Vajon "a Tanúk" 100 százalékosan összhangban vannak Isten szavával? Bizony ez nem igaz. Mert voltak idők, amikor például a betegségek elleni oltást tiltották. És ez nem is volt annyira régen. Aztán a régi Tanúk elbeszélése alapján azt is tiltották, hogy valaki a termelőszövetkezetek tagja, vagy szakszervezeti tag legyen, mert ezt politikai állásfoglalásnak tekintették. Abban az időben ezt is IGAZSÁG-nak nevezték. Vajon ezt Jehova akarta így? Vajon Jehova akarta azt, hogy évtizedeken keresztül az legyen írva az Ébredjetek elejére, hogy a Teremtő egy olyan ígéretet tett, ami most utólag már nem is igaz? 

Hogy mi a bajom? Hogy ezt a szirupos, édeskés "bölcs rabszolga" imádatot látom. Arra vagyunk tanítva, hogy az engedelmesség legyen az első. Pedig a bereaiak más szellemiséget tanúsítottak. Senkinek sem hittek addig, amíg ők maguk meg nem bizonyosodtak valamiről. Most egy olyan tendenciát látok, mintha valaki (valami hatalom) olyan embercsoportot akarna „kitenyésztetni”, amely a teljes lojalitást tartja a legfőbb értéknek. Nem a Bibliához való közvetlen ragaszkodást, hanem ahhoz a csoporthoz való ragaszkodást, aki a Bibliát értelmezi, tehát lényegében egy tekintélyhez (hatalom szavához) való ragaszkodást. Igaz, Isten is hatalom, így az Istenhez való lojalitás az a hatalomhoz való lojalitás is egyben. De mi van akkor, ha ez az egész csak egy nagyon jó álca? Mi van akkor, ha ez Sátán egy mesterműve, mellyel "még a szenteket" is meg akarja téveszteni? - Jézus adott egy kritériumot: a szeretetet. Én a gyülekezeti életben nem látok szeretetet. Tudod mit látok? A szeretet kimutatását. Igen a szeretet kimutatása működik, a szeretet nem. Ezt viszont a kívülálló nem veszi észre. Csak akkor veszi észre, amikor belekerül a közepébe. Rájön, hogy nincs is szeretet. Ez viszont mesterien van eltitkolva. Sőt ez az eltitkolás nem is mesteri, hanem zseniális. Például arra vagyunk tanítva, hogy a szeretetet ki kell mutatni, meg hogy tegyünk erőfeszítést a szeretet kimutatására. Pedig ahol van szeretet, ahol valóban van, ott az erőfeszítés nélkül, természetes módon magától is kimutatódik, és nem kell ennek érdekében semmi erőfeszítést tenni. Erőfeszítést csak akkor kell tenni, ha egy nem létező szeretetet akarunk kimutatni. Ekkor bizony nagy erőfeszítésre van szükség és arra, hogy valaki állandóan figyelmeztessen bennünket. Erőfeszítést mindig annak az érdekében kell tenni, ami nem természetes. Ha valaki éhes, akkor azért kell erőfeszítést tennie, hogy visszatartsa magát az éhség kimutatásától, nem pedig azért, hogy kimutassa az éhségét. 

Hogy mi a bajom? Hogy ezt a szirupos, édeskés "bölcs rabszolga" imádatot látom. És ugyanakkor az egyszerű Tanúk becsületességét is látom. Azt, hogy mennyire félrevezethetőek. Ha holnap lejönne egy cikk, benne "új igazsággal", miszerint a Szent Szellem mégiscsak személy, akkor a vének ugyanolyan szenvtelen hanggal olvasnák fel, mint a többi változtatást, és nyilvánosan egyetlenegy ellenző hang sem szólalna meg. Én, amikor kb. 10 éve egy kongresszuson először láttam a „hű és bölcs” egyik tagját, hát komolyan mondom kellemetlen érzések fogtak el. Olyan benyomást tett rám, mint egy robot. Azt gondoltam magamban, hogy ha most felkelnék, odamennék hozzá és egy karddal hirtelen nyilvánosan levágnám a fejét, akkor drótok tűnnének elő. Beteg gondolat, az igaz. Lehet, hogy Sátán sugallta. De mi van, ha nem??"

