Amit mondanak, azt nem mindig cselekszik

A Vezető Testület jól tudja, mit jelent becsületesnek lenni, ami abból is látható, ahogyan meghatározzák a szó jelentését:

Mit jelent becsületesnek lenni?

Becsületesnek lenni annyit jelent, mint megbízhatónak lenni … A becsületesség azt kívánja tőlünk, hogy … legyünk egyenesek… senkit se csapjunk be és ne vezessünk félre… Logikus, hogy csak „igazmondó emberek” képviselhetik Istent.163

Jehova Tanúi természetesen azt feltételezik, hogy ezek az emberek meg is teszik, amit a becsületességről mondanak. Úgy tekintenek rájuk, mint a legőszintébb emberekre a földön, mivel azt állítják, hogy ők képviselik “az egyedül igaz Istent” “az egyedül igaz vallásban”. Ahogyan azonban majd látni fogjuk, nem mindig teszik is azt, amit mondanak arról, hogy mit is jelent őszintének lenni.164

Különbség van aközött, hogy valaki csak hibát követ el, vagy pedig nem becsületes. Például Russell hibát követett el, amikor azt jövendölte, hogy Isten elhozza minden földi királyság végét 1914 végére. Így tehát, ha a Vezető Testület emberei „igazmondó emberek” lennének, akkor „egyenesnek kellene lenniük, nem szabadna senkit sem becsapniuk vagy félrevezetniük”, és egyszerűen el kellene ismerniük, hogy Russell próféciája hamis.165 Ezt a tényt azonban nem ismerhetik el, ha továbbra is fenn akarják tartani illuzórikus „Isten szervezete” képzetüket. Ahogyan azt korábban említettem, ők tudják, hogy Istennek semmi köze se lett volna Russellhez, ha ő hamis próféta, vagy akár csak hamis tanító lett volna. Mivel tehát nem kívánják beismerni ezt a dolgot, az egyetlen alternatívájuk az, hogy nem lesznek teljesen becsületesek. A következő példában nem csupán nem mondják el Jehova Tanúinak, hogy Russell próféciája 1914-ről hamis volt, hanem félrevezetik őket, hogy azt higgyék, az megvalósult.

163 Őrtorony 1988. február 15., 4. old. [Magyarul 1989. február 1-jén jelent meg. - a ford.]

164 Jézus napjaiban a vallási vezetőknek ugyanez volt a problémájuk. Ezért mondta róluk Jézus, hogy “a tetteik szerint ne cselekedjetek, mert ők mondják, de nem cselekszik.” – Máté 23:3

165 Az tette igazán súlyossá Russell hibáját, hogy azt mondta, az 1914-ről szóló prófécia Istentől jött, miközben valójában csak Russelltől származott. Lásd a következő oldalon “A Világmagazin” címsor alatt.

Annak érdekében, hogy fenntartsák illuzórikus “Isten szervezete” képzetüket, nem lehetnek mindig becsületesek.

Nagy különbség van aközött, hogy valaki hibát követ el, vagy pedig nem becsületes.

“A Világmagazin”

(1914. augusztus 30.)

A Hirdetők könyvük 60. oldalán van egy kis bekeretezett rész ezzel a címmel: „Tekintsetek 1914-re!” A könyv ezután helyesen idézi a Világmagazin (The World Magazine) 1914. augusztus 30-i kiadását (lásd alább), mely ezt írja:

Az Európában kitört borzalmas háború egy különleges próféciát teljesített be.166

166 A Világmagazin első oldala (fent) megjelent az 1989. augusztus 15-i Őrtorony 13. oldalán. Nehéz elhinni, hogy ezt a cikket egy elfogulatlan riporter írta. A megfogalmazás és érvelés egyértelműen Russell stílusára emlékeztet. Nagyon valószínű, hogy ez egyszerűen az ő egyik cikke, amelyet sikerült kiadatnia ebben a magazinban. A Vezető Testület azonban úgy idézi, hogy azt a benyomást keltse, még egy világi újság is elismerte Russell próféciájának valóra válását. Az 1955. március 15-i Őrtorony ebből a cikkből idéz a 173-176. oldalon.

