"S ne is köszönjetek neki soha" (2Jn 10 UVF)

"És ha csak a testvéreiteket üdvözlitek, mi rendkívülit tesztek?
Nemde ugyanezt teszik a nemzetekből valók is?"
(Mt 5:47 UVF)


A Watch Tower Bible and Tract Society ("Őrtorony Társulat"), - Jehova Tanúi felettes szerve - az 1 Korinthus 5:11-13 és a 2 János 7-11 bibliaversekre hivatkozva egy emberalkotta Szervezetből való kizárást kilátásba helyezve tiltja az egyház tagjainak az egyházat elhagyókkal való kapcsolattartást, még az egyszerű köszönést is.
De ezzel - mint látni fogjuk - a volt tagokat a bibliában található legsúlyosabb bűnök elkövetőivel helyezi egy kategóriába, többnyire minden bibliai alap nélkül.

Az 1 Korinthus 5:11-13-ban leírt bűnök (parázna, kapzsi, bálványimádó, szidalmazó, részeges, zsaroló) elkövetőire vonatkozik az, hogy "ne keveredjetek többé egy társaságba [....] még csak együtt se egyetek [vele]". János itt olyanokról beszél "akit testvérnek neveznek". Nem azt írja "neveztek". Mit jelent ez? Nemde azt, hogy az illető továbbra is testvér?

Alkalmazható ez a tilalom valamiképpen "a másképp gondolkodókra" is? János egyértelműen felsorolja, hogy kikre vonatkozik. Ráadásul az ihletett feljegyzések szólnak arról, hogyan kezelték a másképp gondolkodókat. Mert még az apostolok között is elfordult nem is kicsi véleménykülönbség! (ApCsel 15)
Pál apostolnak Korinthusban is meggyűlt a baja a gyülekezeti pártokkal, mégsem egymás eltaszítására, hanem egyetértésre buzdított. Nem állt rá egyik véleményre sem, arra sem, amelyik látszólag neki kedvezett volna, hanem mindenkit a Krisztusban lévő egységre emlékeztetett. (1Kor 1) Pedig milyen egyszerű lett volna azt mondani, hogy ne is köszönjetek annak, aki nem a ti pártotokon van!
Az 1Kor 5:11-ben ("ne keveredjetek egy társaságba") és a 2Thesz 3:14, 15-ben ("szakítsátok meg vele a társas érintkezést") ugyanaz a görög szó (szünanamignüszthai) szerepel. A 2 Thess 3:15 alapján egyértelmű (és a Társulat is elismeri), hogy nem kell a személyt "ellenségnek" tekinteni, hanem "inteni kell mint testvért".
Mire buzdít a Szentírás a más véleményem levőkkel kapcsolatban? "És ha valamit másképpen gondoltok, azt is kijelenti majd Isten nektek" (Fil. 3:15 Károli)

Maradnak a 2 János 7-11-ben az antikrisztusról leírtak. János apostol, aki kizárólagosan használja a kifejezést, az ilyen személyeket ezekkel a szavakkal írja le:
"Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus ; az, aki tagadja az Atyát és a Fiút" (1 Jn 2:22)
"de amely ihletett kijelentés nem vallja Jézust, az egy sem az Istentől származik. Továbbá ez az antikrisztus ihletett kijelentése, ...." (1 Jn 4:3)
"Mert sok ámító ment ki a világba, olyanok, akik nem vallják Jézus Krisztus hústestben való eljövetelét. Ez az ámító és az antikrisztus. (2 Jn 7)

Ha nem TUDOD az adott személyről, hogy parázna, kapzsi, bálványimádó, szidalmazó, részeges, zsaroló vagy antikrisztus, és mégis úgy bánsz vele, akkor cselekedeteddel őt ilyennek ítéled. És ez nagyon komoly dolog.
Tudod, én inkább elviselném, ha "hitvány bolond"-nak neveznének, mint ha "antikrisztus"-nak. Ennél borzasztóbb és undorítóbb minősítés egy keresztény számára nem létezik.
Ámde Jézus ezt mondta: "aki minősíthetetlen szóval illeti testvérét, számot kell, hogy adjon a Legfelsőbb Törvényszéknek; míg aki azt mondja: >>Te hitvány bolond!<<, méltó a tüzes gyehennára." (Máté 5:22 UVF).
Mi keresztények nem törvény alatt vagyunk, hanem kegyelem alatt. De azért számunkra is van mondanivalója Jézus szavainak. A kegyelem csak az ítéletet veszi el, a viselkedés helytelenségét nem.

Miközben elgondolkodsz a fentieken, tartsd elmédben Pál apostol ihletett tanácsát: "Isten találtasson igaznak, még ha minden ember hazugnak találtatik is". Ő azok közé tartozott, akik nem féltek kiállni az Isten szerinti igazság mellett, akik nem csak önteltségből mondták: "az Isten szavát nem hamisítjuk meg, hanem az igazság nyilvánvalóvá tétele által ajánljuk magunkat minden emberi lelkiismeretnek az Isten színe előtt" - Róma 3:4; 2 Korintus 4:2

forrás: http://www.tar.hu/xjt/nekosz.html