Egy elgondolás rabjai, 8. fejezet: A Biblia segítségével tartják fogságban magukat

A Vezető Testület ugyanúgy tudja, mint mindenki más, hogy a Bibliát arra kellene használjuk, hogy “egyenesbe hozzuk a dolgokat”.114 A Hirdetők könyv azonban azt mutatja, hogy nem képesek, vagy nem akarják engedni, hogy a Biblia rendbe tegye a dolgokat annak fényében, hogy a Társulat önmagát Isten szervezetének állítja be. Itt van néhány írásszöveg, amiket arra találtak és használnak fel, hogy magukat és követőiket is bezárják elképzelésük börtönébe.

Példabeszédek 4:18

“Az igazságosak ösvénye azonban olyan, mint a hajnal világossága,

mely egyre világosabb lesz a teljes délig.”

Amíg a Máté 24:45-47 az 1. legfontosabb igehely az Őrtorony teológiában, mivel ez az alapja annak, hogy a Társulat valóban Isten szervezete, addig a Példabeszédek 4:18 lehet a 2. helyen kiemelt írásszöveg, hiszen olyan sokszor használják arra, hogy kimagyarázzanak nagyjából mindent, ami arra utalhatna, hogy a Társulat mégsem Isten szervezete. A Hirdetők könyv ilyen főcímmel mutatja be a Példabeszédek 4:18 társulati értelmezését: “Ahogyan Jehova vezeti népét”:

Ha valaki hosszú időn át egy sötét szobában volt, nem az-e a legjobb számára, ha fokról-fokra teszik ki a fénynek? Jehova hasonló módon tette ki népét az igazság fényének; fokozatosan haladva világosította fel őket - (Péld 4:18) - 708. o. [115]

114 2 Timótheus 3:16

115 Úgy értelmezik a Példabeszédek 4:18-at, mintha Istent hibáztatnák minden alkalommal, amikor rosszul értelmezik a Bibliát. Például: ha Isten felfedte 1876-ban Russell számára Jézus Második Eljövetelének pontos idejét, akkor ő, Rutherford és Knorr nem hirdették volna a rossz dátumot 67 éven keresztül. Így tehát kinek a hibája volt, hogy rosszul számolták ki a dátumot? 

Tanításuk változásainak illeszkedniük kell ahhoz, ahogy a Példabeszédek 4:18-at értelmezik.

A Társulat 2. legfontosabb írásszövege a Példabeszédek 4:18.

Először is, ha Jehova Tanúi valaha elolvasnák maguknak ezt a verset, észrevehetnék, hogy semmit sem mond Istenről, vagy arról, hogy Ő hogyan vezeti népét bárminek a megértésére. Mivel azonban nem az a célunk, hogy összehasonlítsuk a Társulat állításait a Bibliával, így minket most csupán két dolog érdekel: (1) hogy megértsük a Példabeszédek 4:18 társulati értelmezését (ahogyan fentebb bemutattuk), majd pedig, (2) hogy valóban a megadott módon alkalmazzák-e azt a megváltozott tanításaikra.

Jézus Második Eljövetele 116

(Dátumváltozás 1874-ről 1914-re)

A következő ábra azt mutatja be, hogy ez az 1914-es esemény hogyan nézhetne ki egy fokozatos megvilágosodás során… 

Ez illeszkedne ahhoz, ahogyan a Példabeszédek 4:18-at magyarázzák. Úgy nézne ki ez, mint hogyha az “igazság világossága” e tanítás kapcsán hozzá lenne kapcsolva egy fényerő szabályozó kapcsolójához, amely fokozatosan adagolná ezt a “világosságot” kikapcsolt állapotból a teljes fényáradatig egy 67 éves időszak alatt. Ez a leírás azonban nem fedi a valóságot.