Noha a Vezető Testület helyesen idézi “A Világmagazint”, az olvasót olyasminek az elfogadására vezetik el, ami nem igaz.

Abban az időben a Tanúkat úgy ismerték, mint “Millenniumi hajnalhozókat” (Millennial Dawners), mivel hittek abban, hogy Krisztus millenniumi uralkodása megkezdődött, vagyis felvirradt 1873-ban. Russell az 1889-ben írt “The Time Is At Hand” című könyvében fogalmazta meg “25 éves próféciáját.”

Amint kiderült, 1914-ben még nem érkezett el az idő, hogy minden királyság véget érjen.

A Vezető Testületnek azonban tudnia kell, vagy legalábbis kellene, hogy az a magazin téved. Russell nem jósolt olyat, hogy Európában egy háború fog kitörni 1914-ben. Valójában az 1894. július 15-i Őrtorony 226. oldalán éppen az ellenkezőjét jósolta meg:

Azt azonban jól tartsuk elménkben, hogy 1914 vége nem a bajok idejének a kezdete, hanem a vége.

Az a prófécia, melyre a Világmagazin cikke hivatkozott,  benne volt a címében: “MINDEN KIRÁLYSÁG VÉGE 1914-BEN” (amit a Hirdetők könyv nem említ). Ez volt az, amit Russell megjövendölt huszonöt évvel korábban, 1889-ben, a The Time Is At Hand c. könyve 99. oldalán:

Az elkövetkező huszonhat évben minden jelenlegi kormányzat megbukik és szertefoszlik. … Elfogadott igazságnak tekintjük, hogy e világ királyságainak végső bukása beteljesedik A.D. 1914-ig. – 1889-es kiadás 167

Nyilvánvalóan mégsem ez történt 1914-ben. Egyetlen királyság sem ért véget Isten keze által, nemhogy az összes. Így hát miért akarná a Vezető Testület bárkinek is a figyelmébe ajánlani ezt a cikket, amely bizonyítja, hogy Russell próféciája téves volt?

Ami 1914-ben történt, az éppen az ellenkezője volt annak, amit Russell megjövendölt.

MEGJEGYZÉS: Ez az újságkivágás a Hirdetők könyv 560. oldalán található. Eredetileg az I. világháború idején írták. Azt állítja, hogy ’több, mint 40 éven át Russell azt tanította, hogy ez a jelenlegi világháború 1914-ben fog kezdődni’. Ez azonban nem igaz. Russell jövendölése szerint “1914 nem a megpróbáltatások idejének kezdete, hanem a vége”.

Úgy tűnik, hogy valakinek a szervezetben feltűnt, hogy amit a cím - “MINDEN KIRÁLYSÁG VÉGE 1914-BEN” - megjósolt, az nem vált valóra. Így tehát felismerték, hogy valamit tenniük kell, hogy megmagyarázzák ezt a nyilvánvalóan téves “rendkívüli próféciát”. Két lehetőségük volt: (1) Elismerni, hogy hamis volt, vagy (2) kitalálni egy módszert, amellyel megakadályozhatják, hogy az olvasók (és talán még önmaguk is) észrevegyék, hogy a prófécia hamis volt. Ahogyan már korábban említettem, azt a megoldást választották a Hirdetők könyv 60. oldalán levő bekeretezett részben, hogy egyszerűen meg sem említik a cikk címét. Az Ébredjetek! 1973. október 8-i számában pedig ugyanúgy a cikk első oldalát mutatják, de egy fontos különbséggel:

A címet levágták!

Hasonlítsd össze ezt a képet a 88. oldalon levővel.

