„Jehova hamarosan eltörli a gonoszt és vele a gonoszságot.” Ez az üzenet minden eddig elhangzottnál jobban bizonyítja, hogy Jehova napja tényleg közel van. Sok más, az Őrtorony Társulat által sürgősnek nyilvánított üzenethez hasonlóan, ez a gondolat is folyamatosan azt erősíti a Tanúkban, hogy maradjanak tevékenyek Jehova Szervezetében, kiemelten ezekben az utolsó napokban.

Átlag heti két összejövetel, egy kivonulás, rendszeres szántóföldi szolgálat és felkészülés a vasárnapi Őrtorony tanulmányozásra. Jehova Tanúi hiszik, hogy ezek, a nem kevés időt felemésztő tevékenységek képezik a bűnbocsánatuk alapját. Armageddon küszöbön álló eljövetelének állandó ismételgetésével az Őrtorony Társulatnak általában sikerül lebeszélni követőit a karrierépítésről vagy a gyerekvállalásról, tudatosítva bennük azt, hogy ez egy olyan előnyös kompromisszum, melyben az életüket szolgaként áldozhatják a teokratikus elrendezésnek. Vajon ténylegesen ezek azok a teokratikus feladatok, melyeket ellátva túlélhetjük Armageddont? Vagy, ezeket átgondolva, logikusan nem inkább arra következtetünk, hogy az Őrtorony Társulat vezetőinek sokkal inkább az a célja, hogy amíg ezeket a tevékenységeket végezzük és időnket, energiánkat áldozzuk, ne vegyük észre, hogy valójában mi is zajlik a szervezet álarca mögött?

Azokat az egykori Tanúkat, akik úgy döntenek, hogy felszínre hozzák a tényeket és az Őrtorony Társulat tanításaiban rejlő szarvashibákat, tévesen hitehagyottaknak bélyegzik. Öreg hiba, hogy ezeket az embereket úgy azonosítják, mint akik elhagyják Istent, és Sátán oldalára állnak. Az aktív Tanúk –nem túlzás- jobban gyűlölik egykori hittársaikat, mint egy gyilkost vagy egy pedofilt és még csak rájuk sem mernek nézni. Igyekeznek kerülni és figyelmen kívül hagyni őket.

Az ún. „hitehagyott-féle” információk egyre szélesebb körű, internetes terjedése miatt, Jehova Tanúiban mind jobban erősíteni kell a képet, hogy Jehova napja már csak egy kőhajításnyira van. Ezen hitehagyással átitatott anyagok növekedése azt is megszilárdítja a hűséges Őrtorony-követőkben, hogy őket igenis üldözik és ez mi mást jelenthetne, mint hogy az utolsó napokban élünk. Most akkor a hitehagyottaknak nevezett egyének, a döntésükkel vajon ténylegesen Jehovát hagyták el és a Bibliát utasították el, vagy nem?

A legtöbb egykori Tanú számára egyetlen Istenhez vezető csatorna létezik, és hogy ezt a kapcsolatot fenntartsák, döntésüket vállalva azon dolgoznak, hogy mások előtt is felfedjék az Őrtorony Társulat tévtanításait. Ezzel konkrétan az olyan emberek kiszabadítását mozdítják elő, akik a hitüket megszemélyesítő szervezet foglyaivá váltak. Az ex-tanúk mindezt azért teszik, hogy segítséget nyújtsanak családtagjaiknak és barátaiknak felismerni azt, hogy az Őrtorony Társulat nem több mint egy üzleti vállalkozás, amelyik arra használja fel lojális követőit, hogy portékáit értékesítse.

A sokkolóan ható, Őrtorony tanokat leleplező igazságok drasztikus növekedésének és a lojálisak számbeli csökkenésének köszönhetően, a Társulatra nagy nyomás nehezedik. Megoldás lehet az, hogy a tanúkat még rövidebb pórázon tartsa, és ezzel megakadályozza, hogy lelkes követői és egyben pénzügyi támogatói egyszer csak elhagyják a szervezetet. Jehova Tanúi szinte már egyebet sem látnak, csak a kiadványok borítóján található, célzó figyelmeztetéseket, hogy milyen komoly veszélyt is jelent rájuk nézve az internet és az ott fellelhető hitehagyottak írásai. Elméletük szerint a velük való bármiféle érintkezés is legalább olyan veszélyes, mint gondolataik elolvasása.

Mindazonáltal azok, akik mégis úgy döntenek, hogy hagyják felnyitni a szemüket és befogadják az igazság-feltáró anyagokat, szépen lassan rádöbbennek, hogy mi minden volt elrejtve előlük éveken át, és mik is azok a dolgok, melyek végig az Őrtorony Társulat függönyei mögött zajlottak.

Ők az ún. ál-Tanúk, akik továbbra is az Őrtorony Társulatot szolgálják, de ezt csak látszólagosan teszik, úgy, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak vele, elkerülve az elszakadás következményeit. Jehova Tanúinak ez az „öntudatos-osztálya” jól tudja, hogyha hivatalosan is elkülönülnek a Szervezettől, kockára teszik a családtagjaikhoz és barátaikhoz fűződő kapcsolatukat. Minél inkább elszakadnak a Szervezet kötelékétől, annál inkább felismerik, hogy igenis létezik élet az Őrtorony Társulaton kívül, és hogy ezrek vannak odakint, akik teljes szívvel azon fáradoznak, hogy segítséget nyújtsanak a tanúknak és tulajdonképpen mindenkinek, aki az Őrtorony éles karmai közé keveredett.

Az Őrtorony Társulat halálra van rémülve, ezért kénytelen az aktív tagokkal és az újak toborzásával foglalkozni. A Királyság termekben egyre több az üres szék, így az USA-ban a Szervezet szükségét látta jó pár gyülekezet összevonásának. A vének és a kisegítőszolgák mind gyakrabban mondanak le tisztségükről és egyre több tanú is az elkülönülését kérvényezi levelében.

Az Őrtorony Társulat jövője egyre homályosabb és már a new yorki, 25 Columbia Heights épülete felett is gomolyfelhők gyülekeznek. Ugyan az Őrtorony vezetői még mindig hatalmasnak és erősnek tűnnek, valójában csak egy, messziről is jól látható, tévedés-sorozat leple mögé bújnak. Azonban ezeket az egykori követők mára már felfedtek a nagyközönség előtt. Nem kellett túl nagy erőfeszítés ahhoz, hogy leomoljon a függöny, és hogy a nagy és erős Ózt megfosszák varázspálcájától. Már csak idő kérdése, és az Őrtorony Társulat vastag fátyla is le fog hullani!

fordította: Amarillo

forrás: http://www.sixscreensofthewatchtower.com/critical-info/message-for-jws.php