- - - -

Annyira felháborító a "hű és bölcs" ridegsége, zárkózottsága, érzéketlensége. Mintha nem is emberekről lenne szó, hanem valamilyen távoli hideg szoftverről, amely csak úgy ontja, a jól megfogalmazott útmutatásokat; viszont nem ismeri az "alulról jövő kezdeményezés" fogalmát. Megszabja, hogy milyen kérdéseket tehet fel a tanulmányozás vezetője és behatárolja hogy mit illik válaszolni. Viszont még a nevét sem adja. Nem tudja senki sem, hogy kik írják azokat a cikkeket. Pedig ez egy alapvető dolog lenne. Ugyanis ezek a cikkek sokkal kevésbé ihletettek, mint a Biblia. Úgyhogy éppen ezért kéne kiírni a szerzők neveit, hogy a tévedéseknek is legyen gazdájuk. Elvégre a Bibliát is emberek írták, akiknek ismerjük a nevüket: Mózes, Pál, Lukács, stb. Ők nem szégyellték odaírni. Ha őt tudták adni a nevüket, akkor csak a "hű és bölcs" nem meri vállalni a felelősséget? Istenhez lehet imádkozni, könyörögni, kérni egyszóval kommunikálni, mert bizony válaszol. De a "hű és bölcs" az annyira távoli, megfoghatatlan, hogy hihetetlen. Mert Jézushoz is oda lehetett menni, Németh Sándornak is le lehetne keverni egy pofont - ezek mind emberközeliek. De a "hű és bölcs" az más. Mintha távolról szemlélné a világot. Azért keletkezett bennem az az érzés, hogy nem is emberek, hanem valamiféle tökéletesen kidolgozott, kongresszusokra járó embernek látszó robotok. Vagy vegyük a 144 ezret. Ők lényegében azok, akiknek mi csak a segítőtársai vagyunk. Jézus csak velük kötött szerződést, mi csak szimbolikusan a táskájukat visszük. Nyilvánosságra vannak hozva név szerint? Tudod, hogy az országban hányan vannak, vagy legalább azt, hogy hol laknak? A titkolózás már itt kezdődik. Amit esetleg a Tanúk tudnak, az csak pletykaszinten tudják. Ha "új igazság" kerül a napvilágra, és a "régi igazság" már nem igaz, akkor még annyit sem mondanak, hogy "bocs". Mintha nem is ők mondták volna, hogy a Teremtő ígérete volt az, amiről kiderült hogy nem is igaz. Megdöbbentő ez a pofátlanság. Talán Jézus is így viselkedett volna? - Nem hiszem.

- - - -

Ez a szabadidővesztés nagyon igaz. Ez az egész "kiképzés" nagyon hasonló ahhoz, ahogy a katonákat képezik ki. Le kell őket annyira terhelni, hogy ne legyen idő gondolkodni. Most (2008. szeptember) volt egy Őrtorony cikk, amely arról szól, hogy a prédikáló-munkában nem az a fontos, hogy eredmény legyen, hanem hogy folytonos tevékenység. Mintha ki akarnák ölni még azt a természetes ösztönt is, ami az értelmes embert megkülönbözteti a lélek nélküli robottól - ugyanis egy kőműves is annak örül, hogy épül a ház, nem pedig annak, hogy talicskázhatja a sódert. Lényegében az idő kitöltéséről van szó. Az egész un. szolgálati összejövetel és teokratikus szolgálati iskola is ugyanezt a célt szolgálja. Mert mindkettő hatékonysága majdnem a nullával egyenlő. Ezeken olyan mesterséges témák vannak megvitatva, olyan körülményesen, amely nemhogy a hatékonysághoz, a lelki frissességhez, hanem az abszolút fásultsághoz járulnak hozzá. Az egész metodika lényegében egy látszat fenntartására irányul: az egység látszatának a fenntartására, és annak látszatára, hogy a tanuló komoly bibliai ismeretet szerez. Pedig nem szerez. A bibliai idézetek összeválogatása is ezt a célt szolgálja: a lényegtelen információk halmazával való elkábítást, annak az öngyötrő érzésnek a fokozását, hogy lám milyen buta vagyok és a mélyebb logikai összefüggések egysíkú magyarázatát. Az illető a végén már el is hiszi magáról azt, hogy neki milyen nagy ismerete van. De úgy látszik, nem is az ismeret a fontos, hanem annak a hite, hogy ismeretünk van. Nem az ismertet, hanem az ismeret kimutatása. Nem a szeretet, hanem a szeretet kimutatása, nem a tevékenység, hanem a tevékenység kimutatása, nem a valóság, hanem a valóság kimutatása. 

