A tévedésük helyreigazítása
Máté 24:45-47: “Ki valójában a hű és értelmes rabszolga, akit [Jézus] kinevezett a [tanítványai] fölé, hogy megadja nekik [szellemi] eledelüket a kellő időben? Boldog az a rabszolga, ha [Jézus], amikor megérkezik, ilyen munkában találja őt! Bizony mondom nektek, mindene [földi vagyona] fölé kinevezi.” (Lásd Lukács beszámolóját a 12:35-44-ben)238
Annak érdekében, hogy megszabaduljanak attól az elgondolástól, amely fogva tartja őket, Jehova Tanúinak ki kell igazítaniuk azt a tévedésüket, amely alapvetően rabságuk okozója volt:
A tévedésük
Annak érdekében, hogy kiigazítsák ezt a tévedésüket, vissza kell menniük és meg kell vizsgálniuk, mit is tanított a Társulat 1919-et megelőzően a Máté 24:45-47-tel kapcsolatban 239:
A tévedés kiigazítása
Megkönnyíti ezt a vizsgálódást, hogy nem kell bebizonyítani, hogy a 3. fejezetben említett tanítások hamisak. A Vezető Testület maga is elismeri, hogy hamisak voltak. 240 Nem az a nehéz, hogy Jehova Tanúit pusztán rávegyük, hogy felismerjék a Társulatnak azokat az 1919 előtti tanításait, amelyek helytelenek voltak. Sokan már ismernek ezek közül néhányat. Az a nehéz, hogy rávegyük őket, úgy tekintsenek ezekre a tanításokra ma, mint ahogy Jézus tekintett volna rájuk 1919-ben.
238 Tekintsük át: “Máté 24:45-47 – A legfontosabb írásszöveg az Őrtorony teológiájában”, 18. old. kk.
239 5. fejezet, 44. old. kk.
240 Az a tény, hogy a 3. fejezetben említett összes tanítást megváltoztatták, azt jelenti, hogy felismerték, hamisak voltak. Egyszerűen csak nem használják a “hamis” szót velük kapcsolatban. Lásd az 55. oldalt, melyen egy hosszú lista található azokról a kifejezésekről, melyekkel a “hamis” szót helyettesítik.
Annak érdekében, hogy megszabaduljanak az őket fogva tartó elgondolástól, ki kell igazítaniuk azt a hibát, amely először is foglyul ejtette őket.
Nem szükséges bebizonyítani, hogy a Társulat 1919 előtti tanításai tévesek voltak.
Például sok Tanú hallott már legalább egy keveset Rutherford Milliók, akik ma élnek, sohasem fognak meghalni c. füzetéről. A Hirdetők-könyv több alkalommal is nyíltan utal rá.241 De azt már nem fogják fel, hogy Rutherford ezt az “istentelen mítoszt” 242 Jézus Krisztus szeme láttára tanította, abban a teljes évben, melyről azt állítják, hogy Jézus akkor vizsgálta meg őt, hogy megbizonyosodjon arról, amit tanít, az ”helyes és időszerű.” Miért nem veszik ezt észre? Vagy ha észreveszik, miért nem törődnek vele?
Figyeljünk oda a Példabeszédek 4:18-ra
Egy fontos tényező, amely megakadályozza őket, hogy felismerjék, a Társulat megbukott volna egy eledel-a-kellő-időben vizsgálaton 1919-ben, az a mód, ahogyan a Példabeszédek 4:18 alkalmazására felkészítették őket. Egyszerűen csak “régi világosságként” látják az összes korábbi tanításukat (beleértve mindazokat is, amelyeket a 3. fejezetben említettünk), amelyeket végül is az “új világosság” kiigazított a “fokozatos kinyilatkoztatás” elve alapján, ahogyan ezt az írásszöveget magyarázzák.243 Azonban az összes 1919 előtti tanítást annak fényében kellene értelmezni, ahogyan a Máté 24:45-47-et magyarázzák, nem pedig a Példabeszédek 4:18 szerint:
241 Lásd a 3. fejezetet, “48 tanítás, melyet Jézus megvizsgált”, 22-30. old.
242 Az “istentelen mítoszok” egyike azoknak a kifejezéseknek, amelyeket a Társulat használ, amikor más vallások általuk hamisnak tartott tanításaira utal. Az 56. oldalon egy hosszú lista található az általuk használt nem túl hízelgő kifejezésekből.
243 Lásd a 8. fejezetet, “A Biblia segítségével tartják fogságban magukat”, 63. old.
Jehova Tanúinak nem úgy kell tekinteniük a Társulat 1919 előtti tanításaira, mint ahogyan a Vezető Testület ma tekint rájuk, hanem úgy, ahogyan Jézus tekintett volna rájuk 1919-ben.
