A május elsejei keltezésű, nyilvánosság számára szánt Őrtorony egy teljes cikkben - gyakorlatilag vezércikként - foglalkozik a Jehova tanúi körül kialakult helyzettel Oroszországban.

Már huzamosabb ideje kavarnak fel újra meg újra port más országokban is a társulat által "új üldözési hullám"-ként jelölt esetek, bizarr, hogy most egy olyan területről van szó, ahol korábban mint ateista államban valóban kemény üldözés folyt. Le kell szögezni azonban, hogy a korábbi sztalinista rendszer alatti üldözés nem kizárólag a tanúkra irányult, nem vallási szervezetekre, hanem maga az egyén ellen, az üldözés céltáblája a hívő ember volt. Más vallású személyek is kegyetlen üldözést szenvedtek, gondoljunk csak a magyar katolikus egyház megalkuvást nem ismerő Mindszenty bíborosára, ugyanakkora szervezetek sokszor tűrt, vagy akár támogatott kategóriába is tartozhattak. A társulat nem alkudott meg a kommunista hatalommal, ezt akár pozitívan is értékelhetnénk, de a mérleg serpenyőjébe be kell tenni azt is, hogy miközben Brooklynból kényelmesen lehetett osztani az észt és felháborodott leveleket írni a diktatúra vezetőinek, az ott élők kiszolgáltatva a hatalomnak, a kegyetlen bosszú és üldözés elszenvedőivé váltak. Persze az évkönyvekben és a folyóiratokban lehet szép cikkeket írogatni ezekről a hősökről, Jehova tanúi Csapajevei és Oleg Kosevojai, szegények hősiessége, önfeláldozása tiszteletre méltó, de értéke csakugyan az előbbiekhez hasonlítható.

Ami jelen helyzetben új, és a cikk teljesen elmegy mellette: teljesen más konfliktusról van szó.Itt, és más demokratikus és civilizált országokban tulajdonképpen nem beszélhetünk vallási üldözésről. Bármennyire is szeretné a társulat ezt egyenértékűvé tenni a sztalini rendszer üldözésével, mint fentebb utaltam rá szó sincs erről. Egy kicsit arra az esetre hajaz, amikor Rutherfordot és társait bebörtönözték. Akkor is és most is egy demokratikus társadalom természetes önvédelmi reakciójáról van szó.

A demokratikus társadalmak rendkívül tartanak, hozzá kell tenni, teljes joggal a szélsőséges megnyilvánulásoktól. Aki mások nyugalmát felkavaró, a biztonságot veszélyeztető magatartást tanúsít, számíthat a biztos összeütközésre. Emellett a keresztény vallások mára már kinőtték a fundamentalizmust, a vallási rendszerek szekularizálódtak, de ezek elmaradása mint például az iszlám országokban látható, óriási veszélyek forrása.. Jehova Tanúi tragédiája abban rejlik, hogy elkülönülő, elzárkózó, de ugyanakkor támadólag szembehelyezkedő aktivitásuk révén valósággal kihívják a bajt. Kritikával illetve az összes létező rendszert, mindennel szembehelyezkedve akaratlanul is a szélsőséges és ordas eszmék előmozdítójává válnak. Akik ugyanis elfogadják ezeket a nézeteket, teljesen elszigetelődnek mindentől, és ha el is tudnak szakadni később, helyzetük normalizálása, visszakapcsolódásuk korábbi környezetükbe gyakorlatilag megoldhatatlan. Jól felismerték már világszerte, hogy a szervezet igazi célja valójában egyáltalán nem segítő szándék, hanem csak a további tagtoborzás. Az erőszakolt prédikálás és terjeszkedés célja a bomlás és a lemorzsolódás elpalástolása.

Kelet-Európában, így Oroszországban is szembetűnő, hogy a nagy EU-fória, a szabadság első évei után, amikor az emberek tömegesen keresték a (vissza)utat Istenhez, mára a megtorpanás következett be. A növekedés megállt, és az emberek természetszerűen abba az irányba mennek, ahol választ kapnak kérdéseikre. Emellett a hagyományosa is érzékeny ortodox embereket sokszor sikerült durván megsérteni. Még Magyarországon is destruktív szekta kategóriába sorolták JT-t, bár ez utána semmilyen más következményt , üldözést nem vont maga után. De ahol nem történt hivatalos intézkedés, ott megfigyelhető, hogy az emberek elutasítóvá, de a legjobb esetben is tartózkodóvá váltak. Ennek rengeteg okát lehetne felsorolni, de kiváltásukért a társulat elsősorban magát okolhatja. Nem üldözésről, hanem egy újonnan kibontakozó, általánossá váló negatív megítélésről van szó.

Nem Isten, nem Jézus ellen irányul az ellenszenv, hanem bizonyos magatartásformát követő személyek csoportjai ellen. A cikk bulvármódszereket felhasználva próbál indulatokat szítani, kampányol, ezt a semlegességgel összevetve kifejezetten visszataszítónak tartom.