Ha jól értem a Bibliában az Újszövetségben a többek közt legfontosabb tanítás: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
Ha valaki azt állítja: „Szeretem Istent”, és mégis gyűlöli a testvérét, akkor az hazug. Mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát.
Tehát mindenkinek először embertársainkat kellene szeretni.
Ő azt akarja, hogy mindenfajta ember megmeneküljön, és pontosan megismerje az igazságot.
És azért imádkozom továbbra is, hogy egyre nagyobb legyen bennetek a szeretet, pontos ismerettel és teljes tisztánlátással.

A szeretet és pontos ismeret, ahol ezek vannak ott az igazság (igaz vallás)
Tehát az igazság az igaz vallás Isten Szavában a Bibliában található.
Posztmodern világunkban, ahol még az igazság megismerhetőségét is tagadják, a kérdésre adott válasz fontosabb, mint valaha. Mi az igazság?

Az igazság javallott definíciója, meghatározása során segítségünkre van annak a meghatározása, hogy mi nem tartozik az igazsághoz:

Nem az az igazság, ami célravezető és jól működik. Egy adott cél elérése és annak haszna igazolja az alkalmazott módszer helyességét, avagy a cél szentesíti az eszközt – ez a megközelítés a pragmatikus filozófia sajátja. Valójában azonban a hazugság nagyon is lehet is célravezető, sőt még haszonnal is kecsegtethet. Ettől azonban a hazugság, még mindig csak hazugság és kétségkívül nem az igazság.

• Az igazság nem mindig koherens és logikus. Emberek egy adott csoportja szövetkezhet és megállapodhat, hogy mindnyájan ugyanazt a hamis történetet mesélik el. Annak ellenére azonban, hogy a meséjük egy egybefüggő logikus egészet alkot, még messze nem igaz.
• Nem az az igazság, ami pusztán jó érzést kelt az emberekben. Kellemetlen és nem kívánatos hírek is lehetnek igazak.
• Nem az az igazság, amiről a legtöbben állítják, hogy igaz. Egy csoport döntő többsége is hozhat rossz döntést.
• Az igazság nem szükségszerűen egészleges természetű. A tények hosszadalmas és kimerítő felvázolása után is juthatunk helytelen következtetésekre.
• Az igazságot nem a szándékok határozzák meg. Jó szándékból is lehetséges rossz döntéseket hoznunk, jó szándéknak is lehet rossz gyümölcse.
• Az igazság nem a megismerésünk módjára, hanem annak tartalmára vonatkozik.
• Nem az az igazság, amit az emberek igaznak hisznek. Egy igaznak hitt hazugság, még mindig csak egy hazugság.
• Az igazság nem feltétlenül nyilvánosan ismert vagy bizonyított. Elképzelhető olyan eset, mikor csak egy valaki ismeri az igazságot, például egy elrejtett kincs létét és hollétét.

Az igazság szó a görög nyelvben az alētheia szónak felel meg, ami szó szerint annyit tesz, "felfed", "semmit sem rejteget". Ez a kifejezés azt a gondolatot hivatott közvetíteni, mely szerint az igazság mindig jelenlévő, mindenki számára mindig szabadon hozzáférhető, és nincsen benne semmi rejtett vagy homályos dolog. A héber nyelvben az „emet" szó az igazság megfelelője, ami egyben szilárdságot, állandóságot, és tartósságot is jelöl. Ez a meghatározás mintegy rámutat az igazság örökkévaló lényére, amiben meg lehet bízni, amire építeni lehet.

Filozófiai nézőpontból három egyszerű állítás mentén fogható meg az igazság jelentése:

1. Az igazság mindig összhangban van a valósággal.
2. Az igazság harmonizál az adott dolog értelmével és céljával.
3. Az igazság azt jelenti: egyszerűen úgy megmondani, ahogy van.

Először is az igazság összhangban a valósággal, azzal ami valóban van. Az igazság visszacsatolásos természetű, más szavakkal kifejezve tehát, az alany szempontjából is azonosítható azzal, amire vonatkozik. Az osztállyal szemben álló tanár például mondhatja azt, hogy a terem egyetlen kijárata a jobb oldalon található. A tanárral szemben ülő osztály szempontjából ugyanez az ajtó a bal oldalon helyezkedik el, azonban az állítás, mely szerint a professzor szemszögéből az ajtó a jobb oldalon található, teljesen igaz marad.

Az igazság harmonizál az adott dolog értelmével és céljával. 