FONTOS SZEMPONT: Még ha a Példabeszédek 4:18-nak lenne is bármi köze ahhoz, hogy Isten fokozatosan jelenti ki az igazságot a népének, a Társulatnak először akkor is át kell mennie Jézus vizsgálatán, mielőtt alkalmazhatná ezt a módszert saját magukra.244
Egyre több Tanú fog bele saját elhatározásából ebbe a vizsgálatba, mivel látják, hogy egyes dolgok nem felelnek meg annak az állításnak, hogy a Társulat Isten szervezete, és ez aggasztja őket. Lehetséges azonban, hogy másokban, akik ugyanúgy látják ezeket a problémákat, nem tudatosodik, hogy a megoldás abban rejlik, hogy az említett vizsgálódás segítségével kiigazítsák az említett tévedést. A következőkben bemutatunk egy újfajta gondolatmenetet, amely arra indíthatja a Tanúkat, hogy segítsenek egy másik Tanúnak elvégezni ezt a vizsgálatot, függetlenül attól, hogy az a Tanú szükségét érzi-e ennek, vagy sem. Ez az elgondolás megpróbálja figyelembe venni, hogy a Tanúk hogyan tekintik a dolgokat.
Saját maguknak is megtanítják az igazságot
Jehova Tanúi nem azért töltenek évi egy milliárd órát a szolgálatban, hogy olyanokat találjanak, akik nekik tanítanak meg valamit – főként nem azt, hogy az Őrtorony Társulat nem Isten szervezete.245 A céljuk az, hogy mindenki másnak megtanítsák, hogy pontosan az. Arra kapnak utasítást, hogy ezt a lehető legkorábban elkezdjék:
A Bibliát tanulmányozóknak kapcsolatba kell kerülniük azzal a szervezettel, amelyről Jézus mint ’egy nyájról’ beszélt a János 10:16. versében. Fel kell ismerniük: a megmentésükhöz lényeges, hogy Jehova szervezetével azonosítsák magukat (Jel 7:9, 10, 15). Tehát már akkor el kellene kezdenünk a Bibliát tanulmányozókat a szervezethez irányítani, amikor elkezdjük velük a bibliatanulmányozást.246
Ez a másfajta gondolatmenet megpróbálja kihasználni azt a vágyukat, hogy másoknak megtanítsák, az Őrtorony Társulat Isten szervezete, annak reményében, hogy eközben önmagukat taníthatják meg arra, hogy nem az. Ez a lehetséges kimenetel a tanításnak azon az elvén alapul, amelyet Pál apostol magyarázott el a rómaiaknak. Lehetséges, hogy ez a legvisszafogottabb és legszelídebb módja a tanításnak 247, és ennélfogva a leghatékonyabb és legmeggyőzőbb módja a tanulásnak, ha olyan személyes kérdésekről van szó, mint valakinek a szellemi hitnézetei:
És akkor te, aki mást tanítasz, magadat nem tanítod? - Róma 2:21
244 Lásd a 64-68. oldalakat, ahol a szöveg elmagyarázza, hogy az a ‘FÉNYERŐSZABÁLYOZÓ-kapcsoló’ mód, ahogyan értelmezik a Példabeszédek 4:18-at, nem felel meg annak, ahogyan a tanításaikban bekövetkező változások jelentkeznek. Ők csupán LE kapcsolják a régi tanításokat és FEL az újakat.
245 Az 1984. május 1-jei “Olvasók kérdései” ezt mondja, “A Tanúk nem az igazságot, vagy megvilágosodást keresve mennek az emberek ajtóihoz. Éppen ellenkezőleg, már számtalan órát töltöttek az igazság tanulásával Isten Szavából, és miután befogadták a “jó hírt”, engedelmesen mennek előre, hogy megosszák azt”. A szervezetük történelmével kapcsolatos “igazságok tanulmányozásával azonban nem töltöttek el számtalan órát”.
246 A mi Királyságszolgálatunk, 1990 november
Egy másfajta gondolkodásmód, amely figyelembe veszi, hogyan látják Jehova Tanúi a dolgokat.
Arra utasítják őket, hogy amilyen hamar csak lehetséges, tanítsanak másokat a szervezetükről
Miközben másokat arra tanítanak, hogy a Társulat Isten szervezete, önmagukat megtaníthatják arra, hogy nem az.
