Jehova Tanúi sokszor magasztalják az úttörőszolgálatot. Az úttörőkre úgy tekintenek, mint valamilyen elitre, egy felsőbb kasztra, amelynek tagjai Istennek nagyon kedves szolgálatot végeznek. Sok úttörő valóban első helyre teszi a prédikáló szolgálatot, olyannyira, hogy még saját gyermekeiket is elhanyagolják miatta (ez utóbbit sokszor tapasztaltam). A viselkedésüknek példamutatónak kell lennie – legalábbis elméletben. Ezzel kapcsolatban leírok egy tapasztalatot. Egyet a sok közül.
Marika (a nevet megváltoztattam) általános úttörőként szolgál abban a gyülekezetben, ahova jártam. Már előtte is sok konfliktusa volt a férjével, sokat veszekedtek. Marika arról volt nevezetes a testvérnők körében, hogy gyakran kiabál a férjével és általában véve is rossz a kapcsolata a házastársával, ami egyértelműen az ő hibájából is történt. Mielőtt kinevezték volna általános úttörőnek, több vén is kifejezte aggályait a viselkedésével kapcsolatban, de a szolgálati bizottság félre söpörte érveiket. Tudni kell ehhez, hogy a gyülekezetben már tíznél is több úttörő volt, és gyakorlatilag bárki az lehetett. Nem tudok olyan esetről, amikor a szolgálati bizottság visszautasította volna valakinek a jelentkezését. Szemmel látható volt, hogy a mennyiségre törekszenek. Egy szó, mint száz Marika is úttörő lett. Prédikált az embereknek a szeretetről, a boldog családi életről, aztán haza ment és jókat veszekedett a férjével.
Az egyik veszekedés alatt nem éppen „úttörőhöz illő” cselekedetet hajtott végre: úgy megütötte a férjét egy partvis-nyéllel, hogy ömlött a fejéből a vér. Ráadásul kiskorú gyermekei is végig nézték az esetet, akik sírva fakadtak és remegtek, mint a nyárfalevél. A szeretet azt diktálta volna, hogy Marika elsősegélyt nyújt férjének és megnyugtatja síró gyermekeit. Azonban nem ez történt. Marika otthagyva vérző fejű házastársát és síró gyermekeit, elszaladt az egyik testvérnőhöz ezzel a szöveggel: „Ezek után biztosan nem lehetek úttörő!” Az eset a vének tudomására jutott. A józan ész és a „keresztényi lelkiismeret” arra kellett volna hogy ösztönözze Marikát, hogy hagyja abba az úttörőszolgálatot, és helyette arra koncentráljon, hogy rendezze a férjével a kapcsolatát, és amíg nem hozza összhangba cselekedeteit a Bibliával, addig ne prédikáljon napi több órát a Biblia tanításairól. Nem ez történt! Marikának eszébe sem jutott, hogy abba hagyja az úttörőszolgálatot. Úgy látszik összeegyeztethetőnek tartotta a férje fejbe vágását azzal, hogy az embereket tanítja a Bibliából. A megdöbbentő azonban az volt, hogy a szolgálati bizottság is egyetértett vele abban, hogy továbbra is úttörőként szolgáljon – nehogy már egy úttörővel kevesebb legyen, mit fog szólni a körzetfelvigyázó!
Így történt, hogy Marika továbbra is úttörőként szolgál a városunkban, és azzal a tudattal ajánlja fel az embereknek a Családi boldogság titka című könyvet, hogy fejbe vágta a férjét és rendszeresen veszekszik vele.
Ney
Utolsó kommentek