A Jehova Tanúi által használt, A Szentírás új világ fordítása névre hallgató bibliafordítás a következőképpen adja vissza a Lukács 23:43-at:

Ő pedig ezt mondta neki: „Bizony mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban.”

Vagyis Jézus biztosította a mellette megfeszített egyik gonosztevőt, hogy vele lesz majd a Paradicsomban. A kérdés az, hogy mikor? Jehova Tanúi szerint majd valamikor a jövőben, hiszen a Paradicsom (új világ) ő szerintük a mostani idők után fog megvalósulni. Ennek megfelelően a bibliaverset is így fordították, vagyis a vessző a „ma” szó után lett kirakva. Az általam vizsgált összes magyar nyelvű fordítás azonban máshogyan adja vissza ezt a verset, az írásjelet (a legtöbb esetben vesszőt) a „ma” szó elé helyezve. Nézzük meg ezeket a példákat:

„Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”
(a Szent István Társulat által kiadott fordítás)
„Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban!”
(Káldi György -féle fordítás)
„Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.”
(Békés-Dalos fordítás)
„Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.”
(a Kálvin János kiadó által megjelentetett fordítás)
„Bizony azt mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”
(Csia Lajos -féle fordítás)
„mondom neked, ma velem leszel a Paradicsomban!”
(Vida Sándor -féle fordítás)
„Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.”
(Károli fordítás)

Az általam megszerezhető hét magyar fordítás mindegyike megegyezik abban, hogy a a vessző (vagy más írásjel) a „ma” szó előtt van. Ezzel azt a gondolatot közvetítik, hogy Jézus még azon a napon az általa megszólított személlyel lesz a paradicsomban. Ez különbözik a Tanúk álláspontjától, akik azt állítják, hogy a „ma” szó arra utal, hogy Jézus azon a konkrét napon teszi azt a kijelentést, hogy a gonosztevővel lesz majd a paradicsomban – valamikor a jövőben.

Ez azonban felvet egy lényeges kérdést: Jézus miért nem használja a „bizony mondom neked ma” kifejezést sehol máshol a Bibliában? Mindenhol ehhez hasonlókat olvasunk: „bizony mondom neked”, vagy „bizony, bizony mondom nektek”. De sehol nem olvashatunk ilyet (még az Új világ fordításban sem másik helyen!): „bizony mondom neked ma”. Jézus tehát nem használta így a „ma” szóval ezt a kifejezést, és a legtöbb fordítás szerint ez esetben sem használta. Miért fordítják Jehova Tanúi ezt a bibliaverset a fentebb említett módon? Lehet, hogy a fordítást ezzel a már kialakított tantételeikhez igazítják? Nem a tantételeket kellene a Bibliához igazítani?

A Fekete Bárány

----------------

Mivel az Őrtorony Társulat szerint a halott a feltámadásig egyszerűen nem létezik, a Társulat fordításában, az ÚVF-ben Jézus a jó latornak nem azt ígéri, hogy még aznap vele lesz a paradicsomban, hanem ezt mondja: „Bizony mondom ma: velem leszel a Paradicsomban” (Lk 23:43); a „mondom” után levő vesszőt a Társulat először kettősponttá alakította át (2000-es verzió), majd meghagyta vesszőnek (2003), de mindenképpen a „ma” után tette (ugyanezt a kifejezést persze 73 más esetben úgy adja vissza, hogy a vessző az értelem szerinti helyén van). Pedig a „…neked” után van a vessző, mint az összes ilyen bevezető szövegnél (az ÚVF-ban is 74-ből 73-szor!). Jézus részéről fölösleges lett volna hangsúlyozni, hogy aznap mondja, amit mond.

Az adventista bibliafordítókat is (lásd Clear Word Bible) zavarja, hogy a többi 73 esetben rögtön a fenti kezdőformula után van a vessző vagy kettőspont („Bizony, bizony, mondom neked:...”). Jehova Tanúi ugyanezt tették az Új Világ fordításban, ugyanabból az okból.

Pedig a Lk 23:43-ban a vessző / kettőspont mindig rögtön a „Bizony mondom neked” kezdőformula után jön. De minek is hangsúlyozta volna Jézus, hogy aznap beszél? Miért, mikor beszélt volna? „Bizony mondom neked holnap...” ? :D ...vagy tegnap mondom néked? :-)

Az Index Fórumán írtak az ezzel kapcsolatos érvelésről:

„Egyébként meghallgattam Reisinger ezzel kapcsolatos előadásába, és azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon közepes a meggyőző ereje szentírástudományi területen. Végighallgattam azt a szakaszt, ahol a „bizony mondom neked ma” fordítást védelmezi, és az égvilágon semmit nem hallottam, csak más igehelyek (adventista értelmezésé)re való támaszkodást, általános adventista teologizálást, az ellenkező álláspont minősítgetését, némi egyháztörténeti felvilágosítást, de semmi kényszerítő erejű szövegtani, nyelvtani, görögbeli érvet. Egy szót sem szólt pl. arról, hogy hányszor szerepel a Bibliában ilyen „bizony mondom neked ma”, és hogy mi végre áll most itt ez a szokatlan „ma”, holott semmi szükség rá. Vagyis nem tudta szövegtanilag megindokolni, miért rossz e ponton a Károli, csak azt mutatta ki, hogy az adventista teológiával itt nem fér össze. Márpedig ahhoz, hogy egy fordítást rossznak mondjunk e ponton, ennél több kell.