E szerint az elv szerint, ha Jehova Tanúi foglalkozhatnak azzal, hogy másokkal megismertessék a Társulat történelmét, akkor azzal is foglalkozhatnak, hogy saját maguk megismerjék az ezzel kapcsolatos igazságot. Az a legegyszerűbb módja annak, hogy erre rávegyük őket, ha megkérjük őket, segítsenek nekünk jobban megismerni a szervezetüket. Mivel a Vezető Testület utasítása szerint minél előbb beszélniük kell erről másoknak, boldogan megtesznek majd minden tőlük telhetőt, hogy segítsenek azoknak, akik ezt kérik tőlük. Különösen, miután a 2004. januári A mi királyságszolgálatunk című füzet ezt írja:
Amikor elkezdesz egy beszélgetést, valószínűleg van egy témád, amivel foglalkozni akarsz. Azonban, ha a házigazda azt jelzi, hogy van egy másik kérdés, amely őt személy szerint különösen érdekli, ne habozz inkább arról beszélni, ha képes vagy rá, vagy pedig ajánld fel, hogy majd később visszatérsz néhány hasznos információval. (angolban)
Ebben az idézetben a Vezető Testületük kötelezi őket arra, hogy készségesen beszéljenek mindazokról a kérdésekről, amelyek a szolgálatban a beszélgetőpartnereik “különös személyes érdeklődésére” tartanak számot. Mindössze egyetlen kérdést kell megvitatni, az Őrtorony Társulat történelmét, mivel ez szorosan kötődik a Máté 24:45-47-ről alkotott magyarázatukhoz.
A legjobb mód, ahogyan Jehova Tanúival viselkedhetünk
Amikor a Bibliáról van szó, Jehova Tanúi úgy tekintenek magukra, mint tanítókra, mindenki másra pedig mint lehetséges tanulókra. Csak olyankor tekintenek magukra tanulókként, amikor “Isten Szervezete” a tanító. Ezért a legjobb, ha úgy viselkedünk velük, hogy engedjük, hogy ők legyenek a tanítók. Ne feledjük, nem az a lényeg, hogy megtanítsuk nekik, hogy nincs igazuk, hanem hogy esetleg ők maguk rájöjjenek a szervezetükkel kapcsolatos igazságra, miközben éppen “valaki mást tanítanak” róla. - Róma 2:21
247 2 Timóteusz 2:24,25
Kérd a segítségüket az Őrtorony történelmének megértéséhez. Az egyetlen dolog, amit szükséges megbeszélni, az az Őrtorony Társulat történelme a Máté 24:45-47-tel kapcsolatban. Hadd legyenek ők a tanítók.
A Tanúk ugyanazokat a dolgokat szeretnék másoknak is megtanítani, amelyek őket helytelenül meggyőzték arról, hogy a Társulat Isten szervezete (lásd a 15. és a 16. oldal bal oldali oszlopait), ezeket a témákat azonban csak akkor szabadna tárgyalni, ha a történelmükkel kapcsolatos kutatás már bebizonyította, hogy ez az a szervezet, amelyet Isten kiválasztott arra, hogy az emberiség többi részének is megtanítsa ezeket a dolgokat.
Noha ők a tanárok, a fenti Királyságszolgálati füzet tanácsa szerint engedniük kell, hogy a tanuló válassza ki a témát.
A tanuló és tanár kapcsolata
Sok előnye van annak, ha valaki tanuló. Például a tanulónak nem kell tanítania, nem kell bebizonyítania semmit, és semmiről sem kell meggyőznie a tanárt. A tanuló rendelkezik azzal a szabadsággal, hogy kérdéseket tegyen fel, figyeljen, olvasson, kutasson, megfigyeléseket tegyen, majd pedig, hogy elfogadja vagy visszautasítsa azt, amit tanítanak neki.
Ez a tanuló/tanár-viszony kizárja azt is, hogy vitatkozzanak, mely amúgy is ritkán vezet eredményre.248 Vitára akkor kerülhet sor, amikor két vagy több tanár van jelen, és mindegyik megpróbál jobban tanítani a másiknál. De amikor csak egy tanár van jelen, akkor nincs kivel vitatkozni.
Valamint, amíg Jehova Tanúi úgy érzik, hogy ők vannak a tanári pozícióban, kevésbé hajlamosak arra, hogy védekező álláspontra helyezkedjenek, amikor a Társulat történelme kerül szóba. Nem az a célunk, hogy megvédjék ezt a történelmet - hanem, hogy felfedezzék az igazságot. És minél tovább tart az az időszak, amíg nincsenek védekező állásponton, annál nagyobb esélyük van arra, hogy ez sikerüljön.
Nem könnyű passzív tanulónak maradni, amikor a tanuló ismeri az igazságot, a tanár pedig nem. Állandó erőfeszítést igényel, hogy ellenálljunk annak a késztetésnek, hogy tanítsunk. De amint a Tanúk megérzik, hogy valaki a szervezetükről vagy a Vezető Testületről valami negatív dolgot akar nekik megtanítani, az elméjük rögtön védekező üzemmódba kapcsol. Amint ez megtörténik, a tanulási folyamatnak általában vége szakad.
