Kedves Olvasóim! 

Midőn hozzáfogtam, hogy tanulmányom megírásához a szükséges anyagot összegyűjtsem, még nem gondoltam, hogy milyen mélységekig jutok majd el a kutatásban. Írásom csakis hiteles, mindenki számára hozzáférhető dokumentumokon alapul. És saját személyes megtapasztalásaimon. 12 évig voltam Jehova Tanúja. Bárki, bármilyen céllal olvassa is majd soraimat, tudnia kell: egyetlen mondat sincs benne Jehova Tanúi ellen, mindent értük írtam, az ő érdekükben, az igazság tiszta feltárásával. Írás közben gyakran azokra gondoltam, akik elvezettek Istenhez, akikkel oly sok éven át együtt tanulmányoztam a Bibliát, és sok örömteli órát töltöttünk el együtt a gyülekezetben. Aztán ugyanezek a hittestvéreim már nem álltak mellettem, mikor néhány tanítás tekintetében megváltozott a véleményem. A korábbi baráti kapcsolatokból a legjobb - és kivételesnek mondható - esetekben is csak udvarias üdvözlés, esetleg néhány kimért mondat maradt. Ezen írásom elsősorban azokhoz szól, akikhez nem szólhat, mert hivatalból el sem olvashatják, hozzájuk, Jehova Tanúihoz. Szólok azokhoz is, akik már komolyabb kapcsolatban vannak a szervezettel, talán éppen döntés előtt állnak: alámerítkezzenek-e? És végül szólok mindenkihez, akinek az életében valami oknál fogva fontosabb helyet foglal el egyháza, mint maga az Isten és Krisztus megváltó kegyelme. Az e tanulmányban felhasznált idézetek döntő többségét Jehova Tanúi korábbi és  jelenkori kiadványaiból vettem, ezen kívül - a teljesebb kép kedvéért - megszólaltatok kortárs írókat és természetesen segítségül hívom a Bibliát, mint egyetlen és abszulút mércét. Írásom céljára az Őrtorony Társulat „Örökké élhetsz Paradicsomban a földön” c. könyvéből vett sorokkal szeretnék rámutatni (32.oldal. 20. Bekezdés).

„Hogyan érintene, ha bebizonyosodna, hogy eddig téves tanokban hittél? Vegyünk egy példát. Mondjuk autóval utazol első ízben egy bizonyos helyre. Van ugyan térképed, de nem volt időd gondosan megnézni azt. Valaki útbaigazítást adott, hogy merre menj. Őszintén hittél abban, hogy helyes útmutatást kaptál. De tételezzük fel, hogy mégsem így van. Mi történik akkor, ha másvalaki a saját térképeden bebizonyítja, hogy helytelen úton jársz? Vajon büszkeségből vagy nyakasságból nem leszel hajlandó beismerni, hogy helytelen úton vagy? Éppen így, ha saját Bibliád alapján meg tudod állapítani, hogy vallási téren helytelen úton jársz, légy kész arra, hogy irányt változtass. Hagyd el, kerüld a pusztulásba vezető széles utat, lépj az élet keskeny útjára!”

A következő két bekezdésben még ezeket olvashatjuk:

„Ha tehát rájössz, hogy Isten nem helyesli eljárásodat kész leszel-e azon változtatni? Nagy áldások várnak rád, ha Isten akarata szerint cselekszel.”

Ezeket az áldásokat kívánom minden olvasómnak.

                                                                                  Megyeriné Aradi Sylvia

dokumentum letöltése: Megyeriné a tanúkról