Kérdés: Kik a Jehova tanúi, és miben hisznek?

Válasz: A napjainkban Jehova tanúiként ismert szekta egy Charles Taze Russell által vezetett bibliatanulmányozó csoportként Pennsylvaniában indult útjára 1870-ben. Russell a csoportját az „Ezeréves hajnal bibliatanulmányozás” névvel illette. Könyvsorozatot írt, aminek ő „Az ezeréves hajnal” címet adta. Haláláig hat kötet jelent meg, és a Jehova tanúi mai tanításának nagy része megtalálható benne. Russell 1916-os halála után barátja és utódja, J. F. Rutherford bíró megírta a sorozat hetedik, „A befejezett titok” c. kötetét. Az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulatot 1886-ban hozták létre, és hamarosan ez lett az a csatorna, amelyen keresztül az Ezeréves hajnal mozgalom a nézeteit mások felé terjesztette. 1931-ig a csoport russellistákként volt közismert, amikor egy szakadás miatt átnevezték őket Jehova tanúinak. Az a csoport, amelyből kiszakadtak, a Bibliatanulmányozók (Bible Students) néven terjedt el. 

Miben hisznek a Jehova tanúi? Krisztus istenségéről, az üdvösségről, a Szentháromságról, a Szent Szellemről és az engesztelésről alkotott hitelvi nézeteik tüzetes tanulmányozása egyértelműen megmutatja, hogy ezekben a témákban nem ragaszkodnak a hagyományos keresztyén állásponthoz. A Jehova tanúi azt vallják, hogy Jézus Mihály arkangyal, a legmagasabb rendű teremtett lény. Ez ellentmond a nagyszámú olyan igehelynek, amely egyértelműen azt állítja, hogy Jézus isten (János 1:1,14, 8:58, 10:30). A Jehova tanúi hite szerint az üdvösség a hit, a jó cselekedetek és az engedelmesség kombinációjával érhető el. Ez rengeteg igével ellenkezik, ahol azt olvassuk, hogy az üdvösség kegyelemből hit által kapható (János 3:16; Efézus 2:8–9; Titusz 3:5). A Jehova tanúi elutasítják a Szentháromságot: hitük szerint Jézus teremtett lény, a Szent Szellem pedig lényegében Isten élettelen ereje. A Jehova tanúi elutasítják Krisztus helyettesítő engesztelő áldozatát, helyette inkább egyfajta váltságdíjelméletben hisznek, azaz hogy Jézus halála Ádám bűneiért fizetett váltságdíj volt.

Hogyan igazolják ezeket a nem bibliai tantételeket a Jehova tanúi? Először is, azt állítják, hogy az évszázadok során az Egyház meghamisította a Bibliát, így ők újrafordították azt, és így készült el a Szentírás új világ fordítása. Az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat inkább megváltoztatta a Biblia szövegét, hogy az hamis tanításukhoz illeszkedjék, minthogy saját tanítását a Biblia tanítására alapozza. Az Új világ fordítás számos kiadást élt meg, mert a Jehova tanúi egyre több olyan igehelyet találtak, amely tanaiknak ellentmond.

Az Őrtorony hittételeit Charles Taze Russell, Joseph Franklin Rutherford bíró és utódaik eredeti, kibővített tanításaira építik. Azt állítják, hogy az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat vezető testülete a szekta egyedüli olyan testülete, amelynek a Szentírás magyarázatára tekintélye van. Tehát, az a végső hivatalos álláspont egy adott igeszakasszal kapcsolatban, amit a vezető testület mond; az önálló gondolkodás nagyon nem ajánlott. Ez pont az ellenkezője annak, amit Pál Timóteusnak (és nekünk) ír figyelmeztetésül, hogy igyekezzen kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét. Ez a figyelmeztetés a 2 Timóteus 2:15-ben található, és egyértelmű útmutatás Istentől, hogy minden gyermeke a béreabeli keresztyénekhez hasonlítson, akik naponta tanulmányozták az Igét, hogy leellenőrizzék, összhangban van-e az Igével, amit hallanak.

Valószínűleg egyetlen vallási csoport sem olyan szorgalmas az üzenete terjesztésében, mint a Jehova tanúi. Ez az üzenet azonban sajnos tele van torzítással, félrevezetéssel és hamis tanítással. Bárcsak felnyitná Isten a Jehova tanúi szemét az evangélium igazságára és Igéjének valódi tanítására!

