Miben különbözik a Vezető Testület egy jogi testülettől? w01 1/15 31. o.

Az Őrtorony címében felvetett kérdés egyszerű válasza talán az, hogy semmiben! A vezetőtestület (ahogyan manapság írják), az egy vállalat jogi testülete, igazgatótanácsa, irányító testülete vagy menedzsmentje.
Tisztán bibliai vagy keresztényi szempontból nézve, lehet, hogy érdekesebb kérdés lenne, az állítólag Jézus Krisztus által kinevezett szellemi vezetőkről, hogy foglalkozzanak-e jogi, gazdasági vagy ingatlan ügyekkel?
De a kérdést megfogalmazó vallásszervezet legfelsőbb vezetése, saját magát úgy tekinti mint egyházi, szellemi vezetőtestület és nem csak a múltban, hanem jelenleg is aktívan foglalkozik ún. jogi ügyekkel.

A Bibliában nem található a vezetőtestület vagy jogi testület kifejezés, így Isten népének vezetőit semelyik történelmi korban nem kellett ilyen alapon megkülönböztetni. A keresztényeknek van ismertető vagy megkülönböztető jelük, magától a Mesterüktől és azt nem hosszas Őrtorony-magyarázatból kellett kihámozni, egyszerű szavakkal a János 13:35-ben lettek feljegyezve.

Ha feltételezzük, hogy a Teremtőnek nem számít, hogy a lényegesen egyszerűbb és átláthatóbb, évtizedeken keresztül működőképesnek bizonyult bibliai mintát a népének vezetésében jogi titulusokkal és gyakorlatokkal cserélték fel a bibliai szóhasználat helyett, akkor akár nem is kellene viszolyognunk a vezetőtestület, bírói bizottság, fellebezés, jogi személy, stb. kifejezések használatától az igaz imádatban. Tegyük fel, hogy a Teremtőnek nincs kifogása a felsorolt kifejezésekkel a keresztény szolgálatban és annak sem tulajdonít jelentőséget, hogy valaha is elhangzott a „vezetőnek se hívjatok senkit, mert egy a ti vezetőtök” utasítás! Máté 23:10 Akkor is, eredetileg ez nem így volt. Voltak szellemi pásztorok, apostolok, vének. Ezeket pedig csoportban sem nevezi a Biblia sehol testületnek vagy jogi személynek.

Tisztán látható, hogy a szervezet vezetőtestületének ezt a kettős szerepvállalást nem egyszerű a Szentírásból megalapoznia, hiszen újra, meg újra, terjedelmes magyarázkodó cikkekben próbálják jogi és szellemi tevékenységeiket, státuszukat igazolni, változtatásokkal kiegészíteni. Miközben igyekszenek azt a látszatot kelteni, hogy ők szellemi emberek, elsősorban szellemi vezetők, akiket a világi dolgok nem nagyon érdekelnek, mégis minden hatalom, szellemi és materiális dolgokban, az ő kezükben összpontosul.

Pl. a 2001. január 15-ei Őrtoronycikkben is arról kísérelték meggyőzni az olvasókat, hogy nem csak a jelenlegi, hanem a mindenkori szellemi vezetőik is, mennyire távol álltak a pénzügyi (jogi) tevékenységektől, hogy az apostoli minta szerint kizárólag a szellemi, pásztori tevékenységekkel foglalkozhassanak. Mégis ott vannak a pénzügyi, ingatlan és jogi ügyekben. Az oroszországi eseményeket is a vezetőtestület saját küldöttje koordinálta, aki jelen is volt a tárgyaláson, az ausztráliai vizsgálóbizottság sem közvetlenül a jogi személyt vonta felelősségre  gyermekbántalmazási ügyekben, hanem egyik tagján keresztül, a vezetőtestületet.

Mennyire sikerül tehát elhatárolni egy egyszerű Őrtoronycikk terjedelemben a jogi és szellemi részleget?

Aki a kérdést felteszi nyilván tudja, hogy van különbség a fogalmak között. Ez egy racionális, logikus és megalapozott választ igénylő kérdés, mégis több esetben próbálnak a szervezet kiadványai úgy írni a fogalmakról, mintha azok szinonímák lennének.

Vajon, ha Jézusnak tennénk fel, Ő tudna rá válaszolni?
Ha igen, mióta tudhatja a helyes választ?
Mindig is tudta vagy volt olyan időszak, amikor ő sem tudta?

