2017. április 11-én, napnyugta után (Niszán hónap 14-e) az Őrtorony megrendezi az éves emlékünnepét, megemlékezve Jézus haláláról, ami “Úrvacsoraként” is ismert.
A kenyér és bor eljut minden résztvevőhöz, mint ahogy az más gyülekezeteknél is szokás. A nagy különbség az, hogy világszerte szinte az összes királyságterem egyikében sem vesz senki Úrvacsorát.
Ez az egész teljesen normálisnak tűnik Jehova Tanúinak, de amikor először találkoztam ezzel, elég bizarrnak tűnt. Hogy őszinte legyek, még most is így látom.
Olyan, mintha meghívnának vacsorára egy barátodhoz, az ételt felszolgálják neked, és aztán azt mondják, hogy az étel és az ital azok számára van, akik nem fognak eljönni és akikre nem is számítanak.
Miért csinálják így? Miért csak olyan kevesek ehetnek és ihatnak?
A kenyér és a bor az Újszövetséget jelképezi, amelyért Jézus a testét és a vérét adta, és az Őrtorony teológiája szerint az Újszövetség csak Jehova Tanúinak a “felkent” égi-reménységű, 144 000-es tagságának szól (Jelenések 7:4; 14:1). Jehova Tanúinak döntő többsége nem vallja magát ezen osztály tagjának, így ők nem vehetnek részt.
A “felkent” osztály már nagyrészt kihalt, tehát nagyjából csak 18 000 Jehova Tanúja vesz Úrvacsorát világszerte. Mivel körülbelül 120 000 gyülekezet van összesen világszerte, könnyen látható, hogy miért nem vesz senki Úrvacsorát az emlékünnepen.
Az ironikus az benne, hogy az Őrtorony Új világ fordításában, a János 6:53-54-ben ez olvasható: “Így aztán Jézus ezt mondta nekik: „Bizony, bizony mondom nektek, ha nem eszitek az Emberfiának testét, és nem isszátok a vérét, nincsen életetek önmagatokban. Aki a testemmel táplálkozik, és a véremet issza, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon.”
Az Őrtorony azzal érvel, hogy egy ember “eheti az ember Fiának a testét, és ihatja a vérét” átvitt értelemben, ha “hitet gyakorolunk Jézus feláldozott testének és vérének megváltó erejében.” [i] Nem látják az összefüggést a Jézus áldozatába vetett hit, és a “testének az evése és vérének az ivása” között.
De amikor látod Jehova Tanúit, amint továbbadják érintetlenül a kenyeret és a bort, mi másra gondolhatnál, mint hogy azt tanúsítják, hogy sosem volt nekik belső megtapasztalásuk, amit a kenyér és a bor elfogyasztása szimbolizál, olyan megtapasztalás, amiről Jézus azt mondta, hogy elengedhetetlen ahhoz, hogy lelki életet éljünk.
Ez igazán szomorú.
Amit a résztvevők tulajdonképpen tapasztalnak az emlékünnepen, (mindamellett, hogy részt vesznek egy olyan “vacsorán”, ahol senki sem eszik vagy iszik) az a nem-tanúkra szabott beszéd, amely elmagyarázza az Őrtorony értelmezését Isten két-osztályos megváltás-tervéről, ehhez társul egy meghívás “ingyenes otthoni Biblia tanulmányozásra”, amelyen az Őrtorony tanításait adják le azzal a céllal, hogy meggyőzzék őket, hogy váljanak maguk is Jehova Tanújává.
Azoknak, akik felkészültek hogy megosszák az evangéliumot a Tanúkkal, és kérdéseket tegyenek fel az Őrtorony tanításairól, az emlékünnepen való részvétel tulajdonképpen egy nagyszerű módja, hogy Tanúkkal beszéljünk. (Ha véletlenül részt veszek egy emlékünnepen, nem veszek Úrvacsorát - az ő házuk, az ő szabályaikkal. Az evangéliumot akarom megosztani a Tanúkkal, nem pedig szembeszállni velük.)
Úgy találtam, hogy az emlékünnepen való részvétel egy jó kiinduló pontot ad, hogy kapcsolatba kerüljek Jehova Tanúival és elgondolkodtató kérdéseket tegyek fel az Őrtorony két-osztályos üdvösség rendszeréről (a 144 000 égi-reménységű “felkent” és a “más juhok”, akik abban reménykednek, hogy örökké élnek a földi paradicsomban anélkül, hogy az Újszövetség részesei lennének).
Te jössz:
Vettél már részt az Őrtorony emlékünnepén? Mi volt a benyomásod?
Oszd meg a gondolataidat az észrevételeknél.
[i] Érveljünk az írásokból (2005), 88. old.
Az eredeti cikk kommentjei
Vendég
Thaddeus Irvine
Jehova Tanúi miért vesznek részt továbbra is rajta, ha csak addig kell megtartani, AMÍG Jézus visszatér; Jézus nem tért vissza 1914-ben az Őrtorony szerint?
David Englund: Nagyszerű kérdés. Az Őrtorony 1978. március 1-i számának 6. oldala ezt a választ adja:
A közelgő távozásával és visszajövetelével kapcsolatban Jézus a következővel vezette be az emlékünnepet: “Az én Atyám házában sok lakóhely van. Ha nem így volna, megmondtam volna nektek, mert elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. És ha elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magamhoz fogadlak titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” - János 14:2, 3.
Amíg Jézushoz el nem jut az utolsó ilyen tanítvány is, aki számára helyet készített a mennyben, halálának az emlékünnepe továbbra is meg lesz tartva. Amikor végre mindannyian egyesülnek vele abból a célból hogy papokként szolgáljanak és királyként uralkodjanak vele, az emlékünnep megtartása megszűnik a Földön.
Tehát azt mondják, hogy ilyen értelemben az “eljövetel” arra utal, amikor az utolsó felkent is a mennybe kerül.
Forrás: http://daenglund.com/attending-the-watchtower-memorial/
Fordította: Béláim
Utolsó kommentek