Igazság, az igazságról !!!

Nincs új a nap alatt, mondta Tamási Laci, a baracskai börtön és fogház folyosóján 1989-ben. Ez év márc. 1-én szabadultunk, Németh Miklós miniszterelnök jóvóltából, valamennyi kat.szolgálatos elitélt. Az az 1 év nekem bőségesen felért egy főiskolával. Rengeteg emberi tulajdonsággal ismerkedtem meg. A fent nevezett testvérünket, aki az óbudai gyülekezet tagja volt, nemsokára kiközösítették, de amiket a fogház folyosóján elmesélt, mind azt tükrözik vissza, amit én az elmúlt 25 évben tapasztaltam. Szándékosan a háttérbe húzódtam, hogy semmilyen kinevezést ne kapjak, pedig sokszor két kézzel kínálták !!! Bizony sok bohózatba illő, gyerekes veszekedést, hülyeséget, rosszindulatot, stb láttam. Bejártam kelet Magyarország majd minden gyülekezetét, és mint szociológus gyűjtöttem a tapasztalatokat. Sokszor, mint Mátyás király, álruhában, naív érdeklődőként toppantam be a gyülekezetbe, máskor meg azt hitték, hogy valami fejes vagyok Pestről. Hajdúböszörményben azt hitték, hogy én vagyok az új Köf. Volt olyan eset, szintén Hajdú Megyében, ahol etettek, itattak, hoztak-vittek, és mikor kiderült, hogy az a bizonyos testvér nem én vagyok, akit várnak, egyszerűen elzavartak. Én nagyon élveztem a szerepet, hiszen feltárult előttem a testvérek valódi élete, üzleti, szerelmi, hatalmi harc, nevetséges civakodásai 2 filléren, stb. Most hátradőlve, naponta olvasom az oldalt, és nagyon megrázó volt a szegedi testvér története, aki, mint a kommunisták, életüket is odaadták az eszméért, és amikor a forradalom felfalja a gyermekeit ( Rákosi-rendszer), szinte megőrülnek a gondolattól, hogy eltékozolták az életüket. Én nagyon sajnálom őket, mert mindent kezdhetnek előlről. Éppen ezért, kérek minden olvasót, hogy írja le élettörténetét, valamint nevezze meg néven azokat a dilettáns hülyéket, akik ide juttatták őket. Én is írok még, azokról, akik emberi életeket tettek tönkre, és büntetlenül sütkéreznek a szervezet fényében. Várom a leveleket:

Cékla