A szervezeti irodalom, letisztult, konkrét, mindenki számára jól érthető, közvetlen és főleg bibliai választ ritkán ad, még az általa felvetett kérdésekre is.
Ebben az ügyben is azt a módszert követik, hogy évszázados történelmi távlatokból indítanak és eget, földet, embert, szellemet, vállalatot és még ki tudja miket kevernek bele. Ilyenfajta mellébeszélésre akkor kényszerül valaki, ha érzi hogy gyanúba keveredett, de mindenképpen meg akarja őrizni a jó hírnevét. Ez a zavaros magyarázat egy egyszerű tanúnak, átlagos felfogóképességgel, átlagos szabadidővel, amit a témának szentelhet, nem segíti a téma megértését.

Különben meg egy nagyon fontos kérdés, ami sokkal több mindent érint, mint csupán két fogalom szótári jelentésének megkülönböztetése egymástól. Egy hívő embernek ui. nem árt tudni, hogy egy igazgatóban hisz, vagy szellemi pásztorban. Tudnia kellene mindenkinek, aki az 1910-es évek társulati történelmét tanulmányozza valamelyik összejövetelen, kiadványban vagy előadás által, hogy ha valóban létezett 1919-ben bármiféle kinevezés, az nem hű és bölcs rabszolga kinevezés volt Jézus által, legfeljebb igazgatók kinevezése a szavazótagok által egy kiadóvállalat élére. Szellemi értelemben a karizmatikus vezetőikre tekintettek a Bibliakutatók (Russell, Rutherford), még az igazgatótestületre sem, nemlétező vezetőtestületre végképp nem. A 2001. január 15-ei típusú Őrtoronycikkek is tulajdonképpen ezt támasztják alá.

A szervezeti tanítás, bár gyakran használja a

• Társulat
• szervezet
• vezetőtestület
• hbsz
• jogi eszköz
• jogi személy
• igazgatótanács kifejezéseket,

mégis következetlenségeket, bizonytalanságokat látni alkalmazásuknál még akkor is, ha éppen magyarázzák azok jelentését.

Ennek a 2001-es Őrtoronynak is csak látszólagos célja az, hogy jogi és bibliai értelemben világos legyen, Isten népének a szellemi irányító és fizikai kiszolgáló-szervei között a különbség, mert sem nem bibliai a magyarázat amit közölnek, sem nem egyszerű, de a legnagyobb baj, hogy tele van félrevezetésekkel.
Pl. az iménti, változatos szóhasználatból egyetlen egyet sem találni meg a Bibliában!

Sikerülhet az Őrtoronycikknek így is megkülönböztetni a fogalmakat anélkül, hogy a szellemi vezetők nimbuszát elhomályosítaná?

1944-ig egészen biztosan nem tettek különbséget, még fogalmi szinten sem, szellemi vezetőtestület és vállalati igazgatótanács (jogi eszköz, az Őrtorony szerint) között, hiszen saját bevallásuk szerint is a vezetőtestület kifejezés használata csupán a 40-es évek közepén kezdődött. Rutherford elnök 42-ben bekövetkezett haláláig, ő volt egyszemélyben a szellemi vezető, mint ahogy korábban, 1916-ig Russell. Ennél fogva 1944 előtt az igazgatótanács szinonímájaként sem használták, nem hogy szellemi vezetőkre, bár önmagában a vezetőtestület is egy jogi kifejezés. Úgy aztán végképp nem, ahogyan a 2013-as őrtorony szerint Jézus Krisztus hű és bölcs szolgának is tekintené a vezetőtestületet.
Visszatérve a vezetőtestület és jogi testület problémára az Őrtorony így kezdi:

Az ÉVI közgyűléseit 1885 januárja óta tartja a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania. A XIX. század vége felé, amikor a felkent keresztények begyűjtése még folyamatban volt, ennek a testületnek az igazgatótestületi tagjai és tisztviselői olyanok voltak, akiknek égi reménységük volt. Sőt, valójában ez majdnem mindig így volt. >>

Tehát az, hogy felkent legyen az igazgató nem követelmény volt, hanem csak „így volt”. Vagyis nem szentírási követelmény, csak egy szokás volt és így nem különbözött attól, mintha azt mondták volna, hogy „a XlX.sz. vége felé” Russell mosdójának takarítását kizárólag égi reménységgel lehetett végezni, hiszen mindez abból a tényből adódott, hogy akkoriban a tanítás szerint más reménység nem is létezett az égin kívül. Ezért értelmetlen hangsúlyozni az égi reménységet. Miért támasztottak volna olyan követelményeket, melyek eleve adottak voltak mindenkinél és főleg, hogy nem is létezett más.

