Miért tiltják meg Jehova Tanúi a születésnap megünneplését?
Az 1998. október 15-i Őrtorony 30. oldalán az Olvasók kérdései részben ezt a kérdést teszik fel:
Jehova sok Tanúja megtartja a házassági évfordulót. A születésnap is évforduló, annak a napnak az évfordulója, amelyen megszülettünk. Miért ünnepelhetjük meg akkor a házassági évfordulót, a születésnapot pedig nem?
A cikk a következő kijelentéssel kezdi:
Őszintén szólva egyiket sem szükséges megünnepelnie egy kereszténynek.
Később pedig ezt mondja:
Isten kifejezetten arra utasította az izraelitákat, ünnepeljék meg évente azt a napot, amikor angyala áthaladt Egyiptomban az izraeliták háza felett, és azt, hogy utána… kivonult a népe…
A zsidók a templom újbóli felszentelését is ugyanilyen különleges évfordulónak tekintették. Bár nincs olyan parancs a Bibliában, hogy ünnepeljék meg ezt a történelmi eseményt, a János 10:22, 23 arra enged következtetni, hogy Jézus ezt nem kifogásolta.
Ne feledjük: Jézus NEM kritizált egy olyan ünnepséget, amely nem Istentől eredt. Valójában a templom újraszentelését, vagy ahogyan ma ismerjük, a Hanukkát, nem is említi a Biblia, mint ahogyan azt sem, hogy a Szeleukida görögök megszentségtelenítették a templomot (bár két deuterokanonikus könyv azért beszél ezekről az eseményekről - a ford.). A következő bekezdésben ezt olvassuk:
Mi a helyzet a házassági évfordulókkal? … A Biblia nyilvánvalóan nem tünteti fel rossz fényben a házasságot. Jézus részt vett egy esküvői ünnepségen, sőt, még ahhoz is hozzájárult, hogy ez az esemény kellemesebb legyen.
Az Őrtorony beszámol arról, hogy egyesek miért döntöttek a házassági évfordulók megünneplése mellett, noha a születésnapokat nem ünneplik. Itt már a védelméhez készíti elő a terepet, noha máris öngólt lőtték azzal, hogy azt mondták, Jézus nem kritizált egy olyan ünnepet, amelyet Isten kifejezetten nem engedélyezett. A továbbiakban így folytatják:
De mi a helyzet azzal, ha különleges figyelmet szentelünk a születésnapnak? … Jézus nem december 25-én született, amely nap pogány valláshoz kapcsolódik. A Biblia arra utasít minket, hogy Jézus halálának a napjáról emlékezzünk meg, ne pedig az ő vagy bárki más születésének az évfordulójáról. Ez összhangban van a Prédikátor 7:1-gyel, vagyis azzal, hogy fontosabb, hogyan végződik egy hűséges ember élete, mint a születésének napja. A Biblia nem tesz említést arról, hogy valamelyik hűséges szolga megünnepelte volna a születésnapját. Csak pogányok születésnapi ünnepségét jegyezték fel benne, és ezekhez az alkalmakhoz kegyetlenségek fűződtek.
Az Őrtorony helyesen állapítja meg, hogy Jézus parancsa szerint a követőinek az ő halálát kellett megünnepelniük, nem pedig a születése idejét. De csupán az, hogy nem létezett olyan parancs, hogy ünnepeljék meg valakinek a születésnapját, nem jelenti azt, hogy ez az ünneplés helytelen lenne, igaz? Csupán az, hogy nem történik említés arról, hogy egy hűséges szolga megünnepli a születésnapját, még nem teszi ezt helytelenné, igaz? Nincs olyan bibliai feljegyzés, mely arról szólna, hogy egy hűséges szolga házassági évfordulót tart. Ettől vajon helytelen lesz? A Biblia egyértelműen leírja, hogy mi elfogadható Isten számára, és mi nem. Ezen a téren nincs semmiféle bizonytalanság. Ezt még az Őrtorony is elismeri:
“Ne kövess el házasságtörést.” (Róm 13:9) “Meneküljetek a paráznaságtól.” (1 Kor 6:18) “Sem … természetellenes célokra tartott férfiak, sem férfiakkal háló férfiak… nem fogják örökölni Isten királyságát.” (1 Kor 6:9, 10) Nincs semmi kétértelműség abban, amit az Írások mondanak: a házasságtörést, paráznaságot és homoszexualitást elítéli Isten.
– Őrtorony, 1970. február 1., 84. old., 26. bek.