167 Az 1955. március 15-i Őrtorony (angolban) hivatkozik A Világmagazin fenti, 1914. augusztus 30-i cikkére és tartalmazza a fenti idézetet a “The Time Is At Hand” c. könyvből. Valamilyen oknál fogva az író nem képes felismerni, hogy az 1914. augusztus 30-án végbemenő események nem azonosak azzal, amit Russell 1889-ben megjövendölt. A megjósolt esemény még 1914 végére sem történt meg. A The Time Is At Hand 1914 utáni kiadásaiban megváltoztatták az “A.D. 1914 végére” kijelentést “A.D. 1915 vége felé”-re. Azonban a dolog 1915 végéig sem történt meg, sőt, még a 2010-es évre sem! Lásd a The Time Is At Hand 99. és 101. oldalait itt: http://www.nsbible.org/sits_v2/v2s4.htm

A cím nélkül az olvasó nem érti, hogy miféle 25 éves próféciáról beszél a folyóirat. A Hirdetők könyvben a bekeretezett rész melletti bekezdés megváltoztatja a próféciát, és nem úgy utal 1914-re, mint “minden királyság végére”, hanem mint “a pogányok idejének végére.”168 Noha Russell valóban beszélt arról, hogy a pogányok ideje 1914-ben fog véget érni, 169 azt nem állította, hogy az Európában kitörő borzalmas háború 1914-ben fog elkezdődni. A bekeretezett rész és a mellette levő bekezdés azonban úgy van megfogalmazva, hogy azt a benyomást keltsék, mintha Russell “rendkívüli próféciája” teljesedett volna be az első világháború kitörésével.  

Jehova Tanúit nem zavarja, amikor a Vezető Testületük ilyen módon félrevezeti őket, mert nem is ismerik fel, hogy félre vannak vezetve. Hajlanak arra, hogy semmit se vegyenek észre, csak azt, amiről a Vezető Testületük azt akarja, hogy észrevegyék.

168 Russellnek a pogányok idejével kapcsolatos próféciája egy 38 éves prófécia volt (nem pedig 25 éves), melyet már 1876-tól fogva hirdetett.

169 Lásd a 63-as számú lábjegyzetet a 36. oldalon, ahol arról van szó, hogy a Társulat megváltoztatta a “pogányok ideje” kifejezés jelentését.  

Jehova Tanúit nem zavarja, ha vallási vezetőik nem mondják meg nekik az igazat, mivel nem is ismerik fel, hogy nem mondanak nekik igazat.

Figyelmeztették őket, hogy ne gondolkodjanak tovább annál, mint amit mondtak nekik. Különben még megvádolnák őket az Istentől és/vagy a szervezettől független gondolkodással, ami könnyen hűtlenséggé fajulhat Isten és/vagy a szervezete iránt.

Nem túl egyszerű megérteni, hogy miért nem zavarja a Vezető Testületüket, ha olyan információt adnak ki a szervezet történetéről, amiről tudják, hogy nem lehet igaz. Mi formálja a gondolkodásukat olyan irányba, ami lehetővé teszi a számukra, hogy ezt tegyék? Egy dolog biztosnak tűnik. Nem az igazságnak az a szeretete formálja, amiről Pál apostol beszél. Úgy tűnik továbbá, hogy az az erőteljes érzékcsalódás, amiről Pál említést tesz, nagyon hatékony a gondolkodási folyamatukban. Ez a téveszme kétségtelenül meggyőzi őket arról, hogy Isten nem bánja, ha ők nem teljesen becsületesek annak érdekében, hogy akik hallgatnak rájuk, azokat meggyőzhessék arról, hogy Russell 1914-gyel kapcsolatos próféciája valóra vált.

