Miért vetődik fel egyáltalán egy ilyen kérdés?

2012. első félévében legalább egy körzetfelvigyázó témája, amivel minimum 20 héten keresztül járta akkori körzetét és tanított vele több száz keresztényt a következő volt:
"Hogyan készüljünk fel a nyomorúságra?"

A legtöbb hallgató először hallotta emelvényről, a társulat hivatalos képviselőjétől, hogy hazudni nem csak, hogy szabad, egyenesen követelmény is lehet bizonyos esetekben, mert az Isteni védelemhez elengedhetetlen az ilyesfajta emberi közreműködés is. Nem csak a helyzet nyomása teheti szükségessé, hogy egy keresztény hazudjon, hanem egyenesen ajánlatos, bizonyos hazugságok kieszelésével és azok begyakorlásával előre fel is készülni, olyan elképzelt hitpróbákra, melyekben a testvéreink vagy a saját megmentésünknek egyedüli módja ez lehet.

Hogyan jut el idáig egy keresztény pásztor és tanító?

Csak találgatni tudok.
Valamit nagyon elnézhetett a forrásanyagában, esetleg nem készült alaposan? Vagy éppen az a rendkívüli magabiztosság, ami helyenként a gőg fogalmát idézi a hallgatóban, megengedi számára, hogy függetlenítve magát a szervezettől és a Szentírástól is, vadonatúj dolgokat kreáljon és tanítson. A körzetfelvigyázók lehetősége a csaknem teljes kontroll nélküli ténykedésre, az alázat hiányával párosulva, szintén tényező lehet.
Az nyilvánvalónak látszik a szóhasználatából, hogy még nem élt át olyan fajta hitpróbát amelyről éppen beszélt, és talán be is van ijedve attól, hogy ez megtörténhet vele. Így aztán lehetnek gondok az Istenbe vetett hitével is, mert akinek valódi bizalma van a Teremtő felé, az tudja, hogy Ő képes lenne a Szentírásban többszörösen megígért módon neki is segítségére lenni bármikor. Lehetséges lenne, hogy bizonyos szervezeti szinteken nyíltan is alternatív megoldásnak tekintik a hazugságot?

Az, hogy ilyen egy körzetfelvigyázó személyes hite, vagy azoké, akiket egy ilyen előadással képvisel, lehetne a magánügye is, amíg nem próbálja másokra is erőltetni bizarr módszerét, mint Istentől jövő tanítást. A szervezeti irodalmak sok érdekességet tartalmaznak, de ilyen nyíltan hazugságra nem tanított még egyik nyomtatvány sem.

A hosszabb előadásának egy önálló szakaszát idézem most szó szerint, és nem kell azt gondolni, hogy az ettől is tágabb szövegkörnyezet hiányától torzul el ennyire a tanítás jelentése. Az a nyomaték, ami az előadásmódját jellemzi és a használt kifejezések, ismétlések, szünetek, félreérthetetlenül azt a gondolatot közvetítik, hogy csakis hazugság alkalmazásával védhetjük meg hittestvéreinket a bemutatott vészhelyzetben és ezt a megoldást még a Teremtő is elvárja tőlünk. Tragikus, hogy még egy bibliai példát is képes volt idézni annak látszólagos bizonyítására, hogy létezik helyzet, amikor Jehova nem csak támogatja a hazugságot, hanem meg is követeli azt, hiszen a bibliai történet tanulságát úgy fogalmazza meg, hogy ott az igazmondásból származott a büntetés, a hazugság következményét pedig áldásnak tekinti.

Vajon megbízható vagy? Tudod tartani a szádat?

Tudjátok, amikor betiltás történik, akkor a hatóságok szeretnének információt kapni a testvérekről. Hogy áruld el a testvéreidet! Kik vannak még akik ezt a tevékenységet folytatják? Ugye a múltból van erre nem is 1-2 tapasztalat. Vajon már most annyira megbízhatóak vagyunk, hogy ha bizalmas dolgokat hallunk, pl. bírói ügyekről szerzünk tudomást, tudjuk tartani a szánkat? Az ilyen helyzetekben tudunk önuralmat gyakorolni, hogy ne pletykáljuk el rögtön? … Képesek vagyunk lojálisak lenni a testvéreinkhez már most? Nagyon sokat számít. A véneknek is sokat számít, hogy már most felmérjék azt, hogy esetleg egy ilyen helyzetben kik azok akikre bizalommal számíthatnak, akik meg tudják a bizalmas dolgokat bizalmasan őrizni. Ezek lényeges dolgok, és vészhelyzetben élet-halál kérdése lehet.