Ha feltételezzük, hogy Jézus 1914-ben visszatért, ez azt jelenti, hogy 67 éven keresztül - amíg 1874-et tanították a visszatérés dátumának - ez a “világosság” folyamatosan lekapcsolt állapotban volt. Charles Taze Russell és Joseph Rutherford elnökök egész életüket ebben a “sötét szobában” töltötték, ahol soha nem ismerhették fel Jézus visszatérésének idejét.117 Egészen a Rutherford halála utáni évig tartott, mire a következő elnök (Knorr) egyszerűen lekapcsolta a “régi világosságot” 1874-ről és felkapcsolta az “új világosságot” 1914-ről. Nem volt semmiféle fokozatosság. Természetesen, ha Jézus nem tért vissza 1914-ben, ez azt jelenti, hogy Jehova Tanúi még mindig abban a sötét szobában vannak, ahol az igazság világossága továbbra is lekapcsolt állapotban van.

116 Máté 24:3. A Társulat a “láthatatlan jelenlét” kifejezést részesíti előnyben. - Lást a “Fontos fogalmak” részt a 7. oldalon

117 Példaként a felülvizsgálatra, a Hirdetők könyv azt írja, hogy Krisztus Második Eljövetelének 1874-es dátuma először 1876-ban jutott Russell tudomására. Ezt követően ezt tanította 1916-ban bekövetkező haláláig. Ezt tanította Rutherford is az 1942-ben bekövetkező haláláig. A következő elnök (Knorr) egészen 1943-ig nem változtatta meg ezt a dátumot 1914-re. Lásd a 3. fejezetben a “48 tanítás, amelyet Jézus megvizsgált” című részt a 22. oldalon.

A mód, ahogyan megváltoztatták ezt a tanítást, nem felel meg a Példabeszédek 4:18-ról alkotott értelmezésüknek

A Róma 13:1-ben olvasható “felső hatalmasságok”

A fokozatos megértés egyik példájaként a Hirdetők könyv a 147. oldalán megemlíti a Róma 13:1-ben olvasható “felső hatalmasságok” identitását. Kifejti, hogy 1929-től 1962-ig a Társulat hibásan azt tanította, hogy ezek a hatalmak Istent és Jézus Krisztust jelentik. És, hogy 1962-ben “elismerték, hogy ‘a felső hatalmasságok’ a világi uralkodók”. Azonban ez sem egy példa a fokozatos megértésre. 1929-től 1962-ig nem azt mondták, hogy az igazság világossága még nem elég fényes a számukra, hogy tisztán lássák, kik ezek a hatalmasságok. E 33 év során mindvégig ragaszkodtak ahhoz, hogy a világosság felkapcsolt állapotban van. [118]

A fenti cikk nem említi, hogy 1929 előtt ugyanazt tanították, amit 1962 után is tanítanak. Ahogyan korábban említettük, ez egy olyan tanítás, amelyet Russell helyesen értelmezett. 1929-ben azonban Rutherford a Példabeszédek 4:18-at használva lekapcsolta ezt a “világosságot”, amikor azt mondta, hogy ezek a hatalmak Istennel és Jézussal azonosak. Majd 33 évvel később Knorr elnök a Példabeszédek 4:18-at ismét felhasználva visszakapcsolta az igazságnak e világosságát. A következő ábra azt mutatja, hogyan működött az “igazság világossága” kapcsolójuk a Róma 13:1-el kapcsolatban...

A Társulat “igazság világossága” a Róma 13:1-el kapcsolatban

Még ha a Példabeszédek 4:18-nak valóban van is köze ahhoz, ahogyan Isten fokozatosan haladva felfedi az igazság helyes értelmezését, mindez bizonyosan nem ennek a példája.

Ugyanezt a FEL-LE-FEL kapcsolgatást használták a “hű és értelmes rabszolga” identitásával kapcsolatban is. [119]

118 “Az igazság szabaddá tesz titeket” (1943) 312. oldalán azt mondták, “Az Őrtorony kiadta a Római levél 13. fejezetének szentírásmagyarázatát. 1929-ben a tiszta világosság tört elő. Abban az évben… az Őrtorony bemutatta, hogy Jehova Isten és Krisztus Jézus a “felső hatalmasságok”, és nem az evilági uralkodók.” Valójában azonban az Őrtorony a “felső hatalmasságok” kilétét övező “tiszta világosságot” lekapcsolta. Ez azután így is maradt 33 éven keresztül. 119 Ha Russell nem volt azonos ezzel a rabszolgával, akkor ez azt jelenti, hogy az Őrtorony “igazság világossága” fel volt kapcsolva 1881-től 1897-ig - lekapcsolták 1897-től 1927-ig - majd ismét felkapcsolták 1927 óta napjainkig.