A lényeg: Jóllehet Russell súlyos hibát követett el, amikor Isten nevét hozzákapcsolta saját próféciájához,170 az azonban, amit a Vezető Testület tesz annak érdekében, hogy elfedje hibáját, nem becsületes. A Pál által említett alapelv szerint azért becstelenek, mivel láthatóan nincsen bennük elég igazság iránti szeretet ahhoz, hogy becsületesek maradjanak. Mindaddig, amíg úgy döntenek, hogy hisznek abban a hazugságban, hogy “a Társulat Isten szervezete,” soha nem lesznek képesek becsületesek lenni, amikor a szervezet történetéről beszélnek, amely kapcsolatban van ezzel a hazugsággal.171

Egy másik példa: A 3. fejezet negyvennyolc olyan esetet mutatott be, amikor Russell és Rutherford dogmatikusan, elbizakodottan, önhitt és ostoba módon Istent megelőzve eszeveszett találgatásokba bonyolódott számos időpontról és eseményről. Mindezeket a jellemvonásokat észben tartva figyeld meg a következő kérdést és választ, amelyek nyomtatásban való megjelenését a Vezető Testület engedélyezte az 1997. június 1-jei Őrtoronyban, azt állítva, hogy a Társulat egyetlen ilyen dolgot sem tesz:

170 Emlékezz vissza, amikor Russell azt mondta, hogy 1914 “Isten dátuma”, nem az övé. Lásd a 33. oldal alját.

171 Mi van akkor, ha a Vezető Testület senkit sem próbál szándékosan félrevezetni? Mi van akkor, ha a félrevezető információ onnan ered, hogy túl sokáig éltek együtt az illúziójukkal és elvesztették a valósággal való kapcsolatukat? Ha ez a helyzet, akkor nem lenne szabad senkit sem vezetniük. Lásd a 93. oldalon az oldaljegyzetet.

Mindaddig, amíg úgy döntenek, hogy hisznek a hazugságban, nem lesznek képesek becsületesen nyilatkozni a szervezet történetéről, amely kapcsolatban van ezzel a hazugsággal.

KÉRDÉS: Miért lehetünk a legnagyobb bizalommal a hű és értelmes rabszolga osztály iránt?

VÁLASZ: A hű és értelmes rabszolga osztály… a szerénysége révén nem rohan elbizakodottan előre, és nem is bocsátkozik eszeveszett találgatásokba a még nem tisztázott dolgokat illetően. A rabszolga osztály igyekszik távol tartani magát attól, hogy dogmatikus legyen.172… Soha ne váljunk türelmetlenné Jehova elrendezésével szemben, és ne próbáljunk tapintatlanul a titkok Feltárója elé rohanni.173

Ezután mondanivalójukat ezzel a lenyűgöző kijelentéssel fejezik be:

Mennyire megnyugtató tudni, hogy az a csatorna, amelyet Jehova napjainkban felhasznál, nem ezt teszi! Hű és egyúttal értelmes is.

Egy ilyen kijelentés nem csupán megtévesztő és félrevezető, hanem egyenesen hamis. A Vezető Testület embereinek tudniuk kell, hogy Russell és Rutherford mindazt megtették, amiről ők azt mondják, hogy “a csatorna, amelyet Jehova felhasznál, nem teszi”. Mégis engedték ezeket a becstelen kijelentéseket kiadni az újságjukban több millió nyomtatott példányban az egész világon.

Következő példa: Az Isten ezeréves Királysága elközelített című könyv 353. oldalán Frederick Franz korábbi elnök hivatkozik a sokat emlegetett Őrtorony-kongresszusukra, amit Ohióban, Cedar Pointban tartottak 1919. szeptember 1-jén. Ezt mondta:

Ez jelezte a világ számára, hogy ki is az, akit a visszatért Úr Jézus az ő “hű és értelmes rabszolga” osztályának talált. Ez a “rabszolga” osztályt boldoggá tette.