Jöhet a hatóság, kopognak, és kérdezik, hogy ismeri ezt az embert? És mutatja a fényképet. Látod, hogy az egy testvér és tudod, hányszor voltál vele prédikálni. Hát hogyne ismerném, hát ő az xy és már mennek is hozzá és letartóztatják és becsukják börtönbe. Ki miatt? MIATTAD! Nem?

De mit mondhatsz? Ezt az embert, … nem ismerem!
De akkor meg hazudtál!
Ez hazugság?
NEM HAZUGSÁG!
Ugyanis a hazugság azt is magában foglalja, hogy ha valakinek, akinek nincs joga megtudni valamit és azt te nem mondod el neki, az nem hazugság! Ha nincs joga megtudni, vagy tudni arról a dologról és te mást mondasz, akkor sem minősül hazugságnak.
Emlékezzetek Sámsonra! Amikor nem mondta meg az igazat, addig rajta volt Jehova áldása, amikor meg elkotyogta, amit nem kellett volna elkotyognia, a bizalmas dolgot, akkor veszítette el Jehova áldását.

Egy pillanatra félre is tehetjük azt az egyébként cseppet sem jelentéktelen részletet, hogy egy keresztény előadó, a Szentírást használva hazugságok kitalálására és alkalmazására buzdítja hallgatóit.
Az az elképzelt helyzet, melyet szemléltetésként felvázolt 2012-ben, mára valóság lett, vagy nagyon hamar az lehet több százezer hittársa számára.

Ha most összehasonlítom a körzetfelvigyázó szavait a jelenleg zajló levélkampánnyal, arra mit lehet mondani?

5 évvel ezelőtt a testvéreink kilétét még az életünk, de legalábbis hazugság árán meg kellett volna védeni a hatóságok érdeklődésétől. 2012-ben ez a gyakorlat az előadás alcíme szerint a megbízhatóság bizonyítéka lett volna. Akkor még csak egy képzeletbeli betiltás, vagy üldözés volt az oka. Mára már valóságos lehetőséggé válik a korábbi fikció és most meg mi a tanács?

Betiltás van a láthatáron egy olyan országban, ami nem a toleranciáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról híres. A hatóságok nem kérnek személyes információkat, de a vezetőtestület nem hogy megvédi a szellemi testvérei adatait, hanem egyenesen felszólítja őket arra, hogy ezt önként, mind a 8 millió tag, (nem csak az orosz testvérek) küldjék el legalább 6, de inkább több példányban.
Mindezt annak tudatában, hogy hamarosan betiltás lesz!
Ha a hatóságok a tanúk személyes adatairól ilyen adatbázist a saját kezdeményezésükből vagy más módon próbálnának létrehozni, bizonyára annak is nemzetközi felháborodás lenne a következménye.

Ezzel szemben most állítólag Jehovától jövő útmutatás szerint V.V. Putinhoz önként kell, hogy elküldje 8 millió Jehova Tanúja a nevét, címét, vállalkozása adatait és személyes véleményét a munkájáról, nem kevés költségen. Levelenként 400 Ft-tal számolva és személyenként a javasolt 6 levél, kereken 20 milliárd Ft postaköltséget jelent.

Vajon most mire gondolhat és főleg hogyan döntött levélírás ügyben a 2012-es körzetfelvigyázó/k?

Vagy már ő/k sem emlékszik vissza a nem túl régi tanítására, csak én egyedül?

Lehet, hogy ez megint csak az én dilemmám?

A változások most is csak nekem okoznak fejtörést, és talán még az az ember is szó nélkül alkalmazkodik hozzá, aki órákon, vagy napokon keresztül készült az előadására 2012-ben, hogy aztán azt fél éven át, legalább 20 gyülekezetben elmondja azt várva, hogy a hallgatói majd komolyan veszik és a tanácsai szerint készülnek fel a vészhelyzetekre?

Attila testvér! Vészhelyzet van! Te mit szólsz ahhoz, hogy nevetségessé tett a munkaadód?

P.J.