Ugyanakkor az Őrtorony utal arra, hogy a Biblia homályos a születésnap kérdésében: feljegyez két születésnapot, ahol kegyetlen cselekmények zajlottak le, és az olvasónak a sorok között olvasva arra az értelmezésre kellene eljutnia, hogy a születésnapok rossz dolgok. Megpróbálják igazolni ezt a kétértelműséget a Prédikátor 7:1 idézésével:
Jobb a jó hírnév a jó olajnál, és a halál napja a születés napjánál.
A jó hírnév jobb a jó olajnál, de a jó olajjal sincsen semmi baj. Ugyanilyen módon, a halál napja lehetséges, hogy jobb a születésnél, de abszolút semmi baj sincsen a születés napjával sem. Végül is, valakinek a születése talán nem különleges alkalom? Nem leszünk izgatottak, ha új jövevény érkezik a családba, vagy amikor egy barátunknak gyermeke születik? A Lukács 1:57,58 ezt mondja:
Erzsébet számára pedig elérkezett a szülés ideje, és egy fiút szült. A szomszédok és a rokonai hallották, hogy Jehova nagy irgalmasságot tanúsított iránta, és örvendezni kezdtek vele.
Később a Lukács 2:10-14 ezt jelenti ki:
Az angyal azonban így szólt hozzájuk: „Ne féljetek, mert íme, nagy öröm jó hírét hirdetem nektek, amely az egész népnek öröme lesz, mert Dávid városában Megmentő született ma nektek, aki Krisztus, az Úr. És ez számotokra a jel: találtok egy bepólyált csecsemőt, aki egy jászolban fekszik.” És egyszerre csak egy sokaság termett ott az angyallal az égi seregből, és dicsérték az Istent, ezt mondva: „Dicsőség fenn a magasságokban Istennek, és béke a földön a jóakarat emberei között!”
Ha Jehova Isten ellene van a születésnapok megünneplésének, és a halál napja fontosabb, mint a születés napja, akkor miért vannak ezek a beszámolók a Bibliában? Miért állította ezeket a születéseket kedvező fénybe? Igen, még egy angyalsereg is üdvözölte Istent és áldotta az emberiséget, amikor Jézus megszületett. Miért tárná a Biblia az örömteli születéseknek ezt a két beszámolóját elénk, ha nekünk bizonytalanul mégis úgy kell értelmeznünk, hogy a születésnapok rosszak?
Vizsgáljunk meg egy kevésbé ismert születésnapi ünnepséget a Jób 1:4,5-ben:
És mentek a fiai, és ki-ki vendégséget rendezett a házában a maga napján. Három nővérükért is elküldtek, és meghívták őket, hogy velük együtt egyenek és igyanak. Valahányszor a vendégség napjainak sora lejárt, Jób elküldött értük, és megszentelte őket; korán reggel fölkelt, és égő áldozatokat mutatott be mindnyájuk száma szerint. Jób ugyanis ezt mondta: „Talán vétkeztek a fiaim, és átkozták az Istent szívükben.” Így járt el Jób mindenkor.
Ezek a versek nem állítják, hogy Jób, aki egyike azoknak a személyeknek a Bibliában, akik a legnagyobb hűséget mutatták Isten iránt, ünnepelt volna bármit is. Ugyanakkor azt mégis mondják, hogy minden egyes fia megünnepelte a maga napját. Ha nem a házassági évfordulóikról beszél, milyen más ünnepségre következtethetne bárki is, melyet a fiai ünnepeltek? Ha valami olyat ünnepeltek volna, ami olyan rossz Isten szemében, ez a hűséges ember nem vetett volna véget neki? Ez az ember gyakorlatilag hűséges volt szemtől szemben az ördöggel. Bizonyára a gyermekei születésnapi ünnepségei nem jelentettek leküzdhetetlen akadályt a számára.
Kérlek olvasd el a Római levél 14. fejezetét. Nem tárgyaljuk az egész fejezetet, de nézzünk meg néhány verset. Róma 14:1-4:
Fogadjátok szívesen azt, akinek a hitében gyengeségek vannak, de ne azért, hogy aggályok felől hozzatok döntéseket. Az egyik hiszi, hogy mindent megehet, de aki gyenge, az zöldségféléket eszik. Aki eszik, ne nézze le azt, aki nem eszik, és aki nem eszik, ne ítélje meg azt, aki eszik, mert az Isten őt szívesen fogadta. Ki vagy te, hogy megítéled más háziszolgáját? Saját urának áll vagy esik. De meg fog állni, mert Jehova tenni tud azért, hogy megálljon.