Ez azonban szintén nem igaz. Ahogyan azt már elmagyaráztam a 3. fejezetben a „Nem mi vagyunk a hű és értelmes rabszolgád” címszó alatt, 1919-ben a Társulat még mindig azt tanította, hogy ez a “rabszolga” csupán egyetlen személy volt, Charles Russell. 1927 februárjáig nem tanították azt, hogy ez emberek egy “osztálya” lenne. Rutherford és társai nem lehettek “boldogok” amiatt, hogy ők Jézus “hű és értelmes rabszolgája”, amíg ezt hitték. Ez pedig nem történt meg, csak hét és fél évvel a fenti Cedar Point-i kongresszus után.

171 Miközben Rutherford Krisztus Második Eljövetelének helytelen időpontját hirdette, azt mondta, hogy “az igazság jelenlegi kronológiája” (ami 1874-re mutat) “az Írások szerint, tudományosan, és történelmileg minden kétséget kizáróan helytálló.” Lehet valaki ennél dogmatikusabb? A halála utáni évben azonban a következő elnök úgy döntött, hogy mindez mégsem “minden kétséget kizáró,” és megváltoztatta a dátumot 1914-re. – Lásd Őrtorony 1922. június 15.

173 Itt akaratlanul is azt mondják, hogy Russell és Rutherford nem voltak értelmesek, mivel ezek az emberek ténylegesen “Isten elé rohantak” számos alkalommal. Bizonyára nem voltak elég körültekintőek azzal kapcsolatban, hogy mit mondanak.

Azt mondják, hogy ők nem teszik azt, amit a Társulat már számos alkalommal megtett. Lásd a 48 példát a 3. fejezetben

Rutherford azt mondta az 1874-es dátumról, hogy az “az Írások szerint, tudományosan, és történelmileg minden kétséget kizáróan helytálló.” Vajon lehet valaki még ennél is dogmatikusabb? Lásd a lábjegyzetet

Félrevezető, megtévesztő típusú becstelenségük egy végső példája található az alábbi kijelentésben. Itt a Vezető Testület egy névtelen Tanút idéz, akinek fogalma sem volt arról, hogy őt a Társulat valaha is félrevezette. Hozzáállását példaként mutatják be arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene minden Tanúnak viseltetnie “Jehova látható szervezete iránt”. “Bizalom a Rabszolgában” címmel idézik ezt a Tanút, aki ezt mondta:

Jehova látható szervezete egy félelmetesen megbízható forrás. Soha egyszer sem vezetett félre semmiben. Minden, amit csak mondott, Isten Szaván alapult.174

Miközben azt sugallják, hogy ők soha nem vezettek félre senkit, mindenkit félrevezetnek.

Bármi is legyen az oka annak a gyakorlatnak 175, hogy nem cselekszik azt, amit mondanak a becsületességről, azok számára, aki képesek ezt észrevenni, ez meglehetősen sokkoló. Egy korábbi  vén, Martin Merriman Írországból, így reagált erre:

“Ami lényem legmélyéig sokkolt, az ez volt: Oly nagyon meg voltunk győződve arról, hogy a Vezető Testület soha nem hazudna. Mindig az igazat mondanák, függetlenül attól, hogy mi is az igazság. Ez egy koholmány; egy hazugság. Hazudtak nekünk. Megtévesztettek minket. Nekünk pedig birtokunkban van a dokumentált bizonyíték. Mivel pedig beszéltünk róla, így elhallgattattak minket. És ez történik majd minden Jehova Tanújával, aki meghallgatja ezt a programot. Ő pedig szíve mélyén tudja ezt.” 176

174 Őrtorony, 1964. június 15., 365. old. (angolban) Megjegyzés: A 3. fejezetben vizsgált egyetlen tanítás sem “Isten Szaván alapult”. Ezek Russell és Rutherford Isten Szavával kapcsolatos “téves értelmezésein” alapultak.

