Talán milliók vannak akik már ismerik, hogy Jehova Tanúi tanításai és hitrendszere alapjában véve nem bibliaiak. Közülük sokan vannak akik azért nem tudják zavartalanul megélni hitüket, mert a szervezet által diktált téves alapokon még nem tudtak túllépni. Isten Imádata c. sorozatunkkal elsősorban nekik szeretnénk segítséget nyújtani. Ez a sorozat Jehova Tanúi szervezetének Egyesülten az egyedüli igaz Isten imádatában és Az egyedül igaz Istent imádd! c. könyveire épült, melyeknek megfogalmazásuk szerint a keresztény érettség felé segítés a céljuk. A célunk nekünk sem más.
1. fejezet
Az egységes Imádat
Jehova Tanúi egy olyan vallás, amelyik a legvégsőkig igyekszik egységet felmutatni. Ez érvényes a hitelveikre, a külsőségeikre, de sok esetben még olyan kérdésekben is, mint az öltözködés és az ápoltság. Vajon ez az egység annak a bizonyítéka, hogy ők lennének Isten igaz követői? Vajon ez a fajta egység valóban annak a bizonyítéka, hogy Istent ismerik és Isten megáldja őket? Egyáltalán: megkövetel-e a Szentírás ilyen fajta szigorú egységet, mint az Istenhez való megtérés jelét?
Hogyan valósul meg Jehova Tanúi egysége?
Valamikor az örökkévalóságban minden Istennel kapcsolatos igazság ki lesz nyilatkoztatva. Abban az időben kétség kívül meg fog valósulni a teljes imádati egység. Ezzel szemben Jehova Tanúi vezetői azt állítják, hogy már most létezik olyan fajta hitelvi egység, amely a kinyilatkoztatásra épül. Ezen írás későbbi részeiben fejezetről-fejezetre meg fogunk majd vizsgálni egyes témaköröket, hogy valóban így van-e. Mindenesetre le kell szögezni, hogy a hitelveken alapuló egység nem létezett az első században és az utána következő századokban sem. Az első századi keresztény közösségben egész gyülekezeteket megosztó viták osztották meg a testvéreket. Pál nem is egy levelében kitér ezekre a vitákra és a Cselekedetek könyve is betekintést enged közéjük. Az első század után is, még több évszázadon keresztül olyan kérdésekben sem tudtak egységre jutni a keresztények, hogy pl.: a Szent Szellem személy-e, mi módon egylényegű az Atya és a Fiú és így tovább. Valójában, a keresztény vallások történelme azt tanúsítja, hogy soha nem létezett hitelvi egység Jézus mindenkori követői között. Ami a leglényegesebb: ilyen egység az első században sem létezett.
Jehova Tanúi erre válaszul, az Efézus 4:1-3-at idézik fel, a következő kommentárral: „A Bibliából kitűnik, hogy azoknak, akik Jehovát szolgálják, az egyesült népet kell alkotniuk." Vajon tényleg erre utal az Efézus 4:1-3? A kommentár annyiban helyes, hogy Pál egy kívánalomról beszélt. Nem egy megvalósult helyzetről, hanem kívánt egy állapotot. Ezt mondta: „Kérlek titeket ... hogy járjatok úgy, mint illik elhivatásotokhoz, mellyel elhivattatok. Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben. Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelékében." Pál nem említette, hogy jussanak egyetértésre, hanem azt tanácsolta, hogy viseljék el egymást szeretetben és tartsák meg a Lélek egységét. Nem azt mondta, hogy teremtsék meg az egységet, hanem: „tartsátok meg". Ez különösképpen azért fontos, mert az efézusi gyülekezetben sem volt meg a hitbeli egység, amint a levélből kiderül. A Lélek egysége tehát márt élt a megosztott efézusi gyülekezetben is. Azt, hogy ez a fajta egység megvalósult, annak a Lélek vagy Szellem gyümölcseinek megléte volt a bizonyítéka. A Szellem működött és akkor béke lett - nem pedig teljes egyetértés.