Úgy tűnik volt egy vita az olyan piacon vásárolt hús megevésével kapcsolatban, amelyet korábban pogány szertartásokon ajánlottak fel. Az ilyen hús elfogyasztása némelyekben megütközést váltott ki. Mások rendjén valónak találták az efféle hús megevését. Mit mondott Pál apostol? Lényegében és dióhéjban: Kit érdekel? Ne ítélkezz!
Róma 14:5,6:
Ez úgy ítéli meg, hogy az egyik nap felette áll a másiknak, amaz olyannak ítéli az egyik napot, mint az összes többit; ki-ki a maga értelmében legyen teljesen meggyőződve. Aki megtartja a napot, Jehováért tartja meg. Ugyanígy, aki eszik, Jehováért eszik, mert hálát ad az Istennek; és aki nem eszik, Jehováért nem eszik, és mégis hálát ad az Istennek.
(Róma 14:10) Te pedig miért ítéled meg a testvéredet? Vagy miért nézed le a testvéredet? Hiszen mindnyájan az Isten bírói széke előtt fogunk állni.
Róma 14:13,14:
Többé tehát ne ítélkezzünk egymás fölött, hanem döntsetek inkább úgy, hogy nem tesztek testvér elé botláskövet vagy olyasmit, ami elgáncsolja. Tudom és meg vagyok róla győződve az Úr Jézusban, hogy semmi sem beszennyezett önmagában; csak ha valaki valamit beszennyezettnek tekint, annak beszennyezett az.
Jehova Tanúi miért feledkeznek meg olyan kényelmesen ezekről a versekről? Ha Ez úgy ítéli meg, hogy az egyik nap felette áll a másiknak (azaz egy születésnap); amaz olyannak ítéli az egyik napot, mint az összes többit (azaz nem sokra tartja a születésnapokat); … akkor miért ítéled meg te [Jehova Tanújaként] a testvéredet az ünneplésükért?
Valóban, hol van az elítélés ezekben a versekben? E versek szerint lelkiismereti kérdésnek tekintendő, ha valaki valamely napot a többi fölé emel és megünnepel, és emiatt egy másik személynek nem szabadna őt megítélnie, vagy lenéznie. Senkinek sincs joga ítélkezni, vagy lenézni másokat, akik úgy döntenek, hogy megünnepelnek egy napot más napok felett. Mi mindnyájan az Isten bírói széke előtt fogunk állni a saját cselekedeteinkért.
A Római levélnek ez a fejezete iránymutató kellene, hogy legyen bármilyen kérdéses ünnepséggel kapcsolatban, nem csupán a születésnapok esetében.
Térjünk vissza ismét az 1998. október 15-i Őrtoronyra, ezt a beismerést olvashatjuk benne:
Nos, századunk elején a Bibliakutatók, ahogy akkoriban Jehova Tanúit ismerték, megtartották a születésnapot. Sokaknak volt egy kis könyvük, amelyet Daily Heavenly Mannának (Napi mannának) neveztek. Ebben minden napra volt egy bibliavers, és sok keresztény kicsi fényképet tett bele arra az oldalra, amelyen Bibliakutató-társainak a születésnapja volt. Az Őrtorony 1909. február 15-ei angol száma is megemlítette, hogy egy kongresszuson a floridai Jacksonville-ben (USA) Russell testvért, a Társulat akkori elnökét, a színpadra segítették. Miért? Meglepetésként születésnapi ajándékot kapott; néhány grépfrúttal, ananásszal és naranccsal teli dobozt. Ez segít elképzelnünk a múltat. Ahhoz, hogy megértsük a körülményeket, emlékezzünk vissza, hogy abban az időszakban a Bibliakutatók december 25-ét is megünnepelték Jézus születésének az évfordulójaként vagy születésnapjaként. Sőt szokás szerint még karácsonyi vacsora is volt a brooklyni főhivatalban.
Jehova Tanúi megünnepelték a születésnapokat és a karácsonyt egészen az 1920-as évekig. Ez felveti a következő kérdést: Ha Jehova Isten állítólag a Bibliakutatókat (akiket 1931 óta Jehova Tanúiként ismernek) kiválasztotta egyedüli kommunikációs csatornájaként - mivel 1919-ben, amikor az Úr vizsgálatát elvégezte, olyan “kiváló szellemi táplálékot” szolgáltak fel - miért nem érdekelte az a tény, hogy megünnepelték a születésnapokat és a karácsonyt? Ha akkor nem érdekelte, miért változtatta meg a véleményét néhány évvel később? Őszintén szólva, majdnem mindennek, amit ma, a mindennapi életünkben teszünk, van valamiféle kapcsolata a pogánysággal. Ezt nem kerülhetjük el. Miért választjuk ki tehát önkényesen, mely dolgok elfogadhatóak, és melyek nem?