Hogy ehhez a „szokáshoz” Istennek semmi köze nem volt, azt leginkább az bizonyítja, hogy 1940-ben könnyedén figyelmen kívül hagyták. 1935-től léteztek már a földi reménységű juhok is és amikor 1940-ben alkalmas személyt találtak közöttük, minden további nélkül a testület tagja lehetett.

De volt egy kivétel. 1940-ben Hayden C. Covingtont, a Társulat akkori jogtanácsosát választották meg a Társulat egyik igazgatójának. Ő a „más juhokhoz” tartozott, és földi reménysége volt (János 10:16). 1942-től 1945-ig ő volt a Társulat alelnöke. Majd ekkor Covington testvér lemondott tisztségéről, hogy eleget tegyen annak, amit akkor Jehova akaratának véltek, mégpedig hogy a pennsylvaniai testület összes igazgatójának és tisztviselőjének felkent kereszténynek kell lennie. >>

A földi reménységű Hayden C. Covingtont nem kapkodva, tévedésből vagy ahogy a megfogalmazás sejteti, valamilyen kivételes ok miatt választották és tartották az igazgatótestületben 5 éven keresztül. Eléggé alapos megfontolás után vált csak lehetővé, hogy 40-ben a tanács tagja, 2 év múlva pedig a társulat alelnöke, lehessen. A Hirdetők könyv (1993) így ír ennek a döntésnek az előzményeiről a 8. fej. 91. oldalon:

A bekezdéshez tartozó lábjegyzet szerint Covington 1945. szeptemberében „udvariasan felmentést kért” (lemondott, korábbi cikk Covingtonról).

A Hirdetők könyv lábjegyzete és a jelenleg vizsgált Őrtoronycikk tehát megtévesztően említi Covington lemondásának okaként a felkentség hiányát, hiszen világosan látható, hogy a megválasztásánál és utána is 5 éven keresztül ez nem számított. Lemondásának beszámolója pedig sem ebben a 2001.01.15. Őrtoronyban, sem pedig a Hirdetők könyvben nem említ olyan alapos és körültekintő eljárást, mint a megválasztásával kapcsolatban.
Adódik tehát a kérdés, hogy Covington a szellem nélkül, napokig tartó imateljes megfontolás és testületi vélemények nélkül egyedül is képes volt olyan döntésre, mely felülbírálta a megválasztásának szempontjait?
Vagyis az 1942. januári alaposan megfontolt döntés, ami 2 jogi testület határozata volt, buzgó imák és elmélkedések közepette, az TÉVEDÉS VOLT és az is maradt évekig, amíg azt Covington egyedül felül nem bírálta?

Lyman A. Swingle váltotta fel Hayden C. Covingtont az igazgatótestületben, és Frederick W. Franzot választották meg alelnöknek. Miért gondolták azt Jehova szolgái, hogy a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania összes igazgatójának és tisztviselőjének felkent kereszténynek kell lennie? Azért, mert abban az időben a pennsylvaniai testület igazgatótestületét és tisztviselőit közvetlenül Jehova Tanúi Vezető Testületével azonosították, amely mindig is teljes egészében szellemmel felkent férfiakból állt. >>

Covington megválasztása tehát bizonyítja, hogy nem „vélték” és nem „gondolták”Jehova akaratának, hogy felkent legyen a vezető, mert ha annak „vélik”, meg sem választják, de megválasztották és 3 évig az is maradhatott, a felmentését pedig láthatóan személyes döntésnek mutatják. Ha mégis Jehova akaratának „vélték”, akkor pedig jogot formáltak arra, hogy azt emberi szempontok miatt figyelmen kívül hagyják akkor, amikor megválasztották a szükséges képesítés nélkül. Érthetetlen mindezekre úgy visszatekinteni, mintha a 3 évnek semmi jelentősége nem lett volna. Talán belefértek valamiféle türelmi időbe? Vagy miért siklanak át különösebb magyarázat nélkül ezen a részleten mint ami nem számít?

Nem volt tehát különbség igazgatótestület vagy vezetőtestület között, mivel vezetőtestület külön nem is létezett. Gerrit Lösch a vezetőtestület tagja szerint ez 1971. szeptember 6-ig volt így (2019. közgyűlés videó 7:19). Vagy egy másik visszaemlékezés szerint, volt idő, amikor nem a vezetőtestület nyújtott vezetést a szervezetben, hanem a Watch Tower Society elnöke (w15 7/15 9.o. 14.bek).

