Sajnos nem kényszerből, számukra ez a természetes, ez viszont még szörnyűbb.

Én érthető érvekkel elmagyaráztam nekik miért faszság ez a jehovás dolog de ők csak erősködtek hogy jobban tudják mert évekig tanulmányozták azt a prospektust. Sok hülye.

Nincs semmi különös szerintem ezekben a képekben. Én is szerettem szolgálatba járni, meg a gyerekeim is. Sokkal szívesebben jöttek velem amikor szolgálatba mentünk, mint amikor összejövetelre. Átadták a kiadványokat is, hallgatták amit beszéltünk a házigazdával, és azon csodálkoztak hazafelé, hogy az emberek nem tudják ezeket a dolgokat. Minél többször jöttek velem, annál jobban élvezték. Ez velem is így volt. Mosolyogva mentem, mert azt hittem ez az igazság, amiről másnak is hallania kell. Ilyenek vagyunk mi emberek, így működünk. Ha tudjuk az igazat valamiről, arról beszélünk. Mióta tudom, hogy nem ez az igazság, azóta egyszer se voltam se szolgálatban, se összejövetelen.

@timotiyong: Lehet, hogy ők tévedésben élnek, de te meg goromba vagy és túl önelégült, ami valószínűleg még rosszabb.

@timotiyong: Milyen érthető érveid voltak? Az eddigi megnyilvánulásaidból nem derült ki, hogy te miben hiszel csak az, hogy előszeretettel nézel le másokat. A stílusod pedig nem erre az oldalra való. Így senki sem fog komolyan venni.

@nicku: A gyerekek felnéznek a szüleikre és mivel nincs rálátásuk még arra, hogy mások hogy élnek ezért azt fogadják el, amit mintaként a szülőtől látnak. Nem csodálkozom azon, hogy jobban szerettek szolgálatba járni, mint gyülekezetbe. El sem tudom képzelni, hogy kinek az ötlete volt, hogy már egész pici gyerekeket vigyenek a gyülekezetbe, ahol számára teljesen kínai dolgokat hall, ami unalmas, nem is érti, ráadásul csöndben is kell lenni... Egy kisgyereknek 45 perc nagyon hosszú idő. Más egyházakban van külön gyerekeknek szóló bibliai foglalkozás amíg a szülők a misén vannak. Ráadásul az a sok elrettentő tanmese még ijesztő is lehet. A gyerekeknél azért veszélyesek ezek a tanítások, mert ők még teljesen elfogadják és beépítik a személyiségükbe ezt a világképet, ami mégha egy jobb jövőt is ígér, de milyen áron? Vér, pusztulás után majd a megmaradt maroknyi embercsoport boldogan szalad a mezőn a bárányokkal és oroszlánokkal... Kicsit szürreális.

@magnoliafa21: Ez így igaz. Amikor a gyerekeim azt kérdezték tőlünk miért nem járunk összejövetelre meg szolgálatba, a lányom sírva fakadt, hogy elfogunk pusztulni Armageddonkor! Nagyon jól végeztem az agymosást a családi imádaton, most mérges is vagyok magamra. De elég kicsik még és remélem, hogy elfelejtik majd azokat a dolgokat amikre tanítottam őket.
Nem hiszem, hogy ők megfelelési kényszerből jöttek velem szolgálatba, hanem azért mert meg voltak arról győződve, hogy az mind igaz, amit mi szülők tanítottunk nekik. Hittek benne. Féltek Armageddontól, de nagyon várták az új világot. Bizony, szürreális, de a gyerekeim elhitték. Én is elhittem. :/

Én is komolyan, teljes meggyőződéssel oktattam a gyermekeimet. Mert azt hittem, hogy helyesen járok el. Mind a kettő állt. úttörő, kisegítő szolga lett. De amikor meg vizsgáltam a hitem, és meggyőződtem arról, hogy hamis tanokban hittem. Sőt a gyermekeimet is erre oktattam, nagyon szomorú lettem. Megosztva a kételyemet a családommal a gyermekem az életemre tört, így fejezve ki buzgalmát és hitét. Ezek szerint jól bele véstem az elméjébe a JT tanítást. Most már nagyon sajnálom, hogy én is részese voltam egy hamis szektának. De még jobban azt, hogy a családom áldozata mind a mai nap, és ezért el is hagytak, a L Zsolt köf. tanácsára. Hát ez van most.

