A "dress code" [öltözködési törvény] elutasítása
írta: Lee Marsh
2011. december 6., csütörtök
2011. december 6., csütörtök
Emlékszem, Jehova Tanúi milyen büszkék voltak arra, hogy ők mennyire különböznek más vallásoktól. Nincs papi osztály. Nem adnak körbe pénzgyűjtő tányért. Nincs öltözködési törvényük.
Ha jól belegondolunk, mindezek mégis megvannak náluk. A vének alkotják a papi osztályt. Biztosan szeretnek igényt tartanak az egyházi kiváltságaikra, ha ez áll érdekükben. Lehet, hogy nem adnak körbe pénzgyűjtő tányért, de bizonyíthatóan kérnek pénzt a fenntartásra, épület alapokra; a világméretű prédikáló munkára; a kongresszusokra; és a lista folytatható. Ráadásul több módon is kérnek pénzt. És igen, van öltözködési törvény is.
Egyetlen vén - vagy ami azt illeti, senki más - sem lép az emelvényre úgy, hogy ne lenne "illendően" felöltözve. Férfiaknak öltöny és nyakkendő, nőknek mértéktartó, szerény ruha. Sok Tanút megintettek már azért, hogy túl sok testrésze látszik ki , hogy túl hosszú a haja, illetve az arcszőrzete miatt. Édesanyámat sokszor megintették a mélyebben dekoltált felsője miatt. Nem arról van szó, hogy kilátszott a melle vagy ilyesmi, de hajlamos volt egy kissé többet mutatni, mint a gyülekezet hölgytagjainak többsége.
Édesanyám szegény volt. Egyedülálló szülőként próbált felnevelni egy csapatnyi gyereket, akiket a gyülekezetre megfelelően fel kellett öltöztetnie. És a vének elővették őt, ha a gyermekei nem sötét nadrágot, fehér szoknyát és nyakkendőt viseltek. Rövid ideig kiállt amellett, hogy a fiútestvéreim V-nyakú pulóvert viseljenek, de végülis talált módot arra, hogy elegendő pénzt kuporgasson össze ahhoz, hogy zakót vegyen nekik. Sokszor olyan emberek, akiknek valamivel idősebb fiai voltak, odaadták neki azokat a ruhákat, amelyeket az ő fiaik kinőttek.
A nőket folyamatosan emlékeztették arra, hogy illendően öltözködjenek, és térden alul érő szoknyát viseljenek. A haj nem lehetett túlzottan különleges, a smink pedig csakis szerény.
Ha valakit meginthetnek azért, mert nem a helyesnek ítélt ruhákat viseli, vagy pedig azért, mert a haja vagy a sminkje eltér egy meghatározott módtól, akkor igenis van öltözködési törvény. Lehet, hogy nem a papok ruháiról van szó, de ettől ez még igenis ruhatörvény.
Szeretik hangsúlyozni, hogy ők mennyire különböznek másoktól. A valóságban mindössze megváltoztatják a szavak jelentését – már megint.
Egy komment, ami nagyon beszédes:
inna kommentje, 2011. 12. 07.: "Emlékszem, gyermekként minden télen hogyan könyörögtem a szüleimnek, hogy engedjék meg, hogy nadrágot viseljek, amikor házról házra jártunk... Igen, van öltözködési törvény, különösen a nők számára."
Ha jól belegondolunk, mindezek mégis megvannak náluk. A vének alkotják a papi osztályt. Biztosan szeretnek igényt tartanak az egyházi kiváltságaikra, ha ez áll érdekükben. Lehet, hogy nem adnak körbe pénzgyűjtő tányért, de bizonyíthatóan kérnek pénzt a fenntartásra, épület alapokra; a világméretű prédikáló munkára; a kongresszusokra; és a lista folytatható. Ráadásul több módon is kérnek pénzt. És igen, van öltözködési törvény is.
Egyetlen vén - vagy ami azt illeti, senki más - sem lép az emelvényre úgy, hogy ne lenne "illendően" felöltözve. Férfiaknak öltöny és nyakkendő, nőknek mértéktartó, szerény ruha. Sok Tanút megintettek már azért, hogy túl sok testrésze látszik ki , hogy túl hosszú a haja, illetve az arcszőrzete miatt. Édesanyámat sokszor megintették a mélyebben dekoltált felsője miatt. Nem arról van szó, hogy kilátszott a melle vagy ilyesmi, de hajlamos volt egy kissé többet mutatni, mint a gyülekezet hölgytagjainak többsége.
Édesanyám szegény volt. Egyedülálló szülőként próbált felnevelni egy csapatnyi gyereket, akiket a gyülekezetre megfelelően fel kellett öltöztetnie. És a vének elővették őt, ha a gyermekei nem sötét nadrágot, fehér szoknyát és nyakkendőt viseltek. Rövid ideig kiállt amellett, hogy a fiútestvéreim V-nyakú pulóvert viseljenek, de végülis talált módot arra, hogy elegendő pénzt kuporgasson össze ahhoz, hogy zakót vegyen nekik. Sokszor olyan emberek, akiknek valamivel idősebb fiai voltak, odaadták neki azokat a ruhákat, amelyeket az ő fiaik kinőttek.
A nőket folyamatosan emlékeztették arra, hogy illendően öltözködjenek, és térden alul érő szoknyát viseljenek. A haj nem lehetett túlzottan különleges, a smink pedig csakis szerény.
Ha valakit meginthetnek azért, mert nem a helyesnek ítélt ruhákat viseli, vagy pedig azért, mert a haja vagy a sminkje eltér egy meghatározott módtól, akkor igenis van öltözködési törvény. Lehet, hogy nem a papok ruháiról van szó, de ettől ez még igenis ruhatörvény.
Szeretik hangsúlyozni, hogy ők mennyire különböznek másoktól. A valóságban mindössze megváltoztatják a szavak jelentését – már megint.
Egy komment, ami nagyon beszédes:
inna kommentje, 2011. 12. 07.: "Emlékszem, gyermekként minden télen hogyan könyörögtem a szüleimnek, hogy engedjék meg, hogy nadrágot viseljek, amikor házról házra jártunk... Igen, van öltözködési törvény, különösen a nők számára."
Fordította: Laura
Forrás: freeminds.org
Ruha és szépségápolási előírások a bételbe látogatóknak
Utolsó kommentek