nosztalgikus emlékezés arról az időről, amikor a szakáll bűn volt és amikor nem
Egy fiatal érdeklődő egy olyan zenei cikkeket árusító boltban dolgozott, ahol a betérők többsége szakállat viselt. Ennek a fiatal érdeklődőnek is szakálla volt. Amikor először részt vett a szolgálatban, becsengetett egy lakásba. A házigazda egy középkorú hölgy volt, aki mielőtt az érdeklődő elkezdte volna a mondandóját, ezekkel a szavakkal csapta be az ajtót: - Engem nem érdekelnek a diáklázadások!
A fenti idézet volt hivatott a 60-as években azt jelezni Jehova Tanúi gyülekezeteinek minden tagjának, hogy nem lenne helyes a szakáll viselete. Ezt azzal indokolták a fentiek alapján, hogy a szakáll egy társadalmi-politikai állásfoglalást jelent. Onnantól kezdve előfordult, hogy érdeklődőket nem engedtek megkeresztelkedni ha szakállasok voltak, nem tarthatott előadást, akinek szakálla volt és így tovább. Manapság kezd feloldóni ez a tanítás és egyre több lehetőségnek örvendhetnek újra a szakállasok Jehova Tanúi között.
Jehova Tanúi kiadványai egy időben úgy mutatták be a szakáll viselését, mint ami a hatvanas évektől kezdve egy lázadó magatartás jelképe lenne. Azonban az az igazság, hogy a szakáll ilyesforma megítélése nem a XX. század hatvanas éveiben kezdődött! Pl.: az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után is hasonló állásfoglalást jelentett a szakáll viselete. Aki szakállat hordott az azt üzente a környezetének, hogy ő bizony a fenálló hatalmi rendszer ellen van. Ugyanebben az időben ez a világ más részein is hasonló értelmet kapott, sőt a szakáll ilyesforma jelentése a külvilágból szivárgott be a magyar közéletbe. Így volt ez az USA-ban is. Abban az időben a szakáll az egyházszervezet-ellenes állásfoglalás jelképe volt. Nem véletlenül volt Barbour, George Storss és maga Russell is szakállas.
Közismert volt Rutherfordról is, hogy erősen egyházellenes volt. Amíg aktív jogász volt, addig nem volt szakálla, mert ez rossz fényt vetett volna rá. Ám amikor életének késői szakaszába ért, szakállat növesztett, amint az az alábbi képen is látható, mely egy kongresszuson készült 1941-ben. Abban az időben Nathan Knorr és Frederick Franz a szervezeten belül Rutherfordnak az ellenzéke voltak és amikor kezükbe került a vezetés, szép lassan bevezették a szakáll tilalmát.
Azonban nem volt elég a szakáll viselését megtiltani, pozitív példát kellett állítaniuk a gyülekezet elé. A még hűséges Ádám, Jézus és a jobb lator: mind szakáll nélküliként jelent meg a kiadványokban, amint az alábbi képeken is látható. Ez az ábrázolás azonban hamar eltűnt a kiadványokból, mint ahogy mára kezd eltűnni a szakáll tilalma is.
Utolsó kommentek