Sziasztok!

Egy mostani sztori JT gyülekezetben uralkodó csodálatos becsületességről és valódi, működő szeretetről.

Adva vagyon egy vén, akinek panaszkodik egy idősebb özvegy testvérnő ( a továbbiakban 'áldozat' testvérnő néven nevezem) hogy 'nem tudja fizetni a hitelének törlesztőrészleteit és ki fogják lakoltatni. Mert az a gonosz világi lánya nem támogatja.

A vén testvér valamilyen ismeretlen okból rögtön a magáénak érzi az ügyet, azonnal bejelentés hangzik el a gyülekezetben, hogy anyagi segítség kell egy testvérünknek, aki tud segíteni, jöjjön be az összejövetel végén a kisterembe.

Kisteremben szívhez szóló esetleírás, természetesen tele a terem, mindenki segíteni akar, hiszen a testvérnő nem tudja fizetni a hitelét.

Összeadunk kb. 4 havi törlesztőrészletet.

Közben egy érdeklődő prédikálni megy a testvérnővel és elmondja neki, hogy ő is adott pénzt.

Hogy-hogynem, ez a momentum ismeretlen, a véntestvér megszervezi, hogy a testvérnő hitelének fizetését határozatlan időre elválallja egy másik idős testvérnő.

Aki aztán 1 hónap után visszalép, mert az alkoholista fia összeszedett vagy 200.000 Ft. közműtartozást, és őt kell segítenie.

Nos, mi legyen? Noproblem, aktív vénünk megszervezi, hogy az érdeklődő és és szintén érdeklődő testvére vállalja át a hitel havi fizetését határozatlan időre, mert ez teokratikus kiváltság. A két érdeklődő ezt elvállalja,sőt kölcsönadási szerződést is aláírnak, hogy a kedves 'áldozat' testvérnőnk majd valamikor sohanapján visszaadja nekik. Szó szerint úgy van a szerződésben, hogy 'határozatlan időre'. Igen, lehet ilyen, mert 2 csupaszív, naív, kicsit gyermeteg lelkű érdeklődő emberről van szó, akik arra lettek tanítva, hogy bízzanak a teokratikus szervezetben.

Az idős néni, aki már adott egy havi törlesztőt, megtudván az új szereplők belépését, a 2 érdeklődőtől visszaköveteli az 1 havi összeget, amit átadott 'áldozat' testvérnőnknek.

Vénünk gondolván arra, hogy talán mégsem minden kerek, arra figyelmezteti őket, hogy ne szóljanak senkinek erről az ügyletről, mert az büszkeség lenne, ha szólnának.

A két érdeklődő elkezdi fizetni a hitelt.

Az 'áldozat' testvérnőnk lánya hirtelen megjavul és ( ugye ő is világi) a párjával és kisbabájával hirtelen visszaköltözik anyukához.

Végeredmény:

'áldozat' testvérnőnket mégsem lakoltatják ki. / Természetesen utólag kiderült, hogy soha nem is akarták, hiszen moratórium van, illetve nem is maradt el a havi törlesztőrészletek fizetésével /.

Lányával és családjával boldogan élnek.

A hitelt nem kellene fizetniük.

A 2 érdeklődő fizeti a hitelt annak tudatában, hogy titkos teokratikus jót tesznek.

/ Közben kiderül, hogy vénünk ilyeneket mondott nekik: ez bevált szokás a tanúknál, a testvérnő majd rájuk íratja a lakást, ha pedig sokáig tartana a fizetés és teher lenne az ellátása, akkor egy pezsgős vacsorát követően feltárják neki, hogy egy idősotthonba beköltöztetik /.

A vénünk - aki nem mellesleg koordinátor - megoldott egy nehéz ügyet.

'áldozat' testvérnőnk világi családjával boldogan él.

Érdeklődők fizetik a hitelt titokban.

Vénünk tetszeleg az igazságosztó szerepében.

'áldozat' testvérnőnk jópárhavi törlesztőrészletnyit kapott ajándékba a gyülekezettől. ( közben kiderült, számunkra, hogy nem is az övé a hitel, hanem a világi lányáé. )

Vagyis a gyülekezet fizette a világi lánya törlesztőjét jópár hónapnyi összegben.

Bónusz: az egyik vén elejtett megjegyzése: ezt a támogatási eseményt nem jelentették a Bételnek, mert úgy gondolták, hogy helyi ügy. ( amúgy, mivel színpadi bejelentés hangzott el, kötelező lenne ).

Summa: mindenki hallgat.

Ennyi. Tanulságot nem akarok levonni, kommentálni sem akarom. A dolog ott borult, hogy megtudtam pár részletet, és segítséget kaptak az érdeklődők, hogy mégsem olyan igazán teokratikus ez a dolog. Így ők legalább nem fizetik a törlesztőket már.

"Jehova igazságos gyülekezetében mindenki boldog."

beküldő: potilala

Küldd el te is tapasztalatod: Gyorsbeküldő