Az imádat kérdése egészen az Édenig vezethető vissza; amikor is Ádámnak és Évának egy kényelmes alternatívát kínáltak fel Jehova Isten kizárólagos imádata helyett. Azóta Sátán az ördög számtalan módon próbálta rászedni Jehova imádóit, hogy felforgassa vagy megrontsa az imádatunkat. A legalattomosabb törekvése úgy tűnik Isten szervezetének és képviselőinek körmönfont felmagasztalása és öndicsőítése.

Emlélezhetünk arra az eseményre a Bibliában, amikor sokévi alázatos vezetés után Mózes hirtelen kinevezte magát, mint aki csodálatos módon biztosít vizet az izraelitáknak. Ez a mérges és szerénytelen öndícséret attól a személytől, akit Jehova maga nevezett a legszelídebb embernek, sajnálatos módon ahhoz vezetett, hogy elvesztette az Ígéret Földjére való belépés kiváltságát.

Annak tudatában, hogy Sátán mindig készen áll arra, hogy befurakodjon közénk csalás által, nagyon is időszerűnek tűnik, hogy ebben az első heti kommentárban felhívjuk a figyelmet az Őrtorony egy nemrég tett hirtelen és szerénytelen kijelentésére. A mi Királyság-Szolgálatunk 2003. júliusi számában található egy cikk, melynek címe “Új körzetkongresszusi program”. A cikk egy rövid áttekintést ad a 2004-es kongresszusi programról. Befejezésképpen az utolsó bekezdés ezt írja: “Maga Jehova készítette elő ezt a szellemi lakomát. Vegyünk hát részt rajta! Fogyasszunk belőle! Vígadni fogunk szívünk boldogságában, ha ott vagyunk, és az egész programból hasznot merítünk.”

Nyilvánvalóan Jehova Tanúi többsége nem találná sértőnek a fenti állítást Istennel szemben. Sőt, pozitív kijelentésnek tűnik, ami Istent dícséri. De megkérdezhetnénk, hogy milyen módon “készítette elő maga Jehova” ezt a feltételezett“szellemi lakomát”? Pontosan hogyan járt el Jehova a 2004-es körzetkongresszusi program előkészítésekor? Ihletés által történt? Ha Jehova maga készítette elő a kongresszusi programot, akkor ez azt jelenti, hogy az teljesen mentes minden hibától? Az igazság az, hogy az Őrtorony Társulat készítette a program vázlatát és formátumát, és különböző testvérek készültek, hogy előadják a programot.  

A cikk természetesen nem tér ki arra, hogy Jehova maga hogyan készíthette elő a programot. Rá van hagyva minden egyes Jehova Tanújára, hogy maga vonja le a következtetést. De elkerülhetetlenül az a benyomás marad meg bennünk, hogy minden amit az Őrtorony megjelentet magától Istentől jön. Ez valahogy zavaró.

Tegyük fel Krisztus kinevezte bizonyos szolgáit, hogy ellássák a háznépét szellemi táplálékkal a megfelelő időben. De az a tény, hogy a mester megítéli a szolgáit, annak megfelelően, hogy mennyire hüségesen látták el “konyhai” feladatukat, azt mutatja, hogy maga Jehova nem készít elő vagy szolgál fel személyesen szellemi táplálékot a szolgáinak. Sokkal megfelelőbbnek és természetesen szerényebbnek tűnne, ha az Őrtorony ehelyett azt tulajdonítaná Jehovának, hogy gondoskodott a Bibliáról, és egy elrendezésről, ami által idősebb férfiak szellemi bátorítést tudnak nyújatani.

Figyelembe véve azt a megrögzült történelmi irányzatot, miszerint az emberek vágynak a láthatatlan Isten valamilyen látható ábrázolására (bálvány), az Őrtoronynak rendkívüli módon óvakodnia kellene attól, hogy ilyen körmönfont módon magasztalja fel magát. Sajnálatos módon az Őrtorony nemcsak elmulasztotta figyelmeztetni Jehova Tanúit, hogy ne helyezzenek túl nagy hangsúlyt a szervezetre, még bátorít is a saját maga, mint Jehova látható képviselőjének a magasztalására. Istennek tulajdonítani olyat, ami csupán emberi erőfeszítés, nem dicsőíti Jehovát, hanem ehelyett elmossa a határt Isten és egy tisztán emberi intémény között.