A magyarázat nem bibliai alapra hivatkozik, henem azt mondja egyszerűbben fogalmazva, „azért, mert az volt a szokás”. Különben éppen az előző bekezdésben lett leírva, hogy 42-45 -ig nem így „vélték”, nem így „gondolták”, tehát „mindig is” nem volt így! Volt idő, amikor az „alapos megfontolás, ima, elmélkedés” eredménye azt az „egyhangú” döntést eredményezte, még ha szokás nem is lett belőle, hogy egy más juhot választottak, mert nem láttak problémát abban, hogy egy szimpla szokáson változtassanak.
Covington helyzetét a rá következő közgyűlések, még az ún. „történelmi jelentőségű évi közgyűlés” sem találták problémásnak 1944-ben, hiszen további 1 évig lehetett alelnök úgy, hogy nem volt felkent.

Egy történelmi jelentőségű évi közgyűlés

Az 1944. október 2-án, Pittsburghben megtartott évi közgyűlésen a pennsylvaniai testület tagjai hat határozatot fogadtak el a testület alapító okiratának a módosítására. Az alapító okirat szavazati részt biztosított azok számára, akik pénzt adományoztak a Társulat munkájára, a harmadik módosítás azonban eltörölte ezt a rendelkezést. Egy beszámoló, mely erről az évi közgyűlésről készült, megjegyezte: „A Társulat taglétszáma maximum 500 főre lesz korlátozva … A kiválasztott tagok olyanok legyenek, akik a Társulat teljes idejű szolgái, vagy Jehova Tanúinak egy társaságát [gyülekezetét] részidőben szolgálják, és az Úr szellemét mutatják ki.” >>

Vajon az 500 fős korlátozást is isteni sugallat előzte meg?
A bekezdés szerint ebben a testületben 1944-ig az alapítóokirat, pénzadományhoz kötötte a tagságot, ill. szavazati jogot, vagyis még ha csekély összeg is, de a tagságnak és a szavazásnak is, ára volt! Ez persze megszokott egy részvénytársaságnál, de Jézus Krisztus valóban pénzt kérne bármiért is? Feltételezve persze, hogy tényleg az Ő RT-jéről van szó!
Ez a döntés inkább csak a szavazás szempontjából érdekes, hiszen, ha befagyasztották a létszámot, akkor sem pénzért, sem anélkül már nem lehetett csatlakozni.

Ezt követően a Társulat igazgatóit olyanoknak kellett megszavazniuk, akik teljes mértékben Jehova odaadó szolgái voltak, függetlenül attól, hogy mekkora összeggel járultak hozzá a Királyság-munka előmozdításához. Amint kiderült, ez összhangban volt azokkal a fokozatos finomításokkal, melyekről az Ézsaiás 60:17 (NW) a következőképpen jövendölt: „A réz helyett aranyat hozok, és a vas helyett ezüstöt hozok, a fa helyett rezet, és a kő helyett vasat; és a békét nevezem ki felvigyázóiddá, és az igazságosságot munkaadóiddá.” Azzal, hogy ’felvigyázókra’ és ’munkaadókra’ utal, a prófécia a Jehova népét irányító szervezeti eljárásokban várható fejlődésekre engedett következtetni. >>

A szervezet teokratikus átrendeződésében történt ezen fontos lépés a Dániel 8:14-ben (NW) említett „kétezer-háromszáz este és reggel” végén történt. Ekkor a ’szent helyet helyes állapotába hozták’. >>

Ez a megfogalmazás azt állítja, hogy Ézsaiás egy pensylvaniai részvénytársaságról jövendölt 2500 éwel annak megalakítása előtt és, hogy Jehova közvetlenül beavatkozik majd ennek a vállalatnak az igazgatási ügyeibe. Mennyire hihető az ilyesmi?

Továbbá a prófétainak bemutatott „átrendeződésnek” azt is jelentenie kell, hogy 1944-ig mégsem volt Isten népének földi szervezete helyeselt állapotban?
Ebből következően azt a bizonyos sokszor emlegetett 1919-es hbsz-i kinevezést nem is Jézus végezte, hanem szavazati jogot pénzen megvásároló személyek, akik nem is biztos, hogy Jehova szolgái, hanem csak egyszerű részvényes, szavazótagok voltak az Őrtorony vállalatban!
Nem túlzás, erre a vállalatra alkalmazni a Dániel 8:13-at?
Semmi jelentősége nem lenne annak, hogy a szent hely (ezek szerint a vezetőtestület), „a pusztító törvényszegésben” volt bűnös 1944-ig?
Isten vagy Jézus szervezetének vezetésével kapcsolatban, a pusztító törvényszegés a legenyhébb jelentéstartalommal is nagyon furcsa és nem éppen bizalomépítő.

A Dániel könyvét elemző szervezeti könyv, bonyolult magyarázata szerint ezt az állapotot világi hatalmak idézték elő az 1930-as évektől kezdődően (177-78.o.). Ha tényleg helyes a szervezeti magyarázat, akkor a pusztítóan törvényszegő állapot Jézus Krisztus királyságában és különösen a vezetést (felkenteket) illetően közel 6,5 éven keresztül fennállt.
Ezt tényleg tétlenül tűrte el a Király?
Egyszerűen csak teokratikus átrendeződésnek nevezni egy éveken át tartó pusztítóan törvényszegő korszak lezárulását, legkevesebb hogy megdöbbentő, bárki idézte elő és tartotta fenn az alatt a 6,5 év alatt.

Mindez teljes ellentmondásban van azzal is, hogy Jézus 14-19 -ig megtisztította a népét, rabszolgát nevezett ki föléjük/belőlük. Majd tízegynéhány éven belül a dánieli prófécia magyarázata szerint „lerombol-nák a szentélyének szilárd helyét”? (Dániel 8:11)

De az ellentmondásoknak és megválaszolatlan kérdéseknek ezzel még nincs vége.

Ezután a történelmi jelentőségű 1944-es évi közgyűlés után azonban egy nagyon fontos kérdés nyitva maradt. >>

Valójában 3 kérdésről lesz szó, de ha csakugyan történelmi jelentőségű közgyűlés, hogy maradhat nyitva „nagyon fontos kérdés”?
Évtizedekre!
Ne felejtsük, hogy a 1944-es közgyűlés úgy volt történelmi jelentőségű, hogy még Covington az alelnöke a más juhok közül!

Az imént még állítólag Ézsaiás próféciái derültek ki, azután történelmi jelentőségűnek neveznek szellemi szempontból egy vállalati közgyűlést, amin nagyon fontos kérdések nyitva maradnak!?

A 3 nyitva maradt kérdés a következő: >>

1.) Mivel a Vezető Testület abban az időben (1944-ben) közvetlenül a pennsylvaniai testület héttagú igazgatótestületével volt azonosítva, vajon ez azt jelentette, hogy a Vezető Testületet soha nem alkothatja több mint hét felkent keresztény?
2.) Továbbá abból kifolyólag, hogy a testület tagjai választották meg az igazgatókat, a testületi tagok a Vezető Testület tagjait is megválasztották minden évben az évi közgyűlésen?
3.) Vajon a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania igazgatói és tisztviselői, valamint a Vezető Testület tagjai egy és ugyanazon személyek, vagy nem?

És mennyi ideig maradtak nyitva ezek a kérdések?
Ha ezek valóban kérdések maradtak a 44-es közgyűlés után, és nem csak a 2001-es Őrtoronycikk írója találta ki utólag, akkor 27-évig kellett várni a válaszra!
Érdemes megfigyelni, hogy mennyire lesznek világosak a válaszok!

Egy másik emlékezetes évi közgyűlés

Ezek a kérdések az 1971. október 1-jén megtartott évi közgyűlésen lettek megválaszolva. Az egyik előadó ezen a közgyűlésen rámutatott, hogy „a hű és értelmes rabszolga” vezető testülete már több száz évvel a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania megalakulása előtt létezett (Máté 24:45–47). Létrejött egy vezető testület i. sz. 33 pünkösdjén, több mint 18 évszázaddal azelőtt, hogy a pennsylvaniai testület megalakult. A vezető testület először nem 7 férfiból állt, hanem 12 apostolból. Később nyilvánvalóan bővült a létszám, minthogy ’az apostolok és idősebb férfiak Jeruzsálemben’ gondoskodtak a vezetésről (Cselekedetek 15:2). >>

1971-ben ugyanez az előadó kifejtette, hogy a Watch Tower Society tagjai nem szavazhatják meg a felkent Vezető Testület tagjait. Miért nem? „Azért — mondta ez előadó —, mert a »rabszolga« osztály vezető testülete nem ember által van kinevezve, hanem … Jézus Krisztus, az igaz keresztény gyülekezet Feje és a »hű és bölcs rabszolga« osztály Ura és Mestere által.” Világos tehát, hogy a VezetőTestület tagjait egyetlen jogi testület tagjai sem szavazhatják meg tisztségükre. >>

Ha tényleg Jehova hozta a réz helyett az aranyat, ahogyan az imént láthattuk a bibliai indoklást, a megszavazott „aranyigazgatók” mintájára, semmi akadálya nem lehetne ugyanennek az eljárásnak, vagyis tagsági szavazásnak a szellemi vezetés, az „arany pásztorok” kiválasztásában sem. Nem egy apró következetlenség azt állítani, hogy egy vállalat menedzsmentjének személycseréihez bármi köze is lenne Jehovának. De, ha mégis! És egy isteni módszer is adva van hozzá, ti. a testületi szavazás, miért ne lehetne ugyanúgy eljárni a szellemi vezetők esetében is?

A 3.bekezdés szerint évtizedeken át igazgatótanács és vezetőtestület nem létezett külön, 71-ig biztosan nem. A 11.bekezdés pedig azt állítja, hogy még a 71. évi közgyűlési határozat után is igazgatók maradtak a vezetőtestületi tagok.

Miféle különbséget akarnak itt tenni azon a módon, hogy nem lenne mindegy kik szavazzák meg a vezetőtestület tagjait!?
Hogy azok a szavazók, akik minimum „részidejű és teljesen odaadó szolgák”, csak igazgatókra voksolhatnak, a legfelsőbb szellemi pásztorokra viszont nem!?

Tehát, ha bármi is „kiderült” volna Ézsaiás próféciájáról, akkor teljesen rendben volt, hogy az átszervezés 27 éven keresztül elhúzódott?
Mivel ilyen vontatott volt a tempó, leginkább talán ez bizonyítja, hogy semmiféle isteni közreműködés vagy akarat nem játszott szerepet abban, hogy igazgatótanácsból, vezetőtestület legyen vagy a pénzen vásárolt tagság ingyenessé váljon.

Ha el is tekintünk attól a nem csekély jelentőségű ténytől, hogy az említett két jelentőségteljes évi közgyűlés között eltelhetett 27 év és ugyanennyi közgyűlés is zajlott le, melyek a bizonyos „nagyon fontos kérdéseket” mind nyitva hagyták, ez a bekezdés meghazudtolja ugyanennek az Őt. cikknek a korábbi szakaszait is.

Hogy lenne világos az, hogy a vezetőtestület tagjait nem szavazhatja meg az igazgatótanács, mikor a két fogalom között 71-ig nem tettek különbséget, de személycserék, tehát szavazások is kellett, hogy legyenek?

Még ha mindez világos is annak aki leírta az Őrtorony számára, az továbbra sem derül ki, hogy ha nem a jogi testület szavazza meg a vezetőtestületet, akkor KI!? Az „egyik” néven említett előadó szerint Jézus Krisztus végzi a felkent vezetőtestület kinevezését. Ezt viszont értelem szerűen még Ő is csak a vezetőtestület létrehozásától, tehát 1971-től kezdve tudja megtenni, előbb nem. Ennek pedig egyúttal azt is jelentenie kell, hogy korábban mindenféle kinevezést a jogi testület tagjai, élén az elnökkel végeztek, pont ellentétesen azzal, amit az „egyik” előadó állított. És mivel Jézus Krisztus ilyet közvetlenül nem csinál, egészen biztos, hogy továbbra is szavazással dőlt el, még ha nem is a jogi testületben, hanem csak magában a vezetőtestületben. A jelentkezés útján történő bekerülés nyilván kizárható. Tehát így sem lesz világosabb, hogy ténylegesen, hogyan is bonyolódik valakinek a felvétele a vezetőtestületbe.

Úgy látszik, „1971. évi emlékezetes közgyűlés” is hagyott nyitva kérdéseket!

További zavart okoz, hogy a w98.3/15 19.o.3.bek. hibásan/hiányosan (talán nem véletlenül) idézi a Hirdetők könyvet annak a kérdésnek a tisztázása közben, hogy a Társulat, mint jogi eszköz, valamint a hbsz között mi a különbség.

Az említett bekezdés úgy kezdődik, mintha elismerné a fogalmak rokonértelműségét, de összefoglalásként a Hirdetők könyvre utalva mégis úgy zárul:

„A [jogi testület] és „a hű és értelmes rabszolga” kifejezések természetesen nem cserélhetők fel” (w98.3/15 19/3.bek.)

Miközben a Hirdetők könyvben ennek pont az ellenkezője áll:

A Hirdetők könyv 1997-ben (jelent meg magyarul) még felcserélhetőnek vagyis azonosnak tartotta, az 1998-as Őrtorony (1 évvel később), ha zavarosan fogalmaz is, végül azzal zár, hogy a hbsz nem jogi személy.

A most vizsgált 2001-es Őrtorony mennyivel ad tisztább képet ugyanerről? Azt hiszem megállapítható, hogy a kép 3 évvel később is inkább kaotikusabb, mint tisztább lett.

Az előadó ezzel a jelentőségteljes kijelentéssel folytatta: „A vezető testületben nincsenek olyan tisztviselők, mint amilyenek a Társulat igazgatótestületében vannak, azaz nincsen elnök, alelnök, titkár-pénztáros és titkár-pénztáros helyettes. Csupán egy elnöklő van.” Sok éven keresztül a pennsylvaniai testület elnöke egyben a Vezető Testület legfőbb tagja is volt. >>

Ez hogy lehet, ha 71-ig nem volt különbség közöttük és nem is létezett fizikailag 2 testület???

Ez azonban most megváltozott. Bár tapasztalataikat és képességeiket tekintve nem voltak egyformák, ettől kezdve a Vezető Testület tagjainak ugyanakkora felelősségük lett. Az előadó hozzátette: „A vezető testület bármelyik tagja lehet annak elnöklője anélkül, hogy ugyanakkor a ... Társulat elnöke is lenne ... Mindebben csupán az játszik szerepet, hogy a vezető testület elnöklőinek körforgásszerű cserélődése során kire kerül a sor.” >>

Ezen az emlékezetes évi közgyűlésen 1971-ben határozott különbséget tettek a Vezető Testület szellemmel felkent tagjai és a pennsylvaniai testület igazgatói között. >>

A határozott megkülönböztetés egyszerűen azt jelenti, hogy ténylegesen létrehozták a vezetőtestületet. Ha a 2 testület létezett volna 1971 előtt is, akkor kellett lennie különbségnek közöttük korábban is. Két külön testületet nem hoznak létre határozott különbség nélkül. Ha a határozott különbség csak 1971 után lett nyilvánvaló, addig nem, az csakis azt jelentheti, hogy a jogi testületen kívül nem volt más. A jogi testületnek léteznie kellett az igazgatótanácsával együtt a cégalapítás miatt és azóta. Ebből következik, hogy a vezetőtestület nem létezett 1971-ig. Hogy határozott különbséget lehetett tenni az csakis annak köszönhető, hogy LÉTREHOZTÁK a vezetőtestületet és kinevezések történtek a vállalatirányítás bizonyos posztjaira is. De ezeket mintha elfelejtették volna 20 év alatt, mert a Hirdetők könyv a határozott különbségtétel helyett azt írta (219.o.):

Elég vicces, talán inkább szánalmas, hogy itt a vezetőtestületről írja, hogy létrehozta a jogi eszközt, miközben pont fordítva volt, hiszen a jogi eszköz, a kiadóvállalat az igazgatótanácsával, már 1885, a megalapítása óta létezett. Ezzel a ténymegállapítással kezdődik ez a 2001. Őrtoronycikk! Ezt a céget (jogi eszközt) pedig Russell hozta létre, hisz akkor még semmiféle vezetőtestület nem létezett. Egyszemélyben ő maga volt a társulat, élete végéig (Hirdetők 64.o.).

Mindazonáltal a Vezető Testület tagjai továbbra is szolgáltak a Társulat igazgatóiként és tisztviselőiként. >>

Ha ez így van, tehát a vezetőtestület tagjai egyúttal igazgatók is a jogi testületben (vagyis a részvénytársaság menedzsmentjében), akkor miért jelentette ki az a bizonyos „egyik” előadó az 1971. évi közgyűlésen, hogy

“Világos tehát, hogy a VezetőTestület tagjait egyetlen jogi testület tagjai sem szavazhatják meg tisztségükre.” >>

Ha a vezetőtestületi tagok igazgatótanácsi tagok is, akkor pontosan az történik, amit csupán 4 bekezdéssel ezelőtt cáfolt az a bizonyos előadó! Igazgatók (is) szavaznak a vezetőtestület összetételéről.

Ma azonban az a kérdés merül fel, hogy létezik-e olyan szentírási ok, amely szerint a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania igazgatói a Vezető Testület tagjai kell hogy legyenek? >>

Természetesen mivel a Szentírás mégcsak halványan sem utal a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania Részvénytársaságra (még Ézsaiás sem!), jogi személyre, vezetőtestületre vagy igazgatókra, ezért a kérdés úgy ahogy van értelmetlen. Egy félre nem vezetett keresztényben biztosan nem merül fel.

