“Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok,
RUTHERFORD elnökségének második felében fokozatosan elvetették vagy más időbe helyezték a régebbi, időről szóló próféciák többségét, melyek mellett elnökségének első felében olyannyira erőszakosan kiálltak.
Az "utolsó napok" kezdetét 1799-ről áthelyezték 1914-be.
Krisztus 1874-es jelenlétét ugyancsak áthelyezték 1914-re (ahogyan 1922-ben történt Krisztus addig 1878-ban kezdett tevékeny, Királyság-hatalomban való uralkodásával).
A feltámadás megkezdődését 1878-ról 1918-ra helyezték át.
Egy ideig még azt is tanították, hogy 1914 valóban elhozta a “világ végét” abban az értelemben, hogy Isten 'jogilag' véget vetett a világi nemzetek föld feletti bérleti jogának. Erről a nézetről is lemondtak, és a véget, illetve (az Új világ fordítás szerint) ”a dolgok rendszerének a befejezését” ekkor már jövőbeni dolognak tartották.
Mindezekről azt állították, hogy láthatatlanok, elfogadásuk pedig nyilvánvalóan teljesen attól függött, hogy hitt-e az illető a felkínált magyarázatokban. Az egyik olyan ülés után, amikor szóba kerültek ezek az idővel kapcsolatos próféciák és változtatások, így szólt hozzám mosolyogva Bill Jackson, a Vezető Testület tagja: “Úgy szoktuk mondani, veszed ezt a dátumot az egyik válladról, és a másikra teszed át.”
Egészen Rutherford haláláig, 1942-ig semmi sem történt azzal kapcsolatban, hogy i. e. 606-ban volt a 2520 év kezdete. Fura módon több mint hatvan évig nem ismerték el, s nem foglalkoztak azzal, hogy i. e. 606-tól 2520 évet számolva valójában i. sz. 1915-höz, nem pedig i. sz. 1914-hez jutunk.
Ekkor a kezdési időpontot csöndben egy évvel hátrébb, i. e. 607-re helyezték át, lehetővé téve ezzel, hogy a 2520 év végpontja i. sz. 1914. maradjon. Nem került fényre semmilyen történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Jeruzsálem pusztulása egy évvel korábban történt, mint addig gondolták. A szervezetnek az a vágya, hogy megtartsák 1914-et, mint azt a jellegzetes évet, melyre régóta rámutattak (s amit 1915-tel nem tettek), azt követelte, hogy Jeruzsálem pusztulását egy évvel korábbra kell helyezni: ezt egyszerű megtenni - legalább is papíron.
Az 1940-es évek közepére úgy döntöttek, hogy a Russell és Rutherford elnöksége alatt használt időrend mintegy 100 évet tévedett abban, ahogyan az időt visszaszámolta Ádám teremtéséig. A szervezet 1966-ban azt mondta, hogy a korábbi tanítás 1874-es dátumával szemben 1975-ben érkezik el az emberi történelem hatodik évezredének a vége.
Ez egy 1966 nyarán kiadott könyvben jelent meg, melyet Fred Franz írt, s a címe Life Everlasting in Freedom of the Sons of God (Örökké tartó élet Isten fiainak szabadságában). Első fejezetében a könyv a Jubileum-elrendezéssel foglalkozott, mely korábban az 1925-re vonatkozó jövendölésekben is fontos szerepet játszott, és (mint már korábban is) hat, egyenként ezer évig tartó "nap" mellett érvelt, melyek alatt az emberiségnek tökéletlenséget kell tapasztalnia, s amelyeket egy hetedik, ezer éves "nap" követ, amikor helyreáll a tökéletesség a bűn rabszolgaságától, betegségtől és haláltól való megszabadulás nagy Jubileumán. A könyv a 28. és 29. oldalon a következőt mondta (ang.) [saját fordítás]:
41 Ussher ideje óta alaposan tanulmányozták a bibliai kronológiát. Huszadik századunkban elvégeztek egy független tanulmányt is, mely nem követi vakon a kereszténység időrendi számításai, és az ennek a független tanulmánynak az eredményeként létrejött időrendi táblázat i.e. 4026-ot jelöli meg az ember teremtésének időpontjaként. E szerint a megbízható bibliai időrend szerint az ember teremtésétől számított hatezer év 1975-ben telik le, és az emberi történelem hetedik ezeréves időszaka i.sz. 1975 őszén kezdődik meg.
