Hogyan segíthetünk az Őrtorony Társulat tanítása miatt széthullott családoknak?
Sajnos az emberi természet sajátsága, hogy igen könnyen mondunk ítéletet mások felett. Ezzel azonban nagyon óvatosnak kell lenni, mert az élet furcsa dolgokat produkál. Nem egyszer megtapasztaltam, hogy amikor kimondtam, hogy ha én lennék X.Y. helyében, én biztosan nem tenném azt, amit ő, hosszabb-rövidebb idő múlva hasonló helyzetben találtam magam. Amennyire tudatosan éljük az életünket, olyan mértékben fogunk tanulni az effajta tapasztalatokból, ezek segíthetnek minket együttérzőbbé válni, és ítélkezés nélkül elfogadni és szeretni embertársainkat.
Az ítélkezésnek másokra nézve is igen káros következményei lehetnek. A körülmények emberre gyakorolt hatását az 1930-as évektől néhány érdekes kísérlettel vizsgálták, és megdöbbentő eredmények születtek. A kísérletek eredményei azt mutatták, hogy az ember rendkívül könnyen irányítható, és még könnyebben manipulálható. Mindenkinek ajánlom figyelmébe a kísérletekről készült filmet.
Segít megérteni, hogyan képes egy néhány főből álló embercsoport irányítani egy több millió tagból álló szervezetet, leuralva tagjainak elméjét, elvéve szabad akaratukat, kifordítva érzelmeiket. De segíthet felismerni azt is, hogy mindannyian hatással vagyunk a körülöttünk levőkre, ezért egyáltalán nem mindegy, mit mondunk, szavainkkal hogyan értékeljük mások tetteit.
A társulat egyik legdurvább és legrombolóbb tanítása a kiközösített és elkülönült személyekkel való bánásmódra vonatkozik. A tanítások szerint még a közvetlen rokonával is meg kell szakítania egy hűséges Tanúnak a kapcsolatot, ha az nem lakik vele, és elkülönül vagy kiközösítik. Ezt a mindenfajta szeretetet nélkülöző tanítást a társulat a szeretet köntösébe bújtatja, és persze Istentől jövő elvárásként mutatja be. Amikor egy Tanú szeretett családtagját kiközösítik, a Tanút több téren manipulatív nyomás alá helyezi a társulat tanítása, ami sok esetben képes háttérbe szorítani a Tanú józan gondolkodását. A Tanú elméjében egyrészt Istentől jövő parancsként jelentkezik a kapcsolat megszakításának követelménye. Ugyanakkor megjelenik a félelem érzése, ha nem tartja be a parancsot, mivel a társulat különféle büntetéseket helyez kilátásba a parancs megszegőinek. A legsúlyosabb büntetés akár kiközösítés is lehet, ami azt is jelenti, hogy ha a Tanú nem bánja meg cselekedetét, Armageddonkor végső pusztulásra lesz ítélve Isten által. A mesteri manipulációnak ezzel még nincs vége. A társulat arra is képes, hogy a kapcsolat megszakításának szükségességét egy logikai csavarral szerető elrendezésként plántálja be az elmekontroll áldozatainak az agyába. Egy hűséges Tanú elhiszi, hogy a kiközösített vagy elkülönült személy Sátán csapdájába esett, és amíg nem tér vissza a gyülekezetbe, halálos veszélyben van, mivel Isten végső ítélete vár rá, ami a végleges pusztulást jelenti számára. A társulat szerint ha a Tanú megszakítja a kapcsolatot az ilyen személlyel, ezzel szeretetet mutat iránta, mivel ezzel ösztönözheti őt a gyülekezethez való visszatérésre. Valójában ez a tanítás súlyos disszonanciát képes előidézni a Tanúkban, hiszen aki szereti a családtagját, nem akarja vele megszakítani a kapcsolatot, ugyanakkor a társulat tanítása szerint ha szereti a családtagját, meg kell ezt tennie. Nem tudom érzékeltetni, mit élnek át azok a Tanúk, akik ilyen helyzetbe kerülnek. Milyen vívódás zajlik le bennük, amikor meg kell tagadniuk saját érzéseiket szeretteik felé. Mégis sokan megteszik ezt, belül rettenetes fájdalommal, amit elnyomnak magukban. Mivel hiszik, hogy ez a parancs Istentől származik, bíznak abban, hogy a jövőben ennek hasznos következménye lesz, és ez segít leküzdeni személyes érzelmeiket, és sajnos a józan eszüket is, ha azt még nem ölte ki belőlük az elmekontroll.
A társulat manipulatív tanításának része még az is, hogy a felelősséget teljes mértékben a kiközösített/elkülönült személyre helyezi. Ezzel még azt is el tudja érni, hogy haragot ébresszen a Tanúban szeretett családtagja iránt, hiszen a társulat szerint egyedül az a személy az okozója ennek a fájdalmas helyzetnek, aki elhagyja Jehovát. Összefoglalva egy hűséges, mélyen hívő Tanúban milyen érzelmek játszódhatnak le ilyen esetben? Szeretet, csalódás, harag, fájdalom, félelem. Még ha a kiközösített/elkülönült családtag tette miatti csalódás és harag nem is képes elnyomni az iránta érzett szeretetet, a társulat tanítása miatt a a szeretetét abban fogja kifejezni, hogy betartva a társulat utasításait, megszakítja szerettével a kapcsolatot. Minél hosszabb idő telik el a kiközösítés/elkülönülés után anélkül, hogy családtagja megbánást mutatna, annál erősebbé válhat a csalódás és a harag érzése.