Nem a teológiának kell meghatároznia a szöveget, hanem fordítva. És a szöveg kétségkívül úgy kerekebb, megszokottabb, hogy „mondom neked: ma velem leszel.”

Ugyanilyen logikával bármikor rittyentek egy ellen-előadást: először kidolgozom a halál utáni tudatos továbblétezés valamiféle teológiáját, aztán mint ezzel ellentétest, megcáfolom a „bizony mondom neked ma” fordítást. Ez ugyanilyen kevéssé meggyőző volna, mint Reisinger előadása.

Egyébként a paradicsom nem (feltétlenül) azonos a mennyel. Aki nem a mennybe megy, attól még mehet a paradicsomba. A paradicsom itt az ószövetségi igazak halál utáni tartózkodási helye. Az „Ábrahám kebele” is ezt a helyet jelöli.”

----------------

Bemásolom azt is, amit a BikBak-on írtak erről:

„Az Őrtorony Társulat egy érdekes megoldást alkalmaz a Lukács 23:43 fordításánál, amely így szól:

„...Bizony mondom neked ma: velem leszel a Paradicsomban.”

Érdekes azt Westcott és Hort szövegben is elolvasni. A koiné nyelv mellett a Westcott és Hort szöveg tartalmaz egy szó szerint angol fordítást, amely vessző nélkül így szól:

„Amen to you I am saying today with me you will be in the Paradise.”

Lefordítva (lehet másképp is):

„Ámen neked én mondom ma velem leszel a Paradicsomban.”

Hova kell tenni a vesszőt? A görög szövegben a mondom és a ma szó között van, az angolban a saying és a today között (mondom neked, ma velem). Magyarban ennek megfeleloen a görögbol (Westcott-Hort) így lehet helyesen fordítani:

„Bizony, mondom neked, ma velem leszel a Paradicsomban.”

Mivel az ’ámen’ egy idegen szó a görögben is, ezért a bizony helyett helyes lehet meghagyni az áment, de nem muszáj. Jézus ígérete még a Társulat által hitelesnek tekintett (és használt) alapszöveg szerint is egyértelműen nem az volt, hogy „én ma mondom, hogy majd velem leszel a Paradicsomban”; hanem: „azt mondom neked, hogy ma velem leszel a Paradicsomban”.

Jehova Tanúi azzal érvelnek rögtön, hogy az eredeti iratokban nincsenek vesszők. Ez igaz, tehát a fordítón múlik, hogy hova helyezi (de akkor azt se felejtsék el, hogy nem létezett kisbetűs theosz, azaz isten szó sem a görögben). De a vesszőt nem úgy helyezik el a fordítók, ahogyan a Tanúk elképzelik. Bár nincs fordító, aki teljesen elfogulatlan teológiai szempontból, de ezt igyekeznek háttérbe szorítani. A vesszők és a mondattagolások kérdésében pedig úgy járnak el, hogy a fordítandó szöveg összes hasonló helyének vizsgálata után és alapján hoznak döntést. Jézus a 'mondom neked' kifejezést 74-szer alkalmazza. 73 más esetben a 'mondom neked' külön áll a többi szótól. Az ÚVF is így fordítja ezeket a helyeket. Egyedül a Lukács 23:43 esetén járt el másképpen. Ki volt akkor aki teológiailag valóban elfogult?

A 'mondom neked' kifejezés néhány előfordulása Lukács evangéliumában: 5:24, 7:9, 7:14, 7:28, 7:47, 9:27, 10:12, 10:24, 11:8, 12:4, 15:10, 17:34, 19:26, 19:40, és a 23:43. Minden esetben külön áll a mondat többi részétől.

Akkor vajon mit akart mondani Jézus? Vajon a János 20:17 nem áll szemben ezzel a kijelentésével?

A János 20:17-ben Jézus maximum annyit mond, hogy Ő még nem ment az Atyjához. Ez esetben (maximum) a gonosztevő paradicsomi helye nem egyenlő az Atya tartózkodási helyével.”

----------------

Lássuk mit ír a kérdéses részről Lothar Gassman teológus, idézem:

„Mivel Jézus ismeri a halál utáni életet, a kereszten is így szólhat a vele együtt kivégzett bűnbánó gonosztevőhöz: „Bizony mondom neked: MA velem leszel a paradicsomban” (Lk 23:43). Mivel Jehova Tanúi tagadják a halál utáni közvetlen további létet, azon fáradoznak, hogy ezt a verset is másképp értelmezzék. Számukra elképzelhetetlen, hogy Jézus ezt mondta volna a gonosztevőnek: „Ma (vagyis ezen a napon) velem leszel a paradicsomban" (az üdvözültek köztes állapotában). Ezért az Új Világ Fordítás így adja vissza ezt a verset: bizonymondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban.”

