Találtunk egy érdekes szakdolgozatot az egyik egyetem e-könyvtárában.

A szakdolgozat írója igyekszik elkerülni, hogy megnevezze melyik gyülekezetről van szó, de több utalásból az egyik északi gyülekezet tűnik a legvalószínűbbnek. Ez annyira nem érdekes, hanem az egyik melléklet. Ő maga a kereszteltek életmódját kutatta és ahhoz készített felméréseket. Ebből az egyik az anyagi állapot felmérése.

A feltehetően éppen kiközösítés vagy elkülönülés előtt álló testvér a gyülekezet minden családját jól ismerte annyira, hogy bizonyos vagyontárgyaik létéről vagy nem létezéséről információt szerezzen. Ahol nem tudta, hogy le tudnak-e játszani DVD-t vagy sem, ott felkínált egy szépnek mondott természetfilmet tartalmazó DVD-t és a reakcióból már tudta a választ. 9 hónapig csinálta ezt és a gyülekezete minden háztartásáról meg tudta mondani, milyen vagyontárgyakat birtokolnak. Ez alapján állított össze egy pontszámot, ami megmutatta, hogy ki, mennyire minősül szegénynek vagy gazdagnak. Olyan eljárást alkalmazott, ami a nagyon drága dolgokra (pl.: nagyon értékes műtárgy, adriai nyaraló) több pontot adott. Az egyszerű dolgok hiányára negatív pontokat adott, ott is súlyozva a hiányzó vagyontárgy elterjedtségével. Így kapott általános képet a gyülekezet háztartásainak vagyoni helyzetéről.

A létrejött pontszámok egy magas negatív számtól egy magas pozitív számig terjedtek. Nagyjából -30 és +40 között, ahol a -20 nyomorgó szegényt, a +40 nagyon gazdag embert jelentett, a középhelyzetű értéke a 0 pont és annak a környezete.

Nagyon szegény (-20 alatt): 15,6%
Szegény (-20 és -10 között): 40,8%
Átlagosak (-10 és +10 között):  30,5%
Jómódú (10-20 között): 10,4%
Gazdagok (20 felett): 2,7%

Ez egy teljesen a gyülekezet összes háztartásához viszonyított állapot.
Annyira nem meglepő eredmény, nagyjából hasonlítana ahhoz, amit egy országos felmérés hozna eredményül.

A meglepetés abban volt, hogy a keresztelkedés óta eltelt idő és a vagyoni helyzet összefüggését kereste.
Az elemzésében azt találta, hogy a keresztelkedés időpontja és a vagyoni helyzet között 10 százalékos összefüggés van. Ez egy gyenge összefüggés, de létezik.

Akik újak (2 éven belül keresztelkedtek), azoknak a vagyonhoz rendelt átlagos pontszáma 0,2 volt.
Akik 2-4 év között keresztelkedtek, azok átlagos pontszáma -1,8 volt, ami a legalacsonyabb.
A 4-7 éve keresztelkedetteké 0,9, ami a legmagasabb érték.
A 8 éve vagy régebb óta járók átlagos pontszáma 0,4.

Minden esetben elég nagy a szórás, tehát minden "keresztelkedési korosztályban" vannak nagyon szegények és nagyon gazdagok is.

Készített egy olyan elemzést, ahol az egyes vagyoni kategóriákat a "keresztelkedési korosztályokon" belül vizsgálta, de ennek az eredménye nem érdekes, mivel csak pillanatnyi helyzetet jelöl, nem pedig egy időben zajló folyamatot.

Újabb felméréseket végzett, amelyben a szervezet javaslataihoz való ragaszkodást mérte fel, minden egyes keresztelkedési korosztályon belül. Az eljárás ugyanolyan jutalmazó/büntető pontozást követve zajlott le, hasonlóan "puhatolózó" kérdésekkel.  

Nagyon erős összefüggést talált.
E szerint:

Akik újak (2 éven belül keresztelkedtek), azoknak a lojalitás-pontszáma 1,7 volt.
Akik 2-4 év között keresztelkedtek, azok átlagos pontszáma 2,7 volt, ami a legmagasabb érték.
A 4-7 éve keresztelkedetteké -3,4, ami a legalacsonyabb érték.
A 8 éve vagy régebb óta járók átlagos pontszáma -1,1.

Megpróbálom egymás mellé rakni, először  a vagyonra kapott pontszám, majd utána a szervezeti hűségre adott pontszám:

újak: 0,2; 1,7
2-4 éve kereszteltek: -1,8; 2,7
4-7 éve kereszteltek: 0,9; -3,4
veterán tagok: 0,4; -1,1

Bár ez nem feltétlenül jelez időbeli folyamatot, hanem pillanatnyi állapotot, az kiolvasható, hogy a szervezethűség és a vagyoni helyzet között van kapcsolat (az értékek szórása azonban nagy; főleg a vagyoni pontszámoké, a szervezethűségé csak feleannyira "szór"). 