Az író véleménye
Ha ugyanannyi bizonyíték szól a születésnapok megünneplése mellett, mint ellene, akkor az ŐT miért ragaszkodik ahhoz, hogy a születésnapok megünneplése gyalázatot hoz Istenre? A megoldás abban az írásszövegben rejlik, amelyet Jehova Tanúi oly gyakran használnak: a János 15:19-ben.
Ha része volnátok a világnak, a világ kedvelné azt, ami az övé. Mivel pedig nem vagytok része a világnak, hanem kiválasztottalak titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.
Véleményem szerint a vezetők olyannyira különbözni akarnak másoktól - mivel úgy tartják, hogy ők Isten egyetlen kommunikációs csatornája - hogy mereven ráerőltetnek a követőikre mindenféle emberalkotta szabályozásokat, csupán azért, hogy tökéletesen kilógjanak a sorból. Ennek aztán az lesz a következménye, hogy másságuk miatt üldözik őket. Az sem segít, hogy eltérő hitnézeteiket másokra akarják erőltetni. Végül, ez jól táplálja majd “üldözési mániájukat”, mely bizonyítja, hogy náluk van az “igazság,” ahogyan vallásukat nevezni szeretik.
Ha te is Ex-Tanú vagy, és gondot okoz számodra a születésnapok megünneplése, vagy talán még bűntudatod is van emiatt, gondolj arra, hogy nemcsak a születésnapok megünneplése ellen van elegendő bizonyíték, hanem mellette is - és véleményem szerint ez a bizonyíték még súlyosabb. A fellelhető legfontosabb bizonyíték az, amiről a Biblia nem beszél. Egyetlen olyan verset, fejezetet vagy könyvet sem találhatunk a Bibliában, amely kifejezetten megtiltaná a születésnapok megünneplését. Csupán az a körülmény, hogy mindkét alkalommal, amikor a Biblia születésnapi ünnepséget említ, történt egy kegyetlen dolog, még nem teszi megünneplésüket helytelenné. Csak azért, mert az Őrtorony azt állítja, hogy a születésnapok pogány eredetűek, nem jelenti, hogy ne lehetne őket megünnepelni, különösen, amikor ők kényük-kedvük szerint döntik el, hogy mely mindennapi pogány szokások elfogadhatóak számukra, és melyek nem.
Szóval, csak rajta. Csukd be a szemed, kívánj valamit és fújd el azokat a gyertyákat, miközben eléneklik neked a Boldog Szülinapot nótát. Örülj a tortádnak és edd meg jó étvággyal! Valaki nagyon boldog és büszke volt, amikor megszülettél, és még többen vannak, akik minden évben nagyon örülnek annak, hogy itt vagy ezen a bolygón. Nekem 36 évet kell behoznom, amit szülinapozás nélkül töltöttem. (De nincs ebből gond!)
Néhány szó az íróról
Az édesanyám egyedül nevelt engem és három testvéremet. Nem voltunk gazdagok, így nem emlékszem, hogy születésnapi bulikat tartottunk volna. Édesanyámnak egyszerűen nem tellett rá. Egy szombat délután sorsdöntő látogatást kaptunk. Noha édesanyám nem engedhette meg magának, hogy születésnapokat tartson, egy 80 év körüli hölgy azt magyarázgatta neki, hogy a születésnapok helytelenek Jehova szemében. Körülbelül 6 éves koromtól kezdve, mivel a Jehova Tanúi vallásban nevelkedtem, egészen a 36. születésnapomig tilos volt számomra a születésnapok megünneplése.
2014. július 24-én kiközösítettek (kirúgtak) a Jehova Tanúi vallásból. Így hát, amikor valamivel később abban az évben 36 lettem, életemben első ízben egy szerény születésnapi partit tartottam. Volt bennem egy kis lelkifurdalás, hogy valami helytelent cselekszem. Nem sokat gondolkodtam azon, mivel magyaráznám, hogy most rendben levőnek találom a születésnap megünneplését, kivéve, hogy most mindent megcsináltam, amit ez a vallás megtiltott. Ez így volt nem sokkal ezelőttig, amikor is egy Jehova Tanújával kölcsönösen győzködtük egymást egy szociális média oldalon. Így tehát ideje volt már bibliai alapon is megcáfolni az egész születésnap-dolgot.
– Israel Ricky Gonzales
Forrás: http://avoidjw.org/2015/05/birthdays-ok/
Fordította: Eve, Columba
Utolsó kommentek