Steve McRoberts könnyű paródiája egy felvonásban

Helyszín: Mexikó egyik poros utcája egy ragyogó, napfényes délutánon. Egy magányos férfi ül egy szemetes kuka mellett, hátát egy fehérre meszelt falnak támasztva; nagyméretű szombrérója az arcába húzva. Két aktatáskás, öltönyös, felettébb izzadt férfi közeledik feléje lassan.

Estaban: Ez a tied, az utolsó az enyém volt. 

Juan: Rendben. De szerintem ezután tartsunk egy kis szünetet. Szörnyen megizzadtam.

az ülő alakhoz: Jó napot, uram! 

Pedro (az ülő alak) lassan felemeli szombrérójának karimáját, és mereven rámered az  előtte álló férfiakra. 

Juan: Azért jöttünk ma erre a környékre, hogy az emberekkel a világ jelenlegi állapotáról beszélgessünk, és arról, hogy a Biblia milyen megoldást mutat a világ összes problémájára.

Szünetet tart; de látva, hogy a férfitől nem érkezik válasz, folytatja:

Imádkozta ön már valaha is a Miatyánkot? 

Pedro: Maguk gringók? Mit csinálnak szieszta idején ilyen ruhában?

(Megjegyzés: a mexikóiak a fehérbőrű embereket hívják gringónak; a szieszta pedig a legmelegebb délutáni órákban tartott hosszabb pihenőidő, amikor jellemzően még az üzletek is zárva tartanak.) 

Juan: Azért vagyunk itt, hogy prédikáljuk Jehova Királyságának jó hírét... Ön nem szeretne a béke és a jólét új világában élni? 

Pedro: Napszúrást fognak kapni mindketten! 

Estaban: Követnünk kell Isten Szavát, így nem tarthatunk sziesztát.

Hátsó zsebéből zsebkendőt vesz elő, és letörölgeti a homlokát.

Tanúskodnuk kell minden körülmények között. 

Pedro: Mi köze Isten Igéjének a sziesztához? Nem Isten teremtette a Napot... és az árnyékot is? 

Juan: A Biblia azt tanítja, hogy a szieszta pogány szokás, ezért Isten népe nem vehet részt benne... Ön nem szeretne egy olyan világban élni, ahol... 

Pedro: Nem akarok olyan világban élni, ahol nincs szieszta! Maguk ketten biztosan őrültek.

(Megjegyzés: az angolt nem teljesen jól beszélő spanyol anyanyelvűek gyakran használnak beszédükben spanyol szavakat. loco = bolond, őrült)

Esteban: (nyilvánvalóan megsértődve) Nézze, a Biblia csak egyetlen helyen említi a sziesztát... Csak a pogányok tartották meg, és valakit meg is öltek a szieszta ideje alatt... 

Juan (aki dühösen lapozgatta a Bibliáját, mialatt Estaban beszélt): Itt van, pontosan Sámuel második könyvének negyedik fejezetében, az ötödik verstől kezdve: “És Rimmon fiai... előkészültek az induláshoz, és megérkeztek Isbóset házához az idő tájt, amikor a nap a legmelegebben tűzött, és Isbóset éppen délutáni sziesztáját tartotta... És ők bementek a ház közepére, mintha gabonaárusok lettek volna, és hasbaütötték őt. Tehát amikor bementek a házba, ő a kanapéján feküdt a hálószobájában, és úgy megütötték őt, hogy meghalt; ezután pedig levágták a fejét.”

Juan becsukja a Bibliáját, és győzedelmesen egymásra mosolyognak Estabannal. Ezután mindketten Pedro felé fordulnak, türelmetlenül várva válaszát Az Igazságra. 

Pedro: Én nem vagyok tanult ember, de felismerem a süket dumát, ha olyat hallok... Márpedig ez süket duma.  Mi lenne akkor, ha a Bibliában csak egyetlen történet szólna arról, hogy valaki fürdik, és az illető pogány lenne és megölnék: akkor azt mondanák, hogy a Biblia tiltja a fürdést? Vagy mit szólnak ehhez: az egyetlen olyan embert a Bibliában, aki valaha is egy kertben imádkozott, azaz Jézust, megölték; tehát a Biblia megtiltja, hogy kertben imádkozzunk! 

Juan (Újból kinyitja a Bibliáját, és keresni kezd benne valamit; de aztán abbahagyja; és a hőség hatását érezve a Bibliával kezdi legyezni magát): Nos, a sziesztáról való lemondás nem nagy áldozat. Az Isten Nevének Népéhez tartozók még a saját életükről is lemondanak, ha erre van szükség ahhoz, hogy engedelmeskedjenek Isten Szavának... például elutasítják a vérátömlesztést. 

Estaban (büszkén): Ugyanezen okból nem ünnepeljük a születésnapokat sem. 

Juan: És a karácsonyt sem! 

Estaban: Nem szavazunk, és nem is veszünk részt a politikában. 

Juan: Nem nézünk 18 éven aluliaknak nem ajánlott filmeket. 

Estaban: Vagy még a saját feleségünkkel sem gyakoroljuk a szex bizonyos formáit -- bár mások szerint ez nagyon élvezetes... (Szégyen és zavarodottság keverékével az arcán a lábát bámulja) 

Juan (némileg lehangoltan): És az Őrtorony Társulat által kiadott irodalmon kívül nem olvasunk semmi mást. (Izzadt tenyerének szorításából kicsúszik a Biblia, és Pedro lábán landol.) 

Estaban: És nem tartunk kapcsolatot világi emberekkel, sem kiközösített személyekkel... (Zavartan néz Juanra.) 

Pedro: És önök ezt nevezik JÓ hírnek? (Szórakozottan felkapja a Bibliát, és átlapozza.) 

Ekkor Juan hirtelen a földre rogyik a hőség miatt. Estaban letérdel melléje, és kérdezgeti, jól van-e. 

Pedro: Rendben lesz, csak vigye az árnyékba! 

Estaban: Nem, nem, ezt nem tehetem! Ezzel a szieszta megtartására kényszeríteném! Ez az örök életét is jelentheti! Inkább meghalna, hogy lojális maradhasson Jehovához! 

Pedro nyugodtan feláll, két lépést tesz előre; leveszi kulacsának a kupakját, a tartalmát pedig a földön fekvő Juanra önti. Néhány másodperc múlva Juan levegőért kapkod, és megpróbál lábra állni, de ülő helyzetbe esik vissza. 

Pedro: Mielőtt még mindketten meghalnának itt az orrom előtt, adok önöknek néhány tanácsot a saját Bibliájukból. 

Estaban: És mi lenne az? 

Pedro: Itt van: Megkönnyítem terheteket és az igátokat könnyűvé és gyönyörűségessé teszem. Kuncog, és kitép egy lapot a Bibliából, miközben a másik kettő levegőért kapkod megdöbbenésében. Ekkor Pedro gondosan körbetép egy verset a lapon, és átnyújtja Estabannak. Távolabb lépve tőlük összegyűri a kitépett lapot, és belehajítja a szemetes kukába, majd utánadobja a könyv többi részét is. Kuncogva és fejét rázva elsétál. 

Juan (gyengén): Mit ír a vers? 

Estaban: Ez egy idézet Jézustól, a Lukács 12:57-ből:

“De miért nem ítélitek meg magatoktól is, hogy mi az igazságos?”

Forrás: http://smmcroberts.net/religion/fundamentalism/watchtower/parody.html

Fordította: Laura