@nicku:
Úgy vélem, hogy az amit az ember teljes hittel és meggyőződéssel tesz, azt nem kell sajnálni és nincs is mit megbánnia. Még akkor sem, ha kiderült, hogy tévedett. Alapvetően a legtöbb szülő jót akar a gyerekének, és a legjobb belátása szerint cselekszik, addig, amíg a tette nem foglal magában erőszakot, megfélemlítést vagy érzelmi zsarolást. De mégha magába is foglalna is ilyeneket, azt is felvállalhatja, és bocsánatot kérhet a gyerekétől (Pl Manassé a legsúlyosabb bűnök elkövetéséből tért Istenhez és megbocsátást nyert). A baj az, amikor egyikre sem hajlandó, csak agymosottan az őrtorony tanokat hajtogatja és a gyerekét hibáztatja/vádolja azokért a dolgokért, melyeket eredetileg ő okozott neki...
Ez abszolút tönkre tehet még egy felnőtt gyermeket is, hatalmas lelkierőre van szüksége, hogy ellensúlyozza ezt a szülői hatást.

"De elég kicsik még és remélem, hogy elfelejtik majd azokat a dolgokat amikre tanítottam őket."
Nem hiszem, hogy elfelejtik, azt ember sokkal többre emlékszik vissza, mint amit a tudatával fel képes eleveníteni. De talán átértékelik valami pozitív formában, hiszen még a negatív emlékeknek sem feltétlenül kell kínzóaknak lenniük.
Ahogy te, én is szerettem prédikálni, és hittem is abban, amit hirdettem. Bár nincs saját gyerekem, de sokszor vittem magammal gyerekeket a szolgálatba, ahol jókat szórakoztunk. Ezekre ma is szívesen emlékszem vissza. Arról nem tehetünk, hogy az őrtorony vezetőség nem azt cselekedte, amit tanítottak, azért nekik kell felelniük.
Egyáltalán nem bántam meg, hogy hittem az Új világban, mert ez életben tartotta bennem a reményt, sőt most is hiszek benne, csak máshogy nevezem.
Amikor felnövünk, mindannyiunknak át kell értékelnünk a neveltetésünket, ez alól senki sem kívétel. Attól mennek előre a dolgok, hogy a következő generáció megkérdőjelezi a korábbi normákat, és kialakítja a sajátját (amit majd megint megkérdőjelez az utókor). Ez a folyamat annál könnyebb, minél nagyobb tisztelet van mindkét részről a fiataloktól az idősek felé és fordítva is.
Vannak olyan gyerekek - ilyenek pl egyes JT családokban nevelkedettek is, de nem csak ők - akiknek nehezebb bizonyos szempontból, mint másoknak, ami azt az érzést keltheti, mintha az isten nem lenne igazságos, de véleményem szerint ez nem így van.
"És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle."
Ennek a gondolatnak értelmében, ha valakitől többet kívánnak, az azért van, mert több is adatott nekik, vagyis sokat bíztak rájuk.
Ezen is érdemes elgondolkodni.

