Most kell, hogy fájjon!
Sokat szenvedtél, félelemben éltél, nem lehettél őszinte sem magadhoz, sem másokhoz, még a szeretteidhez sem... Rájöttél, hogy csúnyán átvertek és aljas módon manipuláltak; rájöttél, hogy nem ez az igaz vallás; rájöttél, hogy nem jó ez így neked... “Elég volt!” - mondod, és veszed a bátorságot: megszakítod a kapcsolatod Jehova Tanúival.
Ahhoz, hogy az első, valóban döntő lépéseket meg tudd tenni, el kell fogadnod azt, ami van. Ami igazán van. Elsősorban el kell fogadnod, hogy rengeteg mindent elveszítesz: az eddigi életviteled, családod, rokonaid, barátaid. Olyasmi következik, ami fájdalommal fog járni, ami miatt sírni fogsz és újra és újra visszafordulnál a már jól ismert és megszokott életedhez. Ilyenkor teljesen normális dolog szomorúnak lenni.
Ekkor mindenki gyászt él meg, te sem vagy kivétel. Ha nem éled meg a gyászt, az nem fog eltűnni nyomtalaul, amíg fel nem dolgozod a történteket, az addig ott marad a lelkedben. Nem egészséges elnyomni ezt, mert végül mindenképpen szembesülni fogsz vele. Több éves traumát nem lehet a sarokba hajítani egyik pillanatról a másikra. Ez nagyon veszélyes lehet a testi és lelki egészségedre is.
Ami veled történik, az teljesen normális. Természetes. Sokat veszítesz. Szinte mindent. Egészen biztosan úgy érzed, hogy kihúzták a lábad alól a talajt. Mindannyian így éreztünk. Együttérzünk veled. Ami most veled történik, az a gyászfolyamat kezdete. Az első lépések ezek egy fájdalommal teli, ám a megtisztuláshoz és boldog élethez vezető úton. Van, hogy úgy érzed majd, magától visz a lábad, van, hogy minden lépésért szenvedni kell.
Meddig fog tartani? Nem tudom. Nem tudjuk. A gyász normál ideje 1 év körül van. Addig minden normális, ami veled történik. Normális az, ha sírsz, ha dühöngsz, ha félsz és éjjel kettőkor felhívod azt, akiben megbízhatsz, vagy még mindig a blogot bújod. Talán bűntudatod lesz, talán megutálod magad és másokat. Talán - ahogy a szenvedélybetegeknél mondjuk ezt - megcsúszol vagy visszaesel. A következő időben minden benne van a pakliban. Egyet ígérj meg: nem ártasz magadnak. Ez nagyon fontos.
Ez az idő arra van, hogy sírj, emlékezz, feldolgozz. Bármilyen nehéznek is tűnik, gondolj középtávú és távolabbi célokra is, ezekkel kapcsolatban munkálkodj. Érezd, hogy hasznos vagy mások számára, eközben a hétköznapok feladatait se hanyagold el. De tudd: nem dől össze a világ, ha szomorú vagy “depressziós” vagy, és inkább a kanapén ülve töltöd a délelőttöt. Engedd keresztül magadon az érzelmeidet, éld át azt, ami veled történik. Az érzelmek jönnek és mennek, ilyen a természetük. Ami ma bosszant, talán a jövő héten sehol se lesz már. Nézd meg hát jól, mit fogsz elengedni. Nem baj, ha “blogfüggő” lettél egy időre. Ezt többen is megírtátok már nekünk. Tudom, hogy sokat segít a téged ért igazságtalanságok megosztása, megbeszélése másokkal. Minél több olyan emberrel tartsd a kapcsolatot, aki elfogad és megért, meghallgat, akiktől őszintén kérdezhetsz.
Közülünk néhányan maradnak. Mint a keleti boddhiszattvák, járják az internetet, hogy valódi együttérzéstől vezérelve segítő kezet nyújtsanak a szenvedőknek, ínségben levőknek. Nehéz feladat az övék is, díjuk és jutalmuk az, ha elfelejtik őket. Ha átkeltél a folyón, ne cipeld tovább a csónakod. Hagyd ott a parton.
Most még talán hihetetlennek tűnik, hogy egyszer törlöd ezt a blogot a könyvjelzőid közül. Talán csak azért fogod valahol a fiókod mélyén őrizni a címét egy cetlin, hogy alkalmas időben begépeld és továbbküld valakinek, aki úgy szenved, mint te most. Akkor majd a fájdalom és a gyógyulás nagykövete leszel. Mi akkor végeztünk jó munkát, ha elsősorban nem ránk gondolsz majd hálával, erre a közösségre, erre a blogra. Onnan fogjuk tudni, hogy sikerrel jártunk, ha főként magadnak és Istennek leszel hálás azért, amit elértél. Egy boldogabb, szabadabb, önállóbb életet, ahol lehetőséged lesz szabad emberként közösségbe lépni másokkal, szabadon szolgálni Istent és embertársaidat.
Keress új barátokat, új elfoglaltságokat, hobbikat, lásd meg az élet szépségét, olvasd a Bibliát mindenféle félrevezető magyarázatok nélkül és érezni fogod azt, amiről itt a legtöbben már beszámoltunk, hogy szabaddá váltunk és közelebb kerültünk Istenhez. A téged körülvevő világ nem csak fekete-fehér. Mi arra biztatunk, hogy egyelőre ne vallásokban gondolkodj! Számodra most nincs egyetlen igaz vallás. Nem kell tartoznod egyhez sem. Az első keresztények sem tartoztak semmilyen zászló, cég, részvénytársaság vagy vallásszervezet alá... egyszerűen Jézust követték. Itt a lehetőség, hogy szabadon megéld a hitedet, találkozz Jézussal és egy kicsit elgondolkozz.
Ehhez kívánunk sok sikert neked!
Mi itt vagyunk, itt leszünk.
írta: egy keresztény pszichológus barátod
Az utolsó 100 komment: