Keresztényi szeretet vagy keresztényi utálat? Avagy, hogy tegyem földön futóvá egyetlen gyermekem?

Nos, páran ismertek már, hiszen leírtam történetem már ide az oldalra. Azóta sok minden történt velem és ha nincs mellettem szerető barátnőm akkor idegösszeomlással ápolnának most egy kórházban hozzá szíjazva egy ágyhoz.
Apám halála után nagy változáson mentem keresztül nem csak világnézet terén, de sok minden téren. Arról is olvastatok, hogy kiléptem Jehova Tanúi közül, mivel tapasztaltam azt a nagymérvű képmutatást, amit mutatnak az emberek felé.

Erre ékes példa édesanyám. Ő nem csak egy összeférhetetlen és uszító tagja a nyájnak, hanem haragot szító is egyben. Neki köszönhettem azt is, hogy alig volt barátom a gyülekezetben és miután kiléptem utána a világban sem találtam barátra, mert akik voltak is mellettem azokat is elüldözte mellőlem.
Így magamra maradtam egyedül. Nem volt más választásom, mint az internet és a számítógépes játékok egészen addig, amíg be nem iratkoztam esti tagozatos érettségire Kiskunhalason.
Az első két év simán ment, de nem ez a fontos ezen a ponton. Az a fontos és ezt kell élesen látni ahhoz, hogy bárki is megértse, hogy miről van szó. A második év vége felé anyám furábbnál furább viselkedést kezdett mind velem mind pedig barátnőmmel szemben tanúsítani. Ebbe bele tartozik a rasszista megjegyzései mind rám mind barátnőmre, bele tartozik az is, hogy pénz tolvajnak hívott és majdnem rendőrt hívott rám a munkahelyemen, és az a megalázó viselkedés, amit felmutatott velem szemben azon a bizonyos 2016. március 22-i napon, amikor végleg elszakadt minden közös szál köztem és közte. Erre ékes bizonyíték az, hogy azzal vádolt meg engem, hogy több mint 70 000 Ft-nyi összeget loptam el tőle.
Persze ez nem igaz. Aztán teltek szépen a hónapok és eljutunk 2017 januárjához. Ekkor érdeklődés gyanánt gondoltam felhívom, mi van vele. És akkor, amit hallottam tőle nem akartam elhinni. A tudtom nélkül minden búcsú nélkül itt hagyott mindent és elköltözött egy pesti idősek otthonába.
Azzal az indokkal, hogy ott jobban közelebb lesz azokhoz, akik szeretik őt. Mert én nem szerettem őt? Nem áldoztam fel minden szabadidőm arra, hogy neki jobb legyen? Nem áldoztam fel a barátaimmal töltött szabadidőm, hogy vele legyek? És intéztem orvost, amikor nagy szükség volt rá?
Kérdem én: Hol itt a hála? Hol a megbocsájtás?
De ez még nem minden. A mai napon, amikor írom ezt a történet folytatást a délelőtt olyat hallottam, amitől a szívem majdnem megállt. Úgy hagyta ott a régi lakást, hogy majdnem több mint 100 000 Ft-ot meghaladó adósságot halmozott fel. Amikor az ügyintézőtől ezt meghallottam majdnem a guta ütött meg.
Hát a végére gondoltam hagyom ezt a csattanót. És így a végére hagyom, hogy ezek után nekem egy Jehova Tanúja se beszéljen családi szeretetről és békéről mert nem hiszek benne.

Köszönettel és türelemmel a nagyméretű irományomért.
Darth Vader