@Aranyosi: Az egyik legnagyobb hibája ennek a szervezetnek pont ez, hogy egymás ellen hangolja a családtagokat, barátokat. Belekényszerítik a gyereket egy olyan felvállalhatatlan döntésbe, hogy tagadja meg az apját azért, mert már nem akar részese lenni ennek a vallásnak. Ez nem csak neked rossz, hanem lelki szinten a gyermekednek is egy törés, hiszen nem lehet azt elvárni egy gyerektől, hogy tagadja meg azt az embert akinek felerészt az életét köszönheti. Olyan ez, mintha a szülők ennek az egyháznak nevelnék a gyerekeiket. Jól kitalálták... Ráadásul milyen az a hit, amely előbb megijeszt, utána ígér valamit, majd elmondja, hogy mit kell tenned, hogy neked valamikor jó legyen? Mint egy csereüzlet. Az örök élet miatt legyek jó? Várom, hogy kapjak valamit? Ez egy gyerekes szint, akinek cukorkát kell ígérni, hogy megtegyen valamit amit nem akar. Ez nem az igazi Istenhit, amikor érzem - és nem az agyammal magyarázom meg -, hogy van valami transzcendens ezen a látható világon túl. Az aki ébredezik vagyis kezd felnőni, az túllát ezen a beszűkültségen és elhagyja ezt a szervezetet. Ez fejlődés és nem hitehagyás. A keleti tanítók akkor örülnek, ha a tanítványnak már nincs szüksége rájuk, mert akkor már elindult egy úton, ahol nem kell vezetgetni. Itt meg folyamatosan egy alacsony szinten akarják tartani az embereket. Vajon miért? Mert a tudatlanokat lehet a legtovább bent tartani és kihasználni. Végül is ez egy részvénytársaság, amely embereket "dolgoztat", terjeszteti velük a kiadványaikat, szervezi az újabb tanúkat, akik az adományaikkal eltartják azt a pár embert akik a piramis csúcsán csücsülnek. Szépen becsomagolva egy ideológiába, ami nagyon nemes és a Bibliát ki meri megkérdőjelezni. Csak éppen egy-egy mondatot kiragadva ebből a könyvből bármit meg lehet magyarázni. A spirituális tanítás mindig szimbólumokban értendő. Fel kell nőni hozzá.

@karalabe4: "De elég kicsik még és remélem, hogy elfelejtik majd azokat a dolgokat amikre tanítottam őket."
Nem hiszem, hogy elfelejtik, azt ember sokkal többre emlékszik vissza, mint amit a tudatával fel képes eleveníteni. De talán átértékelik valami pozitív formában, hiszen még a negatív emlékeknek sem feltétlenül kell kínzóaknak lenniük. "- Remélem, hogy így lesz, mert nem annyira kicsik, hogy elfelejtsék hogyan is teltek a mindennapjaink, amikor aktív Tanúk voltunk, min kellett keresztül menniük óvodában, iskolában amiért nem vehettek részt valamiben. Ez talán megfogja őket gátolni majd abban, ha nagyobbak lesznek, hogy visszamenjenek, és hogy mennyire oda kell figyelniük, nehogy becsapják őket.
"Úgy vélem, hogy az amit az ember teljes hittel és meggyőződéssel tesz, azt nem kell sajnálni és nincs is mit megbánnia. Még akkor sem, ha kiderült, hogy tévedett. Alapvetően a legtöbb szülő jót akar a gyerekének, és a legjobb belátása szerint cselekszik, addig, amíg a tette nem foglal magában erőszakot, megfélemlítést vagy érzelmi zsarolást."- Tudod, azért elég nagy lelkiismeret furdalásom van, mert bizony meggyőződéssel és hittel mondtam azt nekik, hogy ha nem akartok jönni az összejövetelre, akkor nem lesztek ott az új világban, ez kimeríti a megfélemlítés és az érzelmi zsarolás fogalmát. Ilyen sokszor történt, szinte minden összejövetel előtt. Nem én vagyok az egyetlen Tanú aki így zsarolta a gyerekét, sajnos.
@Aranyosi: Nagyjából ismerem a történeted és nagyon sajnálom. Arról persze te se tehetsz, hogy arra tanítottad a gyerekeidet amiben te is hittél. Ha pedig valakinek a tanácsára történt, hogy elhagyjanak, attól majd egy napon számon lesz kérve. Nem hiszem, hogy bárkinek is joga lenne ilyesmit tanácsolni.

@nicku:
A tényekkel szembesülni fájdalmas lehet időnként, de még mindig jobb, mint illúziókat táplálni. Amikor az ember felfogja azt, hogy abban a tömény mátrixban, amiben benne volt és nem látott tovább az orránál, pontosan azt tette, amitől a legjobban félt, vagyis olyanná vált őmaga is, mint amiről a Biblia kijelenti, hogy "zsarolók nem öröklik isten országát". Ez rendkívül fájdalmas lehet és az ember azt hiheti, hogy nem éli túl, mert most fog isten lesújtani rá, de ez nem így van. Ez is csak a szekta agymosása. Igazából ekkor érezhető az isteni kegyelem, ha képesek vagyunk elismerni a saját helyzetünket előtte. Onnan már lehet építkezni, mert tudjuk, hogy min kell változtatni.
A másik variáció, mikor valaki ezt nem meri magáról kijelenteni, hanem egy magyarázatot kreál eköré (tökéletlen vagyok, befolyásoltak, félrevezettek stb...)és mindent tesz ugyanúgy, ahogy megszokta. Nos, ezzel sokat kezdeni nem lehet.

Számos kineziológia oldáson vagyok túl a saját életemre vonatkozóan, így tapasztalatból mondhatom, hogy a gyermekkorunkban átélt dolgok bennünk vannak, nem törlődnek, de nem kell ezektől szenvednünk, mert átírhatóak. A szülők is tanulhatnak a gyerekeiktől, és tehetnek lépéseket, hogy megszünjön a bűntudatuk. Meg kell tudni bocsátani magunknak is!

@magnoliafa21: Valóban az a legjobb segítő, aki szükségtelenné teszi magát a segítettjei számára. A szektákban a személyiség érettsége, integrálása nem kívánatos, mert az érett személyiség megláthatja a mélyebb összefüggéseket, távlatokat, sőt morális értékek mellett állhat ki, vagyis 'aláássa a gyülekezet békéjét, megbontja az egységet'.

@nicku: üdv. nagyon aranyosak vagytok. Engedd meg, hogy egy kéretlen tanácsot adjak. (ha még nem tennétek) legyen továbbra is rendszeres családi Biblia tanulmányozásotok. Válasszatok egy napot, órát és az ésszerűség keretein belül ragaszkodjatok hozzá. Ti szülők válasszatok egy történetet (talán Jézussal), és olvassátok fel közösen a Bibliából, majd beszélgessetek róla. Ha van kedvük a gyerekeknek hozzá, akkor rajzolják le, természetesen csak jó rajzok születhetnek :) Ha "muszály" ösztökélni, mert már "hozzászoktak", pl. azt mondhatnád, ha nincs időd Istenre, hogyan várhatod, hogy Neki legyen ideje meghallgatni az imádat ?
Mindezt persze, koruknak megfelelő idő alatt és jókedvűen. Természetesen imával kezdhetitek és fejezhetitek be.
Mielőtt elkezditek, tervezzétek meg.
Megvalósítható ?

nekem a chips-es gyerek tetszik a legjobban, igaz egy kicsit gyanús, hogy nem a kiadványtól boldog :)
És e kép felett 6-tal, milyen harisnya és bakancs van a kétgyermekes anyukán, hát szabad ezt ? Bezzeg alatta, milyen szép egyszínűben vannak a testvérnők ! vékony-talpú, lapos-sarkú cipőben, hidegben, kövön, ez igen, ez az áldozat !

@csaposnak:
Szerintem is fontos a rendszeres tanulmányozás. Mi szoktunk, csak az a baj, hogy nem rendszeresen.

@magnoliafa21: "Itt meg folyamatosan egy alacsony szinten akarják tartani az embereket."
A tanítások a tejhab és az aludttej halmazállapot között mozognak a tanúknál. A szilárd táplálékot is tejjel megturmixolva kapják. Nagyon örülnek a hírnökök, amikor új ízt csempésznek a tejbe és így azt mondhatják, hogy milyen bölcsek a rabszolga osztály tagjai, mert ebből a megközelítésből újszerűnek hatott a tanítás. Ez aztán a szellemi tejbegríz! Egyik testvér pont ezért hagyta ott az örök élet társulatot. Nem akart hülyén, örökké élni. :)