- - - -

A múlt heti (2008. október?) Őrtorony tanulmányozáson volt egy felszólítás a folyóiratban, miszerint ha valamit nem értünk, akkor ne forduljunk el a "hű és értelmes"-től, hanem várjunk Jehovára. Én csak azt nem értem, hogy ha valamit nem értünk, amit a "hű és bölcs" már egyszer leírt, akkor miért ne kérdezhetnénk rá magától az írótól, azaz a "hű és bölcs"-től? Miért annyira távoli? Te írtad, hogy neked Jehova már sokszor segített, mert imában kérted Őt, azaz kommunikálsz Vele. A hű és bölcshöz miért nem lehet kérdéssel fordulni? - persze tudom, ott van a "olvasók kérdései" rovat. De próbáltál már kérdést feltenni a "hű és bölcsnek"? Próbáld meg. Hiszen még egy államelnökhöz, sőt alkotmánybíróhoz is fordulhatsz beadvánnyal! Csak éppen a nem ihletett szócsőhöz nem szabad? 

- - - -

      1995-ig minden Ébredjetek folyóirat elejére az volt írva, hogy: "... ez a folyóirat megerősíti a bizalmat a Teremtő azon ígérete iránt, amely szerint egy békés és biztonságos új világ jön létre, mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek." Aztán 2008 februárjában kiderült, hogy Máté 24:34-ben nem az 1914-es nemzedékről van szó, hanem arról a 144 ezerről, akik még a mai napig is életben vannak, azaz még nem "múltak el". Sőt néhány év végi jelentés szerint az előző évhez képest időnként még a számuk is szaporodhat. Szintén egy 2008-as Őrtorony szerint a 144 ezer kiválasztása nem zárult le 1935-ben, hanem még ma is lehetséges, hogy Isten elhív valakit (nemcsak egy "elesett" felkent helyére - ahogy ezt eddig mondták -,  hanem újólag). Persze ez nem is volna akkora baj, elvégre "az igazak ösvénye olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig." (Példabeszédek 4:18) Nem az a baj, ha az ismeret még nem teljes és rész szerint való, hanem az a baj, amikor hazugságok vannak a Teremtő szájába adva. Mert bizony az egy nagy hazugság, hogy a Teremtő olyasmit mondott volna, miszerint "egy békés és biztonságos új világ jön létre, mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek". Ilyen állítás nem található a Bibliában, tehát a Teremtő sem mondhatta ezt. Ez a hazugság évtizedekig volt több milliós példányszámban terjesztve. Azok, akik ezt a hazugságot rá merték írni az Ébredjetek-re, szerinted Istennek tetsző dolgot követtek el? Ugyanis ők saját maguk is tudták, hogy ezt nem Isten mondta, hanem ők értelmezték Isten szavát ilyen módon. Tehát még egyszer: nem Isten mondta, hanem ők értelmezték így Isten szavát és annyira elbizakodottak voltak, hogy a saját értelmezésüket olyan rangra emelték, mintha valóban Isten mondta volna. Mi a felfuvalkodottság, ha ez nem??

      Aztán van egy új keletű probléma. Eddig úgy tanították, hogy Jézus 1914-ben már láthatatlanul eljött. Persze ez sincs benne a Bibliában, ez is egy értelmezés, mégpedig a Dániel 4:7-14-ben foglaltak értelmezése, a 13. versben lévő 7 időnek un. második beteljesedése. Egyébként a Biblia egyetlen egy szót sem ír arról, hogy ennek a 7 időnek lenne egy olyan beteljesedése is, aminek a vége 1914. Ugyanis a Biblia szerint a 7 idő "betelék Nabukodonozoron" (Dániel 4:30) Ha pedig betelék, akkor ebből nem következik, hogy van egy nagyobb beteljesedése. Persze ezt nem lehet kizárni, viszont a többi már csak találgatás, ami vagy igaz, vagy nem. Úgyhogy Jézus 1914-ben jött el, persze láthatatlanul, de mégis "minden szem meglátta őt", meg azok is, akik megfeszítették. Persze itt is a szavak mást jelentenek, mintha egy tolvajnyelven lenne írva a Biblia. És most láss csodát: Jézus nemcsak 1914-ben jött el láthatatlanul, hanem a nagy nyomorúság alatt is el fog jönni (hogy újból láthatatlan lesz-e, vagy látható, arról az Őrtorony nem ír), ugyanis a 2008. július 15-i szám 20. oldalán a 17. pont alatt ez van írva: "A végső ítélet akkor lesz, amikor Jézus a nagy nyomorúság ideje alatt eljön."