175 A becstelenségnek ezek a példái nem kivételesek. Valahányszor az 1914-es vagy az 1919-es dátum előkerül a jelenlegi kiadványaikban, amit írnak, azt gondosan ellenőrizni kell, hogy megbizonyosodjunk róla, megfelelnek az igazságnak. “Isten szervezetének” felülvizsgálata azonban olyasmi, ami nagyon veszélyes Jehova Tanúi számára, ha lebuknak közben. Amikor engem rajtakaptak, hogy ezt teszem, azt mondták nekem, hogy Sátán karmai közé kerültem.

176 Jehova Tanúi, - http://www.goodnewsdefenders.org/

„Hogyan tudnak ilyen ellentmondások túljutni az Őrtorony szerkesztőin? Vajon az íróik ennyire nem ismerik, hogy a kiadványaik hogyan mutatják be saját történelmüket? Vagy talán még azok is áldozatául estek a saját betanításuk elmemódosító hatásainak, akik írják a [kiadványokat]?

Ha nem így volna, ezeket az égbekiáltó félrevezetéseket nem lehetne másképp nevezni, mint nem egészen becsületes dolognak.”

Beacon

http://www.xjw.com/1914lies.html

Ez a “dokumentált bizonyíték” a Társulat saját irodalmában található. Ezért mondta Leonard Chretien korábbi vén:

A legnagyobb ellenségük a saját irodalmuk.177

A Hirdetők könyvben talált bizonyíték például igazolja, hogy oly sok tanításuk “egészen 1919-ig” nem érte el a saját mércéjüket, amit a Máté 24:45-47 saját értelmezésével állítottak fel (“megfelelő eledel a megfelelő időben”). A 2001. június 1-jei Őrtoronyban felállított mércéjüknek sem feleltek meg (“csak azt taníthatja, amit Isten kinyilatkoztat a Szavában”).

Amikor a világ nem ért véget 1914-ben, ahogyan azt Russell megjövendölte nagyjából harmincnyolc évvel korábban, Carl Sagan csillagász a következő megfigyelést tette a Társulat magyarázatával kapcsolatban:

Egy kiemelkedő amerikai vallás magabiztosan megjövendölte, hogy a világ 1914-ben véget fog érni… Megdöbbentő, hogy az ilyen átlátszó kifogások ellenére ennek a vallásnak egyáltalán még vannak hívei… Az a tény, hogy [az Őrtorony Társulat] ilyen szégyentelenül becstelen lehet,178 ennyire semmibe veszi híveinek intelligenciáját, és mégis virágzik, nem jelez túl sok jót  [Jehova Tanúi] éleselméjűségéről.179

Noha Pál apostol szavait arról, hogy egyesek nem fogadják el az igazság szeretetét, egyszerű a Társulat vallási vezetőire alkalmazni, ez  ugyanúgy vonatkozhat némelyekre a többi Jehova Tanúja közül is. Habár az igaz, hogy ők azok, akiket félrevezetnek, azért mégsem úgy áll a helyzet, hogy ne tehetnének arról, hogy nem veszik észre, valami nincsen rendben. Az, hogy mindent készségesen elhisznek és tanítanak, amit mondanak nekik, “bármi történjék is,” azt sugallja, hogy talán ők sem rendelkeznek az igazság megfelelő szeretetével, ami megvédené őket attól, hogy elhiggyenek egy hazugságot.

177 Jehova Tanúi videó - http://www.goodnewsdefenders.org. Lásd még http://quotes.watchtower.ca/

178 Nem lehetnek mindig becsületesek a szervezet történetével kapcsolatban, mivel szükségük van egy illúzió fenntartására.

179 Broca's Brain [Broca agya] (Ballantines Books, New York, 1982, 332-3. old.). Noha Sagan nem említi meg név szerint az Őrtorony Társulatot, vagy Jehova Tanúit, egyértelműen róluk beszél, amikor arra az amerikai vallásra hivatkozik, amely “magabiztosan megjövendölte, hogy a világ 1914-ben véget fog érni”.

“A legnagyobb ellenségük a saját irodalmuk.”

‘Megdöbbentő, hogy az Őrtorony vallásnak egyáltalán még vannak hívei.’