... A szekta két legközismertebb példája a Jehova tanúi és a mormonok. Mindkét csoport keresztyénnek vallja magát, de mindkettő tagadja Krisztus isteni mivoltát és azt, hogy az üdvösség egyedül hit által érhető el. A Jehova tanúi és a mormonok sok olyan dologban hisznek, amely összhangban van a Biblia tanításával (vagy közel áll hozzá). Ugyanakkor szektává teszi őket az a tény, hogy szerintük Krisztus nem volt isten és hogy az üdvösség saját érdem alapján elnyerhető. Sok Jehova tanúja, mormon és egyéb szekta tagja „jó ember”, aki őszintén hiszi, hogy ők az igazságot vallják. Keresztyénként abban reménykedünk és azért imádkozunk, hogy sok szektás tag előtt lepleződjenek le a hazugságok, és felismerjék az egyedül Jézus Krisztusba vetett hit által megkapható üdvösség igazságát....

Kérdés: Ki tartozik a 144.000-hez?

Arra a kérdésre tehát, hogy „ki tartozik a 144.000-hez”, ugyancsak attól függően adhatunk választ, hogy melyiket tesszük magunkévá a fenti négy megközelítés közül. A futurista szemlélet kivételével valamennyi írásmagyarázati módszer szimbolikusan, az egyház jelképeként értelmezi a 144.000-ret, és a 144.000-res számot a teljes (azaz teljes számú) egyház jelképének véli. Olvassuk el azonban a pontos szöveget: „És hallottam a pecséttel megjelöltek számát: száznegyvennégyezer pecséttel megjelölt Izráel fiainak minden törzséből” (Jelenések 7:4). Mint láthatjuk, semmi nem indokolja, hogy a 144.000-ret ne a zsidók tényleges számaként értelmezzük, melyen belül „Izráel fiainak minden törzséből” 12.000 fő kerül ki. Az Újszövetségben sehol nem találunk egyértelmű utalást arra, hogy az egyház Izrael helyébe lépne.

Ezek a zsidók meg lettek jelölve pecséttel, ami azt jelenti, hogy Isten különös védelmét élvezik mindennemű isteni ítélettel és az Antikrisztussal szemben is, hogy véghezvihessék küldetésüket a nyomorúság idején (lásd Jelenések 6,17, amikor az emberek rettegve gondolnak majd arra, hogy ugyan ki állhat meg Isten közelgő haragjával szemben). A nyomorúság ideje egy jövőbeni, hétéves időszak, amikor Isten ítéletet tart azok felett, akik elutasították, és beteljesíti Izráel népének megváltására vonatkozó tervét. Mindez annak megfelelően történik majd, amit Isten kijelentett Dániel prófétának (Dániel 9:24–27). A 144.000 zsidó tulajdonképpen „első zsengéje” (Jelenések 14:4) a megváltott Izráelnek, amelyről a korábbi próféciák szóltak (Zakariás 12:10; Róma 11:25–27), és az a küldetésük, hogy hirdessék az evangéliumot az elragadtatás utáni világban és a nyomorúság idején. Missziós munkájuknak köszönhetően milliók – „nagy sokaság […], amelyet megszámlálni senki sem tudott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből” (Jelenések 7:9) – jutnak majd hitre Krisztusban.

A 144.000-rel kapcsolatos félreértések javarészt Jehova tanúi tévtanításaiból erednek. Jehova tanúi állítása szerint legfeljebb 144.000-ren uralkodhatnak majd Krisztussal a mennyben és tölthetik Istennel az örökkévalóságot. Jehova tanúi azt hirdetik, hogy az úgynevezett „mennyei reménység” csak e 144.000 ember kiváltsága. Azok, akik nem tartoznak bele ebbe a csoportba, az úgynevezett „földi reménységnek” örvendhetnek – vagyis a földi paradicsomban lehet részük Krisztus és a 144.000 uralma alatt. Nyilvánvaló, hogy Jehova tanúi egyfajta kasztrendszert állítanak fel, melyben lesz egy uralkodó és egy uralom alá vetett réteg (az előbbihez a 144.000 kiváltságos tartozna). A Biblia azonban nem tanít semmiféle osztályrendszerről. Igaz ugyan, hogy a Jelenések 20:4 szerint lesznek majd olyanok, akik együtt uralkodnak Krisztussal ezer évig, és ezek az emberek az egyház (Krisztus-hívők), az ószövetségi szentek (Krisztus első eljövetele előtt elhunyt hívek), valamint a nyomorúság korabeli szentek (akik a nyomorúság idején fogadják be Krisztust) közül kerülnek majd ki. Ugyanakkor a Biblia nem korlátozza ennek a csoportnak a létszámát. Azonkívül az ezeréves királyság nem azonos az örökkévalósággal, amely az ezeréves királyság végén veszi kezdetét. Akkor Isten együtt lakik majd velünk az Új Jeruzsálemben. Ő lesz az Istenünk, mi pedig az Ő népe (Jelenések 21:3). Ekkor kapjuk meg a Krisztusban megígért és a Szentlélek által elpecsételt örökséget (Efézus 1:13–14), és örököstársai leszünk Krisztusnak (Róma 8:17).

Forrás: gotquestions.org