No most akkor ez hogy is van ?

- - - -

Én a vastagon aláhúzott állítást mondom hazugságnak: "... ez a folyóirat megerősíti a bizalmat a Teremtő azon ígérete iránt, amely szerint egy békés és biztonságos új világ jön létre, mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek." - Érted? A vastagon aláhúzott rész a hazugság, ugyanis a Teremtő ilyen ígéretet nem tett senkinek. Aki ezt a nyilvánvaló tényt tagadja, az egyszerűen hazudik, mégpedig tudatosan hazudik - csak azért, hogy szavainak a Tanúk tömegei előtt nagyobb súlya legyen. Tehát politikus módon hazudik. Ha netán mégiscsak igaz lenne, hogy Armageddon az 1914-es nemzedék életidejében jön el, akkor ez nem változtatna azon a tényen, hogy a Teremtő ilyen ígéretet nem tett. Ugyanis ilyen ígéret a Bibliában nem létezik és a tanítás szerint Isten manapság csodás kinyilatkoztatásokat sem tesz. Maximum csak az történhet meg, hogy a "hű és bölcs" helyesen értelmezi Isten szavát. Érted? Értelmezésről van szó, nem pedig arról, hogy a Teremtő tett volna valamilyen kijelentést. Ez még akkor is különbség, ha véletlenül az értelmezés helyes. Még egyszer a nehezebb felfogásúak kedvéért: a hű és bölcs rabszolga a saját bibliaértelmezését olyan rangra emeli (nemcsak ebben a konkrét esetben), mintha az Isten szava lenne, és aztán úgy adja el az egyszerű Tanúknak, hogy „Ez a teremtő ígérete”. Mint valami amerikai reklámfogás. Másrészről nagyon sok értelmezésről már kiderült, hogy nem helyes, úgyhogy az ember joggal kérdezheti meg, hogy miért pont ez lenne helyes? Ezért hazugság azt állítani, hogy ezt a kijelentést Isten tette.

- - - -

Vagy "ne foglalkozzunk a múlttal"? Talán a Tanúk történelme nem érdekes? Nem is fontos? Talán nem tanulmányoztuk évekig a különböző kiadványokon keresztül (pl. a Jelenések nagyszerű csúcspontja közel c. kiadványon keresztül is) Jehova Tanúi múltját? Hogy mondhatsz olyant, hogy a múlt nem fontos? Ha a múlt nem lenne fontos, akkor hogyan lehetne bizonyítani, hogy a Tanúk Isten választottjai? Hogyan lehetne bizonyítani azt, hogy sok bibliai prófécia az 1918 körüli években pont a Bibliakutatókon teljesedett be? Múlt nélkül az Őrtorony nem lehetne torony, mert minden toronynak alapokra van szüksége.

Nem azt mondtam, hogy direkt mindenféle apró hibát kell keresni a szövegben. Viszont a szembeötlő, a szemet majdnem kiszúró hibát nem szabad figyelmen kívül hagyni. És hogy a Teremtő ígért valamit,az nem lehet jelentéktelen apróság, ami 13 év távlatából már lényegtelen. Lényegében Lenin összes műveit is lehet olyan lelkülettel olvasni, hogy "nekem milyen hasznom származik belőle", ugyanis abból is kihámozható sok igaz és tanulságos dolog. 

Ezt írod:

"Még a tanítványaimnak sem tanítottam olyat, ami nem volt összhangban a kiadványainkban lévő állításokkal."