Ez a tanítás nem illeszkedik a saját értelmezésükbe a Példabeszédek 4:18-ról.

Máté 24:36

“Azt a napot és azt az órát [a világ végének időpontját] senki nem tudja, sem az egek angyalai, sem a Fiú”

Annak érdekében, hogy bemutassuk, a Vezető Testületnek mennyire erőszakot kell tennie a Biblián azért, hogy támogassák a Példabeszédek 4:18-on alapuló “előrehaladó megvilágosodásról” alkotott értelmezésüket, vizsgáljuk meg hogyan alkalmazzák azt, amit Jézus mondott fentebb. 

Jézus, amikor a földön volt, elismerte, hogy nem tudja sem azt a napot, sem azt az órát, amikor a dolgok jelenlegi rendszere véget ér. [120] 

A Hirdetők könyv 708. és 709. oldalán az állítják, mindez azt mutatja, hogy Isten ugyanúgy kezeli a Fiút, ahogyan Russellt és Rutherfordot—mindhármuknak fokozatosan jelentett ki dolgokat.

Nehéz elhinni, hogy aki ezt írta, nem vette észre, hogy míg Jézus elismerte, hogy nem tudja, a dolgok jelenlegi rendszere mikor ér majd véget, Russell és Rutherford is ragaszkodott ahhoz, hogy tudja (Russell/1914; Rutherford/1925). Jézus soha sem próbált meg az esemény bekövetkezésére egy dátumot meghatározni, hanem hajlandó volt hű és értelmes módon várni az Atyjára, hogy felfedje, mikor fog a dolgok jelenlegi rendszere véget érni. Russell és Rutherford képtelenek voltak kivárni.

Az Őrtorony Szellemi Világosság Kapcsolója

Annak oka, hogy a fényerő szabályozó kapcsolójuk a Példabeszédek 4:18-al kapcsolatban nem támogatja a fokozatos megvilágosodásról alkotott magyarázatukat az, hogy nem használnak fényerő szabályozót. Csupán egy egyszerű FEL/LE kapcsolót használnak. Bármit is tanítanak éppen, az többnyire annak köszönhető, hogy szerintük az “igazság világossága” teljesen “fényes”, vagyis felkapcsolt állapotban van. Amikor azonban megértik, hogy amit tanítottak az nem igaz, akkor egyszerűen a régi tanítást lekapcsolják és elnevezik “régi világosságnak”, az új tanítást pedig felkapcsolják és elnevezik “új világosságnak”. Ismét csak azt mondhatjuk, hogy a Példabeszédek 4:18-at nem így értelmezik.

És akkor ott van az az általuk rendszeresen használt írásszöveg, amely szerintük azt mutatja, hogy Jézus tanítványai is bűnösek voltak ugyanabban a dologban, amiben a Társulat is:

120 Hirdetők könyv, 709. o.

Jézus azt mondta, nem tudja mikor lesz vége a világnak. Russell és Rutherford azonban azt mondták, hogy tudják.

A Társulat úgy értelmezi a Példabeszédek 4:18-at, mintha az egy FÉNYERŐ SZABÁLYOZÓ volna. Ők azonban egy FEL/LE kapcsolót használnak.

Cselekedetek 1:6 

“Uram, ebben az időben állítod helyre Izraelnek a királyságot?”

