Előszó

A 2009. évi jelentés alapján, közel 7 millió Jehova Tanúja töltött körülbelül 1.5 milliárd órát többszáz millió példány irodalom elterjesztésével, házról-házra járva és körülbelül 7.6 millió bibliatanulmányozást vezetve 236 országban. E tevékenységük folytán 18.2 millió ember vett részt az általuk évenként megtartott „Krisztus halálának emlékünnepén”.

De ahogyan láthatjuk majd, ez az egész erőfeszítés egy illúzió fenntartása érdekében történik – egy képzeletbeli elgondolás érdekében, amely az Őrtorony vallás ’alap sarokkövévé’ vált, amelyen minden más nyugszik. Ez egy elgondolás, amely uralja és irányítja a gondolkodását azoknak, akik írják a kiadványokat és a Tanúkét is, akik olvassák azokat.

Hogy megértsük ezt az illúziószerű elgondolást, és azt, hogy ez hogyan befolyásolja Jehova Tanúit, nem szükséges összevetni a Biblia, vagy más vallások tanításait az Őrtorony Társulat tanításaival, mert...

Azonban van két dolog, amit szükséges összehasonlítanunk...

Ez az összehasonlítás szükséges, mivel az elgondolás, amely foglyul ejti Jehova Tanúit a végeredményén alapul. Ha a Máté 24:45-47 verseiről a magyarázatuk helyes, és ha a 47-es versben említett különleges esemény valóban megtörtént az Őrtorony történelmében, akkor talán mindenki a földön fontolóra venné a jelenlegi vallása elhagyását, és csatlakozni szeretne. De ha nem történt meg, akkor talán Jehova Tanúi veszik fontolóra vallásuk elhagyását. Ez az egyszerű Írásszöveg/Esemény az, amelyannyira fontos a vallásuk léte szempontjából napjainkban.

Azok, akik elvégzik ezt az összehasonlítást mielőtt alámerítkeznének az Őrtorony Társulat által, nem merítkeznek alá. A legtöbben akik alámerítkezésük után végzik el, felismerik, hogy hibát vétettek.[4] Mikor ez az összehasonlítás megvalósul, legalább három dolog válik nyilvánvalóvá...

1.    Istennek és Jézus Krisztusnak soha semmi köze sem volt az Őrtorony szervezethez.

2.    A Vezető Testület nem árulta el Jehova Tanúinak a teljes igazságot a szervezet történelméről, különösen arról nem, ahogyan az, a Máté 24:45-47 versek magyarázatához viszonyul.

3.    Az ismételt figyelmeztetéseikről a volt tanúkra vonatkozóan, akiket szeretnek „hitehagyottak”-nak nevezni, kiderül, hogy valójában Őrtorony propaganda, amely nem védi meg Jehova Tanúit a félrevezetéstől. Inkább attól védi meg őket, hogy felismerjék, hogy már félre vannak vezetve – nem azok által akikben nem bíznak meg, és a szervezeten kívül vannak, hanem azok által akikben megbíznak, és a szervezeten belül vannak.[5]

Egy példát találunk a fent említett 3. pontra, az Őrtorony 2002. március 1.-i számának 11. oldalán[6], ahol nyilvánvalóan nem arra bátorítják a tanúkat, hogy mindent vizsgáljanak meg személyesen. Inkább azok démonizálására ösztönöz, akik arra bátorítják a tanúkat, hogy ellenőrizzék le, mit közölt a Vezető Testületük a szervezet történelméről, ’Sátán hitehagyott szolgái’-nak nevezve őket. A propagandájuk a következőképpen néz ki...

Bár az igaz, hogy néhány tanú aki „foglalkozik” az úgynevezett „hitehagyottak” mondandójával elveszíti a bizalmát a Bibliában, és az Istenbe vetett hite megszűnik, ez nem „némelyek hamis érvelése” miatt történik. Inkább amiatt, hogy rájönnek, hogy a téves érvelés és a hamis történelem a vallási vezetőiktől jött, akik „az egyetlen igaz Istent” hivatottak képviselni az „egyetlen igaz vallásban”.

Mások egyszerűen elveszítik bizalmukat az Őrtorony Társulatban. És ami megszűnik e folyamat során, az a Társulat Vezető Testületébe vetett hitük. Ezután más módokat kezdenek el keresni Isten imádatára.[7]

Ez felveti a kérdést: Hogyan lehetséges az ilyen embereknek teljesen szavahihetőnek bizonyulniuk azokkal, akik tőlük függenek minden „irányításuk és útmutatásuk által az imádat dolgaiban”?[8]

Az első válasz, ami eszünkbe juthat, hogy a Társulat vallási vezetői nem különbek a Jézus napjaiban élt vallási vezetőktől, akikről Krisztus azt mondta: ’képmutatók, kígyók, és viperák ivadékai.’

[9] De van valami amit Pál apostol mondott, és egy alternatív magyarázatként szolgálhat arra, hogy ezeknek az embereknek nem szükségszerűen kell képmutatóknak, kígyóknak vagy viperák ivadékainak lenniük...

Csak Isten tudja, hogy hogyan viszonyul ezekhez az emberekhez, de ha ez történik valójában, az sokmindent megmagyarázna. Miután „elkezdtek hinni a hazugságban” a hazugság válik az igazsággá az elméjükben. És miután ez megtörténik, nem számít, hogy mit ír a Biblia vagy hogy mi történt a Társulat történelme során. Semmi sem lesz elismerve a hazugság cáfolatára. Bármi, ami ellentétes vele, az vagy figyelmen kívül lesz hagyva, ahogyan az Isten Királyságának hirdetői könyben látható, vagy úgy lesz manipulálva, hogy látszólag illeszkedjen a hazugsághoz, ahogyan azt szintén a Hirdetőkkönyben láthatjuk. Továbbá, ezeket a dolgokat művelve  azt gondolják, hogy ők elfogulatlanul és őszintén tesznek erőfeszítéseket az igazság támogatása érdekében.[10] Kétségtelenül ez az emberi gondolkodásmód egy furcsasága, amikor „Isten rájuk hagy egy hibás m....”[11]

[6]  Lásd még az Őrtorony 2002. szeptember 15.-i számának 17. és 18. oldalait

[7]  Lásd a 136. oldalon, „Egy alternatíva ’Isten Szervezetére’”

[8] Őrtorony 1998. március 15., 21. oldal

[9] Máté 23. fejezet

[10] Kétségtelenül ez az emberi gondolkodásmód egy furcsasága, amikor „Isten rájuk hagy egy hibás m...

[11] Az Egy elgondolás rabjai tovább fejtegeti azt a magyarázatot, hogy miért gondolkodnak és tesznek a Vezető Testület tagai úgy, ahogyan. Ez a magyarázat nem menti fel őket az alól, hogy félrevezetik Jehova Tanúit a szervezet történelmét illetően, de egy lehetséges megfejtést ad arra, hogy miért képesek erre látszólag a nélkül, hogy ez zavarná őket. E tanulmány számos példája mutatja be a képtelenségüket arra hogy mindig igazat mpndjanak, ami úgy látszik azt bizonyítja, hogy nem fogadták el az igazság szeretetét. – Lásd a Tizenkettedik fejezetet, „Amit állítanak, az nem mindig az ahogyan cselekednek.”