Volt egy időszak 1914 után, amikor azt tanították, hogy a világ valójában véget ért 1914-ben.

Néhányan talán készakarva viselkednek vakok módjára, mivel a biztonság iránti igényük, melyet a hazugságok elfogadása kielégít, jóval többet nyom a latban, mint az igazság megismerése iránti igényük. 180 Lehet, hogy a félrevezetőiktől kapott tanácsot kifogásként használják arra, hogy ne kelljen vállalniuk annak a felelősségét, hogy engedik magukat félrevezetni. 181 Talán így érvelnek: “Isten bizonyosan nem fog engem felelősségre vonni amiatt, hogy az ő szervezete valami olyasmit mond nekem, ami nem igaz.” Ez a gondolkodás Ádám akkori magatartásához hasonlít, amikor kérdőre vonták Isten iránti engedetlensége miatt. Gyakorlatilag ezt mondta Istennek: “Bizonyosan nem fogsz engem felelősségre vonni, hiszen én csak azt tettem, amit az az asszony mondott nekem, akit te adtál mellém.” - 1Móz 3:12

Természetesen nem tudhatjuk, hogy mi megy végbe a Vezető Testület tagjainak, vagy a többi Tanúnak a szívében. De a Vezető Testület sokszor önkéntelenül is magyarázattal szolgál saját magatartását illetően, miközben éppen valaki másnak a viselkedését magyarázza. Kiváló példája ennek az esetnek a 2001. augusztus 1-jei Őrtorony 3. oldalán megjelent cikk, mely a “Nézeteink és a valóság” alcím alatt a következőket írja:

Természetesen a téves nézetek kialakulásához nem kellenek egyértelmű hazugságok. Időnként egyszerűen félreértünk dolgokat. Hányan vesztették életüket idő előtt csupán azért, mert olyat tettek, amiről úgy gondolták, hogy helyes? Aztán gyakran azért hiszünk el dolgokat, mert el akarjuk őket hinni. Egy professzor elmondja, hogy még a tudósok közül is „sokakat elbűvöl a saját felfedezésük”. Nézeteik elhomályosítják a józan ítélőképességüket. Így akár az egész életüket is fölöslegesen annak szentelhetik, hogy egy téves nézetet bebizonyítsanak (Jeremiás 17:9). 182

Ha nem volt szükség szándékos hazugságokra ahhoz, hogy kifejlesszék téves hitnézetüket egy elképzelt “hű és értelmes rabszolga szervezetében”, akkor talán ahhoz sincs szükség szándékos hazugságokra, hogy fenntartsák ezt a helytelen nézetet.

Nyilvánvaló, hogy a Vezető Testület tagjait elbűvöli saját kreálmányuk, “Isten szervezete.” És ugyanúgy, ahogyan az említett tudósok, egész életüket annak szentelik, hogy egy téves nézetet bebizonyítsanak.

180 Lásd a 17. fejezetet, melynek címe: “Nem lehet tisztességes módon kilépni az Őrtorony-vallásból.”

181 Lásd a következő weboldalon található cikket: http://www.commentarypress.com/essay-brainwashing.html

182 A Jeremiás 17:9 ezt mondja: “Csalárdabb a szív mindennél, és veszedelmes. Kicsoda ismerheti azt?”

‘Isten biztosan nem fog felelősségre vonni, ha a saját szervezete mond nekem olyasmit, ami nem igaz.’

Gyakran önkéntelenül is megmagyarázzák viselkedésüket, miközben valaki más viselkedését magyarázzák.

Elbűvölte őket az illúziójuk.

Fordította: Eve, Columba

Kapcsolódó írások: Egy elgondolás rabjai (Innen minden eddig lefordított rész elérhető, illetve az egyes részek folyamatosan végiglapozhatóak a cikkek végén található linkek segítségével!)

Egy elgondolás rabjai - 13. fejezet, Ki formálja a gondolkodásukat?