42 Hamarosan, igen, ezen a nemzedéken belül véget ér tehát az ember földi létezésének hatezer éves időszaka. Jehova Isten időtlen, ahogy a Zsoltárok 90:1, 2 írja: “Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.” Jehova Isten nézőpontjából az, hogy eltelik hatezer év az ember létezéséből, olyan, mint ha csak hat, huszonnégy órás nap érne véget, ugyanis ugyanez a zsoltár így folytatja (3., 4. versben): “Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza, embernek fiai! Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárásnyi idő éjjel.” Ezért néhány éven belül a mi nemzedékünk idején elérjük azt, amit Jehova Isten az emberi létezés hetedik napjának tekinthet.
Mi a jelentősége ennek? A könyv a továbbiakban alkalmazza a korábbiakban kifejtett gondolatokat:
LIFE EVERLASTING – IN FREEDOM OF THE SONS OF GOD
43 Mennyire helyénvaló lenne, ha Jehova Isten ezt a közelgő hetedik ezeréves időszakot a nyugalom és felszabadítás sabbati időszakává tenné, nagy Jubileumi sabbattá, hogy szabadságot hirdessen az egész földön, minden ott lakónak! Ez igazán időszerű lenne az emberiség számára. Teljesen helyénvaló lenne Isten részéről, ugyanis emlékezzünk rá, még az emberiség előtt áll az, amiről a Szent Biblia utolsó könyve úgy beszél mint Jézus Krisztusnak a föld feletti ezeréves uralmáról, Krisztus millenniumi uralmáról. Jézus Krisztus, amikor tizenkilenc évszázaddal ezelőtt a földön volt, ezt mondta magáról prófétailag: “Mert az Emberfia Ura a sabbatnak” (Máté 12: 8). Nem puszta véletlen vagy tévedés, hanem Jehova Isten szerető szándékával teljesen egyező lenne, ha Jézus Krisztus, a 'sabbat Urának' uralma párhuzamosan zajlana az emberek létezésének hetedik évezredével.
Mondta a szervezet "nyíltan", hogy 1975 jelenti majd az új ezredév kezdetét? Nem. De a fenti bekezdés volt a csúcspontja mindannak, amire ennek a fejezetnek az egész bonyolult, gondosan megszerkesztett érvelése épült.
Egyenesen, nyíltan nem jövendöltek meg semmit 1975-re. De az író hajlott rá, hogy kijelentse, "helyénvaló" és "rendkívüli módon illő lenne Isten részéről", ha abban a bizonyos időben kezdené meg az ezeréves uralmat. ésszerű azt gondolni, hogy nagy mértékű bizonyosság kell ahhoz, hogy egy tökéletlen ember ki merje jelenteni, mit "illő" és nem illő cselekednie Istennek, és biztos, hogy nem csupán "vélemények kifejtéséről" van szó. Az értelem szükségessé teszi, sőt megköveteli ezt. Még erőteljesebb az ezt követő kijelentés, mely szerint "összhangban lenne Jehova Isten szerető szándékával, ha Jézus Krisztusnak, a "sabbat Urának" uralkodása párhuzamosan zajlana le az ember létezésének hetedik ezredévével", melyről már korábban kijelentették azt, hogy 1975-ben kell megkezdődnie.
Az Őrtorony Társulat nemrégiben kiadott történelemkönyvének, a Jehova Tanúi - Isten Királyságának hirdetői című könyvnek újabb alkalma nyílik rá, hogy bemutassa az előszavában megígért elfogulatlanságát és tárgyilagosságát. Nagyon röviden mutatja be a kérdéskört, és az 1966-os kongresszusra összpontosítva, melyen Fred Franz közreadta az 1975-ről szóló információt először közlő új könyvet, ezt mondja (a 104. oldalon):
„A Baltimore-ban (Maryland) tartott kongresszuson F. W. Franz tartotta az utolsó beszédet. így kezdte: "épp mielőtt az emelvényre jöttem, egy fiatalember odajött hozzám, és ezt mondta: “Mondd, mit jelent ez az 1975?”" Franz testvér ezután utalt arra, hogy sok kérdés vetődött fel azt illetően, hogy az új könyvben levő anyag vajon azt jelenti-e, hogy 1975-ig befejeződik Armageddon, és addigra Sátán meg lesz kötözve. Lényegében a következőket állapította meg: “Lehetséges. De mi nem mondjuk. Istennél minden dolog lehetséges. De mi nem mondjuk. és egyikőtök se mondjon semmi konkrétumot azt illetően, mi fog történni mostantól 1975-ig. Mindezen dolgok lényege, drága testvérek az, hogy az idő rövid. Az idő fogy - efelől nincs kétségünk.”
