A párom, akivel már 1 éve egy párt alkotunk ex JT. A nagyszülei, a nagynénje akik felnevelték mind máig is tagok.
Így is volt, mikor páromnál aludtam az első alkalommal,ugyanis buliban voltunk, és többen is nála aludtunk, köztük a legjobb haver is , aki JT. Másnap hatalmas ordibálásra és csapkodásra ébredtem, amikor is a nagynéni kiakadt, hogy ott aludtam. Persze nem értettem igazán. Tudtam, hogy vallásos a család, de mint említettem a párom már nem...
Az ordibálásban olyan szavak/ mondatok hangzottak el, hogy "Gusztustalan vagy!" ; "Beszennyezted a családot!";" Hazudtál a mamáéknak!" ;" Tanultál valamit, és eldobtad!" , és ezeket nem csak a párom fejéhez dobálták. Én remegve ültem a szobában , és nem mertem kimenni! Nem ismertem a vallást, nem ismertem az okát a reggeli zűrzavarnak. Majd szép lassan megtanultam a "szabályokat" . Nem mondom, hogy betartottuk. Idővel a kedélyek csillapodtak.
Megismertem a párom legjobb barátját és annak menyasszonyát, akik JT-k. Előítéletek nélkül közeledtem feléjük. A srác részéről ugyanezt a nyitottságot éreztem. A lány később enyhült meg, mert mint kiderült rengeteg közös témánk volt, ami nem a vallás. Én benne lettem volna több közös programban is és a párom is, de ők nem erőltették a dolgot, hisz "nem lehet".
Szombaton egy koncerten vettünk részt. 4-en mentünk. Nagyon is jó volt. A páromnak sokan köszöntek, mert ismerték őt, engem viszont megvetően néztek, sőt néha a páromat is . Mire megkérdeztem, hogy ők akkor mind ...? bólintott és tovább is léptünk... Nem mertem táncolni, nem mertem röhögni, 5x átgondoltam mit mondok, nehogy még megvetőbb pillantások áldozata legyek. Voltak páran akik nyitottak voltak felém, voltak akik mint egy rongyra bámultak.
Persze ez mind azok után történt, amikor odajött egy fiú, illedelmesen bemutatkoztunk egymásnak, majd megkérdezte, hogy melyik gyülekezetből jöttem, amire aztán inkább nem is válaszoltam és tovább adtam a szót másnak.
Mind amellett a koncert jól telt, és örülök, hogy a párom legjobb barátját és párját megismertem. Fiatalok, és elfogadták, hogy én így vagyok boldog. Én elfogadtam őket, hogy ők így a boldogok. Van közös témánk rengeteg, ami nem ehhez kapcsolható!
Bár a barátom évek óta nem JT, de karácsonyt sosem ünnepelt még, és én annyi jót meséltem neki arról, hogy mi olyankor mit csinálunk, hogy most egyre jobban várja! :)
Semmi érdekes nincs a történetemben! De ezt muszáj volt most kiírni magamból! :)
névtelen 92
Utolsó kommentek