90'-es években lettem tanú. A férjem is és az anyja is Tanú volt. A gyermekeimet is ebben a szellemben neveltük, Ők nem lettek azok mivel a házasságunkban nem a szeretet volt, hanem a gyülekezetnek való megfelelés. Ezért többször indulatosak voltunk, ami már a vének bizottságát vonta be elbeszélgetésre. Több ilyen kínos beszélgetés után betelt a pohár nálam, mivel a gyerekeket a szobába kellett küldenem, és későig ott voltak pedig iskolába kellett volna menni reggel. Se evés se lefekvés szóval "akkor közösítsetek ki", de nekem most már a gyerekekkel kell törődnöm. Úgy is lett. A férjemet valamennyi idő után vissza vették, pedig nem változott semmit. Mivel mindenki, akit ismertem beleértve anyósomat is, nem szólhatott, de nem is köszönhetett, igy egyedül maradtam. Egy éve elkezdtem járni újból. Egy másik kiközösítettel, amikor is a vén beterelt a kis terembe, hogy ne hozzuk zavarba a közösséget. Az idős nő rosszul lett, és elmentünk a Királyság teremből. A férjeinket a buszpályaudvaron vártuk meg 2.5 órát várva rájuk. A nő többet nem jött. Én mentem. 2015. 11. 22-én szolt a férjem, hogy a kapunál keresnek. Meglepetésemre a Tanúk a házról-házra prédikálást végezték, amikor is felismert az egyik nő "Őt ismerem!!", és teljesen zavartan hátrált. Ekkor másik 2 ért oda az utcába, és meglátva hangosan oda szolt "Márta gyere onnan, mert Ő kiközösített!". A másik nő megkérdezte, van-e még más családtagom is itt, akit érdekelhet a megmentés. Ez a nő nem ismert, mivel kötzetfelvigyázó-né volt. Ezt a megaláztatást! Hangosan oda szóltam "kiabáld csak ki, hogy ez itt egy kiközösített!" Ekkor már 6 testvérnő osztogatta a szomszédoknak a traktátust. Felháborodva mentem be. A férjem meg gyáva mód sunyított. Ezek után ismét a kapuhoz jöttek, de már a körzrtfelvigyázó egy testvérrel. Köszönt. Mondom "bocsáss meg, de te köszöntél, ezért már kiközösítés jár!" Zavart lett. Gyere el este a gyülekezetbe, mert tudod, hogy a bárka még nyitva mindegy, hogy hol állsz a lényeg, hogy legyél benn. A férjem pedig így látja "megrostálja Jehova az övéit te pedig gyengének bizonyulsz, ha nem jössz el." Különben meg te nem vagy méltó, hogy ott lehess! Nem mentem, de nem is fogok, úgy döntöttem. Minden tiszteletem azoknak, akik nyilvánosságra hozzák, mert sok lelki marcangolástól kimélik meg azokat, akik csak tipródnak. KÖSZÖNET azoknak! "MI NEM FOGUNK FEGYVERT!" VISZONT LELKILEG MEGÖLNEK, MERT EZ NEM A SZERETET KÖZÖSSÉGE. BÁRÁNYBŐRBE BÚJT FARKASOK.!!!
Eliza
Utolsó kommentek