Jehova Tanúi közül sokan az adott tanács szellemében tevékenykedtek az 1966-ot követő években. Ugyanakkor más megállapítások is napvilágot láttak e témában, és némelyik valószínűleg konkrétabb volt, mint az tanácsos lett volna. Ezt Az Őrtorony 1980/18-as száma a 3. oldalon (1980. márc. 15., ang.) is elismerte. Jehova Tanúit ugyanakkor arra is figyelmezették, hogy elsősorban Jehova akaratának a cselekvésére koncentráljanak, és ne törődjenek túlságosan a dátumokkal és egy mielőbbi szabadulás reményével.”
Jellemző, hogy ez a rész idézi az egyedüli óvatosságra intő kijelentést abból az időből. Elismeri, hogy "más megállapítások is napvilágot láttak e témában, és némelyik valószínűleg konkrétabb volt, mint az tanácsos lett volna" [1]. A szervezet tagságának körülbelül négyötöde
[1] Az Őrtorony Társulat történelemkönyve lábjegyzetében óva intő példa bizonyítékaként említ bizonyos kiadványokat. Ezek közül csak egy jelent meg az 1960-as években (Őrtorony 1968/19 [1968. máj. 1., ang.], és ahogy a korábbi jövendöléseknél elhangzott figyelmeztetésekre is igaz volt, a másik kettő akkor jelent meg, amikor 1975 már nagyon közel volt, illetve már el is érkezett (Az Őrtorony 1975/6 [1974. jún. 15., ang.], ill. 1975/22 [1975. máj. 1., ang.] számai). A lábjegyzet ezután visszautal az 1975-öt megemlítő könyv megjelenése előtti időszakra, és az 1963-ban megjelent "A teljes írás Istentől ihletett és hasznos" című könyvet idézi, mely ezt írta: "Nem lenne helyes, ha a Biblia időszámítását olyan dátumok kitalálására használnánk, amelyek még csak ezután következnek az idő sodrában (Máté 24:36)." A könyv nem magyarázza el, miért vallott ennyire nyilvánvalóan kudarcot a két évvel korábban megfogalmazott alapelv alkalmazásában annak a könyvnek a szerzője, mely rámutatott 1975-ös évre, mint ami kapcsolatban áll az új millennium kezdetével.
Ugyanazon évben, Az Őrtorony társfolyóirata, az Ébredjetek! 1966. október 8-ai angol számában megjelent a "Meddig tart még?" című cikk, amely a "6000 év ér véget 1975-ben" alcím alatt szintén amellett érvelt, hogy a Millennium Isten 7000 éves nyugalmi napjának utolsó ezer éve lesz. majd pedig ezt mondta (19. és 20. oldal) [saját fordítás]:
„Ezért nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy közeledünk az emberi létezés első 6000 évének a végéhez.
Vajon Isten nyugalmi napja párhuzamos azzal az idővel, mióta az ember a földön van teremtése óta? úgy tűnik, igen. A bibliai időszámítás legmegbízhatóbb megvizsgálása és a világi történelem sok elfogadott dátumának összevetéséből kitűnik, hogy Ádám i.e. 4026 őszén lett megteremtve. valószínűleg valamikor ugyanebben az évben lett megteremtve Éva is, és közvetlenül ezután kezdődött meg Isten nyugalmi napja. Melyik évben ér akkor véget az emberi létezés első 6000 éves időszaka, ami egyben Isten nyugalmi napjának az első 6000 évét jelenti? 1975-ben. Ez figyelemreméltó, különösen tekintettel arra, hogy az "utolsó napok" 1914-ben kezdődtek meg, és hogy napjaink kézzel fogható tényei a prófécia beteljesedéseként ezt a nemzedéket jelölik meg ennek a gonosz világnak az utolsó nemzedékeként. Ezért számíthatunk arra, hogy a közeljövő telve lesz izgalmas eseményekkel azok számára, akik Istenbe és az ígéreteibe vetik hitüket. Azt jelenti, hogy viszonylag kevés éven belül tanúi leszünk a még hátra lévő próféciák teljesedésének, melyek kapcsolatban állnak a "vég idejével".”