Az ítélkezéssel súlyos károkat okozhatunk egy ilyen szétszakadt családnak. A szervezetből kikerült, főleg az azt önként elhagyó ember kikerülve az elmekontroll hatása alól gyakran nem érti, hogyan képes szeretett hozzátartozója arra, hogy eltaszítsa őt magától. A kívülállók, akik nem ismerik a társulat tanításait és manipulatív módszereit, valamint azok a volt Tanúk, akikre az elmekontroll ezen a téren nem tudott hatást gyakorolni, könnyen juthatnak arra a következtetésre, hogy azok a Tanúk, akik betartva ezt az elrendezést képesek eltaszítani családtagjukat, valójában nem szeretik azt. Vannak, akik odáig elmennek a következtetésekben, hogy ki merik jelenteni, az ilyen emberek soha nem is szerették azt a családtagot, és csak ürügyként használják a társulat tanítását saját szeretetlenségük, sőt gonoszságuk leplezésére. Nem vitatom, hogy előfordulhatnak ilyen esetek is. Azonban mi nem látunk bele senkinek a szívébe, az érzéseibe, ezért nincs alapja annak, hogy ilyen kijelentéseket tegyünk. Ezen kívül az előzőekből látható, hogy egy hithű Tanúban az elmekontroll képes arra, hogy az érzéseit kiforgassa, a szeretetet elnyomja, vagy ha ezt nem sikerül, akkor a szeretet kimutatásaként egy rendkívül szeretetlen cselekedetbe vigye őt. Az ilyenfajta ítélkezéssel nem segítjük ezeknek a családoknak az újbóli egyesítését, hanem éppen hogy a társulat malmára hajtjuk a vizet. A szervezetet elhagyó személyek egy része heves érzelmeken esik át, amikor felismeri, hogy félrevezette és becsapta a társulat. Sokan úgy érzik, kicsúszik lábuk alól a talaj, és nem tudják, merre induljanak tovább, hogyan folytassák az életüket. Miközben elveszítik a látszólagos biztos pontot és támaszt jelentő társulat támogatását, volt barátaik és szeretett családtagjaik is elfordulnak tőlük. Kikerülve a manipuláció hatása alól az elméjük kezd kitisztulni, ez viszont azzal jár, hogy egy idő után könnyen elfelejthetik, milyen erős hatást gyakorolt rájuk korábban a társulat tanítása. Ekkor bennük is felmerülhet a kérdés, hogy hogyan képesek szeretett családtagjaik arra, hogy betartsák a társulat minden szeretetet nélkülöző utasítását. Amikor egy személy ebben az érzelmileg sebezhető állapotban a környezetében levőktől is azt hallja, hogy azok a rokonok nem is szeretik őt, akik képesek ezt tenni, ennek hatására benne is megerősödhet ez a gondolat. Ez haragot szülhet és eltávolodást okozhat, ami hosszú távon előidézheti a családi kapcsolatok végleges megszakadását.
Hogyan segíthetünk? Mit ne mondjunk?
A blogon is olvashatóak olyan szomorú esetek, amikor egy idő után a volt Tanúban felmerült a gondolat, hogy rokonai őt nem szeretik, talán soha nem is szerették. Elszomorító olvasni a kommentekben azokat a hozzászólásokat, amik a volt Tanút ebben az érzésében megerősítik, elítélve és szeretetlennek bélyegezve hűséges Tanú családtagjait. Gondoljuk át, milyen kárt okozhatunk az ilyen kijelentésekkel Az elmekontroll alatt levő Tanúk nem fogják kezdeményezni a kapcsolat felvételét. Ha a szervezetből kikerült családtagban meggyökerezik az a gondolat, hogy szerettei őt valójában nem szeretik, nem is szerették, lassan elhidegül tőlük, lemond róluk, és ő sem fog próbálkozni tovább a kapcsolat fenntartásával. A várható eredmény nyilvánvaló, az ilyen esetekben a társulat győz, sikeresen elérve, hogy a családi kapcsolat talán véglegesen, jóvátehetetlenül megszakadjon. Ha tehát nem akarjuk a társulat érdekeit szolgálni, ne adjunk lovat azok alá, akik szeretetlenséggel vádolják a szervezetben levő családtagokat.
Hogyan segíthetünk? Mit mondjunk?
Érthető, hogy az eltaszított családtagokban felmerül a gondolat, hogy szeretteik nem szeretik őket, de ebben ne támogassuk őket. Inkább segítsünk nekik felismerni, hogy bent maradt családtagjaik továbbra is olyan befolyás alatt vannak, ami alól önerejükből nem képesek kiszabadulni. Egyetlen fegyver van, ami hatásos lehet, és ez a szeretet. Ha a kint levő személy képes józanul, tisztán látni a bent levők helyzetét, képes lesz arra, hogy megpróbálja megőrizni, fenntartani a kapcsolatot a fájdalmas elutasítások ellenére, félretéve az esetleg felmerülő haragot is. Rendszeres telefonhívások, levelek küldése, amikben nem vádoljuk sem a szervezetet, sem a családtagjainkat, hanem az irántuk érzett szeretetünket nyilvánítjuk ki újra és újra, segíthet helyreállítani és fenntartani a családi kapcsolatokat.Türelemre van szükség, mert ez egy évekig tartó küzdelem is lehet, de ha kitartunk, van esélyünk a győzelemre.
answers
Az utolsó 100 komment: