Különbség van

A kételkedés, bizonyos kérdések megfogalmazása egyenlő a hitehagyással? Mi ebben a kérdésben Jehova Tanúinak a hivatalos nézete? Mi, akik más eredményekre jutunk hitehagyottak vagyunk? Ennek a kérdésnek jártunk utána, hogy ezzel számos konfliktusban elősegítsük a megoldáskeresést.
Egy a hírnökök számára hozzáférhetetlen kiadványból szeretnénk idézni, hogy mi a hitehgyás:
„Hitehagyás: elállás tőle, elesés, elszakadás, hűtlenség, lázadás, elhagyás.
Jehova igaz imádata ellen vagy az önátadott népe közt megalapozott rend ellen irányuló akció (Jer 17:13; 23:15; 28:15,16; vö. 2Thessalonika 2:9,10)
Hitehagyottak: Olyan személyek, akik konokul kitartanak és szót emelnek olyan tanítások mellett, melyek ellentétben vannak a Biblia igazságaival, amint azt Jehova Tanúi tanítják, vagy szántszándékkal terjesztik azokat, illetve más vallásos szervezethez csatlakoznak.
Az ilyen eljárás követése nagyon súlyos kimenetelű lehet (2Péter 2:1–3).
Hogyan kell tekinteni a hitehagyottakat? (lásd Titus 3:10,11; 1János 2:19)
Azoknak, akiknek őszinte kételyeik vannak, segítséget kell nyújtani, írgalmasan kell bánni velük. (Júdás 22,23; lásd Őrtorony 1980. aug. 1. 21. 22. old. angolban; magyarban: 81/3 15-16 old.)"
A hitehagyás és az őszinte kérdések közt van különbség, még a Társulat hivatalos álláspontja szerint is. Ajánljuk a következő cikket: W 98/3/15 19. o. 4.bek.

Inkvizícióhoz hasonlít

Az inkvizícót, mint fogalmat, a különösen agresszív vallási türelmetlenség jelzőjeként is használják, amikor ez a türelmetlenség egy vallásos közösségen belül jelenik meg a saját „ellenzék" ellen. Jehova Tanúi között ez a fajta inkvizícióra emlékeztető elrendezés a mai napig is él. Múltkori szóltunk arról, hogy nem ugyanaz a hitehagyás és a kérdések megfogalmazása. Mégis sajnálatos tényként tapasztaljuk, hogy Jehova Tanúi gyülekezetei sok a Bibliát őszintén kutató tagjukat „modern eretneknek", azaz hitehagyottnak bélyegzik. Ezen eljárások nagymértékben hasonlítanak a középkori inkvizícióhoz.
Amikor inkvizítorokról és inkizícióról írunk, nem túlzunk. Az inkvizíció, mint kifejezés arra is utal, amikor egy vallási szervezet érdekek védelmében lép fel, nemcsak tanítói, hanem nyomozói vagy vizsgálói és bírói szerepben. Maga a szó kihallgatást jelent, így az inkvizítor megnevezés különösen jól néven nevezi egy-egy adott esetben egy Bírói Bizottság résztvevőit; főleg amikor hitehagyás vagy hasonló dolgokban hoz döntést.
A Bírói Bizottság ilyenkor nem elveket, hanem érdekeket véd. Az elvek Jehova Tanúi szervezetében a valóságban nagyon is mások mint, ahogyan a folyóiratok megfogalmazzák. A tantételek, dogmák kérdésében az elv: Őrtorony 1998. március 15.–i számának a 19. oldalon a 4. bekezdésében található. A valóságban a megfogalmazott gondolat szerint eljárni csak addig szabad, amíg az Jehova Tanúi vezetőinek megfelel. Az Őrtorony az előbb megjelölt helye így nem más, mint ügyelés a látszatra, ill. felbújtás a hazugságra. 
Azoknak akiknek a Biblia alapos tanulmányozása miatt, bizonyos kérdésekben más a véleményük, teljesen szabálytalan eljárás alá kerülnek. Mi a másként gondolkodók védelmében a jövőben ha szükséges lesz, részletesen kitérünk egyes konkrét helyzetekre, akár nevekkel együtt.
Ez azt jelenti, hogy azon vének és mások nevét meg fogjuk írni, akik az ilyen eljárások során a legaktívabb szerepet felvállalják. Ha valaki ilyen ügyből kifolyólag sérelmet szenvedett és szeretné megírni történetét, illetve ha szeretné, ha foglalkoznánk az ügyében eljáró személyekkel, meg fogjuk tenni. Csak írja meg számunkra óhaját.