Ezzel szemben Jehova Tanúi egysége azon alapul, hogy egy központi vezetés megmond mindent a legapróbb részletekig és azt a tagok elfogadják. Természetesen nem tagadható le, hogy bizonyos alapvető kérdésekben egyértelmű a Biblia kijelentése, azokban nem szabad megalkudni. Ellenben vannak olyan területek, amiben a Biblia hallgat, vagy nem nyerhető egyértelmű válasz. Az ilyen kérdésekben is a központi vezetés szava a döntő. Jehova Tanúi Vezető Testületének egykori tagja, Raymond Franz, a könyveiben több példát is felhoz annak bizonyítására, hogy a szervezet mennyire apró részletekig szabályozta a közösség tagjainak magánéletét. Még azt is meghatározták, hogy egy házaspár mit tehet és mit nem tehet a hitvesi ágyban és a Biblia által egyáltalán nem érintett kérdésekben is kötelező érvényű döntéseket hoztak. Ez, bár egységet hoz létre, mégsem a Szellem egysége, mert nem a Szellem működése hozza létre, hanem egy központi testületnek való feltétel nélküli engedelmesség.
Nézzünk a Tanúkra jellemző egység mögé!
Jehova Tanúi vezetői 7 pontban foglalják össze azokat a tényezőket, amelyek megteremtik a rájuk jellemző egységet. Vizsgáld meg, hogy ezek a tényezők vajon tényleg Isten áldását bizonyítják!
1. Istennek joga van meghatározni mi helyes és helytelen
- Amikor egyes dolgokat megtiltott a múltban a szervezet (pl.: alternatív katonai szolgálat vállalása, szexuális gyakorlatok házaspárok között, szervátültetés tiltása, stb.) akkor volt-e bibliai alap? Akiket kiközösítettek ezen dolgok miatt, azoknak a Bibliát mutatták meg, mint a tilalmak forrását?
Válasz: a tilalmak forrása az Őrtorony folyóirat állásfoglalása volt, mely a fentebb felsorolt dolgokban mind meg is változott.
Következtetés: vagyis nem Isten határozza meg a Tanúk számára, hogy mi helyes és helytelen, hanem a Vezető Testület.
2. Bárhol élünk is a világon, Isten Szava vezet minket
– Ha nem tudja egy Jehova Tanúja, hogy mit döntsön bizonyos dolgokban, akkor vezetést kell keresnie, kutatnia, imádkoznia kell. Vajon milyen forrásokat vesz ilyenkor igénybe a kutatáshoz?
Válasz: a szervezet tanácsa szerint ilyenkor imádkozni kell, gondolkozni kell mit tenne Jézus, de a kutatások között elsősorban a szervezeti kiadványokat ajánlja.
Következtetés: A szervezet nem elégszik meg a Biblia vezetésével, hanem szorosabb korlátokat állít fel a kiadványokban. Így az imádati egység megint csak a központi vezetésnek való engedelmesség által, nem pedig isteni vezetés által valósul meg.
3. Mindnyájan ugyanabból a szellemi táplálási programból részesülünk
– Akik nem részesülnek ebből a szellemi táplálási programból, azok között valóban nincs egység?
Válasz: a Jehova Tanúira jellemző katonás egység nem bibliai követelmény. A szervezet folyamatosan mutogat más vallások megosztottságára, miközben elfeledi azt, hogy az első századi keresztények is megosztottak voltak.
Következtetés: furcsa módon a szervezet ebben a dologban nem az első századi példát követve szabadságot enged, hanem a sötét középkor katolikus vallására emlékeztető eszközökkel biztosítja a hitelvi egységet.
4. Jézus a Vezérünk
– Vajon a szervezet Jézusnak rendeli alá a követőit?
Válasz: a szervezet kialakít bizonyos fajta tiszteletet Jézus irányában, de nem engedi, hogy a követői valóban Jézus követői legyenek. Még azt sem engedi, hogy a tagok Jézusnak megköszönjék a váltságot, bálványimádásnak bélyegezve a Jézushoz való imát. Az igazi vezetést sem Jézus hajtja végre, hanem a központi irányítás.
Következtetés: ismét megfigyelhető, hogy a vezetésnek az Atya, Jézus, az egyéni kinyilatkoztatás és a Biblia helyett a központi vezetés a szerve.