248 Lásd az Amikor a próféciák meghiúsulnak című könyv megjegyzéseit a 115. oldal tetején.
Nem azt szeretnénk, hogy védelmezzék a Társulat történelmét. Azt szeretnénk, ha felfedeznék az igazságot róla. Vannak előnyei annak, ha valaki tanítvány. Noha a Tanú a tanító, a tanítvány választja ki a témát.
Az Őrtorony történelmének tanulmányozása
Amint már a 45. oldalon elmagyaráztam, mielőtt még valaki fontolóra venné, hogy tanulmányozza a Bibliát, az Őrtorony történelmének tanulmányozására van szüksége, mivel ennek a történelemnek a tanulmányozása az - nem pedig a bibliatanulmányozás - ami bebizonyíthatja, hogy a Társulat Isten szervezete vagy nem. Ha az Őrtorony történelme azt mutatja, hogy ez az a szervezet, melyet Jézus 1919 tavaszán kijelölt arra a célra, hogy a Biblia üzenetét mindenki másnak megtanítsa, akkor van értelme elfogadni az ingyenes bibliatanulmányozásra tett ajánlatukat. De ismétlem, azok, akik először az Őrtorony történelmét tanulmányozzák, később már nem kérnek bibliatanulmányozást.
Jehova Tanúi számára nem könnyű az Őrtorony Társulat történelmét tanítani több okból sem:
- Ők maguk sem tanulmányozták.
- Nem készült ennek a tanítására való program.
De a fenti Királyságszolgálati jó megoldást ad erre. Azt írja, hogy amennyiben nem tudnak egy bizonyos témáról valamely alkalommal beszélni, akkor “később térjenek vissza hasznos információval.” A hasznos információ, mellyel később vissza kell térniük, a 750 oldalas Isten királyságának hirdetői című könyvük. Ha ők maguk nem ajánlják fel, hogy elhozzák, akkor én megkérném őket rá.249
“Isten Királyságának Hirdetői”
Az Őrtorony történelemkönyve
Úgy tudják a legkönnyebben megtanítani, hogy mi van ebben a könyvben, ha hagyják, hogy az emberek saját maguk elolvassák. Ha valóban annyira fontos nekik, hogy segítsenek másoknak megismerni a szervezetüket, akkor készségesen kölcsön kell, hogy adják azoknak, akik szeretnék elolvasni. Noha ez a könyv nem annyira őszinte, mint ahogyan állítja, azért elég őszinte néhány nagyon fontos korábbi tanításukat illetően, mely esetleg felkelthetné egyik-másik Tanú figyelmét, ha egyáltalán képesek lennének észrevenni, hogy mit mond a könyv. Ha valóban felkelti a figyelmüket, akkor talán saját maguktól ösztönzést éreznek arra, hogy megvizsgálják a Társulat valódi 1919 előtti irodalmát (Russell Studies in the Scriptures / Írástanulmányok/ és Rutherford A beteljesült titok), hogy megvizsgálják, vajon volt-e még valami, amit a Társulat akkoriban tanított, ami nem állta volna ki Jézus vizsgálatát 1919-ben.
249 Lehet, hogy néhány Tanú kész akár kapásból is megmagyarázni néhány dolgot a Társulat történelméből. Ha ezt teszik, akkor az pontosan olyan lesz, mint ahogyan nekik is elmagyarázták. Elkövettem azt a hibát, hogy egyszerűen csak elhittem, amit a Társulat történelméről mondtak nekem. Az első kérdésem ez volt: “Nem Jehova Tanúi azok, akik már egy párszor megjósolták a világvégét?” A következő választ kaptam: “Nem, ezt más vallások tették.” Nem hinném, hogy az a Tanú, aki ezt a választ adta nekem, szándékosan hazudott volna. Csak elismételte, amit neki mondtak. Csak húsz évvel később történt, hogy végül is megkerestem magamnak a saját kérdésemre a választ. A lényeg, hogy noha teljesen rendben van, ha meghallgatjuk a Tanúk mondandóját a Társulat történelméről, ne várjunk húsz évet azzal, hogy leellenőrizzük, vajon igaz-e, amit mondanak. Az internet segítségével ma sokkal könnyebben megismerhetjük az Őrtorony Társulat igazi történelmét, mint amilyen volt az 1970-es években.
A Tanúk nem ismerik fel, hogy a történelem tanulmányozása, és nem a Biblia tanulmányozása bizonyítja be, hogy vajon az Őrtorony Társulat Isten szervezete-e, vagy sem.
Azok, akik tényleg utánanéznek, számos hamis tanítást fognak felfedezni (beleértve azt a harmincnyolcat, amely a 33. oldalon van felsorolva) több ezer hamis kijelentéssel és érveléssel együtt, amelyeket ezek alátámasztására használtak fel. Talán végül majd rádöbbennek, hogy nem mondtak nekik igazat a szervezet történelméről.
