„S ne is köszönjetek
neki soha”
„Barátom, mi végett vagy itt?” (Mt 26:50 UVF)
Ezekkel a szavakkal fogadta Jézus az őt eláruló Júdást a Getsemané kertben. Barátjának nevezte és egy megválaszolandó kérdést tett fel neki.
Talán te is a barátodnak tartasz a szíved mélyén, és szeretnél sok mindent kérdezni tőlem, de eszedbe jut az Őrtorony Társulat tanítása a 2Ján 7-11 és az 1Kor 5:11 bibliaversekről, és ezért nem mersz szólni hozzám.
De miről szólnak, mit is tiltanak ezek a bibliaversek?
Kikre vonatkozik?
-”akik nem vallják Jézus Krisztus hústestben való eljövetelét. ”
-”parázna vagy kapzsi vagy bálványimádó vagy szidalmazó vagy részeges vagy zsaroló. ”
Rám egyik sem igaz.
Mit is jelent a köszöntés?
Az Őrtorony szerint (1998. március 1. szám 30. oldal): „De miért mondta Jézus a tanítványainak, hogy senkit ne köszöntsenek az úton? Vajon barátságtalannak, talán még gorombának is kellett lenniük? Semmi esetre sem! A görög a-szpa' zo-mai szó, amelynek jelentése a köszönteni szó, többet jelenthet egy udvarias „szervusz”-nál vagy „jó napot”-nál. Ez szokás szerint csókot, öleléseket és hosszú beszélgetést is magában foglalhatott, ami két ismerős találkozásakor zajlik. Egy szövegmagyarázó megjegyzi: - A köszönés az emberek körében nem csupán egy jelentéktelen fejbólintásból vagy kéznyújtásból állt, ahogyan az nálunk szokás, hanem sok ölelést, meghajlást, s az egész testtel való földre borulást is jelentette (Vesd össze: 2Királyok 4:29). Jézus így segített követeinek, hogy elkerüljék a szükségtelen figyelemelterelődést – még ha az megszokott is volt.”
2 Királyok 4:29 – Elizeus Géházinak egy sürgősen végrehajtandó feladatot ad, ami utazással jár együtt, az úton ezért nem köszönhet másnak. Ez is azt jelentette, amit az Őrtorony fenti száma írt.
Ezek szerint a 2Ján 11-ben szereplő köszönteni szót is (Károliban) így kellene értelmezni:
„Vajon barátságtalannak, talán még gorombának is kellett lenniük? Semmi esetre sem! A görög a-szpa' zo-mai szó, amelynek jelentése a köszönteni szó, többet jelenthet egy udvarias „szervusz”-nál vagy „jó napot”- nál.
A Lukács 10 és a 2János „köszönteni” igéje csak magyarban azonos: a görögben két különböző szó szerepel a fentebb említett helyeken.
Annak a bizonyos aszpazomai-nak jelentését az Őrtorony pontosan adta vissza (beszélgetéssel, egymás hogyléte felőli érdeklődéssel, ölelgetésekkel való üdvözlés). A 2János-ban a köszöntés helyén azonban nem ez áll, hanem a hario/hariein kifejezés. Ennek a szónak a jelentése: „üdvözletet mond valakinek vagy köszönt valakit”, vagyis a kifejezés rokon értelmű.
Ugyanezt a szót az Új Világ fordítás a 2Jánosban úgy adja vissza: „ne köszönjetek neki” majd a többi helyen „üdvözlés” értelemben használja (pl.: Jakab 1:1), ellentmondva annak a bevezetőjében szereplő ígéretnek, miszerint az Új Világ fordítás a legszószerintibb fordításra törekszik.
Mit is jelent a házba befogadni kifejezés? (Vö: Mt. 10:11-14) Jézus adta ki a tanítványainak az utasítást, hogy egy faluba/városba érve a tanítványok fogadtassák be magukat. Ez azt jelentette, hogy a családnak hirdették az evangéliumot, és a család otthonában „rendeztek evangelizációs programokat, előadásokat”.
