„Jehova és alapelvei iránti lojalitásunk ki kell hogy fejlesszen bennünk egy erős ellenszenvet azok iránt, akik szándékosan lázadnak Jehova ellen, és azok iránt, akik Isten ellenségeiként foglalnak állást. Isten megrögzött ellenségei között van Sátán és a démonai. Néhány emberi lény is valószínűleg ebbe a kategóriába tartozik.” (Ébredjetek! 1997.12/8 14.o.)
„Gyűlölnünk kell a hitehagyottakat”
Az Őrtorony 1993.10/1 19.o.
Gyűlölni, amit Jehova gyűlöl
11 Az Isten Szavának tanulmányozásával nem az a célunk, hogy csupán tényekkel tömjük tele a fejünket. Amikor engedjük, hogy szívünkbe vésődjenek Isten gondolatai, az érzéseit is kezdjük átélni. Mennyire fontos ez! Mit eredményezhet, ha nem fejlesztünk ki ilyen érzéseket? Talán képesek leszünk elismételni, mit mond a Biblia, ámde kívánatosnak tarthatjuk majd a tiltott dolgokat, vagy esetleg tehernek fogjuk érezni a követelményeket. Az igaz, hogy még ha gyűlöljük is a rosszat, küzdelemre lehet szükség az emberi tökéletlenség miatt (Róma 7:15). De ha nem teszünk komoly erőfeszítéseket, hogy összhangba hozzuk belső énünket azzal, ami helyes, vajon számíthatunk-e arra, hogy örömet szerzünk Jehovának, a szívek vizsgálójának? (Példabeszédek 17:3).
12 Az Isten szerinti gyűlölet hatékony védelmet nyújt a rossz cselekedetek ellen, ugyanúgy, ahogy az Isten szerinti szeretet is örömtelivé teszi a helyes dolgok cselekvését (1János 5:3). Az Írások újra meg újra arra intenek, hogy fejlesszük ki mind a szeretetet, mind a gyűlöletet. A kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt! (Zsoltárok 97:10). Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz (Róma 12:9). Ezt tesszük?
13 Jehova világosan kijelentette: szándéka az, hogy gyökerestül kiirtsa a földről a gonoszokat és helyet adjon egy új földnek, amelyben igazságosság fog lakozni (Zsoltárok 37:10, 11; 2Péter 3:13). Az igazságosságot szeretők alig várják már, hogy eljöjjön ez az idő. Teljesen egyetértenek Dáviddal, a zsoltárossal, aki így imádkozott: Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem! A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába [méltatlanul, NW] veszik fel, a te ellenségeid (Zsoltárok 139:19, 20). Dávid nem vágyott arra, hogy személyesen ölje meg az ilyen gonoszokat. Azért imádkozott, hogy Jehova kezéből jöjjön a megtorlás (5Mózes 32:35; Zsidók 10:30). Ezek nem olyan emberek voltak, akik csupán Dávid személyét támadták valamilyen módon. Hamis színben tüntették fel Istent, miközben méltatlanul vették szájukra a nevét (2Mózes 20:7). Becstelen módon azt állították, hogy szolgálják őt, de arra használták fel a nevét, hogy saját ármánykodásaikat mozdítsák elő. Dávid nem érzett szeretetet azok iránt, akik úgy döntöttek, hogy Isten ellenségei lesznek.
14 Több milliárdra tehető azok száma, akik nem ismerik Jehovát. Sokan közülük a tudatlanság miatt gyakorolnak olyan dolgokat, amelyeket gonosznak mond Isten Szava. Ha makacsul ragaszkodnak ehhez az úthoz, akkor azok között lesznek, akik elpusztulnak a nagy nyomorúság idején. Jehova azonban nem gyönyörködik a gonosz halálában, s nekünk sem szabad így érezni (Ezékiel 33:11). Amíg az idő engedi, arra törekszünk, hogy segítsünk az ilyeneknek megtanulni és alkalmazni Jehova útjait. De mi van akkor, ha némelyek mélységes gyűlölettel viseltetnek Jehovával szemben?
15 Ami őket illeti, ezt mondta a zsoltáros: Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é? Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, [igazi, NW] ellenségeimmé lettek! (Zsoltárok 139:21, 22). Dávid azért tekintett rájuk irtózattal, mert mélységesen gyűlölték Jehovát. A hitehagyottak is azok közé tartoznak, akik gyűlölettel viseltetnek Jehovával szemben, mivel fellázadnak ellene. A hitehagyás valójában Jehova elleni lázadás. Egyes hitehagyottak azt állítják, hogy ismerik és szolgálják Istent, de elvetnek bizonyos tanításokat vagy követelményeket, amelyeket nyilvánvalóvá tett a Szavában. Mások azt bizonygatják, hogy hisznek a Bibliában, de nem ismerik el Jehova szervezetét, és aktívan próbálják akadályozni a tevékenységét. Amikor szándékosan döntenek az ilyen gonoszság mellett miután megismerték, mi a helyes , amikor annyira beléjük ivódik a rossz, hogy az természetük szerves részévé válik, ilyenkor egy kereszténynek a szó bibliai értelmében GYŰLÖLNIE KELL azokat, akik végérvényesen a gonoszság mellett kötelezték el magukat. Az igaz keresztények úgy éreznek az ilyen hitehagyottak iránt, mint Jehova; nem kíváncsiak hitehagyott eszméikre. Ellenkezőleg, utálják azokat, akik Isten ellenségeivé tették magukat; a bosszúállást azonban Jehovára hagyják (Jób 13:16, NW; Róma 12:19; 2János 9, 10).
Ez a magát egyetlen igaz vallásnak tartó egyház tanítása, Jehova Tanúié. Egyenesen Brooklynból.
- http://www.sixscreensofthewatchtower.com/1hatred.html angol nyelven bővebben kifejti, további pédákat is hoz.
Komolyan... tisztára olyan, mint a Két Perc Gyűlölet (George Orwell: 1984)...
"A Két Perc Gyűlöletben nem az volt a borzasztó, hogy mindenki köteles volt részt venni benne, hanem az, hogy lehetetlen volt elkerülni a belekapcsolódást. Harminc másodpercen belül képtelenséggé vált az ellenállás. Mintha a félelem és bosszúvágy eksztázisa öntötte volna el az egész embercsoportot: a vágy gyilkolni, kínozni, kalapáccsal arcokat összezúzni, mintha elektromos áram változtatott volna minden embert akarata ellenére fintorgó, sikoltozó hold-kórossá. S hozzá ez a düh, amely mindenkit megszállt, elvont, iránytalan érzelem volt, amelyet egyik tárgyról a másikra lehetett vetíteni, mint valami reflektor fényét."
Utolsó kommentek