Hol is kezdjem a kálváriámat? Talán az egész akkor és ott kezdődött, amikor egy fiatal fiú és egy fiatal lány egymásba szeretett. Mindketten gyülekezetünk tekintélyes családjából származott. Az egyik család, tősgyökeres tagjai voltak a gyülekezetnek, a másik egy beköltöző család, de tekintélyes múlttal. Természetesen mindkét családfő vénként szolgált. A fiú apja az akkori elnöklő vén, a lány apja a későbbiek folyamán lett a gyülekezet elnöklője. Én magam frissen kinevezett mit sem sejtő zöldfülű vén voltam akkor, aki követendő példaként tekintettem az évtizedes véni múlttal rendelkező társaimra.
Egy vasárnap a „bőséges szellemi táplálkozás” után minden vén be lett rendelve egy külön szobába beszélgetésre (ekkor még egy magánházban jöttünk össze). Hamar kiderült mi volt az oka annak, hogy a véneknek sürgősen össze kellett jönniük. Az udvarló fiú anyja (az elnöklő felesége) sértő megjegyzéseket tett a leendő ara (a bevándorló véncsalád lánya) testi adottságaira, mondván vastag a bokája, széles a csípője és szemüveges. Ezeket a sértő jelzőket lány apja becsületsértésnek vette és kérte, hogy legyen kivizsgálva az ügy, és kérjen bocsánatot a megjegyzései miatt a testvérnő. Két vén lett kijelölve, hogy kezelje az ügyet. Az egyik a sértett vén legjobb barátja, (aki betojt, amikor behívták katonának és bevonult) a másik voltam én. Ott álltam és néztem; két acsarkodó véncsalád között én, a zöldfülű tegyek rendet? Lehetetlennek tűnt számomra, hogy ez megeshet Jehova boldog gyülekezetében, ahol ezek az emberek évtizedek óta tanulnak a szeretetről (akkor úgy láttam, ez az ügy csak vihar a biliben, később jöttem rá mire megy ki a játék). Én megpróbáltam abba az irányba terelni a dolgot, hogy első körben a két testvérnőnek kellene rendezni a sértést egymás között Jézus tanácsa szerint. Amikor ezt felvetettem a lány apja (beköltözők vezére) azt mondta, hogy az ügyről már olyan sokan tudnak, hogy lehetetlen ez a megoldás, a testvérnőt nyilvánosan meg kell fedni. A másik felvetésem az volt, hogy jöjjön be a lány is (addig nem volt jelen) és itt a jelenlétünkben rendezzék egymás között a dolgot. A lány apja ezt is megtorpedózta azzal, hogy az ő családját érte a becsületsértés ezért ő képviseli a lányát és így nem szükséges, hogy a lánya jelen legyen.
Megkértük a testvérnőt (a fiú anyját) kérjen bocsánatot, ő ezt ímmel-ámmal megtette, azután mindenkit, aki tudott a dologról behívtunk a szobába és a jelenlevők előtt megfedtük a testvérnőt. A szerelmeseket persze sikerült a két családnak elszakítania egymástól (tiszta Rómeó és Júlia történet). Azóta se találtak maguknak párt. A fiú most 34 éves, a lány 28 körül lehet.
Ekkor szembesültem először azzal, hogy a Szellemnek semmi, de semmi köze ehhez a döntéshez, amit hoztunk. Lesújtva éreztem magam.
Beköltözők tősgyökeresek 1-0.
Kibontakozott előttem, hogy milyen hatalmi harc van a két család, vagyis inkább úgy mondanám a két tábor között. Az egyikben a tősgyökeresek, a másikban a beköltözők. A becsületsértési ügyet követően a beköltözők vezetője látta, hogy nem álltam teljes vállszélességgel az ő elképzelése mellett. Az ellenfele tekintélyét próbálta aláásni, ezt a mondvacsinált műbalhét felhasználva, hogy nyilvános fedésben részesüljön az elnöklő felesége az egész gyülekezet előtt. Ebben az erőfeszítésében akadályoztam meg őt, hogy csak azok előtt lett megfedve, akik tudtak az ügyről. Megpróbáltam semleges maradni, de nem sok sikerrel. Nem lehet sokáig a senki földjén életben maradni.
A tősgyökeresek csapata egy családot alkotott, benne két vén és két kisegítőszolga élükön az akkori elnöklővel szavazáskor mindig egy követ fújtak. A beköltözők csapata három vénből állt, élükön egy minden hájjal megkent vén, ködbe vesző kissé „fekete” múlttal. Ebben a csapatban volt egy bételből kikopott tesóka, szintén csűrös-csavaros elmével. Azt hintették maguk körül, hogy azért jöttek ki a bételből, mert gyereket akartak. Csak hát már eljárt az idő felettük, és sehogy sem sikerült betalálni oda ahová kellett volna, de nekem olyan érzésem volt, hogy ez csak alibi arra, hogy megszabaduljanak az aranykalitkából. Valahogy nem tudtak meggyökeresedni ezen a homokos vidéken, és „ollé” elköltöztek Tiszaakárhová. Ezzel viszont a mérleg nyelve egy kicsit visszabillent a tősgyökeresek oldala felé. Sőt. Bennem nem látott lojális támogatót a beköltözök vezetője, így ketten maradtak volna szavazáskor a barátjával. Nem beszélve arról, hogy a tősgyökeresek egyik kisegítőszolgája beérett a vénségre, aki nem mellékesen az a fiú volt, aki udvarolt annak a lánynak, akinek az apja vezette a beköltözők csapatát. Tehát a beköltözők hatalma nagyon kicsire zsugorodott, amikor a volt bételes elköltözött. A tősgyökeresek mérlege két vén, két kisegítőszolga. Az egyik kinevezését már nem lehetett sokáig halogatni. És ott voltam én, a kakukktojás, a senki földjén.
A beköltözőknek gyorsan erőfeszítést kellett tenniük, hogy megerősítsék állásaikat…
folyt.köv.
tty
Utolsó kommentek