‘Ha egyszer a harangot megkondították’
A következő bekezdések egy olyan megközelítést mutatnak be, amely segíthet néhány Tanúnak ‘meghallani’ a Hirdetők-könyvük bizonyos állításait, függetlenül attól, hogy készek-e szembenézni az igazsággal, vagy sem. Legalább hallanak majd olyan dolgokról, amelyeknek nincsenek tudatában, és “ha egyszer a harangot megkondították, azt nem lehet visszacsinálni”. Ha az, amit hallanak, most nincs rájuk hatással, mivel nem készek szembenézni az igazsággal, talán lehet valamilyen hatása rájuk a jövőben, ha valaha egyszer készek lesznek szembenézni vele.
A kiindulópont: Máté 24:45-47250
Én mint tanulmányozó legelsősorban azt említeném meg - mint olyan dolgot, amelyet a Hirdetők-könyvből megtudtam - hogy milyen fontos az a tanításuk, hogy a Társulat Isten szervezete. Elismerném, hogy ha ez valóban így van, akkor szeretném megismerni. Megemlíteném, hogy a könyv milyen gyakran hivatkozik a Máté 24:45-47-re, amikor elmagyarázza, hogy Isten azért választotta az Őrtorony Társulatot, mert egészen 1919-ig ők voltak az egyetlen vallás, amely a megfelelő időben a megfelelő dolgokat tanította. És ezért kapták meg a 47. versben említett megbízatást.251
250 Egy kérdés, ami talán ráveheti a Tanúkat a gondolkodásra a Máté 24:45-47-el kapcsolatban: “Miért választotta Isten az Őrtorony Társulatot valamely másik vallás helyett?” A válasz az Ismeret könyv 161. oldalán található. (Függelék, 145. old.)
A Társulat történelmét a legkönnyebben úgy taníthatják meg a Tanúk, ha engedik, hogy az emberek saját maguk olvassák el a “Hirdetők” könyvet.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- A CÉL - Segíteni a Tanúkat abban, hogy észrevegyenek bizonyos dolgokat, amelyeket már észre kellett volna venniük, mielőtt megkeresztelkedtek.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Alapvető fontosságú, hogy a Társulat történelmének tanulmányozásában a kiinduló pont a Máté 24:45-47-ről alkotott értelmezésük legyen, és nem szabad engedni, hogy ettől eltérjenek.
Nemcsak arról győződnék meg, hogy én magam úgy értem ezt, ahogyan a Társulat tanítja, hanem arról is, hogy ők is úgy értik, ahogyan a Társulat tanítja. Noha ez a vers rendkívül fontos az Őrtorony alapvető vallási tanításai tekintetében, Jehova Tanúi egyszerűen csak elfogadták, amit erről mondtak nekik, anélkül, hogy meggyőződtek volna arról, hogy amit mondanak nekik, az igaz. Ez az egyetlen hiba, amit mindannyian elkövettek.252
Én mint tanulmányozó azonban nem fogom ugyanezt a hibát elkövetni. A Hirdetők-könyv segítségével megpróbálom lefolytatni ugyanazt a vizsgálatot a Társulat 1919 előtti tanításairól, mint amelyet állításuk szerint Jézus is lefolytatott.253
Noha Jehova Tanúi maguk még sohasem végezték el ezt a vizsgálatot, hinniük kell abban, hogy minden, amit a Hirdetők-könyv állít, egyezik azzal, amit velük elhitettek. A következőkben felsorolok néhány fontos 1919 előtti tanítást, melyekről én személy szerint megemlíteném, hogy ebből a könyvből tudtam meg őket, és hogy milyen hatással voltak rám.
Russell, Rutherford, 1914 & Krisztus második eljövetele
Abból a mintegy 18,2 millió emberből, akiknek bármiféle kapcsolatuk is volt az Őrtorony Társulattal 2010-ben,254 lehetséges, hogy egyetlen egy sincs annak tudatában, hogy a Hirdetők-könyv szerint a Társulat első két elnöke nem tudott arról, hogy Jézus 1914-ben visszatért, hogy megkezdje Második Eljövetelét vagy “láthatatlan jelenlétét” (feltételezve, hogy Jézus tényleg visszatért abban az évben). Ezért tehát én elmondanám nekik, hogy meglepve olvastam ezt ebben a könyvben. Úgy gondolom, hogy a legtöbb Tanú ugyanígy meg fog lepődni, noha lehetséges, hogy ezt nem fogják kimutatni. Azonban akár hajlandóak beismerni, akár nem, eddigre már hallottak valami olyat, amit nem tudtak, és ‘ha egyszer a harangot megkondították’...
251 Lásd a Hirdetők könyv tárgymutatóját a “Hű és értelmes rabszolga” címszó alatt.
252 Lásd az 5. fejezetet, “Az egyetlen hiba, amit az összes Jehova Tanúja elkövetett”, 44. old.
253 Az Ismeret-könyvük elmagyarázza az értelmezésüket a 161. oldalon. Lásd a Függeléket a 145. oldalon.
254 2009-ben 18,2 millió ember vett részt “Krisztus halálának Emlékünnepén”, melyet évente tartanak meg.
Bizonyosodjunk meg róla, hogy mindenki úgy érti a Máté 24:45-47-et, ahogyan a Társulat tanítja.
A tanítványnak nem szabad elkövetnie ugyanazt a hibát, amelyet a tanítója elkövetett.
Lehetséges, hogy nincs egyetlen Tanú sem, aki tudatában lenne annak, hogy a Társulat első két elnöke (három, ha W. H. Conley-t is beleszámítjuk) soha nem tudott Jézus 1914-es visszatéréséről. Lásd a 7. oldalt.
Miközben nagyon határozottan igyekeznék, hogy tanítvány maradjak, hangot adnék afeletti csodálkozásomnak, hogy Isten miért nem akarta, hogy Russell vagy Rutherford valaha is megtudja, mikor érkezett meg a Fia, különösen, amikor tudta, hogy a rossz dátumot tanítják (1874), és hogy ő majd el fogja küldeni Jézust, hogy vizsgálja meg, mit tanítanak, hogy meggyőződjön arról, hogy a helyes dátumot tanítják (1914). Ennek mi értelme van? Semmi. De Istennek segítenie kell majd nekik, hogy felismerjék, ennek semmi értelme. Nem illeszkedik a Máté 24:45-47-ről alkotott értelmezésükbe sem. Amit Russell és Rutherford csaknem hét évtizeden át tanított Krisztus Második Eljöveteléről, az sem megfelelő, sem időszerű nem volt soha. – Lásd a 3. fejezetet, 22-26. oldalak.
‘Mi nem a te hű és értelmes rabszolgád vagyunk.’
Megemlíteném, amit a 143. oldalon tudtam meg, ahol azt mondják (nem szó szerint), hogy 1919-ben a Társulat tagadta, hogy Jézus “hű és értelmes rabszolgája” lenne, így tehát nem fogadták el Jézustól a 47. versben említett kinevezést. Ennél a résznél megint csak csodálkoznék, hogy Isten miért nem tudatta velük, hogy ők alkotják ez a “rabszolgát”, hiszen így elfogadhatták volna Jézus kinevezését, amikor - ahogy a könyv írja - Jézus felajánlotta nekik. Isten tudta, hogy amit tanítanak, az nem igaz, így tehát kudarcot vallanának a Fia vizsgálatán egy ilyen fontos ügyben. Ismét csak, mi értelme van ennek? - Tekintsük át a 3. fejezet 26-28. oldalait.
“A most élő emberek közül milliók sohasem halnak meg!”
Noha a Tanúk számára ismerős lehet ez a cím, nem is gondolnak arra, hogy Rutherford elnök néhány olyan dolgot is tanított erről a témáról, amelyek nem voltak igazak azon teljes időszak alatt, amelyben állításuk szerint Jézus megvizsgálta őt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy hűséges és értelmes módon “megfelelő és időszerű” eledelt oszt szét.255 Én azonban (a tanítvány) tudatnám a tanítómmal, hogy nekem igenis eszembe jut ez a dolog. Idéznék néhányat azok közül a furcsa dolgok közül, melyeket a Hirdetők-könyv említ Rutherford “izgalmas üzenetéről, melyet hirdettek” és csodálkoznék, hogyan nyilatkozhatnak ilyen elismerően egy olyan tanításról, amely megbukott Jézus vizsgálatán. Tekintsük át a 30-32. oldalakat.
255 Az Ismeret-könyvük 161. oldala elhiteti az olvasóval, hogy Rutherford “megfelelő és időszerű szellemi eledelt” osztott szét, miközben Jézus vizsgálta őt. Lásd a 4. bekezdést a Függelékben, a 145. oldalon.
A Tanúk nem veszik észre, hogy mivel a Társulat tagadta, hogy Jézus “rabszolgája” lett volna 1919-ben, így nem fogadták el e “rabszolgaként” való kinevezését sem, amit a Máté 24:47 említ. Ezek olyan dolgok, amelyeken a Tanúk még soha sem gondolkodtak. Most azonban hallanak valaki mást erről gondolkodni.
“A Világmagazin”
(1914. augusztus 30.)