A gonosztevő tehát nem aznap kerül a paradicsomba (az üdvözültek köztes állapotába) Jézussal, hanem egyszer valamikor – újjáteremtése után - örökké „Paradicsomban a földön” fog élni. Mivel indokolják ezt a fordítást? Az Őrtorony Társulat bibliai lexikonában ez áll:

„A központozás e szavak visszaadásánál kényszerűen attól függ, hogyan fogja fel a fordító Jézus kijelentését. A görög szövegben nincsenek írásjelek, mivel csak a IX. században látták el a mai írásjelekkel. Sok fordításban a 'ma' előtt vessző van, így az a benyomásunk, hogy a gonosztevő még aznap jutott a Paradicsomba, ezt azonban a Biblia nem támasztja alá. Jézus maga halott volt és a sírban feküdt, amíg a harmadik napon azok ’zsengéjeként’, akik feltámadnak, fel lett támasztva... Ezért minden arra utal, hogy a 'ma' szóval Jézus nem azt akarta mondani, mikor lesz a gonosztevő a Paradicsomban, hanem arra az időre akarta irányítani a figyelmet, amelyre az ígéret elhangzott, és a gonosztevő egy bizonyos hitet tanúsított Jézus iránt. Ez az a nap volt, amelyen Jézust népének legfőbb szellemi vezetői elvetették, majd halálra ítélték és kivégzésre átadták a rómaiaknak.” (Segítség a Biblia megértéséhez, 1135. o.).

Jehova Tanúinak bibliai lexikona mindenesetre helyesen mutat rá, hogy az eredeti görög szöveg nem tartalmaz írásjeleket, és a(z utólagos) központozás a fordító felfogásától függ. A központozás persze nem lehet önkényes, hanem a közvetlen és a teljes bibliai SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉSBŐL kell származnia. Két kérdést kell tehát feltennünk: Mit akart Jézus mondani a gonosztevőnek ezen a helyen? Majd: Hová kerülnek az írásjelek párhuzamos vagy hasonló helyeken?

Az első kérdés: Mit akart Jézus mondani? Valóban arra akarta helyezni a hangsúlyt az evangélista, hogy Jézus a gonosztevőnek közös haláluk napján paradicsomi életet ígér a távoli jövőben? Vagy pedig az üdvözültek állapotában való azonnali részesedését kívánta kiemelni?

A szövegösszefüggésből kétségtelenül az utóbbi adódik. Hiszen az előbb a gonosztevő azt mondta Jézusnak: „Emlékezzél meg rólam, amikor eljössz országodban!” (Lk 23:42). Az Isten utolsó időben felállított országába vetett hit igen elterjedt volt a zsidóknál, ezzel szemben Jézus máshoz nem hasonlítható teljhatalommal hangsúlyozza: „Bizony, mondom neked: MA velem leszel a paradicsomban” -, bár még nem az örök királyságban, mégis az üdvözültek földi halál és utolsó nap közötti állapotában. Jézus itt kora rabbijainak módján beszél arról az állapotról, amelybe a kegyesek lelkei a meghalás pillanatában kerülnek, a paradicsomban, a gan édenbtn (Edénkért, 1Móz 2:8kk) tartózkodva, anélkül, hogy ezzel előbbre hoznák azt az üdvösséget és dicsőséget, amely csak Isten jövendő országában várja a feltámadt kegyeseket.

Ezt az értelmezést támogatja a tartalmilag hasonló hely, Jn 11:23-26. Jézussal szemben Márta is az „utolsó napi feltámadásról” beszél, amely jól ismert volt a zsidóságban. Jézus ezzel szembeállítja az újat: „ÉN VAGYOK a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal, is él; és aki él, és hisz énbennem, az NEM HAL MEG SOHA.” A szokásos végidei várakozással szemben Jézus az „itt és most”-ot hangsúlyozza, az örök életet, amely nem veszíthető el, és amelyet az Ő jövetelével a hívők ajándékba kapnak.

Ezt az értelmezést - és itt már a fenti második kérdésre válaszolunk - a teljes bibliai összefüggés is támogatja, különösen is a görög „szémeron” („ma”) szó egyéb használata. Éppen Lukács evangéliuma használja jellegzetesen. Mégpedig ISMÉTELTEN, HANGSÚLYOSAN ELŐL, hogy az üdvösség és az Üdvözítő jelenlétét hangsúlyozza: „MA született nektek a Megtartó” (2:11). „MA teljesedett be az írás a fületek hallatára” (4:21). „MA hihetetlen dolgokat láttunk” (19:5). „MA lett üdvössége ennek a háznak” (19,9). Ennek a láncolatnak szerves része ez a mondat is: „MA velem leszel a paradicsomban” (23:43).

Mindenekelőtt a Jézus által gyakran használt „bizony mondom nektek” fordulatból adódik, hogy a „ma" a mondat második feléhez tartozik, oda kell tartoznia: „Ma velem leszel a paradicsomban”. Hiszen több mint 70-szer fordul elő az Újszövetségben: „Bizony (bizony) mondom neked/nektek”, és egyszer sincs „ma” hozzátéve - eszerint minden bizonnyal Lukács 23:43-ban sem."