérhető "Jehova Tanúi" témában,amely leleplezte a "homokra épült szellemi légvárat",ma már egyre több weboldal nyújt segítséget a gondolkodni (újra? ) merő,a házalásba,óraszám-hajszolásba belefáradt hírnököknek. Ez lehet,ami -szerintem-bosszantja a véneket! Nem tudhatják,hogy az egyszerű kevésbé elfogultabb Jehova Tanúk mit olvasnak....de sejthetik [;-<)) ! Gondolj bele...egyre jobban elterjed a NET-elérés...és ez csak a kezdet!

@Aqwsed12345:
Nagyon ertekesnek talaltam ezt a hozzaszolast mar csak azert is mert szemelyes tapasztalatbol ertettem meg az atokzsoltarok jelentoseget. (a hattertortenet az olv. kuld 9-ben talalhato)

2001 november kozepen , amikor mag vegkepp elegem lett a kepmutato venek magatartasabol, egy levelet irtam a budapesti fiokhivatalnak, amibol most ideznek: '...a helyzetem olyan mertekben sulyosbodott, ami igenyelne erett keresztenyek jozan itelokepesseget. Ferjem eroszakossaga elol anyosomhoz mentem, de sajnos onnan is el kellett jonnom (anyosom a 'noknek szenvedni kell' teoriat akarta ramtukmalni), es most az utcan vagyok.' (kesobb meguntam az utcan valo koborlast a hidegben es a veszpremi korhaz egyik wc-jeben rejtozkodtem el, de felfedeztek es kizavartak onnan is, ekkor az egyik nover talalt ram, aki tortenetesen az egyik sogornom volt! tudtam, hogy a korhazban dolgozik, de nem tudtam melyik osztalyon, es pont 'veletlenul' oda vetodtem, amikor o pont ejszakas volt, igy o adott nekem egy ures szobat a korhazban, ahol befejezhettem a levelet, amit persze titokban irtam...).
Ilyen korulmenyek kozott kaptam egy keves izelitot azokbol az allapotokbol, amiken embertarsaink mennek/mentek keresztul es amiert valoban halas vagyok. A zsoltarok imadsagai valosagga valtak szamomra es hihetetlen erovel lattak el. Egy masik reszlet szerint: 'bar sokszor imadkoztam ugy, barcsak halnek meg, Jehova gondoskodott rolam..', ma mar szilardan tudom, hogy az akkor szerzett ismereteim segitettek felepiteni az eletemet a semmibol es ma ujra boldog es kiegyensulyozott vagyok. Erdekes modon nem ereztem haragot vagy gyuloletet azok irant az emberek irant, akik szornyu dolgokat tettek velem, sokkal inkabb megertettem, hogy az ilyenek a sajat vesztukbe rohannak. Azt viszont biztosan tudtam, ezeknek az embereknek nem sok kozuk van Jezus Krisztushoz, ha kepesek lesznek figyelmen kivul hagyni a levelemet (amit vegulis tettek....sot visszakuldtek a veneknek, akik meg jobban utaltak ez utan).
Fontosnak tartom megemliteni, hogy nem szemelyes serelem miatt hagytam el a JT szervezetet, hanem elsosorban elvi okokbol, ahol ilyen dolgok buntetlenul megtortenhetnek barkivel is (foleg ugye a betegekkel, oregekkel, nokkel gyerekekkel...), mivel az en esetem kapcsan senki sem lett levaltva/megfeddve vagy barmi modon felelossegre vonva (kesobb levaltottak/kikozositettek oket mas dolgok miatt).
Azzal a tennyel, hogy nem reagaltak a levelemre, azt is elismertek, hogy a fiokhivatalban nincsenek 'jozan itelokepessegu, erett keresztenyek' (sot a fohivatalban sem, mert egyevvel kesobb oda is irtam egy masik levelet ---- arra sem reagaltak, a szokasos visszkuldesen kivul). Mar pedig akkor hogyan kepesek felugyelni az altaluk iranyitott 'vilagmeretu predikalo munkat'?
Persze azt csak kesobb ertettem meg, nagyreszt ennek a blognak koszonhetoen, milyen szellemi hattere volt ennek a viselkedesnek a JT szervezet reszerol, mint pl pedofilok megturese/tamogatasa (ugyan miert is nem tudtak nekem semmilyen segitseget nyujtani?) es egyeb ketes ugyletek....

Bocsanat a hosszura sikeredett kommentert, az egyetlen celom ezzel, hogy lelket ontsek azon szemelyekbe, akik hasonlo dolgokon mennek/mentek keresztul (amirol en azt hittem akkoriban, hogy egyedulallo eset).

>>"Mások azt bizonygatják, hogy hisznek a Bibliában, de nem ismerik el Jehova szervezetét"<<

Ha valaki azért minősül "hitehagyottnak",mert nem nevezi "Jehova Szervezetének"(?!?) azt a csapatot,amelyik többször is szégyent hozott a "Jehova" névre a hamis ,dátumos "próféciákkal",
( ortorony.wordpress.com/2011/08/29/igaz-profeta/ )
akkor igen: én abban az értelemben vagyok "hitehagyott",hogy az Isten szerepében tetszelgő Őrtorony TársulatBAN nem hiszek,hanem Jehova Istenben, Úr Jézus Krisztusban ,és a Szent Lélekben .