“Az Európában kitört borzalmas háború egy különleges próféciát teljesített be.”256
Azért próbálnám meg felhozni ezt a témát, mert egy olyan “különleges próféciára” hivatkozik, ami nem létezik. Tanítványként azonban nem próbálnám meg egyszerűen csak megmondani nekik, hogy ez nem létezik. Megkérném őket, hogy találják meg nekem, mivel a Hirdetők-könyv nem említi.257 Ha őszintén próbálnak megtalálni egy 25 éves próféciát, amelyben Russell megjövendölte, hogy 1914-ben háború kezdődik Európában (vagy bárhol máshol a földön), akkor saját maguknak tanítják majd meg, hogy az nem létezik. 258 Számít ez nekik? Talán igen, amennyiben “elfogadták az igazság szeretetét.” - 2 Thesszalonika 2:10,11
Karácsony, születésnapok, a kereszt és a Gízai Nagy Piramis
Attól függően, hogy hogyan alakulnak a dolgok, megemlíteném a fenti négy tanítást, amelyet a Tanúk a Hirdetők-könyv állítása szerint valamivel 1919 után “hagytak el”.259 Habár a Tanúk hajlamosak automatikusan a Példabeszédek 4:18 alapján értelmezni ezeket a tanításokat és egyszerűen csak nem foglalkozni velük mivel már “régi világosságok”, én a Máté 24:45-47 alapján értelmezném őket, és megjegyezném, hogy ezek is elbuktak volna egy eledel-a-kellő-időben vizsgálaton 1919-ben.
256 Tekintsük át a 12. fejezetet, “Amit mondanak, azt nem mindig cselekszik”, 88-90. old.
257 Ahogyan az a 90. oldalon kifejtésre került, a Hirdetők-könyv a fenti betét melletti bekezdésében megváltoztatta azt a próféciát, amelyre a “Világmagazin” a címében hivatkozott “Minden Királyság vége 1914-ben”-ről “A pogányok idejének vége 1914-ben”-re. Ahhoz, hogy valaki észrevegye a változtatást, az szükséges, hogy lássa a cikk címét, ahogyan az a 88. oldalon látható. A Hirdetők-könyv azonban nem mutatja meg a címet, sőt meg sem említi.
258 Tekintsük át a 12. fejezetet, “Amit mondanak, azt nem mindig cselekszik”, 88-91. old.
259 200, 201. oldalak. Lásd még a 3. fejezetet, “48 tanítás, amelyet Jézus megvizsgált”, 34, 35. oldalak.
Kérdezzünk utána Russell próféciájának. Aki megpróbálja megtalálni, megtanítja önmagának, hogy nem is létezik.
Hogyan reagáltam volna én?
Ma az Őrtorony Társulat történelmének tanulmányozása után ugyanazokat a következtetéseket vonom le, mint amelyeket Peter Gregerson és Raymond Franz vont le magának a saját történelmi tanulmányait követően.260 Tudatnám a Tanú tanítómmal, hogy nem látom be, hogyan mehetett volna át a Társulat egy Jézus Krisztus által végzett vizsgálaton azon dolgok alapján, amelyeket egészen 1919-ig tanítottak.261
Gyakran gondoltam rá, milyen hatással lett volna rám egy ilyen tanulmányozás, amikor még mindig hittem abban, hogy a Társulat Isten szervezete—amikor még mindig rabja voltam ennek az elgondolásnak. Vissza tudok emlékezni egy néhány éves időszakra - miután 1976-ban először jöttem rá, hogy valami nagyon nincs rendjén - amikor még nem voltam kész felismerni, hogy a Társulat nem Isten szervezete. Tökéletesen hajlandó voltam szembenézni bármilyen kihívással azzal kapcsolatban, amit hittem Isten nevéről, a Háromságról, a pokolról, a lélekről és a holtak állapotáról. Ha azonban valaki megpróbálta figyelmemet a Társulat történelmére irányítani, határozottan emlékszem, hogy mindent megtettem, hogy ne lássak (szándékos vakság). Ha valami mégis eljutott hozzám, képes voltam azzal kimagyarázni, hogy bármi is történt a múltban, annak ma már nincs jelentősége. Arra készítettek fel, hogy így gondolkodjam, és ez a kiképzés működött is néhány éven át. Noha az, ami zavart, arra vezetett, hogy 1978-ban lemondjak véni pozíciómról, nagyjából egészen 1984-ig tartott, mire végre kész lettem rá, hogy szembenézzek az igazsággal, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy az Őrtorony Társulat nem Isten szervezete. Amint eljutottam erre a pontra, megengedtem magamnak, hogy történelmi kutatást végezzek. Nem tartott túl sokáig ezután, hogy eljussak arra a következtetésre, hogy Istennek soha semmi köze sem volt ehhez a szervezethez. Attól tartok, hogy még ha a Hirdetők-könyv elérhető lett is volna 1976-ban, az sem segíthetett volna nekem egészen addig, amíg készen nem álltam az igazsággal való szembenézésre 1984-ben.