Ez az, ami engem megdöbbent és elborzaszt. Még dicsekszel is vele! Hogyan mersz így tanítványokat képezni? És ha egy tanítvány valamire rákérdez, amit te máshogy gondolsz, akkor halandzsálni fogsz? És ha felkérnek egy előadásra, akkor azt fogod előadni, amiről meg vagy győződve, hogy nem úgy van? És a lelkiismereted? Bizony, most kibújt a szög a zsákból. Amikor annak idején velem tanulmányoztak és rázós kérdéseket tettem fel, a tanulmányozás vezetője szintén halandzsált. És ezt én észrevettem és eléggé meg is utáltam őt, mert én őszinteséget vártam, nem pedig manipulációt. Ha azt mondta volna, hogy „nem tudom”, vagy hogy a könyv magyarázata nem biztos hogy igaz, akkor sokkal szimpatikusabb lett volna. De így, mikor láttam szánalmas erőlködését, megvetettem őt.

Egyébként mi ez a szájzár? Ha valamire jutsz, valami ellentétes dologra lyukadsz ki, mint a Tanításban szerepel, akkor hallgatni kell? - De miért kéne hallgatni? - Jó, elhiszem, hogy nem lehet erről olyan testvérekkel beszélni, akiket ez összezavarna, akiknek maguktól ilyen gondolatok az eszükbe se jutna. Azt is aláírom, hogy a testvériség 99 százalékának nem lehet erről beszélni (egyébként az is szomorú dolog, hogy ilyen magas ez az arány). De miért nem lehet levelet írni a „hű és bölcsnek” ? Miért nem természetes dolog az, hogy valaki egy kérdést tesz fel? Hát Jézustól talán nem kérdeztek? A bereaiak talán mindent vakon elfogadtak, amit Pál mondott? Talán a Biblia nem arra buzdít, hogy mindent vizsgáljunk meg? Talán az Őrtorony kivétel? 

Te azt mondod, hogy ha valaki valami zavaróra bukkan, akkor várjon Jehovára. OK - de akkor az élet minden területén ezt a hozzáállást kéne követni! Tehát ha defektet kapok, akkor majd megállok az autó előtt, és imádkozom, mert minek kezdeményezzem saját erőmből a defekt javítását? Vagy ha munkanélkülivé válok, akkor otthon ülök és imádkozom, majd csak valaki felkeres és munkát kínál! - A Biblia nem bíztat ilyen passzivitásra. Ellenkezőleg, a zörgetésre bíztat. A kérdések feltevésére. Persze nem arra, hogy revolverrel kényszerítsem ki a választ, hanem adekvát eszközökkel: azaz a szó illetve a nyelv erejével.

- - - -

Én is jártam prédikálószolgálatba és tudom, hogy az egészhez csak egy minimális tudásra van szükség és jó vastag bőrre a képen. Ha valaki megszokja azt, hogy 100 helyről kidobják, 10 helyen rájuk tud tukmálni egy-egy kiadványt és kb. 1 helyen lehet egy alapiskolás szintű beszélgetést folytatni, akkor simán tudna akár 90 órát is teljesíteni. És meg lehet ezt is szokni. Aztán azt is tudom, hogy milyen 90 óra ez. Elindul egy páros, leszólítanak valakit, aki természetesen elutasítja, majd innen kezd telni az idő. Majd fél óra múlva újra leszólítanak valakit, majd egy kicsit ácsorognak egy kapuban, ahol nem nyitják ki csöngetésre az ajtót és szépen letelik a két óra. És mint aki jól végezte a dolgát mehetnek haza. Az eredmény meg nem számít, elvégre egy nemrégi Őrtorony is azt írta, hogy nem az eredmény fontos, hanem a szándék. Könnyű a házról-házra végzett szolgálat során játszani az okosat, a bibliaszakértőt olyan emberek előtt, akik nem tudják megkülönböztetni a bal kezüket a jobbtól (az imakönyvet a Bibliától). És azoknak, akik annyira el vannak maguktól szállva azt ajánlom, hogy jöjjenek egy ilyen fórumra. Itt érveljenek, itt próbálják ki az érvelési tudományukat, itt mérjék le felkészültségüket és ne csak a mesterségesen megtervezett bemutató előadásokon.