5. Közös reménység
– A keresztények nem tudják pontosan mi mindent fog cselekedni Isten a jövőben, de valóban a közös reménység összekovácsoló erő, de hogyan működik ez Jehova Tanúinál?
Válasz: Alázatosan le kell mondani a saját akaratunkról, hangzik az Imádat könyv válasza. A saját akaratunk, elképzelésünk helyére pedig a központi vezetésé kerül.
Következtetés: a közös reménység eszköz a tagok vezetésében, a központi vezetésnek való alárendelésben.
6. A szent szellem
– Pál is erre helyezte a hangsúlyt, hogy a Szellem teremtsen egységet. Vajon ez teremti meg a Jehova Tanúi között megfigyelhető egységet?
Válasz: az előbbi szempontokból nyilvánvaló.
7. Közös missziós munka
– A közös küldetéstudat valóban összekovácsolja a közösséget. A kérdés csak az, hogy Jehova Tanúi missziós munkája vajon bibliai alapokon nyugszik-e? Sőt, az is kérdés, hogy amikor az egység ilyen eszközökkel van megteremtve, akkor vajon a közös missziós munka, vajon nem csak egy eszköz a vezetés kezében az alárendeltség megteremtése érdekében?
Az előbbi 7 szempontot figyelembe véve az a kérdés, hogy vajon Istentől ered-e Jehova Tanúi egysége? Káros vagy hasznos a hívő embernek ez a fajta egység?
Egység helyett széthúzás?
Amikor a fenti kérdésekkel több Jehova Tanúját szembesítettem, akkor szinte egyöntetűen azon gondolkoztak, hogy akkor nem is kell egység? Az az igazság, hogy az egységre szükség van. Egyfelől vannak hitelvek, amikben nem lehet megalkudni, de ezen hitelveknek a forrása a Biblia. Másfelől a bibliai egység a Szellem munkája, a maga helyén és módján ma is megvalósul az. Ahol ilyen egység van, ott a hívők nem egy központi irányításnak, hanem közvetlenül Istennek vannak alárendelve. Mit gondolsz, ez a közvetlenül Istennek való alárendelés a függetlenség szelleme vagy az, amikor kiveszi egy központi vezetés Isten alól a személyeket? Vajon nem maga Sátán volt az, aki az Édenben arra bíztatta az embereket, hogy Isten helyett maguk legyenek a vezetőik?
Az alapvető kérdéseket nem megkerülve az az igazság, hogy Istennek nincs kiválasztott szervezete. Isten szervezeteken, egyházakon felül áll és mindenhol képes dolgozni az őszintén hívő emberekben. A különböző keresztény vallások mindegyikében vannak búza-keresztények és konkoly-keresztények. Jézus a búza és konkoly példázatában azt mondta, hogy először a konkolyt gyűjtik be (csak akkor amikor már nyilvánvaló ki konkoly és ki nem az - tehát ma még nem lehet tudni) és a konkoly elégetése után a búzát (Máté 13:30).
Amit te megtehetsz az annyi, hogy továbbra is keresed Istent és a vezetését a Bibliádban és kéred tőle imában, hogy válaszolja meg a kérdéseidet. Saját magad tapasztalhatod majd, hogy a Gondviselés akkor is működik, amikor nem a szervezet által diktált emberi vezetés szerint cselekszel, sőt, sokkal inkább!
2. fejezet
Az igaz Isten
Vajon igazak-e a Jehova Tanúi által tanított dolgok Istenről? Ezt a kérdést azt követően teszi fel sok Jehova Tanúja, miután szembesül azzal, hogy a szervezet más dolgokban félrevezette. Ez a fejezet erre a kérdésre keresi a választ.
Isten egyénisége
Jézus amíg a földön szolgált többször is kifejtette milyen Isten. Nikodémusnak, aki már tudott sok vallásos igazságot, a következő ismert kijelentést tette: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Kevesen tudják, hogy Jézus így folytatta: „Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa" (János 3:16,17). Nikodémus, mint vallási elöljáró, jól ismerte az Írásokat. Volt ismerete Istenről. Jézus mégis szükségesnek látta az előbbi kijelentésre helyezni a hangsúlyt. Jézus ezt azért tette, hogy Isten személyiségét jobban megérthesse Nikodémus. Isten legnagyobb munkái – a teremtés, a megmentés – mögött ugyanaz a tulajdonság áll: a mindent felül múló szeretet.