Elég szomorú ez, hogy a gyermekeket így kihasználják. Nekem is részem volt ebben és 'feledhetetlen élményeket' adott amit soha nem fogok teljesen kiheverni és úgy élni és gondolkodni mint a nagy átlag. Jehova Tanúi nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire káros az, hogy kényszerítik a gyermekeiket a szolgálatra, vagy érzelmi zsarolással, vagy más egyéb kényszerítő eszközzel. Ezeknek a gyermekeknek nincs gyermekkoruk ami hozzájárulhatna ahhoz, hogy mentálisan egészséges, ép felnőttekké váljanak.

@nicku: Nem csak bemerítkezettek mehetnek az új világba? Ha nem, akkor minek bemerítkezni? Ha igen, minek gyötrik JTs szülők a gyereket a tiltásokkal, ha nem mehetnek új világba úgy se velük? Ha mehetnek a szülőkkel akkor miért nyomja a rizsát a vénségek gyülekezete arról, hogy minek gyereket csinálni mikor itt vagyunk armageddon küszöbén? Valami értelmetlenség mindenképp van a dologban.

Sziasztok! Ez a legelső hozzászólásom itt, bár régóta olvasom a blogot! :-)
Most lesz 11 éve, hogy kiközösítettek. Azóta boldog családban élek és született 3 gyermekem. Szóval örülök, hogy ők már nem ebbe a prédikálós, gyülekezetbe járós korszakba születtek! Örülök, hogy nem kényszerültek soha házról-házra jönni és csöndben a gyülekezetben ülni. Nem bántják őket az ovi és osztálytársak "feleslegesen"...
Amúgy évekig általános úttörő voltam.

@kicsisziv: Szia kicsisziv! Üdv a blogon!

@kicsisziv: Szia, örülök, hogy itt vagy és annak, hogy a szekta nem fertőzte meg a családotokat.

Régóta olvasod, hogy tetszik a blog? Ha szeretnéd írd meg a történeted és kiteszem.

Köszönöm, hogy befogadtok! :-) Mégcsak fél éve olvasom a blogot, egy elkülönült "testvér" hívta fel rá a figyelmemet. A történetem röviden: elcsesztem a fiatalságom felét általános úttörőként, majd jött 21 éves koromban a "világi" szerelem. Azóta is vele vagyok...boldogan! :-)

Ja, a blog nagyon SZÍNVONALAS! Gratulálok és minden elismerésem! Csomó dologra a blogon keresztül jöttem rá! Mutattam már a szintén kiközösített hugomnak (ő is ált.úttörő volt valaha), sőt a tanú anyámnak is...aki szentül hiszi az "igazságot", de azért ide is benézett már! ;-)

@kicsisziv: Óóó, mintha csak magamat hallanám. :)Üdv itt!

Én az összes jehova tanút és az ilyen életképtelen és hasztalan idióta entitást összegyűjteném egy koncentrációs táborba, és életük végéig dolgoztatnám őket.

@magnoliafa21:
Én pedig nem veszek komolyan olyanokat akik egy álomvilágban élnek, és mesekönyveket olvasnak és ezt valóságként élik meg :D

@Niro: " Mert meg van szentelve a nem hívő férj a felesége révén, és meg van szentelve a nem hívő feleség a testvér révén; máskülönben a gyermekeitek bizony tisztátalanok volnának, most pedig szentek. "-1Kor 7:12
A Tanúk úgy gondolják, hogy a gyermekeik ha nincsenek is megkeresztelve "szentek" a hívő szülő hite alapján. Amikor Noé napjaiban az emberek elpusztultak, velük együtt pusztultak a gyerekeik is. Ezért foglalkoznak a szülők most a kicsikkel, hogy megszeressék az általuk tanított dolgokat és ha nagyobbak lesznek, a Tanú életet válasszák. De az Efézus 6:4 is nagy szerepet játszik ebben. Csak nem veszik közben észre, hogy ilyenkor érzelmi zsaroláshoz folyamodnak .