- - - -

Azt írod, igaz, hogy az Őrtornyot is emberek írják, de ezeket az embereket a Szent Szellem vezeti. Én úgy tudom, hogy a Biblia íróit vezette a Szent Szellem. Vagy ezek szerint a Biblia ugyanolyan értékű, mint az Őrtorony? Az Őrtoronyban voltak hibák. A tanítás nagyon sokszor változott, volt amikor 180 fokkal, pl. a keresztényeknek a felsőbb hatalmakhoz való viszonya többször változott. Vannak régi kiadványaim, ahol pl. az van írva, hogy az utolsó időkben a gonosz angyalok újra testet öltenek a földön ugyanúgy, mint ahogyan az özönvíz előtt tették. Úgyhogy az Őrtorony írói nem ihletettek, mert akkor nem tévedhetnének. Lehet őket tudósoknak, kutatóknak tekinteni, de nem ihletetteknek.

Érdekes választ adtál, mert ezt írtad: "amikor fontosnak tárja Jehova, hogy kiderüljön egy adott dologról, hogyan is kell azt értelmezni, akkor ihleti őket és pontosan írják le".

Tehát Jehova nem minden Őrtorony-kijelentést ihlet, hanem csak azokat, melyekről akarja, hogy egy adott időben kiderüljenek. Ebből következik, hogy minden Őrtorony-mondatot két kategóriába kéne sorolni: a "Jehova által ihletett" értelmezések kategóriájába és a "Hű és bölcs által nem ihletett értelmezés-próbálkozások" a kategóriájába. Talán eltérő színnel kéne nyomtatni ezeket a mondatokat úgy, hogy egy Őrtorony cikket két különböző színnel kéne szedni. Mondjuk a piros színű mondatok lennének az ihletett mondatok, a fekete színű mondatok pedig a nem ihletettek. Viszont ez is istentelenség, ugyanis minden cikk egyforma színnel van szedve, tehát az olvasó azt hiszi, hogy minden értelmezés, minden mondat ihletett. Ez pedig a gőgösség bűne. Emlékezz vissza, hogy Mózes milyen komoly büntetést kapott, amikor Isten erejét az ő saját érdemének tulajdonította. Ennél szerintem súlyosabb, amikor valaki a saját vélekedését, találgatását - amiről ő saját maga tudja a legjobban, hogy nem Istentől jött - Jehovának tulajdonítja, és ezt a szimbolikus "árut" úgy adja el, mint Jehova szavát. Ezzel komoly kárt okoz, mert Jehovát teszi nevetségessé és olyan színben tünteti fel, mint aki folyton változtatja a véleményét.

Ez a fenti vélemény az én véleményem. De csak véleményem, mert lehet, hogy tévedek - amit abban a pillanatban elismerek, amint valaki megcáfol. De micsoda beképzeltség volna tőlem azt állítani, hogy a fenti elmefuttatás isteni ihletés !!?

- - - -

Nem értetted meg, hogy én azt kifogásoltam, hogy a "hű ls bölcs" akkor is nyilatkozik bizonyos dolgokról, amikor őt erre Isten nem ihlette. Ezek szerint ugyanis Jehova nem minden Őrtorony-kijelentést ihlet, hanem csak azokat, melyekről akarja, hogy egy adott időben teljesen feltáruljanak. Ebből következik, hogy minden Őrtorony-mondatot két kategóriába kéne sorolni: a "Jehova által ihletett" értelmezések kategóriájába és a "Hű és bölcs által nem ihletett értelmezés-próbálkozások" kategóriájába.

Magában az nem baj, ha a "hű és bölcs" akkor is nyilatkozik, amikor őt erre Isten nem ihlette - mert elvégre, ha úgy tekintenénk rájuk, mint tudós bibliakutatókra, akkor joguk lenne tévedni -, hanem az a baj, hogy a saját nem ihletett kijelentéseiket összemossák az ihletett kijelentéseikkel, tehát azokkal, melyeket Isten valóban ihletett. Mert ugye az lehetetlen, hogy Isten rosszul ihlesse őket.

Vegyünk egy példát, szerintem a legsúlyosabbat, az 1914-ről szólót. Nem az a baj, hogy évtizedekig azt írták, hogy "nem múlik el az 1914-es generáció, amíg Armageddon el nem jön", hanem az a baj, hogy ezt úgy "reklámozták" mint a Teremtő ígéretét. Tehát arról, amit ők logikai levezetés és számolás által kiokoskodtak - tehát saját emberi értelmezésükről - évtizedekig, nagy nyilvánosság előtt, milliós példányszámban azt állították, hogy ez a Teremtő ígérete volt. Pedig ők tudhatták a legjobban, hogy ez nem Isten által ihletett kijelentés, hanem egy olyan dolog volt, amit ők okoskodtak ki.  