Mindez mutatja, hogy a 2 Jánosban az ihletett író nem magát a köszönést, hanem a baráti köszöntést tiltotta meg, plusz a házba való befogadást. Ez olyan, amit amúgy sem tennénk meg (aki hamisan tanít, annak nem szívesen adnánk át a lakásunkat, hogy az legyen szolgálatának központja, és azzal nem is nagyon akarnának hosszas baráti csevejt folytatni).
Miért nem vonatkozhatnak a „másképpen gondolkodók”-ra a 2János versei?
Ha megnézzük, akkor még maguk az apostolok között is előfordultak nem kicsi nézeteltérések! Mint pl. az ApCsel 15. fejezetében. Ezt a konfliktust az is megszüntette volna, ha a maga részéről mindenki bevezeti a köszönési tilalmat. E helyett egy kompromisszumos megegyezés, nem pedig valami felső békediktátum és az egyet nem értők azonnali eltávolítása jelentette a megoldást. Ezután mindenkit ennek megfelelően kellett inteni. De még ott sem beszél Pál köszöntési tilalomról, ahogyan azt a Tit 1-ben láthatjuk.
Különbség van aközött, hogy valaki tévtanító, vagy csak hajlik a tévedésre. Mert ez utóbbi bizony a körülmetélt zsidó-keresztények nagy részére jellemző volt, még Péter apostol is beleesett. Az ilyeneket bölcsen vissza kellett fogni, nem pedig mint „veszélyes elemeket” eltávolítani.
Pál apostolnak Korinthusban is meggyűlt a baja a gyülekezeti pártokkal, mégsem egymás eltaszítására, hanem egyetértésre buzdított. Nem állt rá egyik véleményre sem, arra sem, amelyik látszólag neki kedvezett volna, hanem mindenkit a Krisztusban lévő egységre emlékeztetett. (1Kor 1) Pedig milyen egyszerű lett volna azt mondani, hogy ne is köszönjetek annak, aki nem a pártotokon van!
Ne keveredjetek egy társaságba, de azért ne tekintsétek ellenségnek, hanem továbbra is intsétek mint testvért!
Az 1Kor 5:11-ben („ne keveredjetek egy társaságba”) és a 2Thesz 3:14, 15-ben („szakítsátok meg vele a társas érintkezést”) ugyanaz a görög szó (szüanamignüszthai) szerepel. A második idézetben a 15. vers alapján egyértelmű (és a Társulat is elismeri), hogy nem kell a személyt „ellenségnek” tekinteni, hanem „inteni kell mint testvért”.
Mire buzdít a Szentírás?
„és ha valamit másképpen gondoltok, azt ki is jelenti majd Isten nektek”
(Fil. 3:15) Károli
Tehát van miről beszélgetnünk, és beszélgethetünk is.
2János 7,10,11
7. Mert sok ámító ment ki a világba, olyanok, akik nem vallják Jézus Krisztus hústestben való eljövetelét. Ez az ámító és az antikrisztus.
8. Vigyázzatok magatokra, hogy ne veszítsétek el azokat, amiknek a létrehozásáért munkálkodtunk, hanem teljes jutalmat kapjatok.
9. Aki előre tolakszik és nem marad meg a Krisztus tanításában, annál egynél sincs ott Isten. Aki viszont megmarad ebben a tanításban, annál ott van az Atya is, és a Fiú is.
10. Ha valaki elmegy hozzátok, és nem ezt a tanítást viszi, soha ne fogadjátok az otthonotokba, és ne is köszönjetek neki soha:
11. Mert aki köszön neki, az részes annak gonosz cselekedeteiben.”
2Korinthus 5:11
„Most azonban azt írom nektek, hogy ne keveredjetek többé egy társaságba senkivel, akit testvérnek neveznek, de parázna vagy kapzsi vagy bálványimádó vagy szidalmazó vagy részeges vagy zsaroló. Az ilyennel még csak együtt se egyetek.”
Az írást a következő traktátusról másoltam át, amelyet egy olvasóm küldött:
[ide kattints a nyomtatható dokumentum letöltéséhez (.doc formátum)]
Kapcsolódó cikk: S ne is köszönjetek neki soha
Utolsó kommentek