Milyen lehetséges módon adhat magyarázatot ez az egyetlen kérdés mindarra a hamis dologra, amit a Társulat eddig tanított? Az alábbi módon magyarázzák ki:

Nos, vajon az a tény, hogy Jehova Tanúinak [a Társulatnak] volt néhány idő előtti várakozása [121] [ideértve mindazt, amit a 3. fejezet gyűjt össze], azt jelentené, hogy nem Isten vezeti őket? Csak annyira, amennyire a tanítványok kérdése a Királyság napjaikban küszöbön álló voltáról jelentette volna azt, hogy nem Isten választotta ki és vezette őket. - Csel 1:6 [122]

Itt a Társulat összes “idő előtti várakozását”123, amelyeket kiadványaiban millió és milliószámra adtak ki világszerte, több, mint száz éven keresztül, ahhoz hasonlítják, amikor a tanítványok zárt körben egy egyszerű tíz szavas kérdést feltéve egyetlen egyszer megkérdezték Jézust, és azt állítják, hogy ebben nincs semmi különbség. 

A Hirdetők könyv 78. oldalán kifejezetten megemlítik Rutherford A ma élő emberek közül milliók sohasem halnak meg című könyvét, a “hasonló téves várakozások” egy példájaként. 

Mi hát a hasonlóság a tanítványok nagyon is bizalmas kérdésével, hiszen ők nem tudták mikor lesz helyreállítva a királyság, míg Rutherford nagyon is nyilvánosan egy nyolc éves világméretű kampány során kitartóan ragaszkodott ahhoz, hogy tudja mikor kerül helyreállításra a királyság?

Hol a hasonlóság aközött, amit a tanítványok egyetlen egyszer megkérdeztek, valamint Russell és Rutherford 67 éve között, amikor is merészen hirdették az egész világnak, hogy Jézus 1874-ben visszatért? És mi a hasonlóság az összes többi hamis időponttal és eseménnyel, melyekről Russell azt bizonygatta, hogy “Isten dátumai”?

121 Ismét átváltoztatják “hamis próféciáikat” “elhamarkodott várakozásokká”. Lásd 55. oldal.

122 A 709. oldal kétszer hivatkozik az ApCsel 1:6-ra. A 78. és 639. oldalon ugyancsak hivatkoznak rá.

123 Lásd a 7. fejezetben, “Nincsenek hamis tanítások vagy próféciák - Miért?” (51. oldal)

Az ApCsel 1:6-ot használják, hogy bemutassák, Jézus tanítványai ugyanazt tették, amit Russell és Rutherford.

Azt mondják, hogy Rutherford A ma élő emberek közül milliók sohasem halnak meg című könyve nem volt nagyobb hiba, mint a tanítványok kérdése az ApCsel 1:6-ban.

Annak érdekében, hogy hasonlóságot találhassunk, valami hasonlót kellett volna tenniük. Ha elmentek volna egy többéves világméretű kampány során nyilvánosan hirdetni azt a hamis üzenetet, hogy Jézus helyre fogja állítani Izrael királyságát valamely meghatározott időpontban, akkor lehetne hasonlóság. Ők azonban természetesen soha nem tettek semmi ilyesmit.

Mit jelent az, ha emberek ilyen érveléssel tudnak előállni? És mit jelent az, ha Jehova Tanúi milliói nem vesznek észre semmi hibát ebben?124 Ismét csak azt mondhatjuk, hogy úgy tűnik, mindenkinek szüksége van arra, hogy azt higgye, amit hinni akar olyan erősen, hogy ne engedhessék meg maguknak azt, hogy észrevegyék: nincs hasonlóság aközött, amit Jézus mondott a Máté 24:36-ban, vagy amit a tanítványai kérdeztek az ApCsel 1:6-ban, valamint aközött, amit Russell és Rutherford az igazságot nélkülözve tanított.

Így hát, bár igaz, hogy semmi okunk azt hinni, Jézus tanítványainak egyszerű hozzá intézett kérdése miatt “nem Isten választotta ki és vezette” őket, jó okkal hihetjük azt, hogy Russell és Rutherford számos rossz válasza, amit évtizedeken át tanítottak igenis jelentheti, hogy őket “nem Isten választotta ki és vezette”. 

A legalapvetőbb oka annak, hogy Jehova Tanúi és vallási vezetőik nem képesek észrevenni a fenti különbséget az, hogy az elképzelés, ami fogva tartja őket nem engedi ezt meg.