Mit jelent ez a fajta szeretet, amiről Jézus beszélt? A bibliai görög nyelvben az agapé szóval van kifejezve ez a fajta szeretet. Ez egy olyan fajta szeretet, amelyik attól függetlenül is működik, hogy a szeretett személy megérdemli-e. Így válik érthetővé, hogy Pál mire utalt a Cselekedetek 14:16,17-ben : „(Isten) hagyta az elmúlt időkben a pogányokat a maguk útján haladni: Jóllehet nem hagyta magát tanúskodó jelek nélkül, mert jóltevőnk volt, adván az égből esőket és termő időket nékünk". Isten mindezeket a „tanúskodó jeleket" minden megszületett emberre kiárasztotta. Isten tehát attól függetlenül gyakorolja a szeretetét irántunk, hogy azt mi emberek megérdemeljük-e.
Hogyan érint ez minket, benne hívő embereket? Pál a Róma 5:8,9-ben írja ezt le: „Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt. Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen ő általa."
Isten és a Háromság
Jehova Tanúi Istenről alkotott elképzeléseit, és más hagyományos keresztény vallások Istenről alkotott elképzeléseit, a háromságtan választja el egymástól. Az Imádat könyv egyedülálló módon azonban abban különbözik más szervezeti kiadványoktól, hogy elismeri: „Először is tisztában kell lenned azzal, hogy bár a háromság tantételnek vannak hivatalos megfogalmazásai, sokaknak saját elképzeléseik vannak erről. Kérd meg őket, fejtsék ki nézetüket, utána pedig segíts nekik hitüket összehasonlítani azzal, ami a saját Bibliájukban áll". Ez a legjobb megoldás, amit te magad is megtehetsz!
Nem érintve a háromság különböző megfogalmazásait, az Imádat könyvben szereplő öt témakört érdemes más szemszögből is szemügyre venni.
1. Szent Szellem mivolta
Vannak bibliai helyek, amelyek a Szellemet, mint kitöltött erőt mutatják be (pl.: Cselekedetek 2:4,17). Vannak azonban más bibliai helyek, melyek más szerepben ábrázolják. Pl.: a 2Kor 3:17-ben ezt olvassuk: „Az Úr pedig a Lélek". Az Új Világ fordítás szerint: „Jehova pedig a Szellem". Gondold végig, hogy akár személy, akár csak egy erő a Szellem, isteni tulajdonságokkal bír: Örökkévaló (időtlen), Szent, mindenhol jelen van, Mindenható, Teremtő és így tovább. Ha a háromság pontos megfogalmazásával találkozol, akkor erre is gondolhatsz.
2. A három isteni személy egymáshoz való viszonya
Az Írások kijelentik, hogy Isten teremtésének kezdete a Fiú (Jelenések 3:14). Ez azt jelenti, hogy a Fiút az Atya még az IDŐ előtt teremtette, vagyis Jézus létezése is időtlen. Amíg Jézus a Földön volt, kijelentette, hogy az Atya nagyobb nála, de a feltámadása után ezt mondta: „Nékem adatott minden hatalom égen és földön" (Máté 28:18). Jézusra tehát minden (!) hatalom át lett ruházva az Atyáról (Efézus 1:20-22), vagyis már nem volt az Atyához képest annyira alacsony helyzetben. Ha a Szellem nem személy, hanem erő, akkor is ugyanazt a helyet foglalja el, mint az Atya. Így azzal a kijelentéssel sem lehet problémád, hogy az Atya, a Fiú és a Szellem egyenlő dicsőségben és mind a három örökkévaló.