A válasz: nem. A pennsylvaniai testület nem az egyetlen jogi személy, melyet Jehova Tanúi felhasználnak. Egyéb jogi eszközök is léteznek. Az egyik a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Incorporated. Ez az Egyesült Államokban végzett munkánkat segíti elő. Jehova egyértelműen megáldotta ezt a testületet, noha ennek igazgatói és tisztviselői nagyrészt a „más juhok” közül kerülnek ki. Az International Bible Students Association nevű testületet Nagy-Britanniában használják fel. Más országokban egyéb jogi személyeket használnak fel a Királyság-érdekek előmozdítására. Mindezek összhangban dolgozva segítenek, és szerepet játszanak abban, hogy a jó hír világszerte hirdetve legyen. Függetlenül attól, hogy hol működnek, és kik szolgálnak igazgatókként és tisztviselőkként, a Vezető Testület teokratikusan irányítja és használja fel őket. Így ezek a jogi személyek különböző feladatok elvégzésével vannak megbízva a Királyság-érdekek előmozdításában. >>

Az egész cikkben legalább 16x használják a jogi személy vagy jogi eszköz kifejezéseket, 1x az incorporated-et, ami valójában a részvénytársaságot, céget, magát a kiadóvállalatot jelenti. Utóbbiak közül azonban szinte soha, egyetlen egyel sem találkozunk a magyar fordításokban. Jézus Krisztusnak tehát eléggé kiterjedt céghálózatot kell működtetni, nem másért, mint hogy bibliai követelményeknek feleljen meg így! Ezt állítja a következő bekezdés.

Ezek a jogi személyek hasznosak számunkra. Ily módon alkalmazkodunk a helyi és a nemzeti törvényekhez, ahogyan azt Isten Szava megköveteli (Jeremiás 32:11; Róma 13:1). A jogi személyek elősegítik munkánkat, a Királyság-üzenet terjesztését, melyet Bibliák, könyvek, folyóiratok, füzetek és más anyagok nyomtatása által végzünk. Az ilyen testületek jogi eszközként is működnek, hogy tulajdonjoggal, segélyakciókkal, kongresszusi létesítmények használatára kötött szerződésekkel és hasonló dolgokkal kapcsolatos ügyeket bonyolítsanak le. Hálásak vagyunk azért a szolgálatért, amit ezek a jogi személyek végeznek.

Kíváncsi lennék, hogy elmereng-e Jézus is néha azon, hogy mennyivel egyszerűbb volt a bibliai követelmények előtti korban, emberként a szolgálata! Amikor egy délutánon közvetlen szavakkal szólt az emberekhez, jó hangulatban együtt étkezett velük néhány kenyérből és halból. Nem kellett testületi, igazgatótanácsi üléseket figyelnie és az üzenete mégis célba ért. Ezrével követték és nem okozott nekik sohasem csalódást. Hát igen a Pélabeszédek 4:18 miatt már hiába siratja bárki is a régi szép, bibliai időket, egyszerű eszközöket és működő módszereket!

Vajon ez az Őrtoronycikk segített különbséget tenni vezetőtestület és jogi testület között?

Kétséget kizáróan mutatta meg, hogy a különbségtételnek vagy egyáltalán a testületek létezéseinek milyen szilárd bibliai alapja van?

Bár 2001., amikor ez az Őrtorony megjelent régen volt már és az eltelt 17 évben voltak változások a fenti téma egyes részleteiben, pl. a vezetőtestület, aki 2001-ben még láthatóan szégyelte a jogi vagy céges titulusait, 2013-ban rájött, hogy ő tulajdonképpen hű és bölcs szolga is, 2015-ben pedig a "szellemi anyakönyvezésének" másik pillérét is kidöntötte, történetesen, hogy nem is 1900 éves, ahogy addig gondolta magáról.

De van ami azóta sem változik! A zavaros, ellentmondásokkal terhelt és egyértelmű szentírási alapot nélkülöző megfogalmazások, dogmatikus tanítások és azok eröltetése, stb.

Mindezeket teljesen mindegy, hogy az ún. vezetőtestület vagy bármely jogi testület gyakorolja hívő emberek felett, gyanús, bizarr és visszataszító. Egyáltalán nem arra gondolok, hogy az amit csinál hű és bölcs lenne, ahogyan vezet, azt érdemes és biztonságos lenne követni, mert így tanítani Isten és Jézus nevében nem más, mint szélhámosság.

P.J.

Frissítve 2023.11.05.