Teljesen igaz lehet az, hogy a kívánt hatás eléréshez egy bizonyos személynek egy bizonyos mennyiségre van szüksége az adott gyógyszerből, míg egy másik személynek ugyanazon hatás elérése végett többre vagy kevesebbre van szüksége ugyanabból a gyógyszerből. Ezen példánkban szemléltetett igazság nem egy relatív, viszonylagos igazság, hanem annak a kizárólagos és abszolút igazsága, mely szerint eltérő szervezetek más-más toleranciával rendelkeznek. Helytelen, és adott esetben veszélyes is volna a páciensnek az orvosától egy másik páciens dózisát követelnie arra hivatkozva, hogy a másik páciensnek a másik mennyiségű gyógyszer volt célravezető. Értelmileg legalább ilyen disszonáns volna orvosától egy másik gyógyszert kérnie azt állítván, hogy az más betegség esetében már hatásosnak bizonyult.

Röviden az igazság azt jelenti, hogy úgy mondjuk a dolgot, amint az tényleg van. Ennélfogva létezik egy igazság, és szükségszerűen minden más nézet hamis. Az abszolút igazság kizárólagos jellegű, hiszen nem lehet egyszerre jobb és bal oldalon a példabeli kijárati ajtó. A filozófia alapelve a hamis és a valós közötti különbségtételben áll.
Számos világnézet és filozófia vonja kétségbe az abszolút, kizárólagos igazság létezését. Ha azonban pontosan górcső alá vesszük ezeket a nézeteket, akkor kivétel nélkül önellentmondásokba botlunk.

Az igazság fontos

Miért annyira fontos az élet minden területén, így hitkérdésekben is, megérteni és magunkévá tenni az abszolút igazság koncepcióját? Egyszerűen azért, mert életünk során elkövetett hibáink következményeket vonnak maguk után. „Tény, hogy az igazság számít – főleg mikor éppen a hazugsággal nézünk farkasszemet." Nincs az életnek olyan területe, ahol a igazság jobban számítana, mint a hit és a vallás területén.

Jézus Krisztus hat meghallgatása során az igazság (becsületessége) és a hazugságok (tisztességtelensége) összetéveszthetetlenül álltak egymással szemben. Jézus, az Igazság maga, ott állván olyan emberektől ítéltetett el, kiknek minden tette a hamisság mocsarában fuldoklott. A zsidó vezetők majdnem minden egyes törvényt megszegtek, melyek eredetileg a vádlottat voltak hivatott védeni, a téves ítéletet elkerülendő. Lázasan dolgoztak rajta, hogy legalább egy terhelő bizonyítékot találjanak Jézus ellen, azonban egyet sem találván csalódottságunkban a hamis tanú hazug bizonysága alapján ítélték el. Céljukat azonban még így sem érték el. Így hát egy következő törvényszegéssel Jézust arra késztették, hogy saját magára tegyen terhelő vallomást.
Mikor aztán Pilátus előtt álltak, a zsidó főemberek újra hazudtak. Jól tudták azt, hogy az ő istenkáromlás miatti ítéletük nem elég ahhoz, hogy Pilátust rászedjék Jézus kivégzésére. Így hát azt állították, hogy Jézus Krisztus a Cézárral dacolván megszegte a római törvényeket, mert arra buzdította a tömeget, hogy ne fizessenek adót.

• "A ki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint: Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel; Azoknak pedig, a kik versengők és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal" (Rómabeliekhez 2:6-8, kiemelve).
  
• (A szeretet) „Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal" (1 Korintusbeliekhez 13:5-6, kiemelve).
  A római helytartó költői kérdése vagy a miénk „Mi az igazság?" elsiklik annak ténye fölött, hogy sok dologban lehet igazság, de „az Igazság" kizárólag csak egy van. Az igazságnak kell legyen valamilyen eredete, valahonnan jönnie kell.

A valóság az, hogy Pilátus kétezer éve azon a korai reggelen egyenesen minden Igazság Forrásának szemébe nézett, mikor kérdését Jézusnak szegezte. Nem sokkal elfogatása előtt, mielőtt még a helytartó elé citálták volna, Jézus Krisztus egy egyszerű, de annál lehengerlőbb kijelentést tett: „Én vagyok az igazság" (János 14:6). De hogyan lehetne egy egyszerű ember maga Az Igazság? Ha azonban nem egy egyszerű emberrel van dolgunk, hanem pontosan azzal, akinek mondta magát, akkor mindez lehetséges. Jézus Krisztus önmagáról tett állításának igazsága bebizonyosodott, mikor feltámadt a halálból (Rómabeliekhez 1:4).

Egy olvasói levél (Kutató77)