"Jehova és alapelvei iránti lojalitásunk ki kell hogy fejlesszen bennünk egy erős ellenszenvet azok iránt, akik szándékosan lázadnak Jehova ellen, és azok iránt, akik Isten ellenségeiként foglalnak állást. Isten megrögzött ellenségei között van Sátán és a démonai. Néhány emberi lény is valószínűleg ebbe a kategóriába tartozik." (g97 12/8 14. o. )

*** w92 7/15 12-13. o. Krisztus gyűlölte a törvénytelenséget — és te? ***

A hamis vallás és a hitehagyás gyűlölése

18 Ahogy Jézus kimutatta a törvénytelenség iránti gyűlöletét a képmutató vallásoskodók leleplezésével, úgy ma Jehova Tanúinak is ki kell mutatniuk gyűlöletüket minden képmutató vallási törvénytelenség ellen. Hogyan? A bibliai irodalom terjesztése által, amely felfedi Nagy-Babilon, a vallási szajha valódi kilétét. Ha igazán gyűlöljük a törvénytelen vallási képmutatást, őszintén leleplezzük Nagy-Babilont, a hamis vallás világbirodalmát. Az általa megvakított és szellemi fogságban tartott becsületes szívű emberek kedvéért teszünk így. Amilyen mértékben gyűlöljük Nagy-Babilon törvénytelenségét, olyan mértékben veszünk részt buzgón a Királyság-szolgálat minden ágában (Máté 15:1–3, 7–9; Titus 2:13, 14; Jelenések 18:1–5).

19 A törvénytelenség gyűlölésének kötelessége a hitehagyottakkal való mindenfajta tevékenységre is vonatkozik. A hitehagyottakkal szembeni magatartásunknak Dávidéhoz hasonlónak kell lennie, aki kijelentette: „Ne gyűlöljem azokat, akik mélységesen gyűlölnek téged, ó Jehova, és ne érezzek utálatot azok iránt, akik ellened lázadnak? Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket. Igazi ellenségekké lettek számomra” (Zsoltárok 139:21, 22). Az újkori hitehagyók szövetkeznek a „törvénytelenség emberé”-vel, a kereszténység papságával (2Thessalonika 2:3). Nekünk, mint Jehova lojális Tanúinak, tehát semmi közösségünk nincs ezekkel. Tökéletlenek lévén, szívünk könnyen hajlamossá válhat testvéreink kritizálására. A „hű és értelmes rabszolga” tagjai, mint egyének, tökéletlen emberek (Máté 24:45–47). De az osztály hű és értelmes. A hitehagyók az élen járó testvérek hibáit és látszólagos tévedéseit hangsúlyozzák. Biztonságunkat az jelenti, ha úgy kerüljük a hitehagyott propagandát, mintha az méreg lenne, amint hogy valójában az is (Róma 16:17, 18).

20 Látjuk, hogy a világot a bűn rokon értelmű megfelelője, a törvénytelenség tölti meg. Nem elég számunkra szeretni az igazságosságot, gyűlölnünk is kell a törvénytelenséget. Némelyek, akiket a keresztény gyülekezetből kiközösítettek, azt gondolhatták, hogy szeretik az igazságosságot, de nem gyűlölték eléggé a törvénytelenséget. Látjuk azt is, miért kell gyűlölnünk a törvénytelenséget. Enélkül nem lehet jó lelkiismeretünk és önbecsülésünk. A törvénytelenség azonkívül a Jehova Istennel szembeni lojalitás hiányát jelenti. És a törvénytelenség igen keserű gyümölcsök learatását eredményezi, mint amilyen a boldogtalanság, a romlás és a halál.

21 Azt is megjegyeztük, hogyan mutathatjuk ki gyűlöletünket a törvénytelenség iránt. Úgy, ha semmilyen tisztességtelen, szexuálisan erkölcstelen vagy hitehagyott dolgot nem teszünk. Mivel mi részt kívánunk venni Jehova igazolásában és az a vágyunk, hogy megörvendeztessük szívét, nem elég csak szeretnünk az igazságosságot és elfoglaltnak lennünk Isten szolgálatában, hanem gyűlölnünk is kell a törvénytelenséget, amint azt Vezetőnk és Parancsolónk, Jézus Krisztus tette.

OK, szóval nem vagyok keresztény, de ez nem úgy volt, hogy Jézus gyűlölte a bűnt és szerette a bűnöst?

az van ebben a világban, amit te belehozol. ha gyűlöletet hozol bele, még több gyűlölet lesz benne. ha a gyűlölet helyett szeretetet, akkor még több szeretet. olyasmit hozz ebbe a világba, amiből többet szeretnél magad körül látni. így formálod a világot, és ez nagy felelősség. a tüzet nem oltod el tűzzel, és egy gonosz ember sem javul meg attól, ha gyűlölöd. a sátánnal pedig azért nem kell foglalkozni, mert azokból a negatív érzésekből táplálkozik, amiket neki tulajdonítanak -- félelem, harag, gyűlölet, gonoszság. amoikor gyűlölsz, az ő akaratát teljesíted be. ha viszont megtölt a szeretet, nem marad benned hely a rossznak, és a gonosznak sem lesz hatalma feletted.

Lesújtó ez a cikk. Elképzelhetetlen számomra, hogy emberek iránt ilyet érezzek. Ami ebben a cikkben van, attól már csak egy lépés a gyilkosságra ösztönzés. Semmi köze krisztushoz