A Társulat 1993-as történelemkönyve úgy említi Az Őrtorony 1968. május 1-jei (angol) számát, mint olyan példát, ami óva intett a témával kapcsolatban. Valójában ez tovább fokozta a várakozásokat. Nagyrészt ugyanazt az érvet használta, mint a legutóbb idézett Ébredjetek! cikk, majd pedig ezt mondta (272., 273. oldal) [saját fordítás]:
"A közvetlen előttünk álló jövő biztosan tele van csúcspontot jelentő eseményekkel, ugyanis ez a régi rendszer egyre közeledik teljes végéhez. Legfeljebb néhány éven belül be fog teljesedni a Biblia próféciáinak ezekre az "utolsó napokra" vonatkozó befejező része, aminek következményeként az emberiség tovább él majd Krisztus dicsőséges 1000 éves uralma alatt. mennyire nehéz napok, de ugyanakkor mennyire nagyszerű napok állnak közvetlenül előttünk!"
8 Vajon azt jelenti ez, hogy az 1975-ös év elhozza az armageddoni csatát? Senki sem állíthatja bizonyosan, hogy mit hoz el bármely konkrét év. Jézus ezt mondta: "Azt a napot vagy azt az órát senki nem tudja" (Márk 13:32). Isten szolgáinak elég, hogy teljesen biztosan tudják, hogy ennek a Sátán uralma alatt álló rendszernek rohamosan fogy az ideje. Mekkora ostobaság volna, ha valaki nem lenne ébren, és nem figyelne oda a fennmaradó korlátozott hosszúságú időre, azokra a földet megrázó eseményekre, melyek hamarosan bekövetkeznek, és arra, hogy most kell kimunkálnunk a megmentésünket!
A fenti bekezdések egy nagy, dátumokat tartalmazó táblázat két oldalán jelentek meg, melyben i.e. 4026 volt az első év, és azt írták róla, hogy "Ádám megteremtése (kora ősz)". A táblázat így fejeződött be:
Ebben az összefüggésben mennyire lehet "óva intő" hatása a "közeli jövő", a "legfeljebb néhány év" kifejezéseknek, és annak, hogy ez "bizonyosan" elhozza az utolsó napról szóló próféciák befejező részének beteljesedését. Ki az az ésszerűen, normálisan gondolkodó személy, aki másra gondolna, mint hogy lelkesedést és reményeket akartak kelteni egy dátum, az 1975-ös év körül.
Az Ébredjetek! 1968. október 8-ai számában megjelent "Mit hoznak az 1970-es évek?" című cikk újból a még hátra lévő idő rövidségét hangsúlyozta, és az elején ezt mondta (13. oldal) [saját fordítás]:
“Nagy a jelentősége annak a ténynek, hogy az 'utolsó napoknak' nevezett időszakból már negyvenöt év eltelt. Azt jelenti, hogy legfeljebb néhány év van már csak hátra, amíg Isten elpusztítja ezt a földön uralkodó gonosz rendszert.”
A cikk később utalt 1975-re mint az emberi történelem hatezer éves időszakának befejeződésére, és ezt mondta (14. oldal) [saját fordítás]:
“Közeledik a 6000 év vége
Van még egy módszer, ahogyan megbizonyosodhatunk róla, hogy a "vég idejének" utolsó éveiben élünk (Dán 12:9). A Biblia rámutat, hogy közeledünk az emberi történelem teljes 6000 éves időszakának a végéhez.”
Az Őrtorony-kiadványok újra és újra olyan kiemelkedő személyiségek, vagy bármely területen működő "szakértők" kijelentéseit idézték, akik valahogyan utaltak 1975-re. Példaként nézzük Dean Acheson, volt amerikai külügyminiszter 1960-ban tett kijelentését, aki ezt mondta:
“Eléggé jól ismerem az eseményeket ahhoz, hogy biztosítsam önöket arról, mától számítva 15 év múlva [tehát 1975-ben] a világ túl veszélyes lesz az életre.”