- - - -

Hát, egyre jobban megdöbbentesz, ezt ezt írtad:

"ha a vének leírnak valamit az őrtoronyban,akkor annak úgy kell lennie. Mi nem vonhatjuk azt kétségbe"

Akkor te nem Isten imádója vagy, hanem a "hű és bölcs"-é. Egyébként ilyesmit még Pál sem mondott saját magáról. Sőt inkább Pál azt várta el, hogy megvizsgálják a szavait és csak akkor fogadják el, ha összhangban van a Bibliával. Talán a "hű és bölcs" az több mint Pál? Olvasd el, hogy Pál mennyire megdicsérte a bereaibelieket, akik nem fogadták el egyből az ő szavait, hanem megvizsgálták, hogy úgy van-e. Ha az Őrtorony valamit leír, akkor miért ne vizsgálhatnánk meg? Még akkor is kötelesek lennénk megvizsgálni, ha még egyszer sem tévedtek volna. De ennyiszer változtatni, az már egy kicsit sok. Ismerek családokat, akiknek a gyerekük azért született később, mert 1975-ben olyan bemutató előadásokat tartottak, melyben azt hangsúlyozták, hogy mennyire nem célszerű megházasodni, vagy gyereket szülni, ugyanis annyira kevés idő van hátra. Hogy lehetséges ekkora szélhámosságot lenyelni? És hogy lehetséges az, hogy ezért senki sem felelős? - Persze azért nem felelős, mert a nevét nem írja a cikk alá, pedig Russel, sőt Rutherford is odaírta. Vannak ma 50-60 éves Tanúk, akik gyerekkorukban azért nem futballozhattak, mivel szüleik azt mondták nekik, hogy már nemsokára az Új-Világban futballozhatnak. És már megöregedtek, sokan meg is haltak.

Ha ezekre nem tudod a választ, kérdezd meg azoktól, akikkel tanulmányozol. Te még tehetsz fel nekik kérdéseket, neked még kötelesek válaszolni. De nem mindenkinek kötelesek. Akit már alámerítettek, annak már nem kötelesek, akit pedig kiközösítettek, azzal szóba sem állnak. Tehát Te mint tanulmányozó abban a kulcspozícióban vagy, hogy kötelesek neked válaszolni és a választ akár a föld alól is felkutatni.

- - - -

JT-iról ezt írod:

"Talán nem örömmel teszik ezt?"

A nagy fenét teszik örömmel. Az igazság az, hogy már unják az egészet, csak nem merik megmondani. De szerintem az értelmesebbje már nem veszi komolyan a "hű és bölcset", úgyhogy akár spiritiszták, akár szélhámosok, akár Isten igaz emberei  teljesen mindegy  - már annyira sok volt a duma és a piár, hogy az emberek egyszerűen csak megjátsszák, hogy hisznek nekik. Úgyhogy a helyzet nem annyira tragikus, mint ahogy lefested. JT-i azt sem hiszik el komolyan, hogy Abbadon azonos Jézussal. Elolvassák, felmondják mint egy magnó, de nem érdekli őket. Úgyhogy nem is azonosulnak vele, ezt csak a vezetőség hiszi, mert a jelentések mire oda fel-érkeznek, addigra a sok buzgó mócsingtól "megszépülnek" ugyanúgy, mint bármely politikai pártban vagy hierarchiában. Aztán ha valakinek személyek kapcsolata van Istennel és érzi annak segítségét, akkor magyarul "lefütyüli", hogy a vének, vagy bármely vallás mit beszél neki. Mert a hit nem csak duma, főleg nem sok duma, mert a sok duma és szabály megöli a hitet.  A hit egy tapasztalat, annak megtapasztalása, hogy Isten segít, függetlenül a sok süketeléstől. Úgyhogy ha valaki JT-ként érzi ezt a segítséget, akkor legyen JT, de nem kell forrón ennie a kását és nem kell hasra esni a sok duma előtt.