260 43 és 45. oldalak.
261 MEGJEGYZÉS: Arra számítanék, hogy majd fel akarják hozni a Társulat néhány olyan tanítását, amely nem változott 1919 óta, mint például Isten neve, a Háromság, Jézus nem Isten, a lélek halhatatlansága, a holtak állapota, és a pokol. Ha ezt teszik, akkor, ahogyan az a 74. lábjegyzetben, a 40. oldalon említésre került, a Hirdetők-könyv 622. oldalára hívnám fel a figyelmüket, ahol elismerik, hogy nem a Társulat az egyetlen vallás, amely ugyanezeket a dolgokat tanította. És ha ezek a tanítások átmentek volna Jézus vizsgálatán 1919-ben, akkor mindenképp átmentek volna, függetlenül attól, hogy ki tanította őket.
Attól az időponttól kezdve, amikor először éreztem, hogy valami nagyon nincsen rendben, csaknem kilenc évre volt szükségem ahhoz, hogy fel tudjam ismerni, ez azt jelenti, hogy az Őrtorony Társulat nem Isten szervezete.
Hogyan fognak Jehova Tanúi reagálni?
Noha talán fel tudjuk hívni a figyelmüket néhány, a 3. fejezetben tárgyalt tanításra, az már nem lehetséges, hogy befolyásoljuk, hogyan válaszolnak rájuk. A reakciójuk attól függ, milyen típusú Tanúkról van szó.262 Ha valahol megvan bennük “az igazság szeretete”263, és ha készek szembenézni az igazsággal, valamint különösen, ha Isten munkálkodik a megtérésükön,264 akkor amit hallanak, kiválthatja belőlük, hogy szükségét érezzék a saját történelmi kutatásuk lefolytatásának a Máté 24:45-47-re tekintettel, annak érdekében, hogy kijavítsák azt a hibát, amit eredetileg elkövettek, mielőtt megkeresztelkedtek.
Ha azonban még nem jutottak el erre a pontra, akkor valószínűleg nem fogják szükségét érezni annak, hogy bármit is tegyenek, csak “Istenre várnak majd, hogy kiigazítsa a szervezetét.”265
Függetlenül azoktól a Tanú-típusoktól, akik a világban megtalálhatóak, a fenti megközelítés úgy lett megtervezve, hogy eljuttassa őket legalább a ‘harang megkondulásáig’. Az alapján, amit Pál mondott Timóteusznak, egyetlen ember sem tehet többet, minthogy olyan szelíden és tapintatosan ‘harangozik’, amennyire csak lehetséges. Abban már Istennek kell segítenie, hogy megértsék, mit jelent a ‘harangozás’. - 2 Timóteusz 2:23-25
“Szívesen venné, ha meglátogatnák?”
Ez a kérdés minden Őrtorony folyóirat hátlapján megjelenik, és a Társulat weboldalán is, és egy meghívást jelent az “ingyenes bibliatanulmányozási” programjukra. Noha emberek milliói fogadták el az ajánlatukat, ez anélkül történt, hogy valaha is tanultak volna a szervezet igazi történelméről. Vajon lehet-e bárki is a földön, aki ismeri a történelmüket (és így azt is, hogy milyen gyakran mutatják be tévesen), és mégis elfogadja az ajánlatukat? Szeretném tudatni velük, hogy én ezt képtelen vagyok megtenni.
VÉGÜL: A bizonyítékok csak azoknak tudnak segíteni, akik hajlandóak találkozni a valósággal…
262 “Jehova Tanúi különböző típusai”, 119. old.
263 2 Tesszalonika 2:10,11
264 2 Timóteusz 2:25
265 Őrtorony, 1957. május 1., 284. old. Lásd az 1. fejezetet, 13. old.
Az, hogy hogyan reagálnak Jehova Tanúi arra, amit hallanak, attól függ, hogy milyen típusú Tanúkról van szó.
Az emberek csupán ‘a harangot kongathatják’. Istennek kell segítenie Jehova Tanúin, hogy megértsék, mit jelent a harangozás.
Vajon lehet-e bárki is a földön, aki ismerve a Társulat valódi történelmét, mégis kérne tőlük bibliatanulmányozást?
Fordította: Eve, Columba
Kapcsolódó írások: Egy elgondolás rabjai (Innen minden eddig lefordított rész elérhető, illetve az egyes részek folyamatosan végiglapozhatóak a cikkek végén található linkek segítségével!)
Egy elgondolás rabjai - 22. fejezet, Amikor az illúzió találkozik a valósággal
Utolsó kommentek