3. A János 1:1 tanúságtétele
A János 1:1 Új Világ fordításban így hangzik: „és a Szó isten volt." Ez egy nagyon pontos szó szerinti fordítás, annyit azonban meg kell jegyezni, hogy az eredeti görögben minden nagy betűvel van írva, tehát így is helyes lehet: „és a Szó Isten volt". Sőt a szervezet görög szövege (The Kingdom Interlinear Translation of the Greek Scriptures) így írja betű szerint: "kai Teósz..." vagyis „és Isten...", azaz nagybetűvel jelöli az isten szót. Így elismeri a Társulat is, hogy a János 1:1-ben a hagyományos fordítás a helyes, mely szerint:„Isten volt az Ige". Értelem szerint, tehát a Fiú már azelőtt is Isten volt, mielőtt a földre jött. A Zsidók 2:7 ezt teszi hozzá: „Rövid időre kisebbé tetted őt az angyaloknál". Vagyis amikor Jézus földön tett kijelentéseit vizsgáljuk, erről a tényről nem szabad elfeledkeznünk. Amikor a földön volt, akkor az Atya valóban nagyobb volt nála, de előtte és utána Isten volt.
4. Az Elohim szó
Azt, hogy Isten, a héber nyelv az El szóval adja vissza. Az Elohim az Isten szó többes alakja. Egyes háromságban hívők ezt a háromság bizonyítására használják. Azonban a háromságban hívők azt vallják, hogy a szentháromság nem nyilatkoztatott ki az Ószövetségben, így az Elohim ilyen értelmű használata nem ésszerű. Ezért itt nem a háromság melletti bizonyítékról van szó, hanem arról, amit az Imádat könyv megjegyez: „Ez egyik módja annak, ahogyan a héber nyelv a kiválóság vagy a méltóság fogalmát kifejezi".
5. Istenre utalva sokan csak Jézusra gondolnak
Az itt megfogalmazott állítások egy része igaz. Sokan valóban nem gondolnak az Atyára, amikor pedig a Biblia róla beszél. Az az állítás, hogy Isten nevét eltávolították a fordításokból nem teljesen igaz. A JHVH nem szerepelt az Újszövetségben, a meglevő kéziratokban még az ószövetségi idézetek helyén sem!
A szentháromságtan és Jehova Tanúi
Az előzményekből is megtapasztalható, hogy nincs kibékíthetetlen ellentét Jehova Tanúi nézetei és egy háromságban hívő személy között. Ennek az a valódi oka, hogy a szervezet nem értette meg a tanítás lényegét. Russell és Rutherford a háromságtant a modalizmussal (három Isten egy személyben) tévesztette össze, amit a keresztények mindig is tagadtak. Valójában a háromságtan azt foglalja össze, amit a Biblia kijelent, mely szerint egy Isten van, mégis három személy van isteni rangra emelve az Írásokban (Atya, Szellem és a Fiú). Ezt a tényt azonban nem azért vallja a háromságtan, mert valaki kívülről ezt sugallta, hanem azért, mert a Biblia tanítja ezt. Ez a tény emberi értelemmel nem teljesen megmagyarázható, mivel Istent, mint emberi értelem felettit, nem lehet emberi fogalmakkal pontosan leírni. A háromságtan egyszerűen tudomásul veszi a Bibliának azt a kijelentését, hogy csak egy Isten van, noha a Biblia isteni ranggal ruházza fel az Atyát, a Szellemet és a Fiút is.
A szervezet azért nem tanít erről helyesen, mert a szervezet eddigi „teológusai" nem voltak járatosak ebben a kérdésben. A háromságtannak a felületes magyarázataival találkozott Russell, aki azokat a maga gondolkodása szerint meg is cáfolta. Rutherford ezt a gondolkodást automatikusan átvette. Knorr és Franz elnöksége alatt Frederick Franz volt a szervezet „teológusa", aki elődjeit követte. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a szervezet egy-egy helyen jelezte, hogy a háromságtannak nem csak az a megfogalmazása létezik, amit a szervezet tanított. Tételezzük fel, hogy jóindulatúak voltak és csak nem értették miről van szó, de tudósítottak arról amit találtak. Érdekes megemlíteni, hogy az Imádat könyv második változata (Az egyedüli igaz Istent imádd) már nem foglalkozik a második fejezetben a háromságtan cáfolatával.
Összefoglalva elmondható, hogy a dolgok mélyére hatolva nincs nagy különbség a tények szintjén, a szervezet által sugallt Istenről alkotott kép és a háromságban hívőké között. Ha imádkozol, imádkozz továbbra is Istenhez Jézus nevében, biztosan meghallgatásra talál az imád.
Forrás: Bibliakutatók Baráti Köre
Utolsó kommentek