Többször idézték a Famine – 1975! című könyvet, melyet két élelmezési szakember írt, különösen az alábbi kijelentéseket, melyek sok értelemben emlékeztettek Russellnek az 1914-re vonatkozó jövendöléseire:
“1975-re soha nem látott kiterjedésű katasztrófa sújtja majd a Földet. A töténelemben még soha nem látott méretű éhínségek sújtják majd a fejletlen nemzeteket.”
“Megjövendölök egy konkrét dátumot, 1975-öt, amikor új válság fog sújtani minket teljes, rendkívüli súlyosságával”
“1975-re sok éhes nemzetben mindennapos lesz a polgári lázongás, anarchia, katonai diktátorok, elszabadult infláció, a közlekedés összeomlása és kaotikus nyugtalanság.”
Három évvel az eredeti, 1975-öt kihangsúlyozó, a Life Everlasting in Freedom of the Sons of God című könyv megjelenése után a szerző, Fred Franz újabb művet írt, melynek címe: The Approaching Peace of a Thousand Years. Ugyanez az anyag megjelent Az Őrtorony 1969. október 15-ei számában is. Az Őrtorony kiadványok 1990-ben kiadott indexe (1930-1985) viszont nem említi meg ezt a cikket az "1975" címszó alatt; egyszerűen figyelmen kívül hagyták, pedig erősen erre a dátumra irányította a figyelmet. A nyelvezete, ha lehet, még határozottabb és konkrétabb volt, mint az előző kiadványé. Az 1969-ben megjelent könyv ezeket a kijelentéseket tartalmazta a 25., 26. oldalon [saját fordítás]:
„Nem annyira régen a Szent Biblia komoly tanulmányozói újra megvizsgálták az időrendjét. Számításaik szerint az emberiség földi életének hatezer éves időszaka befejeződik a hetvenes évek közepén. Tehát kevesebb, mint tíz éven belül megkezdődik a hetedik ezer év attól számítva, hogy Jehova Isten megteremtette az embert.
---
Ahhoz, hogy az úr Jézus Krisztus a sabbatnak (hetedik napnak) az Ura lehessen, ezeréves uralmának egybe kellene esnie a hetedik évezreddel az évezredek sorozatában (Máté 12:8} Akkor lenne sabbatnapi uralom.”
Az érvelés ebben a részben egészen egyértelmű és nyílt: Ahogy a sabbat volt a hat, fáradozással töltött időszakot követő hetedik időszak, ugyanúgy Krisztus ezeréves uralma lesz a sabbati hetedik ezerév, mely követi a fáradozással és szenvedéssel teli hatezer éves időszakot. Ezek a szavak semmilyen értelemben nem határozatlanok vagy kétértelműek.
Ahogy korábban meghatározták, mit volna "helyénvaló" és "alkalmas" Istennek megtennie, most ugyanolyan módon határoznak meg egy elvárást Jézus Krisztussal szemben. Ahhoz, hogy az legyen, amit állít magáról, vagyis a "Sabbat Ura", ahhoz az uralmának az ezerévek sorozatában a hetedik ezerévnek "kell lennie". Ezt az emberi gondolkodásmód kényszeríti rá Isten Fiára. 1975-ben véget és hatezer év; az érvelés szerint Krisztus uralmának 'kell az ezt követő hetedik[ ezerév]nek lennie'. A "hű és értelmes rabszolga" tulajdonképpen felvázolta, milyen időrend követését várja el az Urától akkor, ha az úr be akarja tartani szavát.
Bár az írásmód kifinomultabb, a kifejezések enyhébbek, de ez az anyag lényegében nagyon hasonlít ahhoz, amit Rutherford bíró fejtett ki a Milliók élnek most, akik sohasem fognak meghalni című füzetében, melyben elismerten ostoba kijelentéseket tett. Egy konkrét dátum nyilvános hirdetésén túl, úgy tűnt, mintha csak fél évszázaddal visszaforgatták volna a történelem kerekét, az 1925-öt megelőző évekig. A különbség annyi volt, hogy amit mondtak, az most 1975-re vonatkozott. Igaz, hogy (a füzet 25. oldalán) kevéssé konkrét kifejezést ("a hetvenes évek közepén") használják, de az 1975-ös évet már korábban úgy mutatták be, mint olyan évet, melyre a Biblia rámutat, és ez a dátum élénken bele lett vésve Jehova Tanúi elméjébe az egész világon.
Utolsó kommentek