Nem értenek egyet azzal az elképzeléssel, hogy “Felhasználhatod a Bibliát, hogy bizonyíts bármit, amit szeretnél.” Vallási vezetőik azonban bebizonyították, hogy ők rendelkeznek ezzel a képességgel. Olyannyira, hogy a korábbi Tanú és író James Penton megállapította:

Az Őrtorony értelmezései az évek során gyakran olyan bizarrá váltak, hogy csaknem bármely írásszakasz felhasználhatóvá vált bármely téma magyarázatára, amit csak a Tanú írók akarnak.125 - Lásd Függelék, 147. old.

Mindaddig, amíg azt hiszik, hogy az Őrtorony Társulat Isten Szervezete, a Tanúk továbbra is el fogják fogadni az értelmezéseiket, legyenek azok bármilyen bizarrak.

124 Egyes Tanúknak feltűnik, hogy valami nincsen rendben, de nem mernek sem szólni, sem tenni semmit. - Lásd a 17. fejezetet, “Nincs tiszteletreméltó kiút az Őrtorony vallásból”.

125 Elhalasztott Apokalipszis, 178. oldal.

Mi a hasonlóság a tanítványok egyszerű, egy alkalommal feltett kérdése, valamint Russell és Rutherford 67 éve között, amikor az egész világon hirdették, hogy Jézus 1874-ben visszatért?

Bármely írásszakasz felhasználhatóvá vált csaknem bármely téma magyarázatára, amit csak a Tanú írók akarnak.

A Hirdetők könyv “Előszavában” ezt mondják:

E kötet kiadói igyekeztek tárgyilagosak lenni, és elfogulatlan történelmet bemutatni.

Azonban akárhogyan is törekedtek 750 oldalon keresztül arra, hogy egy igazán elfogulatlan történelmet adjanak ki a kezükből, ezt nem tehették meg, mivel képtelenek szembenézni az igazán elfogulatlan történetírással, különösen ami a Máté 24:45-47-el kapcsolatos értelmezésüket érinti. Ezt az értelmezést örökölték, ma pedig megrekedtek benne. Mindmáig nem voltak képesek megtalálni az innen kivezető utat.

Annak érdekében, hogy fenntartsák az illuzórikus “Isten szervezetét”, úgy kell szőniük történetüket, hogy az összhangban legyen azzal, ahogyan a Szentírást értelmezik. A Bibliát ugyancsak addig kell csavarniuk (Példabeszédek 4:18; ApCsel 1:6, stb.), amíg az láthatóan megmagyarázza Russell és Rutherford rossz időben adott rossz eledelét úgy, hogy az vagy (1) jó időben adott jó eledellé váljon, vagy pedig (2) ne számítson, hogy az rossz időben adott rossz eledel volt.126

KÖVETKEZŐ: Van egy másik probléma is, amellyel a Vezető Testületnek foglalkoznia kell. Számos egykori Tanú és mások is megírták az Őrtorony Társulat valóban elfogulatlan történetét, amely elérhető az interneten.127 Egyetlen védelmük az, hogy megpróbálják meggyőzni a Tanúkat: ne hallgassanak senkire, aki bármit is mond a Társulatról, vagy a Vezető Testületről. Egy olyan módszerhez kellett folyamodjanak, amit a történelemben mindig is használtak azok, akik a tekintély hatalmával élve kívánták a hatalmuk alá tartozóktól visszatartani mindazt, amiről nem szerették volna, hogy tudjanak.

126 Lásd a 7. fejezetet, “Nincsenek hamis tanítások vagy próféciák - Miért?”

127 Lásd a 18. fejezetet, “Az internet - Az Őrtorony legrosszabb rémálma”. A volt Tanúk és mások által nyújtott információk legnagyobb része a Társulat saját irodalma, amit Jehova Tanúi sosem láttak még.

A Vezető Testület nem lesz képes őszinte történetírást kiadni a szervezetükről, amíg nem képesek szembenézni elfogulatlanul a történelmükkel.

Kapcsolódó írások: Egy elgondolás rabjai, 9. fejezet, Az Őrtorony-propaganda fogságban tartja őket