Az esemény Jehova Tanúi 1995. július 7-9. között, Hradec Králové-ban (Csehország) megtartott kerületkongresszusán történt. A történtekről egy volt csehországi vén, Ales Nejedly számolt be, aki a kongresszus megbízott pénztárosa volt.
A kongresszus első napján a szónok felhívta az összegyűlt Tanúk figyelmét, hogy a kongresszus költségeire való tekintettel legyenek adakozó szelleműek, és a különböző helyeken elhelyezett adományládákba helyezzék el adományaikat. A Tanúk gyakorlata szerint az adományládába elvileg mindenki annyit tesz, amennyit akar. Köztudott azonban az, hogyha kevés gyűlik össze, akkor elmebelileg előadásokkal stimulálják a hívőket nagyobb adakozásra. De vajon csak akkor?
A szóban forgó kongresszus összköltsége 60 000 Kč (cseh korona) volt, vagyis kb. 600 000 Ft. A pénztáros a ládák kiürítése után összeszámolta az adományozott összeget, ami már az első napon meghaladta az úgy 750 000 Kč-t, vagyis kb. 7 500 000 Ft-ot, vagyis a befolyt összeg többszörösen fedezte volna a költségeket. Ennek ellenére, a vén beszámolója szerint olyan utasítást kaptak a fiókhivatal irányítóitól, hogy az után is többször jelentsék be az adományozás szükségességét, amikor már az adományok jóval meghaladták a kongresszus kiadásait. Mondják azt, hogy a költségek magasak, és azt az adományok még mindig nem fedezik.
A második napon a pénztáros számítása alapján az adományok összege már elérte az egymillió cseh korona összegét (kb. 10 millió Ft). A kongresszus utolsó napján ezért odament a szónokhoz, és elmondta neki, hogy az adományok többszörösen túlhaladják a költségeket, és arra kérte, hogy csak mondjanak köszönetet, bízzák az adományozókra, hogy adnak-e még azon felül, amit addig adtak, és NE jelentsék be újra, hogy nem fedezik az adományok a kiadásokat.
De ellenállásba ütközött, a kongresszus szervezői azt válaszolták neki, hogy olyan utasítást kaptak a fiókhivataltól, hogy minden napon így jelentsék be az adományozásra való felhívást. Bambas testvér mondta neki, hogy hogy ez a szervezet központjának az utasítása, amit ő nem mer megszegni. Ezután harmadnap is bejelentette a szónok a jelenlévőknek, hogy adományozzanak, mert az eddig beszedett összeg még mindig nem fedezi a költségeket.
Erre a kétségbeesett Tanúk, akik eddig szinte minden náluk lévő pénzüket beledobták az első a két napon a hatalmas kartondobozokba, ékszereiket szedték le magukról. Sok nő karkötőjét, arany fülbevalóit, nyakláncait, gyűrűit, óráit dobta bele a ládákba, és még szégyenkeztek is, mivelhogy a központ utasítására a szónokok azt hazudták nekik, hogy eddig nem folyt be elegendő összeg a kongresszus költségeinek a fedezésére. Ezen az utolsó napon további közel egymillió cseh korona gyűlt össze, plusz az aranyékszerek. Sokuknak pénze már csak a hazautazásra maradt.
Ales Nejedlynek, a kongresszus pénztárosának ettől már felkavarodott a gyomra, és felháborodásában a történtek miatt kijelentette, hogy soha többé nem akar pénztáros lenni a kongresszusokon. Nem sokkal később otthagyta az Őrtorony szervezetet is.
Utolsó kommentek