Az adott gyülekezet a vizsgálat alatt azonban azt a képet festette le, hogy a keresztelkedés utáni 4. évtől jelentősen csökken az szervezethűség a hírnökök között.

Sajnos az elemzés (egyébként szabályszerűen) nem tartalmaz utalásokat arra, hogy kinek van kiváltsága, de ez még érdekesebbé tette volna az adatokat.

Mindenesetre a végkövetkeztetés az, hogy az a gyülekezet éppen akkor egy meglehetősen szegény hírnökállománnyal rendelkezett és meglehetősen kevesek követték a szervezet utasításait. 

A szervezethűséget olyan kérdésekkel mérte, hogy:
- nézett-e a kereskedelmi adókon hétköznap leadott szappanoperát (fel voltak sorolva a címek és ha legalább egyre igen volt a válasz, akkor erre a kérdésre a válasz igennek minősült; a többi kérdésnél is ez a módszer lett alkalmazva)
- nézett-e akciófilmeket
- olvas-e hitehagyott kiadványokat, termékeket
- beszél-e kiközösítettel vagy elkülönülttel
- jár-e házanként vagy utcán prédikálni
- van-e olyan bűne, amiről nem értesítette a véneket, de szabályszerűen meg kellett volna tennie
- van-e szerelmi kapcsolata világival, aki nem a házastársa
- jár-e olyan helyekre szórakozni, amit a gyülekezetben nem mondana el
- szabadidős programjait csak világi barátaival tölti
- szabadidős programjait csak gyülekezeti barátaival tölti
- volt-e a legutóbbi országgyűlési választásokon szavazni
- van-e olyan hobbija, amiről úgy érzi, hogy a gyülekezet elől titkolnia kell
- volt-e az utóbbi 3 hónapban más vallás összejövetelén
- volt-e valaha korlátozások alatt
- részt vesz-e valamilyen civil szervezetben önkéntesként
 
A kérdésekre adott válaszok tehát önbevallás alapján történtek, a kedvező és kedvezőtlen válaszok a gyakoriságukkal kerültek súlyozásra. Ezért nem meglepő, hogy a szervezethűség átlagos pontszámai a -3,4 és a +2,7 tartományban mozogtak.

Az is lehetséges (ezt ő is elismeri), hogy mivel önbevallós teszt volt, ezért a keresztelkedési időhöz viszonyítás az őszinte válaszadásra befolyással volt. Néhány utalásból úgy tűnik, hogy a megírás időpontjában a hallgató kb. 6-7 éve volt megkeresztelkedve, ami a felé való nyitottság jelzőszáma is lehet.

A szakdolgozatának ez csak egy érdekes melléklete. A fő részben az életmódot vizsgálja és abban azt állapítja meg (sok interjú tanulságaként), hogy a keresztelkedést követően vannak tipikus "karrierek". Ezekre a karrierutakra nem terjed ki a mellékletben közölt elemzése, mert mire ezeket a karrierutakat felismerte a felmérése már adott volt és nem fért bele az időbe ez alapján átkódolni, kiegészíteni az adatbázisát.

Szerinte az alábbi karrierutak léteznek:
1. szervezeti tisztségre irányuló férfi karrier 
2. a férje szervezeti karrierjére irányuló női
3. csendes, de aktív gyülekezeti lét
4. periférikus lét (tulajdonképpen a tétlenség határa)

Mind a négy útnak sajátos jellemzői vannak. 
A periférikus lét vége a gyülekezettől való elszigetelődés, akár kiközösítés vagy elkülönülés formájában, ennek az időszakát nem tudta megmérni, akkor eltérések vannak, de általában jó sok évről van szó.
A csendes lét a legstabilabb, alig jut el a kiközösítés vagy elkülönülés fázisába.
A férje karrierjét építő női karrierút az elemzése szerint 17 százalékban vezet elkülönüléshez vagy kiközösítéshez.
A férfi szervezeti karrierút a legveszélyesebb, 39 százalékban benne van legalább egy kiközösítés vagy elkülönülés.

A felmérés erőssége, hogy mostanság végezte el egy magyar nyelvű, városi gyülekezetben. 
A dolgozatra jelest kapott. A konzulense szerint nagyon átgondolt, alapos módszerekkel dolgozott. Sok időt fordított a felmérésekre, ritka az ilyen alapossággal elkészített szakdolgozat hasonló témakörben. Neki az általánosítással kapcsolatban maradtak kételyei, mert ez csak egy gyülekezet, nem is központi helyen. Másik aggodalma az önbevallásos módszerek. Ha több idő maradt volna, akkor szívesen látott volna a kutatásban ellenőrzéseket. Előnye viszont, hogy egy teljes gyülekezet, ami ilyen kutatásokban ritkán tud megvalósulni. Ő javasolta az illetőnek, hogy doktorin folytassa a kutatást, de nem ment doktori iskolába.