Egy érdekes párhuzam található az Írásokban, ami Pál szavai szerint azért lett feljegyezve, hogy tanulságos példaként szolgáljon a keresztényeknek. Egy ilyen tanulságos példa az Mózes 2. könyvében található beszámoló az aranyborjúról. A bibliai feljegyzés elmondja, hogy amikor Mózes fent volt a hegyen 40 napig, hogy megkapja a Törvényt Jehovától, a nép úgy érezte, hogy Mózes elhagyta őket, és azt kérték Árontól, hogy készítsen egy aranyborjút és vezesse őket annak imádatában. A párhuzam úgy fedezhető fel, hogy Mózes jelképezi Krisztust ebben a példában. Vegyük figyelembe, hogy Mózes volt a közvetítő a törvényszövetségben, úgy ahogy Jézus a közvetítő az új szövetségben. Mózes, amikor lejött a hegyről izzott mint a nap, ahogy Jézus is el fog jönni az égből dicsőséggel, hogy végső formába öntse Isten szövetségét. Jehova kinevezte Áront, mint a nemzet főpapját és szószólóját Mózes alatt. Jézus kinevezte testvéreit, hogy szolgáljanak, mint alpapjai és követei.

Az 2Mózes 32. fejezete elmondja, hogy az izraeliták azzal érveltek, hogy Mózes már rég óta távol volt, és nem tudták, hogy vissza fog-e jönni, így szükségük volt egy új istenre aki vezeti őket a pusztában. Áron, mint az Isten által kinevezett főpap beleegyezett, és készített a népnek egy arany istent, majd bemutatta nekik, mint Istenüket, aki kivezette őket Egyiptomból, majd kijelentette, hogy tartsanak ünnepet Jehova tiszteletére.

Ma úgy tűnik, hogy Jézus sokára jön meg. Kétségkíül sokan azt feltételezik, hogy Krisztus nem is fog megjelenni. Időközben a hű és értelmes rabszolgát szólították fel Jehova Tanúi, hogy töltse be az űrt, és gondoskodjon vezetésről. És ezáltal úgy tűnik, hogy az Őrtorony intézménye vált a saját szervezeti aranyborjúnkká.

Az ókori izraelitáknál is az aranyborjú úgy tűnt, hogy nem Istent helyettesíti. Csupán egy látható képviselőként szolgált. Hasonló módon az Őrtorony Társulat folyamatosan úgy utal saját magára, mint “Jehova látható szervezetére.” Így körmönfont módon az Őrtorony Társulat Jehova látható képviselőjévé vált Jehova Tanúi szemében és szívében. Pál kijelentésének megfelelően, miszerint a keresztények hit szerint és nem látás szerint járnak, óvakodnunk kellene attól, hogy ilyen nagy tiszteletet adjunk egy földi szervezetnek.

Ezen a ponton ez a hajszálnyi bálványimádat jóindulatünak tűnik. De mivel adott az a tény, hogy Jehova Tanúitól kérdés nélküli engedelmességet vár el a szervezet, megkérdezhetjük: Mi történik akkor, ha a felfordulás kritikus ideje alatt az Őrtorony irányítását belülről átveszik “fölöttébb kíváló” sátáni ügynökök? Mi lesz akkor? Ez nem valószínű? De valójában igen. Ez egy nagyon is alkalmas próbája lenne a Jehovába vetett hitünknek és a lojalitásunknak.

Még több aggodalomra ad okot, hogy a bibliai törvénytelenség embere le fog ülni Isten templomában, és önhitten istennek fogja nevezni magát.

A látszat szerint több mint valószínű, hogy már helyet is foglalt Isten házában.

Forrás: e-Watchman